Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai propaganda, politikai reklám Politikai PR V. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai propaganda, politikai reklám Politikai PR V. előadás."— Előadás másolata:

1 Politikai propaganda, politikai reklám Politikai PR V. előadás

2 Bodó Barna: Politikai PR 5.1. A propaganda fogalma  Közlési helyzetek XX. sz. második feleXX. sz. második fele  fokozódó infó-terhelés: kereskedelmi és politikai propaganda  új formák: hirdetések, óriásplakátok A politika mint árucikk – szereplők és nézetekA politika mint árucikk – szereplők és nézetek  kereskedelmi és politikai propaganda – különbségek?  Meghatározás: propaganda MÉSZ:MÉSZ: 1. Valamely (politikai) eszme, elmélet terjesztése, hirdetése. 2. Valakinek, valaminek tervszerű népszerűsítése; hírverés, reklámozás. Gyakran pejoratív: Valakinek, valaminek az érdekében vagy ellene folytatott tervszerű hangulatkeltés pszichológia:pszichológia: a meggyőzés formáinak egyike: a propaganda a meggyőzésnek a tömegek befolyásolására használt formája, amely eszmerendszer vagy ideológia elfogadtatását szolgálja, olykor hazugsággal, manipulációval (Síklaki 1994)  Meggyőzés és manipuláció Különbség: meggyőzés esetén a befolyásolt ember tudatában van a befolyásolásnak, de úgy gondolja, hogy hasznára válik az adott viselkedés, ezért azt önként vállalja. A manipuláció esetében a befolyásolt ember nincs tudatában a befolyásoló szándékának, bár ő is úgy gondolja, hogy az adott magatartás hasznos számára.   MÉSZ: 1. Valaminek a kezelése, valamivel való bánásmód. 2. Ravasz mesterkedés valamely (üzleti) ügyben. 3. A közvéleménynek valamely (politikai) cél érdekében való burkolt befolyásolása (a tömegtájékoztatási eszközök felhasználásával)

3 Bodó Barna: Politikai PR 5.2. A befolyásolás fajtái  A befolyásolás: szempontok: milyen a tartalmuk,illetve milyen hatást szeretnénk   rábeszélés szimbolikus stratégián alapul - a meggyőzni kívánt félben érzelmeket vált ki   meggyőzés elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon nyugvó stratégiákat alkalmaz, a meggyőzni kívánt fél értelméhez szól   demagógia a hallgatóság érzelmeire építve valamilyen aktuális cselekvésre mozgósít, a meggyőzéssel ellentétben nem célja egy adott nézet tartós megváltoztatása.  Emberi játszmák A befolyásolás említett fajtái összemosódnak - az emberi érintkezés bonyolult játszmajellege miatt. A kölcsönhatás a befolyásoló és a befolyásolt közötti kommunikációban létrejön, de a tömegkommunikáció sajátos közlési helyzet, és ebben egyoldalú a befolyásolási, illetve meggyőzési törekvés is. A közvetlen emberi kommunikációban és a tömegtájékoztatásban megjelenő befolyásolásban közös: céljuk a befolyásolt személy attitűdjének, majd viselkedésének megváltoztatása   Szociálpszichológiai értelmezésben a propaganda a meggyőzés manipulatív válfaja (Csepeli 1997). a propagandával szemben a befogadó értékrendje ellenálló, attitűdjei nem Az attitűd tartalmazza a tárgya iránti érzelmeket, a rá vonatkozó nézeteket, vélekedéseket, valamint a belőle fakadó cselekvési szándékokat és cselekvési tendenciákat. A kognitív pszichológia rendszerében ezek az összetevők sémába vagy mentális reprezentációba szerveződnek

4 Bodó Barna: Politikai PR 5.3. A meggyőzési szándék   Propaganda főként a tömegtájékoztatási eszközök (a televízió, a rádió, a nyomtatott sajtó) olyan területeken hatékony, amelyekről a befogadók nem rendelkeznek közvetlen tapasztalattal (Prahova – magyarságkép)   A kereskedelmi propaganda Őszintébb - a befogadók az árukkal kapcsolatba kerülhetnek, megkóstolhatják az új gyümölcsös joghurtot, kipróbálhatják – észrevehetik a félrevezetést   A politikai propaganda ellenőrzésre kevés az esély - kicsi a valószínűsége, hogy a befogadó például személyes beszélgetésben a befogadó még annak megítélésében is befolyásolható, hogy az általa ismert propaganda és az általa tapasztalt gazdasági vagy társadalmi folyamatok összhangban vannak-e   A felismert meggyőzési szándékra elhárítással válaszol a legtöbb befogadó (Csepeli 1997) tévéreklámok idejére csatornát váltanak, a nyomtatott reklámokat sokan átlapozzák, a reklámújságokat kidobják - a politikai hirdetések ellen is védekezhetnek így amerikai kutatás: a válaszolók többsége úgy véli, a televíziós hirdetések hamis állításokat tartalmaznak (Aronson 1987)   A nyelv kifejezi a társadalomban meglévő hatalmi viszonyokat és ideológiát: segítségével formálni lehet az értékrendet, a társadalmi kapcsolatokat, a jövőre vonatkozó elvárásokat (Chouliaraki és Fairclough 1999)

5 Bodó Barna: Politikai PR 5.4. Reklám - politika  Reklám és propaganda a kereskedelmi propaganda kifejezés is használatos népszerűsítés, hírverés, reklám’ értelemben. A reklám termékekre (árukra és szolgáltatásokra) vagy eszmékre vonatkozó, azonosítható szponzoroktól származó, meggyőző információk általában fizetett, nonperszonális (nem személyes) kommunikációja   A reklám a francia réclamer - elismétel, újra elmond - igéből a meggyőző kommunikáció fajtája, a technikai fejlődés tette lehetővé, szükségessé: a tömegesen termelt áruk, valamint a tömegesen nyomtatott újságok, a rádió, a televízió, a mozi elterjedése akire a meggyőzés irányul, a reklám esetében tudatában van ennek, és ismeri a meggyőző kommunikáció forrását. a különbségek fontosabbaka különbségek fontosabbak   Politikai propaganda reklám formájában jelentkezik - a reklám eszméket is népszerűsíthet, a megcélzott közönség tudja, ki az üzenet adója. A reklám elől elzárkózhat a meggyőzendő személy, ám a kevésbé felismerhető politikai propaganda elől nehezen. a politikai propaganda a társadalmi környezet egészét áthatja: szimbólumok segítségével szándékosan manipulálja az emberek viselkedését, attitűdjeit, meggyőződéseit (Róka 1998)   Propaganda alkalmazására akkor nyílik lehetőség, ha egy bizonyos helyzetben a befolyásoló fél információtöbblettel rendelkezik a befolyásolthoz képest az aszimmetriát elleplezi és a manipuláció eszközét alkalmazva a manipuláltat olyan viselkedésre veszi rá, amelyre a teljes információ birtokában valószínűleg nem volna hajlandó (Csepeli 1997)

6 Bodó Barna: Politikai PR 5.5. Reklám és valóság  A rejtett tartalom közlemény rejtett tartalma olyan következtetésekre kényszeríti a befogadót, amelyek segítségével önmagát győzi meg. a rejtett tartalomról a befogadó könnyebben hiszi el, hogy a saját véleménye a befogadó a kikövetkeztetett információkra jobban emlékezik (Eysenck és Keane 1997)   A közlő pszichológiai alapállása a meggyőzés centrális útja - a meggyőzendő fél mindent végiggondol a meggyőzés perifériális útja - az érzelmi szempontokra épít, s az üzenet feldolgozása a meggyőzendő fél attitűdjei, előítéletei alapján történik   A reklám a befogadó számára könnyen érthető és megjegyezhető tömörség: képi megjelenítés, segít értelmezni a szöveg üzenetét, illetve felerősíti a jó reklám: körülbelül két másodperc alatt kell valamilyen benyomást keltenie a reklám úgy tesz, mintha az elhitetni kívánt információk a közösségben már ismertek és elfogadottak volnának, kiküszöböli a befogadó ellenállását. a reklám túl gyakori ismétlése a kívánt hatás ellentétéhez vezethet David Ogilvy: „Én a reklámot nem tekintem se művészeti ágnak, se szórakoztató műfajnak szerintem a reklám ismeretközlő eszköz.” David Ogilvy a hatásos reklám: „Ki kell deríteni, milyen szavakat használnak, amikor a témáról beszélgetnek, milyen ismérvek fontosak nekik, s milyen ígéret vetetheti meg velük a legnagyobb valószínűséggel éppen a mi márkánkat.”  Technikai változások következtében a valóságot helyettesítő képek egyre inkább a valóság érzékelését helyettesítik egyre kevésbé képesek megkülönböztetni a ténylegesen megtapasztalt és a tömegtájékoztatás jeltömegéből kiszűrt élményeket

7 Bodó Barna: Politikai PR 5.6. Hírek és rejtett tartalom   Hírszövegek írói látszat: tényszerű információkat közölnek a világról vélemény: a sajtó a modern társadalmakban átvette a bizalmas ismerős szerepét a reklámszövegek illenek az uralkodó ideológiai áramlatokba és értékrendbe   A közlő valóságmodellje a rejtett tartalom szövegbe kódolásának eszközei a különféle társalgási implikatúrák - előfeltevésben elbújtatott, közös háttértudásként feltüntetett állítások, a megtévesztésnek a pragmatika segítségével feltárt válfajai a „tudományosság” és a „tényszerűség” látszata : „nem szeretnénk tovább untatni a rideg számokkal”   Egy társalgási implikatúra levezetése - a befogadó a következőkre támaszkodik: 1. a használt szavak hagyományos jelentésére, 2. az együttműködési alapelvre és a megfelelő társalgási maximákra, 3. a megnyilatkozás nyelvi vagy egyéb kontextusára, 4. a háttérismeretek más elemeire, valamint arra, hogy a felsorolt pontokhoz tartozó összes fontos elem mind a közlő, mind a befogadó számára hozzáférhető, és ezt mindketten tudják vagy feltételezik.   A politikai propaganda célja a befogadó vélje úgy : az általa közvetített valóságmodell a helyes, vagy legalábbis az elfogadható valóságképek egyike. Elsődleges: attitűd kialakítása, megerősítése vagy megváltoztatása. a politikai propaganda a választási hirdetéseket kivéve nem szólít fel közvetlen cselekvésre, és a hatékonysága nem mérhető az eladott áru vagy szolgáltatás mennyiségével, mint a reklámé. Kivétel a választás - a szavazatokban kifejeződik a politikai propaganda hatása.

8 Bodó Barna: Politikai PR 5.7. Indirekt megtévesztés   Indirekt megtévesztési stratégiák közlési céljai közül legalább az egyik megtévesztő.   A közlő valós információt közöl, ám olyan implikatúrákkal, amelyek az ő rejtett céljainak megfelel6 következtetéseket sugallják a befogadónak.   Az indirekt megtévesztési stratégiák a következők:   Az indirekt hazugság. A közlemény igaz, de hamis következtetések   Az inszinuáció. A közlemény szándékosan, de rejtetten negatív értékítéletet sugall.   A titkolózás. A közlő sejteti, valamit kimondatlanul hagy, de irányítja a befogadót, hogy kikövetkeztesse az információt.   Féligazság közlése. A közlő az információnak egy részét adja tovább, a többit elhallgatja, vagy csak céloz rá. Így a befogadó következtetéseit irányítani tudja.   Előfeltevés hamisítása. A közlemény előfeltevése nem érvényes, de a közlő úgy tesz, mintha általánosan elfogadott lenne, mintha a közös háttértudás része lenne.   Szándékos kétértelműség. Két lehetséges értelmezés van. A közlő hagyja, hogy a befogadó esetleg hamis információt következtessen ki.   Ködösítés. A közlő feltételezi, hogy a befogadó nem lesz képes megérteni a közleménye teljes tartalmát. A közlő eufemizmusokat használ a kellemetlen információk elleplezésére, vagy szakzsargonban beszél, és túlságosan bonyolultan fogalmaz. Így azt a látszatot kelti, mintha szakszerűen és körültekintően közölt volna valamit a befogadóval.   A meggyőző hatás jelentős a meggyőzendő személy a viselkedésének okát nem keresheti kívül, a környezetében, más emberben vagy a szituáció kényszerítő hatalmában, hanem csak önmagában

9 Bodó Barna: Politikai PR 5.8. Referencia, áthidalás  Referencia Clark: az áthidalás, vagyis az implikatúrák létrehozása a megértés folyamatának kötelező része. Megkülönbözteti az alábbi áthidalási, azaz implikatúra-típusokat   Közvetlen referencia. Az adott információ közvetlenül utal egy említett tárgyra, eseményre vagy állapotra.   Közvetett utalás asszociáció. Az adott információnak, az antecedensnek olyan része, amelyről közvetlenül nem történik említés, de kapcsolódik a megnevezett tárgyhoz, eseményhez vagy szituációhoz.   Közvetett utalás jellemzés. Az adott információ gyakran egy szerepet jellemez, amelyet valaki burkoltan játszik egy korábban említett eseményben vagy körülményben.   Egyéb indokok, okok, egybeesések és következmények   Példa: A politikus mentelmi jogának felfüggesztését még nem kezdeményezték. A KEHI közben újabb feljelentéseket tesz az FVM cégei körül észlelt visszaélések miatt Implikatúra: A politikus bűncselekmények elkövetésével vádolható. Ez az oka, hogy a KEHI feljelentéseket tesz az FVM cégeinek ügyében. (Ok - okozat)   A társalgási implikatúrák a nyelvi gazdaságosságot szolgálják.   A közlőnek a rejtett tartalomért nem kell felelősséget vállalnia.   Megtévesztési technikák a propaganda rejtett tartalmának vizsgálata: megnézni, hogy a valóság eseményeiről tudósító sajtó alkalmaz-e ilyet, amikor elrendezi a valóságra vonatkozó részleteket.

10 Bodó Barna: Politikai PR 5.9. A nyelvi manipuláció  „Újbeszéd" jelenség (Orwell) már az ókorban is ismerték - dialektikus erisztika - a hirdetett nézetek igazságától független meggyőzési módszermár az ókorban is ismerték - dialektikus erisztika - a hirdetett nézetek igazságától független meggyőzési módszer  Arisztotelész - első elmélet három aspektus: (1) az éthost (= a forrást), (2) a logost (= a közlést), és (3) a páthost (=a közönség érzelmeit)három aspektus: (1) az éthost (= a forrást), (2) a logost (= a közlést), és (3) a páthost (=a közönség érzelmeit)  a forrást megbízhatónak kell bemutatni - az adónak be kell tartania a logika szabályait, színes történelmi hivatkozásokat, valamint elképzelt képeket kell felhasználnia  a közlésnek tekintettel kell lennie a vevő érzelmeire, és figyelembe kell vennie a meglévő társadalmi hiedelmeket is (a Retorikában és a Poétikában leírja, miként érzelmeket kelteni) Cicero fejlesztette továbbCicero fejlesztette tovább  Közlés megszerkesztése modern elméletek: különböző tudományágak eredményeit is figyelembe veszik, mindenekelőtt a pszichológia - pl. pszichoanalízis, tanuláselmélet, kognitív pszichológia - releváns vívmányait (Pratkanis, Aronson 1992)modern elméletek: különböző tudományágak eredményeit is figyelembe veszik, mindenekelőtt a pszichológia - pl. pszichoanalízis, tanuláselmélet, kognitív pszichológia - releváns vívmányait (Pratkanis, Aronson 1992) két egymással ellentétes információ az emberben feszültséget kelt, azt igyekszik feloldani: ez az ésszerűsítés csapdája - nagy teret hagy a manipuláció számárakét egymással ellentétes információ az emberben feszültséget kelt, azt igyekszik feloldani: ez az ésszerűsítés csapdája - nagy teret hagy a manipuláció számára  Az adó: első lépésként szándékosan teremt kognitív disszonanciát, fenyegetvén az önbecsülésünket - lelkifurdalást keltve a befogadóban, esetleg szégyenkezésre késztetve, netán kétszínűnek vagy megbízhatatlannak minősítve.első lépésként szándékosan teremt kognitív disszonanciát, fenyegetvén az önbecsülésünket - lelkifurdalást keltve a befogadóban, esetleg szégyenkezésre késztetve, netán kétszínűnek vagy megbízhatatlannak minősítve. második lépés az, hogy olyan megoldást ajánl, amellyel a kognitív disszonanciát megszüntethetjük, s egyúttal azt tesszük, amire ő beszél rá. Csökkenthetjük bűntudatunkat, szégyenünket vagy megbízhatatlanságunkat, ha adakozunk bizonyos célokra, megvesszük a hirdetett autót, gyűlöljük az ellenséget, erre a jelöltre szavazunk.második lépés az, hogy olyan megoldást ajánl, amellyel a kognitív disszonanciát megszüntethetjük, s egyúttal azt tesszük, amire ő beszél rá. Csökkenthetjük bűntudatunkat, szégyenünket vagy megbízhatatlanságunkat, ha adakozunk bizonyos célokra, megvesszük a hirdetett autót, gyűlöljük az ellenséget, erre a jelöltre szavazunk.

11 Bodó Barna: Politikai PR Nyelv és ideológiai célok  Orwell fantasztikus regénye (1984) orwelli vízió századunkban reális dimenziókorwelli vízió századunkban reális dimenziók "újbeszéd" (= newspeak)"újbeszéd" (= newspeak)  "Az újbeszéd célja nemcsak az, hogy az Angszoc híveinek megfelelő világnézet és észjárás kifejezési eszközéül szolgáljon, hanem az is, hogy minden más gondolkodási módot lehetetlenné tegyen. A szándék az, hogy ha egyszer az újbeszélt véglegesen elsajátították és az óbeszélt elfelejtették, eretnek - vagyis az Angszoc elveitől eltérő - gondolat elgondolhatatlan legyen, legalábbis amennyire a gondolat szavaktól függ."  a nyelvtudományban a téma eddig tabu volt, az utóbbi időben (1980 után) folyamatosan jelennek meg idevonatkozó tanulmányok az "újbeszéd" szövegeinek nagy része nem továbbít új információt, mindössze társadalmi szertartások komponenseaz "újbeszéd" szövegeinek nagy része nem továbbít új információt, mindössze társadalmi szertartások komponense  ilyen funkciót töltenek be: a nagyobb közönség előtt megtartott beszédek, publikus deklarációk, nyilatkozatok - a közéleti szereplés sajátos formái  Perszváziós (rábeszélő) funkció „Ön szerint miért nem lépünk fel az antidemokratikus erőkkel szemben?”„Ön szerint miért nem lépünk fel az antidemokratikus erőkkel szemben?”  Rituális funkció közel a performatív funkcióhoz - szövegek, adott társadalmi viselkedés- ként, reagálásként foghatók fel (hivat. nyilatkozatok, kinevezések, stb.)közel a performatív funkcióhoz - szövegek, adott társadalmi viselkedés- ként, reagálásként foghatók fel (hivat. nyilatkozatok, kinevezések, stb.) Kapcsolatos a "mágikus" funkcióval, azzal a hittel is kapcsolatos, hogy az adott megnyilatkozás egyidejűleg tény létrehozását eredményezi (ha pl. valakit nagy tudósnak, nagy írónak nevezünk, őt idézzük, írásműveinkben rá hivatkozunk, akkor ezzel - esetleg érdemtelenül - nagy tudóst, nagy írót kreálunk belőle, stb.)Kapcsolatos a "mágikus" funkcióval, azzal a hittel is kapcsolatos, hogy az adott megnyilatkozás egyidejűleg tény létrehozását eredményezi (ha pl. valakit nagy tudósnak, nagy írónak nevezünk, őt idézzük, írásműveinkben rá hivatkozunk, akkor ezzel - esetleg érdemtelenül - nagy tudóst, nagy írót kreálunk belőle, stb.)  Az "újbeszéd" szövegei a hatalom jelenlétének szignáljai is sajátos fatikus funkció: tudtul adják, hogy a hatalom jelen vansajátos fatikus funkció: tudtul adják, hogy a hatalom jelen van

12 Bodó Barna: Politikai PR Politikai manipulációs fogások  Politikai propaganda – manipulációs fogások a nyelvi közlések szándékos "felfújása", "levegővel telítése„ - a látszat kedvéért, némi információ isa nyelvi közlések szándékos "felfújása", "levegővel telítése„ - a látszat kedvéért, némi információ is  ezek a megnyilatkozások tele jelentés nélküli nyelvi elemekkel, elcsépelt frázisokkal - végső soron nem mondanak semmit  a jelenség társadalmilag káros, elbutuláshoz vezethet, rászoktathat a gondolkodás nélküli nyelvi reagálásra  egyszersmind "zajt" teremthet, ez helyettesíti a hallgatást - ami veszélyes is lehet: születhet benne akár egy önálló, ellenőrizhetetlen gondolat is  Kettős minősítésű lexika - a legáltalánosabb manipulációs fogás az adott kifejezésnek kétféle jelentése lehet, attól függően, hogy kit érint: az adót vagy az ellenfeletaz adott kifejezésnek kétféle jelentése lehet, attól függően, hogy kit érint: az adót vagy az ellenfelet  pozitív axiologizáció: helyes, racionális, haladó, haladás, szakértelem, demokratikus  "saját negatív" jelenségek: objektív nehézségek, kisebb szabálytalanságok, nehéz időszak, bonyolult gazdasági és politikai helyzet, társadalmi emóciók  Inszinuáló beszédmód a megnyilatkozásokból szándékosan hiányzik az objektumok világos megnevezése - azt a szuggesztiót kelti, hogy a közlések adói és vevői jól tudják, kiről, illetve miről van szóa megnyilatkozásokból szándékosan hiányzik az objektumok világos megnevezése - azt a szuggesztiót kelti, hogy a közlések adói és vevői jól tudják, kiről, illetve miről van szó  pl.: bizonyos körökben, ismert nemzetközi központok, bizonyos/egyes politikusok azt hiszik, stb. - nagyon alkalmas propaganda célokra  Hiperbola használata manipulációs fogás alapja, a saját politikai, gazdasági stb. eredményeknek, sikereknek, ill. az ellenfél sikertelenségeinek nagyobbítása, kiemelése, hangsúlyozásamanipulációs fogás alapja, a saját politikai, gazdasági stb. eredményeknek, sikereknek, ill. az ellenfél sikertelenségeinek nagyobbítása, kiemelése, hangsúlyozása  „Címkézés” a pozitív, vagy negatív jelentéssel bíró különféle címkék "felragasztása", osztogatása, mivel ezeknek nagy a meggyőző erejük, és különösen alkalmasak a társadalmi valóság megváltoztatásáraa pozitív, vagy negatív jelentéssel bíró különféle címkék "felragasztása", osztogatása, mivel ezeknek nagy a meggyőző erejük, és különösen alkalmasak a társadalmi valóság megváltoztatására

13 Bodó Barna: Politikai PR A propagandaközlés  Szerkezet általában alapinformációból és felhívásból álláltalában alapinformációból és felhívásból áll  az alapinformáció két részből tevődik össze: (1) a tényekről és (2) a tények értelmezéséről szóló információból  a felhívásban is két tagot különböztethetünk meg: (1) az argumentumot (érvelő részt) és (2) a felszólítást Felhívás - célja, hogy meggyőzze, megnyerje a címzettet egy ügy, vagy egy eszme érdekében, a valóságról szóló, de megfelelő módon irányított tudás alapján.Felhívás - célja, hogy meggyőzze, megnyerje a címzettet egy ügy, vagy egy eszme érdekében, a valóságról szóló, de megfelelő módon irányított tudás alapján. Argumentum – feladata: a címzettben megerősítse a tények javasolt értékelését, minősítését, megtörje a még létező ellenállást, eloszlassa a kétségeket, és előkészítse a felszólítás kedvező fogadtatásátArgumentum – feladata: a címzettben megerősítse a tények javasolt értékelését, minősítését, megtörje a még létező ellenállást, eloszlassa a kétségeket, és előkészítse a felszólítás kedvező fogadtatását  A felszólítás azt a szuggesztiót tartalmazza, hogy a vevő számára nélkülözhetetlen és hasznos megfelelően állást foglalni és megfelelően viselkedni, cselekedni. „Május 10-én az egész országban parlamenti választások lesznek. Ez a pillanat döntően befolyásolhatja a jövőnket. Érti ezt minden magyar hazafi és X-re szavaz.” - az első két mondat információt tartalmaz, a harmadik viszont felhívás„Május 10-én az egész országban parlamenti választások lesznek. Ez a pillanat döntően befolyásolhatja a jövőnket. Érti ezt minden magyar hazafi és X-re szavaz.” - az első két mondat információt tartalmaz, a harmadik viszont felhívás  Propagandaközlés elemzésekor különféle reflexiók milyen hatása van az információnak a címzettek intellektusára, és főként az emócióiramilyen hatása van az információnak a címzettek intellektusára, és főként az emócióira

14 Bodó Barna: Politikai PR Információcsere  Hatékony információcsere feltételei (1) a valóság hű tükröződése(1) a valóság hű tükröződése (2) a lehető legnagyobb részletesség, sokoldalúság,(2) a lehető legnagyobb részletesség, sokoldalúság, (3) pontosság, egyértelműség, világos és precíz megfogalmazás(3) pontosság, egyértelműség, világos és precíz megfogalmazás (4) tömörség, azaz nem nagy számú, de a leglényegesebb és a legszükségesebb adatok helyes kiválasztása, szelekciója(4) tömörség, azaz nem nagy számú, de a leglényegesebb és a legszükségesebb adatok helyes kiválasztása, szelekciója (5) gyorsaság, amely garantálja az információ aktualitását, és sok esetben döntően befolyásolja a közlés értékét(5) gyorsaság, amely garantálja az információ aktualitását, és sok esetben döntően befolyásolja a közlés értékét (6) érthetőség - vevőt, adót érint: a percepciós lehetőségekre, korlátra(6) érthetőség - vevőt, adót érint: a percepciós lehetőségekre, korlátra  Politikában az adót saját érdeke, szándéka vezérli, meghatározott célra törekszikaz adót saját érdeke, szándéka vezérli, meghatározott célra törekszik a tényekről szóló információ másodlagos szerepet játszik a közlésben, olyan elem, amelynek funkciója megfelelő hatást gyakorolni a vevőrea tényekről szóló információ másodlagos szerepet játszik a közlésben, olyan elem, amelynek funkciója megfelelő hatást gyakorolni a vevőre az információ e szolgaszerepe alá van rendelve egy általános elvnek: optimális hatást kifejteni a vevőre, csökkenteni, illetve kiküszöbölni a vevő szubjektív (az adó intenciójától eltérő) reagálását a közlésben rejlő felhívást illetőenaz információ e szolgaszerepe alá van rendelve egy általános elvnek: optimális hatást kifejteni a vevőre, csökkenteni, illetve kiküszöbölni a vevő szubjektív (az adó intenciójától eltérő) reagálását a közlésben rejlő felhívást illetően  Különbség a propagandaközlés (más közlésekhez képest): rövidítés, tömörítésa propagandaközlés (más közlésekhez képest): rövidítés, tömörítés különböző információ-feldolgozási fázisokkülönböző információ-feldolgozási fázisok  az információ szelekciója, tekintettel az információ állandó növekedésére, és az ember korlátozott percepciós lehetőségeire  következik az információ feldolgozása, árnyalása, a kívánt kontextusba helyezése, amely során a kényelmetlen híreket minimalizálják, tompítják, a kedvezőket viszont kiemelik, kihangsúlyozzák.

15 Bodó Barna: Politikai PR Pletyka  Pletyka - "suttogó" információátadás Változik: az idők, társadalmi rendek, a tömegtájékoztatás - a pletyka örök (?)Változik: az idők, társadalmi rendek, a tömegtájékoztatás - a pletyka örök (?) ismert jelenség a legmagasabb civilizációjú nemzeteknél és a primitív népeknél isismert jelenség a legmagasabb civilizációjú nemzeteknél és a primitív népeknél is Magyar Nyelv Értelmező Szótára: "Valamely személyes v. magánügyet, ill. koholt, elferdített dolgot, ügyet bizalmasan v. alattomban tárgyaló, kiteregető indiszkrét, felelőtlen v. rosszakaratú hír(esztelés), amely valakit erkölcsi v. társadalmi tekintetben rendszeresen. gyanúba v. rossz hírbe hoz; szóbeszéd mendemonda...".Magyar Nyelv Értelmező Szótára: "Valamely személyes v. magánügyet, ill. koholt, elferdített dolgot, ügyet bizalmasan v. alattomban tárgyaló, kiteregető indiszkrét, felelőtlen v. rosszakaratú hír(esztelés), amely valakit erkölcsi v. társadalmi tekintetben rendszeresen. gyanúba v. rossz hírbe hoz; szóbeszéd mendemonda...". Magyar Néprajzi Lexikon: „Alkalmi bizalmas közlés, a valóságot negatív irányba taszítja. A társadalmi normák fennmaradását segíti, ugyanakkor bomlasztja is a közösséget. Kettős jellege miatt a közösség gyakorolja, de tiltja is. A hallgatóval szemben bizalom kifejeződése is. A közösség leggyakrabban érintkező személyeinél (asszonyok) a leggyakoribb.”Magyar Néprajzi Lexikon: „Alkalmi bizalmas közlés, a valóságot negatív irányba taszítja. A társadalmi normák fennmaradását segíti, ugyanakkor bomlasztja is a közösséget. Kettős jellege miatt a közösség gyakorolja, de tiltja is. A hallgatóval szemben bizalom kifejeződése is. A közösség leggyakrabban érintkező személyeinél (asszonyok) a leggyakoribb.”  Thiele-Dormann (1980): "A pletyka lényegében "ököljog", a fizikai erőszak helyettesítője. A pletykára jellemző a mások leleplezése fölötti öröm, és az attól való félelem, hogy saját, a szélesebb nyilvánosságra nem tartozó dolgaink napvilágra kerülnek (...). A pletyka fő motívuma a félelem, a bizonytalanság, a magunkba zárt aggodalom amiatt, hogy másoknak esetleg negatív véleménye lesz rólunk...""A pletyka lényegében "ököljog", a fizikai erőszak helyettesítője. A pletykára jellemző a mások leleplezése fölötti öröm, és az attól való félelem, hogy saját, a szélesebb nyilvánosságra nem tartozó dolgaink napvilágra kerülnek (...). A pletyka fő motívuma a félelem, a bizonytalanság, a magunkba zárt aggodalom amiatt, hogy másoknak esetleg negatív véleménye lesz rólunk..."  Jelleg metainformációs szekvenciák segítségével: azt mondják, hogy..., hallottam, hogy..., az egész város arról beszél, hogy…metainformációs szekvenciák segítségével: azt mondják, hogy..., hallottam, hogy..., az egész város arról beszél, hogy… keletkezését általában nehéz kideríteni és követnikeletkezését általában nehéz kideríteni és követni bizonyos sajátosságok egyértelműen jellemzik: az információvevő mindig valamit hozzáad vagy elhagy, valamit átalakít, kiforgatja és tovább terjesztibizonyos sajátosságok egyértelműen jellemzik: az információvevő mindig valamit hozzáad vagy elhagy, valamit átalakít, kiforgatja és tovább terjeszti  Szokásos témái közé tartozik: (1) valakinek a sikertelensége, kompromittálódása, tévedése, szenvedélye; (2) házasságtörés, válás, új házasság, családi veszekedések, sikertelen gyerekek; (3) gyanús jövedelem, gyanús meggazdagodás, vagyonszerzés; (4) gyámoltalanság, fogyatékosság; (5) valakinek a kinézete, viselkedése, magatartása, szokásai, stb.(1) valakinek a sikertelensége, kompromittálódása, tévedése, szenvedélye; (2) házasságtörés, válás, új házasság, családi veszekedések, sikertelen gyerekek; (3) gyanús jövedelem, gyanús meggazdagodás, vagyonszerzés; (4) gyámoltalanság, fogyatékosság; (5) valakinek a kinézete, viselkedése, magatartása, szokásai, stb.

16 Bodó Barna: Politikai PR Könyvészet:  Clark, Herbert C. Az áthidalás. In: Pléh Csaba − Síklaki István − Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv − kommunikáció − cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest, −90.  Síklaki István: A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Budapest, 1994.


Letölteni ppt "Politikai propaganda, politikai reklám Politikai PR V. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések