Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"— Előadás másolata:

1 Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására” TÁMOP A/1-11/ sz. projekt Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése

2 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 1. fejezet

3 Fenntartható növénytermesztés, multifunkcionális és minőségi növénytermesztés I. A fenntarthatóság rövid története, fogalma A fenntarthatóság ismérvei: a jelen generációk felelősége a jövő generációért - a generációk közti egyenlőség, a termőföld védelme, megkülönbözetett használata, környezetvédelem, tájjelleg, biodiverzitás megőrzése, termékminőség, élelmiszerbiztonság, gazdaságosság, hatékonyság, emberi szükségletek kielégítése, életminőség, életszínvonal javítása, kockázat csökkentés.

4 Fenntartható növénytermesztés, multifunkcionális és minőségi növénytermesztés II. A mezőgazdasági földhasználat és talajhasználat fogalmi meghatározása A mezőgazdasági földhasználat intenzitási szintjei korai extenzív rendszerek hagyományos rendszerek korai intenzív rendszerek integrált rendszerek modern intenzív rendszerek modern extenzív rendszerek ökológiai rendszerek

5 Fenntartható növénytermesztés, multifunkcionális és minőségi növénytermesztés III. A növénytermesztés helyzete hazánkban Termőhelyi adottságok Klíma Talaj Domborzat Diverzitás Speciális adottságú termőhelyek, tájgazdálkodás A mezőgazdasági ágazatok földterület használata Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület A mezőgazdasági ágazatok vízkészlet használata Inputanyag felhasználás a növénytermesztésben műtrágyák, szerves trágyák, növényvédő szerek, növénykondicionáló és növekedésszabályozó anyagok. Mezőgazdasági terület Termőterület

6 Fenntartható növénytermesztés, multifunkcionális és minőségi növénytermesztés IV. Multifunkcionális és minőségi növénytermesztés A növénytermesztés főbb funkciói élelmiszer és takarmány termelés, ipari alapanyagok termelése, energiahordozók, „bioüzemanyagok” alapanyagainak előállítása. A növénytermesztés egyéb funkciói mezőgazdasági, ipari és kommunális hulladékok, melléktermékek hasznosítása, a természetvédelem, vízvédelem, tájvédelem szolgálata, szociális igények kielégítése, munkahelyteremtés, élhető, minőségi kultúrkörnyezet megteremtője. A jó minőség értelmezése Beltartalom Élelmiszerbiztonság

7 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2. fejezet

8 A növénytermesztés agroökológiai feltételrendszere, biológiai alapok I. Klimatikus tényezők A fény és hatása a növényre » termikus hatás, » biokémiai hatás, » fotomorfogenetikus A hőmérséklet közvetlen hatásai » a fotoszintézisre, » a légzésre (a hőmérséklet emelkedésével fokozódik), » a gyökerek vízfelvételére. közvetett hatásai » a talaj mikrobiológiai tevékenységére, a talajlevegő hőmérsékletének és összetételének befolyásolásán keresztül, » a hosszúnappalos növények jarovizásciós folyamatainak megindulására, » a növények termeszhetőségére, és terméshozamára. a fagy károsító hatásai, enyhítésének módjai Megfagyás Kifagyás Ráfagyás Felfagyás Kipállás

9 A növénytermesztés agroökológiai feltételrendszere, biológiai alapok II. A szél fogalma, jelentősége A szél káros hatásai: fokozza az evapotranszspirációt, megváltoztatja a növényállomány belsejében kialakult mikroklímát, a tavaszi szárító szél gátolja a magvak csírázását, a fiatal gyenge növények fejlődését, akadályozza a rovarok általi megporzást, talajpusztulást okozhat (szélerózió, más néven defláció), késő tavaszi és nyári szélviharok a növényeket kidönthetik, szárukat eltörhetik, téli szélvihar a havat egyes helyekről teljesen elhordhatja, máshova pedig károsan vastag rétegben felhalmozza, esőszerű öntözésnél zavarja, illetve megakadályozza a vízeloszlás egyenletességét. A szél kedvező hatásai: ellensúlyozhatja a negatív időjárási tényezőket, tavaszi, böjti szelek szárítják a művelésre még alkalmatlan talajt, elősegíti a beporzást, és a jó megtermékenyülést, finom por és löszhordással gazdagíthatja a talajt.

10 A növénytermesztés agroökológiai feltételrendszere, biológiai alapok III. A csapadék fogalma, jelentősége, típusai eső, jégeső, ónoseső, hó, harmat, dér, zúzmara. Hazánk területének csapadék ellátottsága, mennyiség eloszlás intenzitás A csapadék hasznosulása, hatása a növényre és a talajra vízkapacitás hervadás pont holtvíz hasznosvíz (diszponibilis víz) kilúgzás aerob – anaerob folyamatok befolyásolása Hidrológiai tényezők és hatásai a talaj hő-, víz- és tápanyaggazdálkodására eróziós viszonyokra aszályérzékenységre Belvízérzékenységre A hidrológiai tényezőket befolyásolja földrajzi helyzet domborzat kitettség a térség hidrogeológiai tulajdonságai

11 A növénytermesztés agroökológiai feltételrendszere, biológiai alapok IV. Talajtényezők A talaj vízgazdálkodása a talajban található víz mennyisége, a víz mozgékonysága, a víz térbeli és időbeni eloszlása a talaj vízbefogadó képessége A talaj levegőgazdálkodása, a talajlevegő szerepe befolyásolja a növények oxigénellátását, részt vesz a talajbiológiai folyamatokban, befolyásolja a kémiai folyamatok intenzitását a légkör és talajlevegő összetétele A talaj hőgazdálkodása A talaj szerkezete és állapota szemcseösszetétel – fizikai féleség talaj szilárdsága és művelhetősége Talajtípusok Váztalajok Kőzethatású talajok Közép- és délkelet európai barna erdőtalajok Csernozjom talajok Szikes talajok Réti talajokLáptalajok Mocsári és ártéri erdők talajai Öntés- és lejtőhordalék talajok

12 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 3. fejezet

13 Földhasználati rendszerek és a vetésváltás kérdései I. A földművelési rendszerek kialakulása, fogalma A földművelési rendszerek általános alkotóelemei, ismérvei a gazdaság területének agronómiai szervezettsége, a talajhasznosítás, vetésváltás rendszere, a talajművelés rendszere, a növényvédelem, vagyis a kártevők, betegségek és a gyomok elleni védekezés rendszere, a talajvédelem rendszere, A földművelési rendszerek általános alkotóelemeihez esetlegesen kapcsolódó kiegészítő elemek az öntözés, a vízrendezés (lecsapolás, drénezés), a talajjavítás, az erdősítés (erdősávok, ligetek) Klasszikus földművelési rendszerek parlagos, legelő- és erdőváltó, ugaros, vetésváltó, füves, szabad, monokultúrás rendszerek.

14 Földhasználati rendszerek és a vetésváltás kérdései II. Parlagos, legelő- és erdőváltó földművelési rendszer alacsony népsűrűség, a nomád, vándorló életmód, primitív földművelő eszközök a földterület egy kis részét a település közvetlen környékén művelésbe vonták néhány évi használat után, miután a folyamatos termesztés következtében a termés jelentősen csökkent, parlagon hagyták A fejlődés szakaszai szerint ősparlagos parlagos rendszer Periódusai szántóföldi periódus, 4-6 évi talajhasznosítást jelentett, parlagos periódus, évig is tartott A parlagon hagyott terület öt fejlődési stádiuma (Koszticsev szerint) gyomos stádium, 1-4 évig (előkészítő stádium), tarackos stádium, 5-7 évig (előkészítő stádium), lazán bokrosodó füvek stádiuma, 5-7 évig (szerkezetképző stádium), sűrűn bokrosodó füvek stádiuma évig (trágyázóstádium), árvalányhajas sztyeppstádium, mely 20 évnél hosszabb ideig is tarthat (trágyázóstádium). Területhasznosítás: az összeterület 10-20%-át hasznosították A parlagos rendszer fenntarthatatlanná válása: amikor a szántóföldi periódus már nagyobb arányt foglalt el, csökkenteni kellett a parlagoltatás idejét

15 Földhasználati rendszerek és a vetésváltás kérdései III. Ugaros földművelési rendszer, kialakulása, jellemzői Parlagos rendszerből alakult ki. A települések közvetlen környékén konyhakerti növényeket termesztettek, gyümölcsösöket telepítettek. A rétek és a legelők főleg a szántónak kevésbé alkalmas területekre szorultak vissza. A szántóföldek 50-60, sőt esetenként 80%-án növénytermesztést folyattak. Az egész szántóterületet minden évben rendszeresen művelték. Az ugar művelt, de egy-két évig pihentetett – növényi terményelőállításra – nem használt terület. A pihentetés célja a gyomok irtása, a talaj szerkezeti állapotának javítása, a talaj vízkészletével való gazdálkodás és a természetes tápanyagok feltáródásának elősegítése volt. Az ugaros rendszer jellemzője a nyomásos gazdálkodás A kétnyomásos rendszerben a szántót két részre osztották: az egyik felén gabonát termesztettek, a másik felén ugaroltak (gabona-ugar). A háromnyomásos rendszerben a gabona a terület kétharmadát, az ugar pedig egyharmadát foglalta el (gabona-gabona-ugar). Változatai Teljes – részleges Tiszta (fekete, kései) – foglalt (zöld)

16 Földhasználati rendszerek és a vetésváltás kérdései IV. Vetésváltó földművelési rendszer A takarmánynövények termesztése a szántóföldre helyeződött át Jelentősen bővült a szántóföldön termesztett növényfajok száma Megszűnt az ugarolás Kialakult az évenkénti váltásra alapozott növénytermesztés, talajtermékenységet kimerítő és gazdagító (takarmány) növények váltása Állattenyésztés és növénytermesztés közötti kapcsolat kialakulása, istállótrágya rendszeres használata Norfolki négyes vetésforgó Füvesherés földművelési rendszer parlag helyett az első – gyomos - szakaszban talajművelés, majd füvek mesterséges telepítése a növénytermesztés rendszerébe illesztve Szabad földművelési rendszer jellemzői, kialakulása Célja a minél nagyobb haszonszerzés volt A takarmányelőállítást szolgáló területen kívül termesztett növények a közvetlen árutermelést szolgálták a piaci szükségletnek megfelelően Monokultúrás földművelési rendszer a termelés koncentrálásának és specializálódásának szélsőséges formája, a talajhasználat hosszú időn át egy növényre koncentrálódik, előnyei, hátrányai. Napjaink földhasználati rendszerei iparszerű termelési rendszerek, alternatív (ökológiai) gazdálkodási rendszerek, integrált növénytermesztési rendszerek.

17 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 4. fejezet

18 A tápanyaggazdálkodás jelentősége és rendszere I. A trágyák érvényesülésére ható tényezők A talajok tápanyagtartalma Talajok kémhatása, mésztartalma A talaj adszorpciós jellemzői A talaj szervesanyagainak átalakulása, mineralizáció Szervestrágyák Az istállótrágya Az istállótrágya összetétele, minősége Az istállótrágya érlelése és tárolása oxidációs szakasz redukciós szakasz az érés fokozatai: féligérett, érett, túlérett Az istállótrágyázás irányelvei kijuttatás és bedolgozás adagok Az istállótrágya hatásai fizikai hatása: javul a talaj szerkezetessége, lazító hatású, kémiai hatása: a talajok humusztartalmát gazdagítja mineralizálódás során, biológiai hatása: a talajlakó mikrobák számára táplálékot szolgáltat, és javítja az élettevékenységükhöz szükséges környezeti feltételeket

19 A tápanyaggazdálkodás jelentősége és rendszere II. Hígtrágya összetétele kezelése és tárolása Homogenizálásos Szilárd és híg fázis szétválasztása kijuttatása halmazállapot és konzisztencia szerint irányelvei, talajvédelmi szempontok Zöldtrágya fogalma jelentősége, hatásai, termesztésének lehetőségei és korlátai zöldtrágyanövényekkel szemben támasztott követelmények

20 A tápanyaggazdálkodás jelentősége és rendszere III. Tarló- és gyökérmaradványok szalma, kukoricaszár pillangósvirágúak maradványai Egyéb szerves trágyák Baromfitrágya Tőzegfekália Komposzt Városi és ipari szerves hulladékok A szerves- és műtrágyák használatát „nitrátérzékeny” területeken a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásai - 49/2001. (IV. 3.) és 27/2006. (II. 07.) Kormányrendeletek – szabályozzák. Főbb előírásai: A kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket.. Műtrágyát csak talajvizsgálatra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talajvizsgálatokat szántókon legalább 5 évente, gyepek esetében pedig 10 évente kell elvégezni Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15-e közötti időszakban. Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya (ammónium- és nitrát-tartalmú műtrágya, trágyalé, hígtrágya) csak abban az esetben juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül oda. Betakarítás után az adott évben ezek a trágyák csak akkor juttathatók ki, ha a trágyázás és a következő növényállomány vetése között eltelt idő nem több, mint 14 nap. Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása lejtős területen. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtőkön trágyát csak a növénnyel fedett területen, vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni. Nem juttatható ki trágya 5 cm-nél vastagabb hótakaró, 5 cm-nél mélyebben átfagyás, vízzel telítettség esetén. Az istállótrágya felhasználása augusztustól- novemberig történjen meg, a trágyaigényes növények alá leszántva. A leszántás a kiszórás után minél előbb, de legalább 14 napon belül történjen meg.

21 A tápanyaggazdálkodás jelentősége és rendszere IV. Műtrágyák Nitrogén műtrágyák a N szerepe a N formái felvehetősége, körforgalma, dinamikája alkalmazásának irányelvei Foszfor műtrágyák a P szerepe a P formái felvehetősége, körforgalma, dinamikája alkalmazásának irányelvei Kálium műtrágyák a K szerepe a K formái felvehetősége, körforgalma, dinamikája alkalmazásának irányelvei Egyéb makroelem trágyák Összetett műtrágyák Mikroelem-trágyázás A műtrágyázás gyakorlata, irányelvei trágyázási módok (alap, starter, fej, levél, öntöző) adag megállapítása

22 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 5. fejezet

23 A talajművelés szerepe és rendszere I. A talajművelés jelentősége a növénytermesztésben A talajművelés fogalma, célja, és feladatai porozitás megváltoztatása (pórustérfogat, pórusméretek), víz- és levegőgazdálkodás befolyásolása, mechanikai talajhibák megszüntetése, mechanikai javítás (vízzáró rétegek áttörése, kötött talajok lazítása), talaj hőgazdálkodásának befolyásolása (pl. hőszigetelés, növénymaradványok felszínen hagyása stb.), tápanyagfeltáródás elősegítése (mineralizáció, biológiai oxidáció), kémiai talajjavító anyagok bejuttatása, szerves és ásványi trágyák bejuttatása, növénymaradványok bejuttatása (teljes, részleges, no till., növényvédelmi vonatkozásai, kórokozók és kártevők elleni védekezés), gyomkorlátozó hatás, talajvédelem eszköze A talajművelés jelentősége meghatározza a termés nagyságát (mintegy 15-25%-ban) és minőségét (közvetlen és közvetett hatások), csökkenthető a felhasznált kémiai szerek mennyisége, jelentősen hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez (nedvességmegőrzés), jelentős szerepe van a talajpusztulás megelőzésében, nagy az idő-, az energia- és költségigénye

24 A talajművelés szerepe és rendszere II. A növények talajállapot igénye A különböző kultúrnövények különböző mélységű talajelőkészítést igényelnek, ill. hálának meg. A talajművelés rendszerének előkészítő és alapozó részei a magágykészítés megalapozását szolgálják. A magággyal szemben támasztott követelmények az alábbiak: elősegítse a talaj felmelegedését és vízbefogadását, csökkentse a vízveszteséget, elősegítse a növényápolási – beleértve a növényvédelmi - munkák hatékonyságát, csökkentse az eróziót és deflációt (10-30 mm méretű frakciók) A művelés hatása a talajra A művelés hatása lehet kedvező, de kedvezőtlen is. Abban az esetben kedvező, ha: javítja a talaj levegő-, víz- és hőgazdálkodását, elősegíti a tápanyagok feltáródását, segíti a hasznos talajlakó élőlények tevékenységét, csökkenti a talajpusztulást, javítja a növények termőképességét

25 A talajművelés szerepe és rendszere III. A talajművelés rendszere műveleti elemek (célja, eszközei, módjai, minősége, helye a talajművelés rendszerében) forgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, felszínalakítás, a klasszikus talajművelési rendszer egymásra épülő elemei tarlóművelés - tarlóhántás alapművelés alapművelés elmunkálása magágykészítés vetés utáni elmunkálás

26 A talajművelés szerepe és rendszere IV. A talajművelési rendszerek csoportosítása Vetési idő szerint, Talajtípusok szerint, Szerzőkről elnevezett művelési rendszerek, Műveletek összevonására, elhagyására irányuló új talajművelési irányzatok Műveletek összevonásának lehetőségei alapművelés és elmunkálása egymenetben, alapművelés elmunkákálása és magágykészítés egymenetben, magágykészítés, vetés és vetés utáni elmunkálás egymenetben A „minimális” talajművelés és a művelés nélküli direktvetés értékelése gazdasági szempontból talajra gyakorolt hatásuk szempontjából a növénytermesztés produktivitása szempontjából a növényvédelem szempontjából a talajvédelem és környezeti hatás szempontjából A „biológiai talajművelés” fogalma

27 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 6. fejezet

28 ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA I. Származása – rendszertana Gramineae család – Triticum nemzetség „Termékeny félhold” területe C 3 típusú, döntően őszi életforma Egyéb búzafajok, csoportosításuk, jelentőségük Felhasználás Főtermék – szemtermés Melléktermék – szalma Biológiai alapok Nemesítési módszerek – vetőmagelőállítás Fajtaportfolió Fajtamegválasztás szempontjai Vetőmaghasználat

29 ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA II. A termesztés ökológiai feltételei Éghajlatigény → jó adaptációs képesség Hőigény o C hasznos hőösszeg (+1,5 o C) - vernalizáció - kedvezőtlen hatások télen - hőigény fenológiai szakaszokban Vízigény mm vízigény l/1 kg sz.a. - statikai vízigény - dinamikai vízigény Fényigény- rövid-hosszúnappalos fotoperiódikusság Talajigény → jó adaptációs képesség Ideális talaj jellemzői Jó talajok- csernozjom talajok - csernozjom dinamikájú talajok (laza erdő, réti és öntés) Közepes talajok- erdő talajok - réti talajok - öntés talajok Gyenge talajok- szikes talajok - homok talajok - erodált talajok

30 ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA III. Agrotechnika elemek Vetésváltás – az elővetemények minősítésének szempontjai – elővetemények csoportosítása – utónövények Talajművelés – a talajművelés kialakításának feltételrendszere – műveletcsoportok (előkészítő, alap, elmunkáló, magágykészítő) – korán és későn lekerülő elővetemények utáni talajművelési rendszerek Tápanyagellátás – a makro-, mezo- és mikroelemek jelentősége – tápanyagfelvételi dinamika – fajlagos tápanyagigény – területi tápanyagigény – a trágyázás gyakorlati rendszere – a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők Vetéstechnológia – optimális vetésidő: október – optimális csíraszám: 4-6 millió/ha – optimális vetésmélység:4-6 cm – befolyásoló tényezők – gyakorlati vetéstechnológia

31 ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA IV. Agrotechnika elemek Növényvédelem → integrált szemlélet – gyomszabályozás jellemző gyomnövények, gyomfelvételezés herbicidkezelések herbicidek stresszhatása – betegségek elleni védelem fontosabb növényi kórokozók csávázás állományvédelem (2-3 nodusz, virágzás kezdete) hatékonyságot befolyásoló tényezők – állati kártevők elleni védelem fontosabb állati kártevők őszi és tavaszi védelem Öntözés – öntözést kevésbé hálálja meg – klasszikus és idényen kívüli öntözési rend Betakarítás – mennyiségi és minőségi szempontok – érés fenofázisai – szem- és szalma-betakarítás módjai

32 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 7. fejezet

33 KUKORICA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA I. Származása – rendszertana Gramineae család – Zea nemzetség Közép- és Dél-Amerika C 4 típusú növény – specifikumok, kiváló produktivitás Felhasználás Szemtermés – takarmány, élelmiszer, ipari alapanyag, bioethanol Szár – szervesanyag visszapótlás, takarmány, energia Biológiai alapok Hibridizáció – beltenyésztett vonalak, F 1 vetőmagelőállítás Hibridválaszték – bőséges (több, mint 400) Hibridek csoportosítása Hibridmegválasztás az üzemi gyakorlatban

34 KUKORICA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA II. A termesztés ökológiai feltételei Éghajlatigény → kifejezetten érzékeny növény Hőigény o C hasznos hőösszeg (+10 o C) - fejlődési szakaszok hőoptimuma - hőstressz Vízigény mm vízigény l/1 kg sz.a. - statikai és dinamikai vízigény Fényigény- nappalközömbös fotoperiodikusság Talajigény → a jó talajokon termeszthető Jó talajok- csernozjom talajok - csernozjom dinamikájú talajok Közepes talajok- barna erdő talajok - réti talajok - öntés talajok Kedvezőtlen talajok- szikes talajok - homok talajok

35 KUKORICA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA III. Agrotechnika elemek Vetésváltás – régen monokultúrában termesztett – jelenleg „részleges” monokultúra (2-3 év), még inkább vetésváltás szükséges – elővetemények csoportosítása – utónövények Talajművelés – a talajművelés műveletcsoportjai – talajművelés ősszel és tavasszal – talajművelés eltérő elővetemények után Tápanyagellátás – a makro-, mezo- és mikroelemek jelentősége – NPK felvételi dinamika – fajlagos és területi tápanyagigény – a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők – a trágyázás gyakorlata Vetéstechnológia – kapás, egyedi produktivitású növény (sortáv cm) – vetésidő: április 20. – május 05. – tőszám: ezer – mélység: 4-8 cm

36 KUKORICA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA IV. Agrotechnika elemek Növényvédelem → integrált eszközrendszer – gyomirtás jellemző gyomnövények, gyomok csoportosítása herbicidkezelések- presowing - preemergens - posztemergens (korai, normál, késői) gyakorlati gyomirtás technológiája – betegségek elleni védelem fontosabb növényi kórokozók csávázás – állati kártevők elleni védelem fontosabb állati kártevők védekezés (csávázás, talajfertőtlenítés, állományvédelem) Öntözés – vízigényes, öntözést meghálálja – öntözési rend – öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezők Betakarítás – az érés fiziológiája – szemes és egyéb betakarítási módok – tárolás

37 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 8. fejezet

38 NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA I. Származása – rendszertana Compositae család – Helianthus nemzetség Észak-Amerika középső államai Rendkívül jó adaptációs képességű növény Felhasználás Kaszat – olaj (~50%), félig száradó →étkezés, ipar, biodízel – melléktermék → takarmányozás – bél → élelmiszer, madáreleség Növény – zöld- és silótakarmány zöldtrágya Méhlegelő Biológiai alapok Fajta – hibrid Hibridportfolió Speciális hibridek Hibridmegválasztás szempontjai

39 NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA II. A termesztés ökológiai feltételei Éghajlatigény → jó adaptáció a száraz, meleg időjáráshoz Hőigény o C hasznos hőösszeg (+5 o C) - vegetatív és generatív szakaszok optimális hőmérsékleti értékei - kezdetben jó hideg, később jó melegtűrés Vízigény mm vízigény l/1 kg sz.a. - a vízfelvétel kritikus szakaszai Fényigény- nappalközömbös fotoperiodikusság Talajigény → gyengébb talajok növénye, jó adaptációs képesség Jellemző talajok- réti talajok - öntés talajok - erdő talajok - jobb szikes talajok - jobb homok talajok Növekvő mértékű termesztés: - csernozjom talajok - csernozjom dinamikájú talajok

40 NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA III. Agrotechnika elemek Vetésváltás – szigorú szabályok – min. 5 év kihagyás – elővetemények értékelési szempontjai – elővetemények csoportosítása – utónövények Talajművelés – a talajművelés speciális szempontjai (vízmegőrzés, talajvédelem) – a talajművelés műveleti csoportjai – őszi és tavaszi talajelőkészítés Tápanyagellátás – kitűnő tápanyagfeltáró képességű – mérsékelt trágyaigényű – makro-, mezo- és mikroelemek jelentősége – tápanyagfelvételi dinamika – fajlagos és területi tápanyagigény – a trágyázás gyakorlata Vetéstechnológia – kapás növény (sortávolság cm) – vetésidő: étkezési:április olaj:április – tőszám: étkezési:38-47 ezer/ha olaj:45-55 ezer/ha – vetésmélység:étkezési:5-8 cm olaj:4-6 cm

41 NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA IV. Agrotechnika elemek Növényvédelem → integrált szemlélet – gyomirtás jellemző gyomok, könnyen és nehezen irtható gyomnövények hagyományos gyomirtási technológia új, speciális gyomirtási technológia (IMI, SU) – betegségek elleni védelem fontosabb növényi kórokozók csávázás állományvédelem (8-10 leveles, virágzás kezdete) – állati kártevők elleni védelem fontosabb állati kártevők csávázás és állományvédelem Növényápolás – sorközkultivátorozás Állományszárítás – érésbiológiai folyamatok – deszikkáns szerek – kijuttatási technológia Betakarítás – műszaki feltételek – üzemeltetési szempontok – szárítás, tisztítás, tárolás

42 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 9. fejezet

43 LUCERNA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA I. Származása – rendszertana Fabaceae család – Medicago nemzetség (kék, sárga, tarka virágú és komlós lucerna) Elsődleges és másodlagos gén centrum Évelő (~4 év) növény Felhasználása Fehérjében, ásványi anyagokban, karotinban gazdag Főleg széna, de egyéb használati módok Biológiai alapok Lassú változás a fajtaválasztékban Fajtatípusok (tájfajták, extenzív és intenzív fajták) A nemesítés speciális céljai (perzisztencia, szaponintartalom) Fajtahasználat gyakorlata

44 LUCERNA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA II. A termesztés ökológiai feltételei Éghajlatigény → jó adaptációs képesség Hőigény- vegetatív fejlődés opt o C - kiváló télállóság - jó nyári melegtűrés Vízigény mm vízigény (nagy) l/1 kg sz.a. (nagy) Fényigény- jelentős Talajigény Specifikumok- mészigényes - magas talajvizet nem szereti („lábvíz”) - eltérő a kék- és tarkavirágú lucerna igénye Jó adaptációs képességű Jó talajok- csernozjom talajok - csernozjom dinamikájú talajok Átlagos talajok- réti és öntés talajok - jobb szikes talajok - jobb homok talajok Rossz talajok- savanyú talajok - magas talajvizű talajok

45 LUCERNA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA III. Agrotechnika elemek Vetésváltás – az elővetemények minősítésének szempontjai – elővetemények csoportosítása (jó, közepes, rossz, tilos) – utónövények Talajművelés – specifikumok – mélyművelést meghálálja – több évre előre végzett – talajművelési műveletcsoportok – nyárvégi és tavaszi telepítés alá végzett talajművelési rendszerek Tápanyagellátás – a tápelemek élettani jelentősége – fajlagos és területi tápanyagigény – új és álló lucerna trágyázása Vetéstechnológia – tiszta és takarónövényes telepítés – vetésidő: nyárvégi:augusztus tavaszi:március 15.-április 10. – csíraszám: nyárvégi:12-14 millió/ha tavaszi:10-13 millió/ha – vetésmélység:nyárvégi:3 cm tavaszi:2-3cm tavaszi telepítés – általános, biztonságosabb nyárvégi telepítés – főleg öntözött feltételek között

46 LUCERNA TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA IV. Agrotechnika elemek Növényvédelem → integrált szemlélet – gyomirtás gyomnövények új és álló lucernában különlegesen veszélyes gyomok (aranka) gyomirtás új és álló lucernában – betegségek elleni védelem fontosabb növényi kórokozók csávázás és állományvédelem mechanikai védekezés – állati kártevők elleni védelem fontosabb állati kártevők kémiai védekezés mechanikai védelem Öntözés – kiváló öntözési reakció – öntözési rend Növényápolás Betakarítás – a betakarítás növényfiziológiai alapjai – betakarítási technológiák széna szenázs liszt zöldtakarmány legeltetés

47 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése fejezet

48 A zöldségfélék fogalmának meghatározása: A zöldségfélék közé soroljuk azokat a sok munkát kívánó, lágyszárú, intenzív művelést kívánó növényfajokat, amelyek különböző részei - termés, levél, hajtás, gyökér - technikai átalakítás nélkül, nyersen – vagy egyszerű konyhatechnikai megoldásokkal elkészítve - emberi táplálékul használhatóak.

49 A zöldségféléket hőigényük alapján az alábbi öt csoportba sorolhatjuk: 25 ◦ C: Sárga- és görögdinnye, uborka, spárgatök, paprika 22 ◦ C: Paradicsom, tojásgyümölcs, sütőtök, bab, kukorica 19 ◦ C: Cékla, hagymafélék, zeller, spárga 16 ◦ C: Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, fejessaláta, spenót, sóska, rebarbara 13 ◦ C: Káposztafélék, retek, torma.

50 A fontosabb vetési időszakok a szabadföldi zöldségtermesztésben: Március elején (amint a talajra rá lehet menni): petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó Március közepén (5-8 o C-os talajhőmérséklet): hagyma, káposztafélék, további borsó szakaszok Április (10-12 o C-os talajhőmérséklet): paprika, paradicsom, kabakosok, bab, őszi betakarítású fejeskáposzta, csemegekukorica, cékla Június-augusztus (másodvetések): uborka, bab, cékla, csemegekukorica, kínai kel Nyár végi (augusztus közepe): áttelelő hagyma Szeptember-október (áttelelők): spenót, fejessaláta

51 A legfontosabb szabadföldi ültetési időpontok: Március közepe - április eleje: káposztafélék, fejessaláta Április vége - május közepe: paradicsom Május közepe (tavaszi fagyok után): paprika, kabakosok Május vége - június eleje: zeller, fejeskáposzta Június közepe - július közepe: káposztafélék és egyéb másodnövények Október közepe: áttelelő kelkáposzta

52 A növényápolási munkák csoportosítása: Ökotechnikai eljárások: Éghajlat, időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés (árnyékolás, fűtés, öntözés) Talajjal kapcsolatos eljárások (töltögetés, talajtakarás) Növénytáplálás (fejtrágyázás) Növények védelme (kártevők, kórokozók, gyomok) Fitotechnikai eljárások: Termékenyülés és érés szabályozása (terméskötés elősegítése, érésgyorsítás) Növényi részek eltávolítása (metszés, levelezés) Növények rögzítése (kötözés, hajtásrögzítés) Halványítás (fóliatakarás, talajjal való takarás)

53 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése fejezet

54 Gyümölcstermesztési alapismeretek A gyümölcstermő növényeink morfológiája -Fatermetűek ( alma, körte, őszibarack, szilva, meggy, cseresznye, kajszi, dió) -Cserjék ( piros és fekete ribiszke, köszméte, áfonya) -Félcserjék (málna, szeder) -Lágyszárúak (szamóca) A gyümölcstermő növények termőrészei Rövid termőrészek (1-10 cm hosszúságúak): dárda, sima termőnyárs, tövises termőnyárs, termőbog vagy termőkalács, bokrétás termőnyárs Középhosszú termővesszők (10-40 cm hosszúságúak), Hosszú termővesszők ( 40 cm feletti hosszúságúak), melyek lehetnek teljes és hiányos termővesszők A termesztett gyümölcsfajainkat termékenyülés szempontjából csoportokba oszthatjuk: Öntermékenyülők: őszibarack, szamóca, málna A teljesen önmeddőtől az igen nagymértékben öntermékenyülőig minden fokozat előfordul: meggy, kajszi, európai szilva, szeder, piros és fekete ribiszke, köszméte Kismértékben hajlamosak öntermékenyülésre, de idegen megporzásra szorulnak: alma, körte, birs Fajták többsége önmeddő, de terjednek az öntermékeny fajták: mandula, cseresznye, japán szilva Dichogámia miatt idegen megporzásra szorulnak: gesztenye, dió, mogyoró

55 Ültetvények létrehozása, telepítése A terület kiválasztásának fontos tényezői: Az ökológiai tényezők közül a legfontosabbak: -Tengerszint feletti magasság, földrajzi szélesség -Domborzati viszonyok -Éghajlati tényezők -Talajadottságok A talaj tulajdonságairól pontos képet a talajvizsgálatok után kaphatunk. -A talaj kötöttsége, -Kémhatása, -Mésztartalma, -Vízvezetőképessége, -Tápanyagtartalma, stb. Gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni: -Munkaerőhelyzet -Piac és feldolgozóipar közelsége -Szállítás megoldása, útviszonyok, víz közelsége, tárolókapacitás, meglevő építmények,gépellátottság.

56 Az almatermesztés technológiája Alanyhasználat az ültetvényekben - M9, M26 Koronaformák: - karcsú orsó - szuperorsó - szabadorsó Termőkori metszés - téli metszés - zöld metszés Metszést kiegészítő eljárások: - hajtáshelyzetek megváltoztatása - hajtások (vesszők) tépése, szakítása - hajtásmegtörés - törzsbemetszés - gyökérmetszés

57 Az őszibarack termesztéstechnológiája Az őszibarack alanyhasználata – mandula - őszibarack - szilva - fajhibridek Az őszibarack koronaformái: - katlan koronaforma - váza koronaforma - karcsú orsó koronaforma Az őszibarack metszési ideje Fásmetszés: A metszési rendszerek - egyvesszős - váltó metszés (kétvesszős) - csökkentett számú szálvesszős Zöldmetszés

58 A szamóca termesztéstechnológiája A szamóca ökológiai igényei A szamóca művelési rendszerei: -Soros és töves művelés -Sűrített soros művelés -Ikersoros művelés -Bakhátas, feketefóliás művelés -Szamócahajtatás Ápolási munkák a szamócaültetvényekben -Talajápolás -Megtisztítás az elszáradt levelektől -Tápanyagok visszapótlása -Lomblevelek eltávolítása -Szalmatakarás -Indák eltávolítása Szamóca telepítése ősszel leveles palántával, tavasszal frigópalántával

59 Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése fejezet

60 A szőlőtermesztés kialakulása, termesztésének feltételei Fajai önálló rendbe, nemzetségbe tartoznak. A kerti szőlő, a Vitis vinifera L. Transz Kaukázusból származik. A Föld minden kontinensén termesztik. Európa meghatározó a termesztésben. A szőlő hosszú vagy normál nappalos, a mérsékelt meleg égöv növénye. Talajok iránt nem túl igényes, azonban a talajképző kőzet és az azon kialakult talajtípus minőség meghatározó. Magyarországon a klimatikus és talajtani adottságok a történelmi borvidékeinken kiválóak a szőlőtermesztéshez. Forrás:oiv.int; hnt.hu

61 A szőlő alaktana, fenológiai fázisai Gyökérzet – tőgyökér, járulékos. Fás részek – tőketörzs, kordonkar (bakok vagy szarvak), termőalapok, cser, vessző. Lombozat – hajtás szár, levél, virágzat, rügy, kacs, fürt, bogyó. Vegetatív fenológiai fázisok: rügyfakadás, hajtásnövekedés, hajtásbeérés, nyugalom. Reproduktív fenológiai fázisok: termőrügyek differenciálódása, virágzatok és virágok kialakulása, virágzás, megtermékenyülés, bogyók érése.

62 Fitotechnikai műveletek Metszés Célja. Módja. Mértéke. Ideje. Eszközei. Zöldmunkák Hajtás kezelések – törzstisztítás, – hajtásválogatás, – hajtások befűzése, – hajtások, hónalj hajtások visszavágása, – lomblevelek fürtzónából való eltávolítása. Termés kezelések – virágok mesterséges megtermékenyítése, – fürt- és bogyóritkítás, fürtkurtítás, – fürtkocsányok megcsavarása, – vegetációt és termést szabályozó vegyszeres kezelések.

63 Agrotechnikai műveletek a szőlőültetvényben Talajművelés és vízgazdálkodás Talajművelés – mechanikai, – vegyszeres, – takarónövényes, – minimális talajművelés. Öntözés – vízpótló, – tápanyag kijuttatás, – növényvédelem, – fagyvédelem. Tápanyagellátás Sajátosságai – Több évtizeden keresztül foglalja el a területet. – Kiterjedt gyökérrendszerrel rendelkezik. – Fás részeiben tartalékokat halmoz fel. Módjai – alap trágyázás, – fenntartó trágyázás.

64 Növényvédelem Főbb kórokozók – Szőlőlisztharmat. – Szőlő peronoszpóra. – Szürkerothadás. Főbb kártevők – Atkák (gubacs,levél). – Molyok (tarka,nyerges, szőlőilonca). – Szőlőgyökértetű. Szüret Bogyó érés folyamata – Zsendülés, – Teljes érettség, – Túl érettség. Módja – Kézi, – Gépi.


Letölteni ppt "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések