Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MODUL CÍME: IVÓVIZEK- ÁSVÁNYVIZEK KÖLTSÉGEI TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MODUL CÍME: IVÓVIZEK- ÁSVÁNYVIZEK KÖLTSÉGEI TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés."— Előadás másolata:

1 MODUL CÍME: IVÓVIZEK- ÁSVÁNYVIZEK KÖLTSÉGEI TÁMOP B-14/ „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban KÉSZÍTŐK: Szőllősi Nikolett, Juhász Csaba, Pregun Csaba, Kerezsi György

2 TARTALOM A természetes ásványvíz, gyógyvíz, forrásvíz és az ivóvíz Ásványvíz lelőhelyek felmérése Magyarországon Néhány kiemelt kútról Az ásványvíz kitermelés és gyártás folyamata Az iparág és a környezetvédelem kapcsolódása Az ásványvíz költségei Kereskedelem, marketing szerepe az árképzésben Települési ivóvíz ellátás és ivóvíz szolgáltatás TÁMOP B-14/

3 BEVEZETÉS Az ásvány- és gyógyvizek a rétegvizekhez tartoznak, amelyek természetes forrásokból vagy mesterséges úton kerülnek a felszínre. E vizek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak (szénsavas, vasas, timsós, jódos, kénes vizek), ásványi sótartalmuk általában meghaladja az 1000mg/l-t. Így gyógyászati célra is alkalmasak. Magyarországon jelenleg működő 850 db 30 o C-nál melegebb kifolyó vizű kútból 245-nek (29,4 %), valamint 7 termális karsztforrás-csoportnak a vizét hasznosítjuk fürdőkben és kórházakban csaknem kizárólag üdülési- idegenforgalmi és balneológiai célokra, 85 db (10 %) hévízkút pedig többcélú, amelyet a nyári szezonban fürdők vízellátására is használnak. TÁMOP B-14/

4 SLIDE HEADING A természetes ásványvíz és az ivóvíz A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma Magyarországon 400 – mg/liter érték között alakul, míg a gyógyvizeké 25 – mg/liter, esetenként még ennél is több. A természetes ásványvízről, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet rendelkezik. Emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak. TÁMOP B-14/

5 SzempontokCsapvízTermészetes ásványvízForrásvíz Szabályozás / jogi keretek 98/83/EC direktíva (Magyarországon:201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet) 2009/54/EC direktíva2009/54/EC direktíva, 2003/40/EC direktíva 2003/40/EC direktíva (Magyarországon: 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet) 65/2004. (IV. 27. Származás Bármely forrásból származhat A vízművek által biztosított csapvíz 75 %-a felszíni vizekből származik (Európai viszonylatban) Csak védett felszín alatti rétegből származhat Az elismerési eljárás alapja, hogy mennyisége és minősége állandó (e nélkül nem kaphat minősítést és forgalomba hozatali engedélyt) Szennyeződésmentes eredet. A vízadó réteg védettsége nem előírás. Természetesség Kémiai és mikrobiológiai kezelési eljárások megengedettek A fertőtlenítés hozzáadott klór és egyéb adalékanyagok segítségével történik Sem fertőtlenítés, sem kémiai kezelési eljárások nem megengedettek Összetétel Az ásványianyag-tartalma nem állandó Változó mértékben tartalmaz vegyi anyagokat Ásványianyag-összetétele állandó és ellenőrzött Ásványianyag-összetétele állandó, de rendeletileg nem megkövetelt Elosztórendszer Csővezetéken keresztül osztják el: à minősége a közművek illetve a házon belüli csővezetékek minőségétől függ.à Egyes országokban jelentős a veszteség a csöveken át A kinyerés helyén palackozzák (tartályban történő szállítása nem megengedett) Teljes mértékben ellenőrzött folyamat a forrástól a kereskedőig A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggő zárt rendszert kell alkotnia. TÁMOP B-14/

6 SzempontokCsapvízTermészetes ásványvízForrásvíz Forrás kimerüléseNem feltétlenül megújuló Mindig megújuló: kitermelhetőségét csak a természetes folyamatok befolyásolják Vízkészletre gyakorolt hatás (“víz-lábnyom”) Sok elosztórendszernek jelentős mértékű a vesztesége Nagyon alacsony a hatása (összehasonlítva a csapvízzel vagy bármely más élelmiszerrel) Környezetre gyakorolt hatás (“szén-lábnyom”) Alacsony Magasabb, mint a csapvízé (a csomagolóanyag gyártás valamint a szállítás miatt), de a teljes hatást folyamatosan csökkentik a csomagolások súlyának minimalizálásával, a szállítás optimalizálásával stb. Csomagolás Nincs szükség csomagolásra, kivéve főzés esetén (kutak használatakor) 100 %-ban újrahasznosítható, és az újrahasznosítás aránya egyre növekszik A gyártók társadalmi felelőssége Az érintettekkel megállapodásokat kötöttek a védett területek fenntartható kezelésére vonatkozóan Egyéb környezeti hatás A kémiai kezelések maradék anyagok keletkezését eredményezik (a teljes fogyasztandó mennyiséget kezelik, hogy iható legyen, pedig csak kis része lesz valóban ivóvíz, a nagy részét egyéb célra használják, pl. mosás, fürdés, WC, öntözés) Elenyésző (az újratölthető palackok mosása miatt) TÁMOP B-14/

7 ÁSVÁNYVÍZ LELŐHELYEK FELMÉRÉSE MAGYARORSZÁGON Az 1700-as években kezdődött el Magyarország felmérése, értékeinek számbavétele. A hazai kezdeményezők közé tartozott Bél Mátyás, Kitaibel Pál és Vályi András. Vályi Andrástól „Magyarországnak leírása” c. mű (1799) 3 kötetben jelent meg. Az első ásványvíz-térképét Deutsch Ferenc József temesvári főorvos állította össze a Kárpát-medencéről német(1847) és magyar nyelven (1849), de csak azokat jelölte, amelyeknek szerinte kémiai vizsgálata volt. Számos ásványvízzel foglalkozó szakember kitűnő munkája jelenik meg a XIX. században. Ezek közé tartozott Wachtel Dávid és Török József is. Fényes Elek 1851-ben megjelent „geographiai” szótárában már jóval részletesebb leírást találunk az ásványvíz kutakról TÁMOP B-14/

8 NÉHÁNY KIEMELT KÚTRÓL Apenta ásványvíz: Az első kutat 1864-ben az Ofner Feldhut közelében a Loser testvérek létesítették. A feltárt vizet Rákóczy Ferenc-forrás keserűvíz néven kezdték forgalmazni. Kékkúti ásványvíz: A kékkúti ásványvizet az évi „Theodora-forrás” létesítése előtt „Kékkúti Anna-forrás víz” néven kezdték palackozni, s előtte majdnem kizárólag csak a helyi lakosság fogyasztotta. Balfi ásvány- és gyógyvíz: Már Marcus Aurelius idejében rendszeresen használták, és a forrásokat 180 körül fatörzsekből kialakított foglalásokkal állandósították. Visegrádi ásványvíz: Magyarország legmélyebb artézi kútjából, mintegy 1300 méterről tör felszínre. A lepence-völgyi kutak fúrása már az 1950-es években elkezdődött. A Visegrádi ásványvíz kereskedelmi forgalmazásának története 1997 januárjában kezdődött. TÁMOP B-14/

9 AZ ÁSVÁNYVÍZ KITERMELÉS ÉS GYÁRTÁS FOLYAMATA - KUTAK TÁMOP B-14/ Ásványvíz kút védőház Kútfej szivattyúval, A kúttól az üzembe érkező csővezeték panelje (Forrás: MAGYÜSZ )

10 AZ ÁSVÁNYVÍZ KITERMELÉS ÉS GYÁRTÁS FOLYAMATA -ELŐKÉSZÍTÉS TÁMOP B-14/ Vízelosztó panelÁsványvíz puffertartály Vas- és mangántalanító tartályok (Forrás: MAGYÜSZ)

11 AZ ÁSVÁNYVÍZ KITERMELÉS ÉS GYÁRTÁS FOLYAMATA - PALACKFÚJÁS TÁMOP B-14/ Előforma felhordás Előforma felhevítése Palackfújó gép Automata kidobó (Forrás: Poliol PET Packaging Kft.)

12 Az ásványvíz kitermelés és gyártás folyamata – töltés, csomagolás TÁMOP B-14/ Volumetrikus átfolyásmérős töltőgép (Forrás: KRONES KROMATEC Kft., MAGYÜSZ))

13 AZ IPARÁG ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLÓDÁSA A vizet általában üveg vagy PET (polietilén-tereftalát, tehát műanyag) palackokba töltik, amelyek teljes mértékben újrahasznosíthatóak. az egyszer használatos csomagolás környezetterhelése gyakorlatilag megegyezik az újratölthető csomagolás környezetterhelésével (GUA tanulmány) Környezettudatos és innovációs fejlesztésnek számít az úgynevezett PlantBottle palack, mely teljes mértékben újrahasznosítható. Twist technológiával készült PET-palack egyszerűen és gyorsan összenyomható az újrahasznosítás érdekében. A kitermelési járulék 9 Ft / km ᶾ, amit a vízkúton átáramló összes vízmennyiség után fizetnek meg az ásványvíz gyártó cégek, amiről negyed évente bevallást készítenek. Környezetvédelmi termékdíj (több tízmillió Ft/év). TÁMOP B-14/

14 AZ ÁSVÁNYVÍZ KÖLTSÉGEI TÁMOP B-14/ A kitermelési járulék 9 Ft / km ᶾ, 3 gramm PET alapanyag 1 Ft, (20-30 g/palack) Kupak nagyságtól és minőségtől függően 1-3 Ft/db, Környezetvédelmi termékdíj

15 KERESKEDELEM, MARKETING SZEREPE AZ ÁRKÉPZÉSBEN Pozícionálás kereslet-kínálat alapján történik. Márkás és saját márkás termék ára között átlagosan ~ 20 Ft árkülönbség van egy középkategóriás ásványvíz esetében. Direkt marketing a prémium kategóriás ásványvizeknél jellemző (pl. TV, óriásplakát). Áruházláncokkal kötött szerződésekbe foglaltan merülnek fel a marketing költségek (akciós újságok, plakátok stb.) Áruházláncok által kért egyéb díjak pl. polcpénz. Sport rendezvények támogatása és reklám felület a sportmezeken. TÁMOP B-14/

16 SzempontokCsapvíz Természetes ásványvíz Forrásvíz Címkézés Kevés vagy semmilyen fogyasztói tájékoztatás nincs Átfogó és kötelező jellegű információátadás (az eredetről, az összetételről stb.) Kötelező információ Választási lehetőség NincsMárkák, ízek és összetételek széles választéka A termék célja Rendkívül szerteágazó, és nagyrészt nem ivás vagy főzés céljára szolgál Csak élelmiszerként használt (ivás illetve főzés) Kényelmesség Kizárólag a csapon keresztül vagy újratölthető kannákban érhető el (amelyek nem biztosítják a higiéniát) Higiénikus Hordozható: a legkülönbözőbb igények kielégítésére a legkülönbözőbb formákban kapható, hogy a fogyasztó egész nap megfelelően hidratált maradhasson Ár Általában nem drága, régiótól függ az ára, viszont hatalmas beruházásra lenne szükség a csővezetékek modernizálása és a veszteségek csökkentése céljából Drágább a csapvíznél (bár más italoknál olcsóbb), de a források védelme értelmében történt befektetések illetve a befizetett adók a helyi közösséget illetve az államot gazdagítják

17 FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ALAKULÁSA A nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter/fő/év körül volt ban kezdett a fogyasztás dinamikusan - évente %-al növekedni, és 2014-ban elérte az évi, fejenkénti 117 litert. A hazai ásványvíz fogyasztás emelkedésének egyik oka az, hogy az emberek egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, értékelik az ásványvíz táplálkozás- fiziológiai tulajdonságait. Az ásványvíz elvesztette korábbi luxus jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett. TÁMOP B-14/

18 FOGYASZTÓI SZOKÁSOK ALAKULÁSA TÁMOP B-14/ Az ásványvíz fogyasztás alakulása (Forrás: (MAGYÜSZ)

19 Fogyasztói szokások alakulása TÁMOP B-14/ Az ásványvíz fogyasztás szénsavtartalom-tartalom alakulása szerint (Forrás: (MAGYÜSZ

20 TELEPÜLÉSI IVÓVÍZ ELLÁTÁS Az ivóvízellátás a településeken található háztartások, intézmények és egyes iparágak (gyógyszeripar, élelmiszeripar, vendéglátóipar stb.) ivóvízigényének kielégítését jelenti. A 0-30 m mélyen elhelyezkedő vizek (talajvizek) kitermelése ásott, akna- és csőkutak segítségével valósítható meg. A rétegvizek kitermelése mélyfúrású kutak segítségével történik. Ezek a berendezések átlagosan m3/d (tehát m3/day m 3 /nap) vízigény kielégítésére alkalmasak. A legszélesebb körben használt ivóvízbázisok Magyarországon a partiszűrésű vizek, melyek kitermelése csáposkutak által valósul meg. Ezek a berendezések rendkívül nagy (akár m 3 /nap) vízigények kielégítésére alkalmasak. A karsztvizekhez kétféle megoldással juthatnak hozzá; kisebb mélység esetén karsztaknákkal, nagyobb mélységnél karsztkutak segítségével. TÁMOP B-14/

21 TELEPÜLÉSI IVÓVÍZ ELLÁTÁS – FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK ESETÉN A felszín alatti vízbázisokból kitermelt vizek általában nem ivóvíz minőségűek, így a meg-felelő állapot elérése érdekében különböző vízkezelési technológiák alkalmazására van szükség. Gázmentesítés Vas-és mangántalanítás Nitrátmentesítés Arzénmentesítés Fertőtlenítés TÁMOP B-14/

22 AZ IVÓVÍZ FŐBB PARAMÉTEREINEK HATÁRÉRTÉKEI TÁMOP B-14/ Paraméter Határérték (a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet szerint) Vas 200 µg/l Mangán 50 µg/l Ammónium 0,50 mg/l Nitrit 0,50 mg/l Nitrát 50 mg/l Szín A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás Íz Szag Zavarosság

23 DEBRECEN VÍZBÁZISAI Debrecenben a közüzemi vízellátást- legyen szó mezőgazdasági, ipari, vagy ivóvízellátásról- a felszíntől m mélységre található üledékes, homok és kavicsos homok kőzetekből nyert vizekkel oldják meg. Ezek a kőzetek megfelelő mennyiségű és minőségű, oldott vasat, mangánt és kis mértékben metánt tartalmazó vizet szolgáltatnak. Az ivóvíz céljából történő vízkitermelés elsősorban az alsó pleisztocén rétegre támaszkodva valósul meg, ezt a réteget „vízműves rétegnek” is nevezik. Az ettől feljebb fekvő, kedvezőtlenebb kifejlődésű középső pleisztocén vízadókat nagyrészt csak ipari célú felhasználásra szánt vizek kitermelésére használják. A „vízműves rétegtől” mélyebben fekvő felső pannon rétegből is termelnek ki ivóvizet két ivóvizes közüzemi kúttal. A városban összesen 4 zónában történik a felszín alatti vízkészletek kitermelése. TÁMOP B-14/

24 IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS – DEBRECEN PÉLDÁJÁN KERESZTÜL BEMUTATVA A közműves vízellátás 1913-as kezdetétől kizárólag a rétegvíz jelentette a vízbeszerzési forrást az 1970-es évek végéig. A II. világháborút követő évtizedek jelentős vízigény növekedése miatt a Tiszából leágazó Keleti-főcsatornát, mint felszíni vízbázist is bekapcsolták 1976-ban a város vízellátásába. Debrecen város vízellátó hálózatán keresztül a vízfelhasználókat három vízműtelep látja el ivóvízzel. A telepekre összesen közel 100 kútból érkezik a víz, a vízből vasat és mangánt kell leválasztani. A leválasztás, szűrés természetes anyagon, kvarckavicson történik levegő adagolás segítségével. A szűrés során az ammónium mentesítés is megtörténik. A Keleti Főcsatornára (KFCS-re) telepített Felszíni Tisztítóműtől átvett kezelt felszíni víz elosztásával történik. A KFCS tisztított vizét 1976 óta veszi át a vízmű és a napi átlagos vízigény kb. 20%-át fedezik vele. TÁMOP B-14/

25 IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS – DEBRECEN PÉLDÁJÁN KERESZTÜL BEMUTATVA A Debreceni Vízmű Zrt. elsődleges tevékenysége a következő településrészek ivóvízzel történő ellátása: Debrecen Debrecen- Józsa Debrecen- Dombos-tanya Debrecen- Kismacs Debrecen-Nagymacs Debrecen- Ondód Debrecen- Bánk Debrecen- Pallag Vekeri tavi pihenőközpont TÁMOP B-14/

26 IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS – DEBRECEN PÉLDÁJÁN KERESZTÜL BEMUTATVA TÁMOP B-14/ II 3 kút udvar II szivattyúterem II szűrőterem (Forrás: )http://www.debreceni-vizmu.hu/szolgaltatasok/ivovizszolgaltatas/

27 IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS – DEBRECEN PÉLDÁJÁN KERESZTÜL BEMUTATVA Az ivóvíz tárolása a tároló medencékben történik, a telepeken összesen m 3 víz tárolására van lehetőség. A tároló medencékből a FIR segítségével, szivattyúzással kerül az ivóvíz a város csőhálózatába. Az elosztó hálózaton gerinc vezetékeken, bekötő vezetékeken és ezek szerelvényein-keresztül jut el az ivóvíz a tárolómedencéktől a fogyasztói pontokig, ahol felhasználásra kerülnek. Az elosztóhálózat részét képezi még számos nyomásfokozó és tűzivíz fokozó is. Az olyan helyekre, ahol kiugró lehet az ivóvízfogyasztás mértéke (pl. lakótelepek esetén). TÁMOP B-14/

28 IVÓVÍZ KÖLTSÉGEI TÁMOP B-14/ MegnevezésNettó egységár (Ft) ÁFA (27 %)Bruttó egységár (Ft) Ivóvíz szolgáltatás alapdíj 92,3424,93117 Fogyasztás (m 3 ) 220,4159,5280 Szennyvízelvez etés és tisztítás alapdíj 92,3424,93117 Fogyasztással arányosan elvezetett díj (m 3 ) 175,2347,31226 Áthárított vízterhelési díj 4,271,155

29 ÖSSZEFOGLALÁS A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket. A nyolcvanas és a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter/fő/év körül volt ban kezdett a fogyasztás dinamikusan - évente %-al - növekedni, és 2014-ban elérte az évi, fejenkénti 117 litert. TÁMOP B-14/

30 FORRÁSOK pdf VIDEO: Poliol PEF Packaging Kft. : https://www.youtube.com/watch?v=MJOgBDuf0CU https://www.youtube.com/watch?v=yutnDnZVYn4 Krones PET bottling and packaging line : https://www.youtube.com/watch?v=aLMKtz9- ByU TÁMOP B-14/

31 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 1.Milyen jellemzői vannak a természetes ásványvíznek? 2.Mi jellemző a gyógyvíz összetételére? 3.Mi jellemző a csapvízre? 4.Hol és hogyan lehet természetes ásványvizet palackozni? 5.A természetes ásványvízet kizárólag milyen kezelési eljárásoknak lehet alávetni? 6.65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet alapján hogyan kell feltűntetni a fluorid koncentrációt? 7.Mi a szaturáló és mire használják? 8.Melyek az ásványvíz gyártás technológiai lépései? 9.A töltendő folyadéktól függően három töltőgép alaptípust különböztethetünk meg. Melyek ezek és melyikhez milyen töltőgép tartozik? Sorolja fel ezeket csoportosítva! 10.Milyen címkézési típusokat/módokat ismer? Sorolja fel ezeket! TÁMOP B-14/

32 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 11.Mennyi az ásványvíz kitermelési járuléka? 12.Mi adja az értékesítési ár különbséget a márkás és a saját márkás termékek között? 13.Mennyi az átlagos éves ásványvíz fogyasztás Magyarországon? 14.Az alábbiak közül melyek az 500 mg/liter körüli összes ásványianyag-tartalmú ásványvizek? 15.A települési vízellátás milyen vizekből kerül megvalósításra? Sorolja fel! 16.A felszín alatti vízbázisokból kitermelt vizeknek milyen a minősége? Hogyan hasznosíthatóak ezek a vizek? 17.Milyen vízkezelési eljárásokat alkalmaznak a vízbázisok kezelésére? 18.Mekkora az ivóvízben a vastartalom határértéke? 19.Mekkora az ivóvízben a mangántartalom határértéke? 20.Mennyi 1 m 3 víz bruttó értékesítési ára? TÁMOP B-14/

33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "MODUL CÍME: IVÓVIZEK- ÁSVÁNYVIZEK KÖLTSÉGEI TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések