Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 20. és a 21. század történelme 4. Előadás Útvonal-térkép a 20. században.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 20. és a 21. század történelme 4. Előadás Útvonal-térkép a 20. században."— Előadás másolata:

1 A 20. és a 21. század történelme 4. Előadás Útvonal-térkép a 20. században.

2 Tematika – levelezősök Szeptember 12: Bevezető és a 20. század meghatározó trendjei 2. Európa az élre tör, 3. A filozófia és a művészetek a 20. században (a moderntől a posztmodernig) November Útvonal-térkép: a társadalmak adaptációjának nehézségei, a rendszer-, és rezsim-váltások bukásai 2. A növekedés korlátai és a fenntarthatóság kényszere és esélyei a 21. században 3. A 21. század lehetséges forgatókönyvei – a közösségek válsága és újraszerveződése

3 Teljesítmény-értékelés A kötelező irodalom: A „20. és 21. század történelme” fóliasorozatok a honlapon (A fóliasorozat október közepén lesz fölrakva). Ajánlott irodalom: Marosán György. (2006): „Hogyan készül a történelem?” Money- Plan kft. Marosán György. (2006): „Hogyan készül a történelem?” Money- Plan kft. A honlapon a további olvasására ajánlott fóliák - főként a Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” tantárgyaknál - valamint blog.marosan.com-on feldolgozásra ajánlott cikkek, illetve egyéb pl. TED prezentációk, A honlapon a további olvasására ajánlott fóliák - főként a Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” tantárgyaknál - valamint blog.marosan.com-on feldolgozásra ajánlott cikkek, illetve egyéb pl. TED prezentációk, A félév vizsgával zárul. A vizsgajegy két részből áll: írásos házi- dolgozat, valamint ZH jellegű elővizsga és/vagy írásbeli vizsga. Ha valaki a 12 előadásból legalább 8-on részt vesz és a félév vége felé megírandó ZH-n elfogadható eredményt ér el, akkor az félév végén beadott házi-dolgozata alapján megajánlott jegyet kap. Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ZH nem írta meg elfogadhatóan, akkor vizsgáznia is kell.

4 A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása A házi dolgozat témája: a kijelölt információs anyag, alapján elemzést kell készíteni. A témákat a hallgatók maguk is javasolhatják, de egyeztetni kell. A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2015 december 18. A dolgozat legyen távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalúan elemző. Nagyjából október közepéig el kell dönteni a témát, amiről a hallgató írni akar. Amikor témát választanak arra figyeljenek: a világban előbukkanó un. precedens nélküli állapotot kell azonosítani és elemezni.

5 1. lehetőség: Egy „ténymorzsa” elemzése Nem az a gond, hogy jönnek a menekültek, hanem, hogy a kormányok kapkodnak és hisztériáznak, írja Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. (Nils Muižnieks) Nem az a gond, hogy jönnek a menekültek, hanem, hogy a kormányok kapkodnak és hisztériáznak, írja Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. (Nils Muižnieks) Az európai országok sok figyelmeztetést kaptak az elmúlt években, hogy a bevándorlási és menekültfogadási rendszereik nem működnek jól. Most, hogy megnőtt a menedékkérők száma, és egyre több tragédia történik, látszik a rendszer összes gyengesége. De valójában nem azért dől össze, mert sokan jönnek. Az európai országok sok figyelmeztetést kaptak az elmúlt években, hogy a bevándorlási és menekültfogadási rendszereik nem működnek jól. Most, hogy megnőtt a menedékkérők száma, és egyre több tragédia történik, látszik a rendszer összes gyengesége. De valójában nem azért dől össze, mert sokan jönnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint január óta kicsivel több, mint 430 ezer menedékkérelmet adtak le az európai uniós tagállamokban. 40 százalékukat Németország vette föl, a többiek negyedét pedig Magyarország. Pakisztán, Libanon és Etiópia, vagy, hogy ne is keresgéljünk nagyon messze tőlünk: Törökország, ahol körülbelül kétmillió szíriai talált menedéket Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint január óta kicsivel több, mint 430 ezer menedékkérelmet adtak le az európai uniós tagállamokban. 40 százalékukat Németország vette föl, a többiek negyedét pedig Magyarország. Pakisztán, Libanon és Etiópia, vagy, hogy ne is keresgéljünk nagyon messze tőlünk: Törökország, ahol körülbelül kétmillió szíriai talált menedéket Sajnos a politikusok gyakran nem vesznek tudomást a tényekről. Az EU-s országok többségében azon versenyeznek egymással, hogy melyikük tud károsabb üzeneteket küldeni a közvéleménynek. Németország az egyetlen, kimagasló kivétel. Franciaország és az Egyesült Királyság nem találtak jobb megoldást arra, hogy ellássanak nagyjából háromezer bevándorlót Calais-ban, mint hogy kivezényelték a rendőrséget, és megerősítették az alagút felügyeletét. Lengyelországban, ahol tavaly feleannyi menedékkérelmet adtak le, mint 2013-ban, az államfő visszautasította, hogy több menedékkérőt fogadjanak be, habár a kérelmek száma 2015 első felében is alacsony maradt. Sajnos a politikusok gyakran nem vesznek tudomást a tényekről. Az EU-s országok többségében azon versenyeznek egymással, hogy melyikük tud károsabb üzeneteket küldeni a közvéleménynek. Németország az egyetlen, kimagasló kivétel. Franciaország és az Egyesült Királyság nem találtak jobb megoldást arra, hogy ellássanak nagyjából háromezer bevándorlót Calais-ban, mint hogy kivezényelték a rendőrséget, és megerősítették az alagút felügyeletét. Lengyelországban, ahol tavaly feleannyi menedékkérelmet adtak le, mint 2013-ban, az államfő visszautasította, hogy több menedékkérőt fogadjanak be, habár a kérelmek száma 2015 első felében is alacsony maradt. Bulgáriában és Magyarországon hirtelen megnőtt a menedékkérők száma, és nagyon kevés segítséget kaptak EU-s szomszédaiktól, ha kaptak egyáltalán. Bulgáriában és Magyarországon hirtelen megnőtt a menedékkérők száma, és nagyon kevés segítséget kaptak EU-s szomszédaiktól, ha kaptak egyáltalán. Egy rossz döntéssel válaszoltak: lezárták a határaikat. Egy rossz döntéssel válaszoltak: lezárták a határaikat.

6 Az esetfeldolgozás szempontjai A kapott eseményt kell elemezni abból a szemszögből, vajon mennyire jellemző az a 21. századra. Növekszik a jelentősége vagy csökkenni fog? A kapott eseményt kell elemezni abból a szemszögből, vajon mennyire jellemző az a 21. századra. Növekszik a jelentősége vagy csökkenni fog? Lehetséges, hogy valaki maga választ az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Lehetséges, hogy valaki maga választ az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Mi az esemény lényege? Mi az esemény lényege? Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezt gondolja meghatározónak, Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezt gondolja meghatározónak, Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet az egész világ, és/vagy Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet az egész világ, és/vagy Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa és ezen belül a mai magyar társadalom számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa és ezen belül a mai magyar társadalom számára? Milyen tényezők befolyásolják a lefutását, mi az ami erősíti, és mi az ami gyengíti a hatását? Milyen tényezők befolyásolják a lefutását, mi az ami erősíti, és mi az ami gyengíti a hatását? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg az eseménnyel kapcsolatban, a mai magyar, és/vagy globális társadalomban? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg az eseménnyel kapcsolatban, a mai magyar, és/vagy globális társadalomban?

7 2. lehetőség: Elemezhető TED-ek Az elmúlt években egész sor TED prezentáció jelent meg az interneten. Ezek érdekes és tudományosan megalapozott prezentációk különböző - a tantárgyakkal kapcsolatos – témákban. Érdekes elemzés tárgya lehet, egymás mellé tenni két prezentációt, és feldolgozni az adott tantárgy szemszögéből. Most megemlítek néhányat, amelyek egy részét a félév során bemutatom. Niall Ferguson: A jólét… Niall Ferguson: A jólét… Jonathan Haidt: Religion, evolution… Jonathan Haidt: Religion, evolution… Devdutt Pattaniak:A két civilizáció Devdutt Pattaniak:A két civilizáció Allain de Botton: Atheism 2.0. Allain de Botton: Atheism 2.0. Hans Rosling: vallások és demográfia Hans Rosling: vallások és demográfia Hans Rosling: Statisztika vagy másik Hans Rosling: Statisztika vagy másik Geoffrey West: Városok, cégek meglepő matematikája Geoffrey West: Városok, cégek meglepő matematikája David Coleman: Együttérzés David Coleman: Együttérzés Clay Shirky: Hogyan ír a közösségi média történelmet.. Clay Shirky: Hogyan ír a közösségi média történelmet.. Eric X. Li: a két rendszer... Eric X. Li: a két rendszer... Paddy Ashdown: Paddy Ashdown: Dan Ariely: Our boogy moral.. Dan Ariely: Our boogy moral.. Jonathan Haidt: Moral root… Jonathan Haidt: Moral root… Howard Rheingold: The new power of.. Howard Rheingold: The new power of.. Tim Harford : Tim Harford : Yochai Benker. Open source economics Yochai Benker. Open source economics Clay Shirky: How the Internet Clay Shirky: How the Internet David Cameron David Cameron

8 3. lehetőség: a 21. század meghatározó trendjeinek azonosítása A feladat – látszólag – nagyon egyszerű. Minden héten legalább egyszer „rámennek” az Internetre, és lementenek a maguk számára egy vagy két eseményt, amelyről úgy gondolják, hogy a 21. század szemszögéből érdekes lehet. A feladat – látszólag – nagyon egyszerű. Minden héten legalább egyszer „rámennek” az Internetre, és lementenek a maguk számára egy vagy két eseményt, amelyről úgy gondolják, hogy a 21. század szemszögéből érdekes lehet. Vigyázat, ez nem az az esemény, amely az adott héten a legnagyobb figyelmet kiváltotta, amelyről a politikusok vagy média-szakemberek a legtöbbet beszéltek. Sok esetben ez egy rejtőzködő „hírmorzsa”, de maguk úgy gondolják, hogy ennek 2100-ból visszapillantva nagy fontossága lesz. Vigyázat, ez nem az az esemény, amely az adott héten a legnagyobb figyelmet kiváltotta, amelyről a politikusok vagy média-szakemberek a legtöbbet beszéltek. Sok esetben ez egy rejtőzködő „hírmorzsa”, de maguk úgy gondolják, hogy ennek 2100-ból visszapillantva nagy fontossága lesz. Feladatuk, hogy ilyeneket azonosítsanak, majd november táján visszapillantva ezekből maximum ötöt-hatot egy-egy bekezdésben összefoglalják, mik is voltak ezek, majd érvelően elemezzék, és írják meg, miért gondolták, hogy éppen ezek lesznek olyan jelentősek 2100-ból visszatekintve. Feladatuk, hogy ilyeneket azonosítsanak, majd november táján visszapillantva ezekből maximum ötöt-hatot egy-egy bekezdésben összefoglalják, mik is voltak ezek, majd érvelően elemezzék, és írják meg, miért gondolták, hogy éppen ezek lesznek olyan jelentősek 2100-ból visszatekintve.

9 A 4. lehetőség: Nyitottak vagyunk az egyéni ötletekre. Amihez ragaszkodunk: Nyitottak vagyunk az egyéni ötletekre. Amihez ragaszkodunk: érzékelhető teljesítményt kell nyújtani, érzékelhető teljesítményt kell nyújtani, valamilyen kapcsolatban kell lennie a tantárggyal, és valamilyen kapcsolatban kell lennie a tantárggyal, és alapvetően racionálisan érvelőnek kell lenni. alapvetően racionálisan érvelőnek kell lenni. Ötleteket várunk október közepéig. Ötleteket várunk október közepéig.

10 Az első óra: a történelem szakaszai 1. Az előtörténet: a modern ember kialakulás (2 m év-200 ezer év). Az emberré válás során fokozatosan nőtt mind a társulás, mint pedig az agy mérete. De ez magáll 200 ezer táján. 2. A történelem első szakasza: (100 – 20 ezer). i.e. 100 ezertől a kultúra alapvetően új szerepet kap. Az ember által létrehozott, önmaga és a természet közzé illesztett, tárgyi, kapcsolati és mentális eszközökből alkotott, mesterséges környezet alapvetően meghatározza a további fejlődést, 3. A történelem második szakasza: (20-8 ezer): A letelepedés során a meglevő integrációs eszközöket is felhasználó, de azokhoz képest új módon működő integrációs eszközök – a norma és a kulturális szabályok - alakulnak ki. 4. A történelem harmadik szakasza: (i.e. 8 ezer - i.u 1000) A közösségek közötti folytonos konfliktusok az integráció kényszerét váltották ki. A kulturális szabályokból formális intézmények születnek, és ezekből - a számítástechnikából vett hasonlattal - „platform” (az állam) jön létre. Megszületnek a birodalmak. 5. A történelem negyedik szakasza: (i.u ). Európában a kormányzás jellegzetes módszerei formálódtak ki és terjedtek el: az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek), a törvények hatalma, és az un. „átengedett” szuverenitás (szabad városok, templomok, céhek, egyetemek, akadémiák) és a szabad vállalkozások alkalmazása.

11 A második óra: Európa élre tör A gazdasági és a politikai fejlődés bizonyos szintjét elért társadalmak – viszonylag stabil állam, kiterjedt térséget kormányzó politikai aktorok, a magántulajdon és a piacgazdaság intézményei, az alap-infrastruktúra rendszere, viszonylag tagolt közösségek integrációja – esetén a társadalmak fejlettségét az intézmények határozzák meg. A gazdasági és a politikai fejlődés bizonyos szintjét elért társadalmak – viszonylag stabil állam, kiterjedt térséget kormányzó politikai aktorok, a magántulajdon és a piacgazdaság intézményei, az alap-infrastruktúra rendszere, viszonylag tagolt közösségek integrációja – esetén a társadalmak fejlettségét az intézmények határozzák meg. A lehetséges intézmény-rendszereket a korszerűség, a hatékonyság és a minőség szempontjából egy sajátos spektrumon helyezhetők el. (Acemoglu és Robinson 2013.) A lehetséges intézmény-rendszereket a korszerűség, a hatékonyság és a minőség szempontjából egy sajátos spektrumon helyezhetők el. (Acemoglu és Robinson 2013.) Ennek egyik végén – és a történelmi fejlődés későbbi szakaszán - a korszerűnek és hatékonynak tekinthető, befogadó (inkluzív), Ennek egyik végén – és a történelmi fejlődés későbbi szakaszán - a korszerűnek és hatékonynak tekinthető, befogadó (inkluzív), A másik végén – még a birodalmak kialakulásának korától kezdődően - a kevésbé fejlett, és az egyéneknek szűkebb mozgásteret engedő kizsákmányoló (extraktív) jellegű intézmények helyezkednek el. A másik végén – még a birodalmak kialakulásának korától kezdődően - a kevésbé fejlett, és az egyéneknek szűkebb mozgásteret engedő kizsákmányoló (extraktív) jellegű intézmények helyezkednek el.

12 Két alaphelyzet van: az egyik a kontroll a másik a „zseton”. A kontroll helyzetben – satírozott kockák – a producer vagy segít vagy nem, a fogyasztónak nincs választása, vagy kap ajándékot, vagy nem. A „zseton-helyzetben” a producer sort választ: segít, vagy nem segít, vagy „eladja” a segítséget. A fogyasztó oszlopot választ: nem csinál semmit, átad „zsetont”, vagy vásárol segítséget zsetonért. A kimenet: semmi, ajándék, támogatás vagy csere. A számok a csere-értéket jelölik. A kísérlet: „segítési” játék

13 A játék kontroll helyzete A kísérlet alkalmas rra, hogy azt vizsgálja, mi történik, amikor egy közösségben két eltérő típusú – formális és informális – intézmény működik. A kísérlet alkalmas rra, hogy azt vizsgálja, mi történik, amikor egy közösségben két eltérő típusú – formális és informális – intézmény működik. A kísérletet „kontrol” és „zseton” állapotban egyaránt elvégzik, A kísérletet „kontrol” és „zseton” állapotban egyaránt elvégzik, Minden feltétel mellett különböző csoportméretekben folytatják: 2, 4, 8, 32 játékossal, Minden feltétel mellett különböző csoportméretekben folytatják: 2, 4, 8, 32 játékossal, Minden játékos párokban hajtja végre a játékot, egyszer mint producer (P) egyszer mint consumer (C)., minden játékos 8 CU egységnyi vagyonnal indul. Minden játékos párokban hajtja végre a játékot, egyszer mint producer (P) egyszer mint consumer (C)., minden játékos 8 CU egységnyi vagyonnal indul. A kontrol helyzetben a játékosok „segítségi játékot” játszanak: a P: vagy segít vagy nem, a C: nincs választása. A kontrol helyzetben a játékosok „segítségi játékot” játszanak: a P: vagy segít vagy nem, a C: nincs választása. Ha P segít az neki 6 CU veszteséget jelent, a C-nek 12 CU nyereséget, azaz 6 CU társadalmi nyereség (ajándék) születik, Ha P segít az neki 6 CU veszteséget jelent, a C-nek 12 CU nyereséget, azaz 6 CU társadalmi nyereség (ajándék) születik,

14 A játék a „zseton” helyzetben A zsetonhelyzetben a résztvevőknek lehetőségük van pénzügyi transzakcióra, vagyis kicserélni a zsetont, amit pénzként használnak, A zsetonhelyzetben a résztvevőknek lehetőségük van pénzügyi transzakcióra, vagyis kicserélni a zsetont, amit pénzként használnak, A zsetonnak nincs értéke, de úgy használják, hogy ezzel lehet közvetíteni a cserét, A zsetonnak nincs értéke, de úgy használják, hogy ezzel lehet közvetíteni a cserét, A, consumer-nek három lehetősége van: (1) semmit nem csinál, (2) egyoldalúan átadja a zsetont, vagy segítséget vásárol zsetonért, A, consumer-nek három lehetősége van: (1) semmit nem csinál, (2) egyoldalúan átadja a zsetont, vagy segítséget vásárol zsetonért, A producer-nek most a két lehetőségen túl - vagy segít vagy nem – van egy harmadik lehetősége: eladhatja a segítséget zsetonért, A producer-nek most a két lehetőségen túl - vagy segít vagy nem – van egy harmadik lehetősége: eladhatja a segítséget zsetonért, A játék során a P és C egyidejűleg eldönti mit csinál (segít, nem segít, zsetonért, vagy ingyen) A játék során a P és C egyidejűleg eldönti mit csinál (segít, nem segít, zsetonért, vagy ingyen)

15 Az eredmények A „kontrol” helyzetben ahogy a csoportok egyre nagyobbak lesznek az együttműködés ( a segítőkészség) egyre jobban visszaszorul. 2 fős a csoportnál az együttműködés 71%-os, 4-fősnél, 50%-os, 8 fősnél 34%, végül 32 fősnél 28%-os. A „kontrol” helyzetben ahogy a csoportok egyre nagyobbak lesznek az együttműködés ( a segítőkészség) egyre jobban visszaszorul. 2 fős a csoportnál az együttműködés 71%-os, 4-fősnél, 50%-os, 8 fősnél 34%, végül 32 fősnél 28%-os. Mindez arra utal, amint a csoportok egyre nagyobbak lesznek a genetikai, a kulturális és identitáshoz kapcsolódó integráló tényezők hatása fokozatosan lecsökken, és a nagy (és idegen) személyek csoportjában a segítő és együttműködési készség visszaszorul. Mindez arra utal, amint a csoportok egyre nagyobbak lesznek a genetikai, a kulturális és identitáshoz kapcsolódó integráló tényezők hatása fokozatosan lecsökken, és a nagy (és idegen) személyek csoportjában a segítő és együttműködési készség visszaszorul. Az egyik ok, ami a természetes együttműködés csökkenésére vezet, hogy szemben a kis-csoporttal, ahol nagy a valószínűsége, hogy a segítő és a segítséget kapó újra találkozik, nagy csoportban elhanyagolható a valószínűsége az újabb találkozásnak. Emiatt az ösztönzés lecsökken. (2 fős csoportban a vzs-ség 100%-os, míg 32 fős csoportban alig 3.2%-os) Az egyik ok, ami a természetes együttműködés csökkenésére vezet, hogy szemben a kis-csoporttal, ahol nagy a valószínűsége, hogy a segítő és a segítséget kapó újra találkozik, nagy csoportban elhanyagolható a valószínűsége az újabb találkozásnak. Emiatt az ösztönzés lecsökken. (2 fős csoportban a vzs-ség 100%-os, míg 32 fős csoportban alig 3.2%-os)

16 A csoport-nagyság és az ösztönös, illetve az érdek- alapú segítségnyújtás összefüggése

17 Eredmények (2) A pénz (a zseton) segít megőrizni az együttműködést nagy csoportokban, A pénz (a zseton) segít megőrizni az együttműködést nagy csoportokban, De ahogy lehetővé válik a kereskedelem, a producer többé nem ad ajándékot, (nem segít ingyen), csak pénzért, De ahogy lehetővé válik a kereskedelem, a producer többé nem ad ajándékot, (nem segít ingyen), csak pénzért, A pénz tehát „kiszorítja” a az önkéntes segítséget, a „jószívűséget” és csak a pénz közvetítésével lehet segítséghez jutni, A pénz tehát „kiszorítja” a az önkéntes segítséget, a „jószívűséget” és csak a pénz közvetítésével lehet segítséghez jutni, A kooperációs hajlandóság csak akkor nagyobb a zseton esetben, ha a csoport meglehetősen nagy, A kooperációs hajlandóság csak akkor nagyobb a zseton esetben, ha a csoport meglehetősen nagy, A pénzügyi csere evolúciósan stabil, A pénzügyi csere evolúciósan stabil, Aki már zsetont használ, az kevésbé lesz potyautas, viszont segítségért pénz követel. Aki már zsetont használ, az kevésbé lesz potyautas, viszont segítségért pénz követel.

18 A 20. század sajátos trendje Sokáig a közösséget az ösztönszerű kölcsönös segítség tartotta egyben és olajozta meg a kapcsolatokat, Sokáig a közösséget az ösztönszerű kölcsönös segítség tartotta egyben és olajozta meg a kapcsolatokat, Mindenki ajándékozott, és mindenkit ajándékoztak: és kialakult egy pszichológiai állapot: ajándékot visszautasítni illetlen, viszont viszonozni kell… Mindenki ajándékozott, és mindenkit ajándékoztak: és kialakult egy pszichológiai állapot: ajándékot visszautasítni illetlen, viszont viszonozni kell… A közösségben ezzel tettél baráttá ismeretleneket: elfogadtad, hogy adsz, és elvártad, hogy viszonozza, A közösségben ezzel tettél baráttá ismeretleneket: elfogadtad, hogy adsz, és elvártad, hogy viszonozza, Ám egyszer csak megváltozott a társadalom: sok ismeretnek, és sok közösségi forrás, és sok személy- független szabály, amely előírja, kinek, mi jár.., Ám egyszer csak megváltozott a társadalom: sok ismeretnek, és sok közösségi forrás, és sok személy- független szabály, amely előírja, kinek, mi jár.., A svájci rokon mondása.. A svájci rokon mondása.. Egyszer csak a „kikényszerített” ajándékozás maladaptívvá vált… Egyszer csak a „kikényszerített” ajándékozás maladaptívvá vált… A korrupció nem megolajozza a közösség működését és segtit a kapcsolatok lebonyosólításában, hanem szétszedi a közösséget… A korrupció nem megolajozza a közösség működését és segtit a kapcsolatok lebonyosólításában, hanem szétszedi a közösséget…

19 Egyedi európai jelenség (1): átengedett vagy fragmentált szuverenitás A szuverén és teljhatalmú uralkodó átenged jogokat, hogy behatárolt területen, a szerveződés szabadon határozhassa meg működését. Így jönnek létre a Szabad városok Szabad városok Szabad céhek, Szabad céhek, Szabad vallási közösségek Szabad vallási közösségek Szabad egyetemek, Szabad egyetemek, Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad vállalkozások Szabad vállalkozások Részben ennek mintája ahogyan a „gettók” – saját közösségek - létrejöttek. Részben ennek mintája ahogyan a „gettók” – saját közösségek - létrejöttek. Illetve, Európában, amikor valaki kiterjesztette a hatalmát más területekre, a helyi hatalmat változatlanul hagyta Illetve, Európában, amikor valaki kiterjesztette a hatalmát más területekre, a helyi hatalmat változatlanul hagyta

20 Egyedi európai jelenség (2): a parlament és az „aktivitási index”. Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik.

21 A 16. századtól kibontakozó történelmi trend Az európai történelem az újkortól kezdve a középkorból örökölt alapvetően extraktív intézményrendszer folyamatos felbomlása és az inkluzív intézmények leterjedését és megerősödését mutatta. Ez az átalakulás a különböző eseti és véletlen körülmények hatására többféle fejlődési pályán zajlott le. Angliában és Észak-Európában a társadalmi csoportok folyamatos érdekharcának eredményeként az alkotmányos monarchiák evolúciója ment végbe. Angliában és Észak-Európában a társadalmi csoportok folyamatos érdekharcának eredményeként az alkotmányos monarchiák evolúciója ment végbe. Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő ütemében, sodródva, Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő ütemében, sodródva, Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Amerikában pedig a BRP (üzleti folyamat újraszabályozása) „tiszta lap” módszerével, amikor jogászok alkottak egy józan- észnek megfelelő, és működőképes megoldást. Amerikában pedig a BRP (üzleti folyamat újraszabályozása) „tiszta lap” módszerével, amikor jogászok alkottak egy józan- észnek megfelelő, és működőképes megoldást.

22 Az európai társadalmak történelmi sikere A tradicionális társadalmak „kézi vezérlésével” szemben Európában „intézményi vezérlés” valósult meg. Az ösztönszerű segítő-készségen, a hatalom közvetlen beavatkozásán, illetve a vallások útmutatásainak helyébe a racionális elveken és a hatalommegosztáson alapuló intézmények léptek. Az idők folyamán azután a történelmileg különböző fejlődési pályát befutó államok intézményi berendezkedése egyre közelebb került egymáshoz. Eltérő „előéletük” ellenére a modern társadalmak gazdasági és politikai rendszere egyre növekvő számú elemzés bizonyítja - mind hasonlóbbakká vált. Vagyis a politika birodalmában is igazzá válik Tolsztoj mondása: „Minden boldog család egyforma, minden boldogtalan a maga módján az”

23 A 20. század történelmi trendjének új keretei A 20. század megértéséhez két - részben egymásra is utaló, de eltérő szempontokat kínáló – értelmezési keret szolgál: Az egyik: az intézmény-rendszer folyamatos eltolódása a kizsákmányoló – befogadó intézményrendszer tengelyen Az egyik: az intézmény-rendszer folyamatos eltolódása a kizsákmányoló – befogadó intézményrendszer tengelyen A másik: a törvények hatalmának és a egyéni polgári jogoknak a fokozatos és folyamatos kiszélesülése, és a „politikai útvonaltérkép” megjelenése A másik: a törvények hatalmának és a egyéni polgári jogoknak a fokozatos és folyamatos kiszélesülése, és a „politikai útvonaltérkép” megjelenése

24 Ugyanakkor rendre felbukkan a „hanyatlás” gondolata Spengler (1910-es évek), majd Toynbee (1960-as évek), és S. Huntington (1990-es évek) Spengler (1910-es évek), majd Toynbee (1960-as évek), és S. Huntington (1990-es évek) F. Fukuyama (2011) még pusztán elvi lehetőségként utal a dicsőség múlandóságára: ”Korántsem biztos – írja - hogy ha egy társadalom a történelem egy pillanatában sikeres, ez mindig így is marad, hiszen a politikai hanyatlás jelensége bármikor bekövetkezhet.” F. Fukuyama (2011) még pusztán elvi lehetőségként utal a dicsőség múlandóságára: ”Korántsem biztos – írja - hogy ha egy társadalom a történelem egy pillanatában sikeres, ez mindig így is marad, hiszen a politikai hanyatlás jelensége bármikor bekövetkezhet.” N. Ferguson (2012) a „Nyugat” jövőjében féleérthetetlenül kételkedő gondolatokkal fejezi be művét. „Minden múlandó. Az egykor hivalkodó emlékművek is romként végzik. Korábbi vívmányaink lehangoló relikviáin átfúj majd a szél”. N. Ferguson (2012) a „Nyugat” jövőjében féleérthetetlenül kételkedő gondolatokkal fejezi be művét. „Minden múlandó. Az egykor hivalkodó emlékművek is romként végzik. Korábbi vívmányaink lehangoló relikviáin átfúj majd a szél”. D. Acemoglu és J. Robinson (2013) ugyan nem általában a „Nyugat”, hanem a konkrét nemzetek kudarcának okait elemezték, de könyvükben a csőd bekövetkeztének – nagyon is valóságos - forgatókönyvét rajzolják fel. Az egyes nemzetek balsorsának okát - szerintem helyesen - nem a történelmi véletlenekben, hanem az uralkodó elit mohóságában és ostobaságában fedezik fel. D. Acemoglu és J. Robinson (2013) ugyan nem általában a „Nyugat”, hanem a konkrét nemzetek kudarcának okait elemezték, de könyvükben a csőd bekövetkeztének – nagyon is valóságos - forgatókönyvét rajzolják fel. Az egyes nemzetek balsorsának okát - szerintem helyesen - nem a történelmi véletlenekben, hanem az uralkodó elit mohóságában és ostobaságában fedezik fel.

25 A második keret lényege: a „politikai útvonaltérkép” születése A 19. század végén, még a fejlődés élvonalában levő „Nyugaton” is, az un. patrimoniális társadalom létezett. (Fukuyama, M. 2014). A 19. század végén, még a fejlődés élvonalában levő „Nyugaton” is, az un. patrimoniális társadalom létezett. (Fukuyama, M. 2014). Ebben a vagyont és a hatalmat néhány család birtokolta, és a társadalom túlnyomó többsége kizárólag beházasodás illetve a szolgálatba-lépés útján indulhatott el felfelé. Ebben a vagyont és a hatalmat néhány család birtokolta, és a társadalom túlnyomó többsége kizárólag beházasodás illetve a szolgálatba-lépés útján indulhatott el felfelé. Sokan tartottak attól, hogy ez az állapot lényegi változások nélkül fennmarad: akik lent voltak, azok ott maradnak, a kevésszámú beérkezett megőrzi a helyét a tetőn. Sokan tartottak attól, hogy ez az állapot lényegi változások nélkül fennmarad: akik lent voltak, azok ott maradnak, a kevésszámú beérkezett megőrzi a helyét a tetőn.

26 Income inequality in Europe and the United States, 1900 to 2010.The share of total income accruing to top decile income holders was higher in Europe than in the United States from 1900 to 1910; it was substantially higher in the United States than in Europe from 2000 to Published by AAAS

27 A „politikai útvonaltérkép” születése A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics ) A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics ) Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik.

28 A politikai útvonaltérkép A törvények hatalma Egyéni polgári jogok mértéke Magas Alacsony MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Románia Kína Zimbabwe Szaudi Arábia Singapore Svájc Franciaország Venezuela Jamaica Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma Felelős kormányzás, át-láthatóság, rész-vétel, racionális döntéshozatal Oligarchiák harca a politikai arénában Káosz, zűrzavar

29 A két város meséje Képzeljenek maguk elé két, évtizedekkel ezelőtt felszabadult országot, amelyek gyarmatosítóiktól elmaradott gazdaságot, de viszonylag fejlett adminisztrációt kaptak örökül. A két ország a startnál – 1960-as évek - nagyjából egyformán szegény volt. Képzeljenek maguk elé két, évtizedekkel ezelőtt felszabadult országot, amelyek gyarmatosítóiktól elmaradott gazdaságot, de viszonylag fejlett adminisztrációt kaptak örökül. A két ország a startnál – 1960-as évek - nagyjából egyformán szegény volt. Az A ország bővelkedett természeti kincsekben, mezőgazdasági terményeinek felvevő piacához közel helyezkedett el, és - lévén kellemes klímával, szépséges tengerparttal rendelkezett - ideális turisztikai állomásként volt jellemezhető, Az A ország bővelkedett természeti kincsekben, mezőgazdasági terményeinek felvevő piacához közel helyezkedett el, és - lévén kellemes klímával, szépséges tengerparttal rendelkezett - ideális turisztikai állomásként volt jellemezhető, A B ország szűkölködött természeti kincsekben, távol terült el a nagy piacoktól, és eléggé megosztott volt etnikailag. A B ország szűkölködött természeti kincsekben, távol terült el a nagy piacoktól, és eléggé megosztott volt etnikailag. Volt azonban még egy fontos különbség: az A ország egyértelműen a demokrácia felé, míg a B ország alapvetően az autokratikus berendezkedés irányába vette az útját. Volt azonban még egy fontos különbség: az A ország egyértelműen a demokrácia felé, míg a B ország alapvetően az autokratikus berendezkedés irányába vette az útját. Mit gondolnak: (1) kialakult-e bármilyen élet-színvonalbeli, és élet-minőségbeli különbség az országok között az évtizedek során, (2) melyik ország ért el kedvezőbb eredményt? Mit gondolnak: (1) kialakult-e bármilyen élet-színvonalbeli, és élet-minőségbeli különbség az országok között az évtizedek során, (2) melyik ország ért el kedvezőbb eredményt?

30 A válaszok: Az első kérdésre egyhangúan a helyes választ adják: egyikük messze „elhúz” a másiktól a GDP/fő, az életminőség, lakosainak képzettsége, egészségi állapota tekintetében. Az első kérdésre egyhangúan a helyes választ adják: egyikük messze „elhúz” a másiktól a GDP/fő, az életminőség, lakosainak képzettsége, egészségi állapota tekintetében. A másikra – különös módon – 100 %-uk a helytelen válasz adja: úgy vélték, az A országot fogja mindenki – beleértve a B ország is – irigyelni, míg a B országra csak, mint elrettentő példára hivatkoznak. A másikra – különös módon – 100 %-uk a helytelen válasz adja: úgy vélték, az A országot fogja mindenki – beleértve a B ország is – irigyelni, míg a B országra csak, mint elrettentő példára hivatkoznak. A beugrató kérdés megoldása: A beugrató kérdés megoldása: az A ország = Jamaica, a B ország = Szingapúr

31 A történelmi siker kiegészítő feltételei F. Fukuyama 2014 szeptemberben megjelent új könyve - „Political Order and Political Decay. From French Revolution to the Present” - azzal foglalkozik, hogy az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”. Alapvető szerepe van annak, hogy a társadalmak milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? F. Fukuyama 2014 szeptemberben megjelent új könyve - „Political Order and Political Decay. From French Revolution to the Present” - azzal foglalkozik, hogy az egyes országok sorsát nemcsak az határozza meg, hogy rátérnek-e egyáltalán a történelmi „főútvonalra”. Alapvető szerepe van annak, hogy a társadalmak milyen sorrendben teremtik meg a fejlődéshez szükséges intézményeket? Válasza: a jövőt döntően befolyásolja, vajon a „nép” előbb demokráciát „kap”, vagy előbb a hatékonyan és átláthatóan működő államot épít ki az adott társadalom. Válasza: a jövőt döntően befolyásolja, vajon a „nép” előbb demokráciát „kap”, vagy előbb a hatékonyan és átláthatóan működő államot épít ki az adott társadalom. Történelmileg jobban jártak az „északiak” - Németország és skandinávok - akik előbb hatékony bürokráciát alakítottak ki, mint a „déliek” - Görögország és Olaszország - akik előbb az általános választójogon alapuló demokráciát teremtették meg. Ez komoly gondokat okozott a rendszerváltóknál. Történelmileg jobban jártak az „északiak” - Németország és skandinávok - akik előbb hatékony bürokráciát alakítottak ki, mint a „déliek” - Görögország és Olaszország - akik előbb az általános választójogon alapuló demokráciát teremtették meg. Ez komoly gondokat okozott a rendszerváltóknál.

32 F. Fukuyama: Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present A fő gondolat: a végkifejlet attól függ, vajon az erős és jól- szervezett és részrehajlás nélkül dolgozó állam i bürokrácia jön-e előbb létre és csak utána történik meg az általános választójog kiterjesztése, vagy fordítva, általánossá válik a választójog, és a pártok az állami koncon versengve igyekeznek kisajátítani az állami forrásokat. A fő gondolat: a végkifejlet attól függ, vajon az erős és jól- szervezett és részrehajlás nélkül dolgozó állam i bürokrácia jön-e előbb létre és csak utána történik meg az általános választójog kiterjesztése, vagy fordítva, általánossá válik a választójog, és a pártok az állami koncon versengve igyekeznek kisajátítani az állami forrásokat. Az előbbi út: Skandinávia és Németország. Az előbbi út: Skandinávia és Németország. Az utóbbi út: Olaszország és Görögország, Az utóbbi út: Olaszország és Görögország, Átmeneti út: USA, ahol a 19. század klientizmus és korrupció, majd a 20. század elején a középosztály megtisztítja az államot. Átmeneti út: USA, ahol a 19. század klientizmus és korrupció, majd a 20. század elején a középosztály megtisztítja az államot. A tanulság: fontos az út és a sorrend, ahogyan az egyes országok elérik a fejlett társadalmat. Nagy veszélyek leselkednek a felszabadulókra!! A tanulság: fontos az út és a sorrend, ahogyan az egyes országok elérik a fejlett társadalmat. Nagy veszélyek leselkednek a felszabadulókra!! Részben ez magyarázza Szingapúr és Jamaica különbségét, és erre tekintettel vetődik fel a kérdés: vajon Kína vagy India útja a gyümölcsöző-e? Részben ez magyarázza Szingapúr és Jamaica különbségét, és erre tekintettel vetődik fel a kérdés: vajon Kína vagy India útja a gyümölcsöző-e?

33 Fukuyama helyesbít Kirajzolódik egy különös trend: Észak-Európa és Dél-Európa különbsége Kirajzolódik egy különös trend: Észak-Európa és Dél-Európa különbsége Észak – erős és átlátható, jól szervezett – bürokratikus szabályok és törvények által vezérelt – állam, és csak a végén a tömeg-demokrácia demokrácia Észak – erős és átlátható, jól szervezett – bürokratikus szabályok és törvények által vezérelt – állam, és csak a végén a tömeg-demokrácia demokrácia Délen – előbb a tömegdemokrácia demokrácia, vagy legalább is ehhez képest elmarad a jól szervezett és törvénykövető állam, ezért azután amikor kiterjed a demokrácia, elindul a harc az állam birtoklásáért, az oligarchiák Délen – előbb a tömegdemokrácia demokrácia, vagy legalább is ehhez képest elmarad a jól szervezett és törvénykövető állam, ezért azután amikor kiterjed a demokrácia, elindul a harc az állam birtoklásáért, az oligarchiák Az USA esetét átmenetnek látja: 19. végéig oligarchiák hatalma, a 20. századtól jól szervezet és bürokratikusan működtetett állam, Az USA esetét átmenetnek látja: 19. végéig oligarchiák hatalma, a 20. századtól jól szervezet és bürokratikusan működtetett állam, Ez abból a szempontból érdekes, mert úgy tűnik, Európa több régióra bomlik, amelyek működésmódja számottevően eltérő lehet. Ez abból a szempontból érdekes, mert úgy tűnik, Európa több régióra bomlik, amelyek működésmódja számottevően eltérő lehet. Eredetileg ez a gondolat, Szűcs Jenő Európa három régiója – Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a kettő közötti „komp- országok” térsége – dolgozatából kerül be a köztudatba. Eredetileg ez a gondolat, Szűcs Jenő Európa három régiója – Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a kettő közötti „komp- országok” térsége – dolgozatából kerül be a köztudatba.

34 A fejlődés fő-, és mellék-útvonalai A főútvonal: kizsákmányoló (extraktív) – befogadó (inklúzív) A főútvonal: kizsákmányoló (extraktív) – befogadó (inklúzív) Két mellék-, vagy „kerülő”-útvonal: Két mellék-, vagy „kerülő”-útvonal: egyéni jogok és demokrácia (a törvények hatalma, és a felelős állam nélkül): Jamaica (India?) egyéni jogok és demokrácia (a törvények hatalma, és a felelős állam nélkül): Jamaica (India?) Törvények hatalma és felelős állam, „a demokrácia és az egyéni jogok nélkül): Szingapúr (Kína?) Törvények hatalma és felelős állam, „a demokrácia és az egyéni jogok nélkül): Szingapúr (Kína?)

35 A politikai lehetőségek osztályozása A racionális és felelős kormányzás mértéke A versengő demokrácia lehetősége Nagy Kicsi MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Jamaika Kína Zimbabwe Szaudi Arábia Singapore Svájc Franciaország Venezuela Oligarchiák harca a politikai arénában Felelős kormányzás, át- láthatóság, rész- vétel, racionális döntéshozatal Szudán Kizsákmányoló – befogadó trend

36 Indulási állapot a 20. század elején 1900 táján még az akkori legfejlettebb társadalmak is, a bal alsó négyzetben voltak. Az Acemoglu-Robinson modell szerint fokozatosan zajlott az intézmény-rendszer evolúciója a kizsákmányolótól a befogadó intézményi szerkezet felé. (Acemoglu-Robinson ) 1900 táján még az akkori legfejlettebb társadalmak is, a bal alsó négyzetben voltak. Az Acemoglu-Robinson modell szerint fokozatosan zajlott az intézmény-rendszer evolúciója a kizsákmányolótól a befogadó intézményi szerkezet felé. (Acemoglu-Robinson ) A befogadó intézményi szerkezet jellemzői: mindenütt verseny van, a feltételei átláthatóak, mindenki rajthoz állhat, a verseny eszközei – a pénz, a képzettség – hozzáférhetőek, és a jutalom a teljesítménytől nem pedig az ősök pozíciójától függ. Ezen feltételek tették lehetővé, hogy a 20. század elején, tömegessé válhatott a kiemelkedés, a vállalkozás- alkotás, a hitelhez jutás, majd a felső-fokú képzettség megszerzése. A befogadó intézményi szerkezet jellemzői: mindenütt verseny van, a feltételei átláthatóak, mindenki rajthoz állhat, a verseny eszközei – a pénz, a képzettség – hozzáférhetőek, és a jutalom a teljesítménytől nem pedig az ősök pozíciójától függ. Ezen feltételek tették lehetővé, hogy a 20. század elején, tömegessé válhatott a kiemelkedés, a vállalkozás- alkotás, a hitelhez jutás, majd a felső-fokú képzettség megszerzése. Ennek hatására pedig az egyének tömegesen váltak sikerkeresővé, és a polgári társadalmak fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Ennek hatására pedig az egyének tömegesen váltak sikerkeresővé, és a polgári társadalmak fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el.

37 A 20. század indulása A 19. században a föld társadalmai a bal alsó négyzetbe estek. Még az akkori legfejlettebbek politikai és gazdasági szerkezete is, az un. patrimóniális társadalom (M. Weber) fogalmával volt leírható. Ennek lényege: a 19. század gazdasági fejlődése és a demokrácia haladása ellenére, a vagyonok és a hatalom, kevésszámú család kezében összpontosult. A 19. században a föld társadalmai a bal alsó négyzetbe estek. Még az akkori legfejlettebbek politikai és gazdasági szerkezete is, az un. patrimóniális társadalom (M. Weber) fogalmával volt leírható. Ennek lényege: a 19. század gazdasági fejlődése és a demokrácia haladása ellenére, a vagyonok és a hatalom, kevésszámú család kezében összpontosult. Alapjaiban ők döntöttek a javak és a hatalom elosztásának szabályairól. Nem engedtek beleszólást a politikába, és őrködtek, „kívülről” ne lehessen betörni soraik közzé. A kiemelkedést és a gazdagodást alapvetően a beházasodás és szolgálatba lépés tette lehetővé. Alapjaiban ők döntöttek a javak és a hatalom elosztásának szabályairól. Nem engedtek beleszólást a politikába, és őrködtek, „kívülről” ne lehessen betörni soraik közzé. A kiemelkedést és a gazdagodást alapvetően a beházasodás és szolgálatba lépés tette lehetővé. Ha napjaink irigyelt társadalmainak „ifjúkorát” elemezzük, meghökkentő példákkal szembesülhetünk. Ibsen – egy norvég kisvárosban játszódó - „A nép ellensége” című színdarabja, mintha a mai magyar valóságból lépne elő. Anglia – a sokak által csodált példakép - a 19. század végén O. Wilde-ot, majd alig fél évszázada, A. Turing-ot kergette halálba homoszexualitásuk miatt. És a svájciak, még néhány évtizede is elutasították a nők szavazati jogát. Ha napjaink irigyelt társadalmainak „ifjúkorát” elemezzük, meghökkentő példákkal szembesülhetünk. Ibsen – egy norvég kisvárosban játszódó - „A nép ellensége” című színdarabja, mintha a mai magyar valóságból lépne elő. Anglia – a sokak által csodált példakép - a 19. század végén O. Wilde-ot, majd alig fél évszázada, A. Turing-ot kergette halálba homoszexualitásuk miatt. És a svájciak, még néhány évtizede is elutasították a nők szavazati jogát.

38 A középosztály forradalma Egészében azonban a múlt század folyamán a polgári társadalmak - mintha ellenállhatatlan mágnes vonzotta volna őket - fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Egészében azonban a múlt század folyamán a polgári társadalmak - mintha ellenállhatatlan mágnes vonzotta volna őket - fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Az előrehaladást alapjaiban egy sokáig rejtve maradó tényező – a középosztály forradalma - váltotta ki. A 20. század úgy köszöntött be, hogy az egyenlőtlenségek – a munkának a tőkétől elmaradó hozadéka miatt (Piketty) – növekedése folytatódik. A valóságban azonban - mint Piketty és mások bizonyították - az között az egyenlőtlenségek csökkentek. Az előrehaladást alapjaiban egy sokáig rejtve maradó tényező – a középosztály forradalma - váltotta ki. A 20. század úgy köszöntött be, hogy az egyenlőtlenségek – a munkának a tőkétől elmaradó hozadéka miatt (Piketty) – növekedése folytatódik. A valóságban azonban - mint Piketty és mások bizonyították - az között az egyenlőtlenségek csökkentek. A kiemelkedő középosztály kikényszerítette a termelékenységgel arányos béremelkedést, és növekvő képzettségére és politikai aktivitására támaszkodva egyre inkább a maga képére formálta a társadalmat. Megtörte a patrimóniális oligarchiák hatalmát, és fokozatosan kiszélesítette a politikai demokráciát, bővítette az egyéni jogokat, és növelte a felelős állam minőségét. Ez köszön vissza a jobb felső sarok felé történő elmozdulásban. A kiemelkedő középosztály kikényszerítette a termelékenységgel arányos béremelkedést, és növekvő képzettségére és politikai aktivitására támaszkodva egyre inkább a maga képére formálta a társadalmat. Megtörte a patrimóniális oligarchiák hatalmát, és fokozatosan kiszélesítette a politikai demokráciát, bővítette az egyéni jogokat, és növelte a felelős állam minőségét. Ez köszön vissza a jobb felső sarok felé történő elmozdulásban.

39 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

40 A forradalmak és „rendszer-váltások” lényege A társadalmi forradalmak lényege az intézményekben bekövetkező minőségi változás. A társadalmak dinamikáját a intézmények határozzák meg, azáltal, hogy teret nyitnak és ösztönzést jelentenek az egyének számára megtenni valamit, vagy meghatározott jellegű viselkedést váltanak ki. A társadalmi forradalmak lényege az intézményekben bekövetkező minőségi változás. A társadalmak dinamikáját a intézmények határozzák meg, azáltal, hogy teret nyitnak és ösztönzést jelentenek az egyének számára megtenni valamit, vagy meghatározott jellegű viselkedést váltanak ki. A forradalmak során vagy erőszakkal kísérten, vagy részben vagy egészében megegyezés alapján a társadalom intézményt vált. A forradalmak során vagy erőszakkal kísérten, vagy részben vagy egészében megegyezés alapján a társadalom intézményt vált. Többnyire már előkészítették a politikai és szociológiai és pszichológiai feltételeket a váltáshoz, és ez egy hirtelen erőszakos fordulatot követően, vagy egy tárgyalási menetet követően– többnyire - J. Rawls-i módon méltányosan alakítják ki a kereteket, Többnyire már előkészítették a politikai és szociológiai és pszichológiai feltételeket a váltáshoz, és ez egy hirtelen erőszakos fordulatot követően, vagy egy tárgyalási menetet követően– többnyire - J. Rawls-i módon méltányosan alakítják ki a kereteket, Először - többnyire egy éven belül - megtörténik a keretek alapvetően kialakítása, az alkotmányt átírják, és meghozzák az alapvető törvényeket és kialakítják az alapvető játékszabályokat… Először - többnyire egy éven belül - megtörténik a keretek alapvetően kialakítása, az alkotmányt átírják, és meghozzák az alapvető törvényeket és kialakítják az alapvető játékszabályokat… Új törvényeket, rendeleteket, szabályokat, szerveződéseket hoznak létre és az emberek ezek keretei között élik tovább életüket. Új törvényeket, rendeleteket, szabályokat, szerveződéseket hoznak létre és az emberek ezek keretei között élik tovább életüket.

41 A rendszerek „finomszabályozása” (1) a változás a „jéghegy” metafora szerint megy végbe, vagyis vannak tudatos, átgondolt, hirdetett folyamatok, de a fő meghatározók az érzelmektől befolyásolt, nem-tudatos, sőt letagadott hatások, (2) az átalakulás fokozatosan történik. Európában vagy reformok útján (Anglia) vagy forradalmak útján (Franciaország) a legfontosabb és alapvető intézmények fokozatosan alakítják ki, miközben a régiek egy ideig tovább élnek, vagy az újak nem „teljesek” és fokozatosan épül ki a teljes rendszer. Emiatt a hatékonyság szükségszerűen alacsonyabb, és egy sor ellenmondás lép fel, (3) az embereknek hozzá kell szokni az újakhoz, meg kell tanulni az újak keretei között élni, és ez időt vesz igénybe. Egy ideig reflexeiket még a régi határozza meg,

42 A 20. század fő trendje a fejlett társadalmaknál Ezen változások eredményeként a gazdasági növekedés felgyorsult, az egyenlőtlenség csökkenni kezdett, a társadalmi mobilitás megnőtt, és a „Nyugat” társadalmai jelentősen átalakultak. Ezen változások eredményeként a gazdasági növekedés felgyorsult, az egyenlőtlenség csökkenni kezdett, a társadalmi mobilitás megnőtt, és a „Nyugat” társadalmai jelentősen átalakultak. Bár a legújabb kutatások – hasonlóképpen a kozmológiai háttérsugárzás elemezéséhez - kimutatja az indulásnál meglevő különbségek lenyomatát, jelezve, hogy akik fent voltak, azok többnyire fenn is maradtak, egészében azonban, az előre-jutásból korábban kizárt osztályok tagjai tömegesen emelkedtek fel. Bár a legújabb kutatások – hasonlóképpen a kozmológiai háttérsugárzás elemezéséhez - kimutatja az indulásnál meglevő különbségek lenyomatát, jelezve, hogy akik fent voltak, azok többnyire fenn is maradtak, egészében azonban, az előre-jutásból korábban kizárt osztályok tagjai tömegesen emelkedtek fel. A fokozatosan modernizálódó társadalmakban – némi túlzással - mindenki előtt szabaddá vált az előrejutás lehetősége. Egyre többek, majd, szinte mindenki előtt megnyílt a karrier útja, és váltak vállalkozóvá, vezetővé, tudóssá, művésszé, és politikussá. A fokozatosan modernizálódó társadalmakban – némi túlzással - mindenki előtt szabaddá vált az előrejutás lehetősége. Egyre többek, majd, szinte mindenki előtt megnyílt a karrier útja, és váltak vállalkozóvá, vezetővé, tudóssá, művésszé, és politikussá. A sikerkereső viselkedésmód három pszichológiai alapeleme: A sikerkereső viselkedésmód három pszichológiai alapeleme:Kitartás, Reális önértékelés, Kihíváskereső célmeghatározás

43 A 20. század rejtett trendjei A jövő szemszögéből azonban alapvetően fontos, hogy napjainkra kezd világossá válni az előrehaladás „finomszerkezete”. F. Fukuyama legújabb könyvében (Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present ) feltárta, hogy a társadalmak előtt - történelmi és társadalmi okokból - két út: az „északi” és a „déli” pálya bukkan fel. A jövő szemszögéből azonban alapvetően fontos, hogy napjainkra kezd világossá válni az előrehaladás „finomszerkezete”. F. Fukuyama legújabb könyvében (Political Order and Political Decay: From the French Revolution to the Present ) feltárta, hogy a társadalmak előtt - történelmi és társadalmi okokból - két út: az „északi” és a „déli” pálya bukkan fel. Az „észak úton” – a skandinávok, a hollandok és a svájciak – előbb alakítottak ki felelős államot és csak utána szélesítették ki a demokráciát, míg a „délin” – a mediterránok – felelős állam kialakítása előbb tették általánossá a választójogot. A történelem tanulsága szerint az „északi úton” – megtörve a patrimóniális szerkezetet – hatékonyabb, egyenlőbb és kiegyensúlyozottabb társadalmak jöhettek létre. Az „észak úton” – a skandinávok, a hollandok és a svájciak – előbb alakítottak ki felelős államot és csak utána szélesítették ki a demokráciát, míg a „délin” – a mediterránok – felelős állam kialakítása előbb tették általánossá a választójogot. A történelem tanulsága szerint az „északi úton” – megtörve a patrimóniális szerkezetet – hatékonyabb, egyenlőbb és kiegyensúlyozottabb társadalmak jöhettek létre. A „déli úton” viszont az oligarchiák harca rendre újratermelte a patrimóniális szerkezetet. Ezek a társadalmak – pl. Görögország – újra és újra nekilendültek, majd rendre visszarendeződtek. A „déli úton” viszont az oligarchiák harca rendre újratermelte a patrimóniális szerkezetet. Ezek a társadalmak – pl. Görögország – újra és újra nekilendültek, majd rendre visszarendeződtek.

44 Elmozdulás a politikai útvonaltérképen A II. világháborút követően ”Nyugaton” végleg teret nyer a demokrácia és a versenyre építő, de szabályozott piacgazdaság, és a jóléti társadalom. A társadalmak elkezdték „hosszú” menetelésüket a politikai mátrix jobb felső sarka felé: egyre hatékonyabban érvényesül a törvények hatalma, és soha nem látott mértékben kiszélesülnek az egyéni jogok. A II. világháborút követően ”Nyugaton” végleg teret nyer a demokrácia és a versenyre építő, de szabályozott piacgazdaság, és a jóléti társadalom. A társadalmak elkezdték „hosszú” menetelésüket a politikai mátrix jobb felső sarka felé: egyre hatékonyabban érvényesül a törvények hatalma, és soha nem látott mértékben kiszélesülnek az egyéni jogok. Ez olyan feltételek érvényesülését jelentette, amely mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten a sikerkereső stratégia választásának kedvezett. A többség ezt felismerve igyekezett javítani egyéni „verseny-képességét”: felsőfokú képzettséget szerzett, munkahelyi tapasztalatait szélesítette, tudatosan építette a társadalmi kapcsolatait, vagyis befektetett a társadalmi tőkébe. Ez olyan feltételek érvényesülését jelentette, amely mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten a sikerkereső stratégia választásának kedvezett. A többség ezt felismerve igyekezett javítani egyéni „verseny-képességét”: felsőfokú képzettséget szerzett, munkahelyi tapasztalatait szélesítette, tudatosan építette a társadalmi kapcsolatait, vagyis befektetett a társadalmi tőkébe. Ennek hatására az egész középosztály elindul felfelé. Az „amerikai álom” – az lehetsz, ami vágyaidban él – a társadalom legtöbb tagja számára követhető életstratégiává vált. Ennek hatására az egész középosztály elindul felfelé. Az „amerikai álom” – az lehetsz, ami vágyaidban él – a társadalom legtöbb tagja számára követhető életstratégiává vált.

45 A 20. század nagy konvergenciája Az „északi úton” az előrehaladást még egy különös konvergencia is kísérte. Míg induláskor számított, vajon egy adott ország monarchia vagy köztársaság-e, a 20. század végére ez lényegtelenné vált. Az „északi úton” az előrehaladást még egy különös konvergencia is kísérte. Míg induláskor számított, vajon egy adott ország monarchia vagy köztársaság-e, a 20. század végére ez lényegtelenné vált. A nemzetek „tízpróba versenyében” - amelyben a helyezés, a fejlettség mutatószámai, a versenyképesség, a korrupció, a jogállamiság, a demokrácia, és a felelős kormányzás indexei alapján állapítható meg - az első tíz között 7 monarchia (pl. Dánia, Hollandia, Norvégia stb.) és csak 3 köztársaság (Finnország, Svájc és Izland) van, bár az első 20 között már kiegyenlítődik a mezőny! A nemzetek „tízpróba versenyében” - amelyben a helyezés, a fejlettség mutatószámai, a versenyképesség, a korrupció, a jogállamiság, a demokrácia, és a felelős kormányzás indexei alapján állapítható meg - az első tíz között 7 monarchia (pl. Dánia, Hollandia, Norvégia stb.) és csak 3 köztársaság (Finnország, Svájc és Izland) van, bár az első 20 között már kiegyenlítődik a mezőny! Mintha az „Anna Karenina”- a családokra vonatkozó – ismert első bekezdése a nemzetek világában is érvényesülne: „Minden boldog nemzet egyforma, minden boldogtalan, a maga módján az”. Mintha az „Anna Karenina”- a családokra vonatkozó – ismert első bekezdése a nemzetek világában is érvényesülne: „Minden boldog nemzet egyforma, minden boldogtalan, a maga módján az”.

46 SorrendWGIDISZ ICPI2GGIHDI 1 DániaNorvégia Új-ZélandIzlandNorvégia 2 SvédországIzlandDánia NorvégiaAusztrália 3 Új-ZélandDániaHollandiaFinnország Hollandia 4 NorvégiaSvédországSvájcSvédország USA 5 AusztráliaÚj-Zéland SzingapúrÚj-Zéland 6 FinnországAusztráliaFinnországNorvégiaÍrországKanada 7 SvájcFinnországKanadaHollandiaDániaÍrország 8 KanadaSvájcAusztrália LeshotóLichtenstein 9 AusztriaKanadaAusztriaSvájcFülöp-szigetekNémetország 10 Hollandia NémetországKanadaSvájcSvédország Az államok helyezése a kormányzás és a demokrácia minősége szerint – az élboly

47 A Kelet-, Közép-Európai rendszerváltók pályája Ebből a szempontból érdekes az 1990 után a Kelet- és Közép- Európai „rendszerváltók” politikai élet-pályája. A volt szocialista országok a bal-alsó négyzet felső sarkából indulva először a mátrix közepére – a felezővonalak találkozásához – ugrottak, majd elkezdték „hosszú menetelésüket” a mátrix jobb-felső része felé. Ebből a szempontból érdekes az 1990 után a Kelet- és Közép- Európai „rendszerváltók” politikai élet-pályája. A volt szocialista országok a bal-alsó négyzet felső sarkából indulva először a mátrix közepére – a felezővonalak találkozásához – ugrottak, majd elkezdték „hosszú menetelésüket” a mátrix jobb-felső része felé. Magyarország ekkor még vezette a „későn jövők” mezőnyét. Az álom az volt, hogy – követve a nyugat-európai trendet - fokozatosan a jobb-felső csúcs felé mozdulunk el ig a folyamat nagyjából így is zajlott. Azt követően azonban egész Kelet- Európa megtorpant. Magyarország ekkor még vezette a „későn jövők” mezőnyét. Az álom az volt, hogy – követve a nyugat-európai trendet - fokozatosan a jobb-felső csúcs felé mozdulunk el ig a folyamat nagyjából így is zajlott. Azt követően azonban egész Kelet- Európa megtorpant. Magyarország viszont nemcsak elbizonytalanodott, nálunk egyértelmű visszarendeződés ment végbe. Társadalmunk között a mátrix jobb alsó kockája – a rosszul működő - sérült demokrácia felé sodródott. Magyarország viszont nemcsak elbizonytalanodott, nálunk egyértelmű visszarendeződés ment végbe. Társadalmunk között a mátrix jobb alsó kockája – a rosszul működő - sérült demokrácia felé sodródott.

48 Magyarország „fejlődési pályája” a rendszerváltást követően A törvények hatalma Egyéni polgári jogok mértéke Magas Alacsony MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Románia Kína Zimbabwe Szaudi Arábia Singapore Svájc Franciaország Venezuela Jamaika Felelős kormányzás, át-láthatóság, rész-vétel, racionális döntéshozatal Oligarchiák harca a politikai arénában Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma

49 Magyarország lehetséges elmozdulásai a politikai térben A racionális és felelős kormányzás mértéke A versengő demokrácia lehetősége Nagy Kicsi MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Oligarchiák harca a politikai arénában Felelős kormányzás, átláthatóság, részvétel, racionális döntéshozatal Megkérdőjelezhete tlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma

50 Az előbukkanó politikai útvonalak (1) A jobb-alsó irány – a sérült demokráciák – a dél-amerikai banánköztársaságok felé visz. Itt ugyan többé-kevésbé szabad választásokat tartanak, de a hatalmat vetélkedő oligarchiák birtokolják. Ezek elfoglalják az államot, kisajátítják forrásait, és az éppen hatalomra kerülők önmaguk számára osztják ki a közösség vagyonát. A jobb-alsó irány – a sérült demokráciák – a dél-amerikai banánköztársaságok felé visz. Itt ugyan többé-kevésbé szabad választásokat tartanak, de a hatalmat vetélkedő oligarchiák birtokolják. Ezek elfoglalják az államot, kisajátítják forrásait, és az éppen hatalomra kerülők önmaguk számára osztják ki a közösség vagyonát. A bal „alsó” út még rettentőbb: ez visszafelé - az egyszer már magunk mögött hagyott diktatúra – a despotikus autokrácia irányába vezet. Ennek példáit Afrika puccsoktól és kiszámíthatatlan válságoktól gyötört világa szemlélteti. De Ukrajna és Koszovó példája jelzi, Kelet-Európában is bekövetkezhet a káosz forgatókönyve. A bal „alsó” út még rettentőbb: ez visszafelé - az egyszer már magunk mögött hagyott diktatúra – a despotikus autokrácia irányába vezet. Ennek példáit Afrika puccsoktól és kiszámíthatatlan válságoktól gyötört világa szemlélteti. De Ukrajna és Koszovó példája jelzi, Kelet-Európában is bekövetkezhet a káosz forgatókönyve.

51 Az előbukkanó politikai útvonalak (2) Bal-felső emelkedő a racionális autokrácia, azaz Szingapúr irányába vezet. Itt az egyeduralkodó, a törvények hatalmát következetesen érvényesítve igazgatja a társadalmat: a világpiacra nyitott gazdaságot, tiszta versenyt, teljesítmény alapú kiválasztódást, magas minőségű államot hoz létre, de a versenyző demokrácia intézményrendszerét elutasítja, és az egyén jogait is szűkíti. Bal-felső emelkedő a racionális autokrácia, azaz Szingapúr irányába vezet. Itt az egyeduralkodó, a törvények hatalmát következetesen érvényesítve igazgatja a társadalmat: a világpiacra nyitott gazdaságot, tiszta versenyt, teljesítmény alapú kiválasztódást, magas minőségű államot hoz létre, de a versenyző demokrácia intézményrendszerét elutasítja, és az egyén jogait is szűkíti. A jobb-felé vezető, „északi felső” út - a rendszerváltás eredeti vízióját - a hatékony demokrácia alternatíváját testesíti meg. „Hátránya”: fegyelmet, kitartást, alkalmazkodó-készséget, toleranciát, átlátható államot, és teljesítményt igényel. A jobb-felé vezető, „északi felső” út - a rendszerváltás eredeti vízióját - a hatékony demokrácia alternatíváját testesíti meg. „Hátránya”: fegyelmet, kitartást, alkalmazkodó-készséget, toleranciát, átlátható államot, és teljesítményt igényel. Ezt az irányt Hollandia és Dánia, vagy Svájc és Finnország vetíti elénk. Hogy a négy politikai égtáj melyike felé indulunk, az – így szoktuk mondani - rajtunk múlik. A valóságban azonban a lehetőségek jóval behatároltabbak. Ezt az irányt Hollandia és Dánia, vagy Svájc és Finnország vetíti elénk. Hogy a négy politikai égtáj melyike felé indulunk, az – így szoktuk mondani - rajtunk múlik. A valóságban azonban a lehetőségek jóval behatároltabbak.

52 A sikerkeresés és kudarckerülés jelensége A sikerkeresés, eredetileg, azt a viselkedést jelölte, amikor az egyén kihívást jelentő - nagy kitartás, jelentős erőfeszítést, komoly szakértelmet igénylő - de végrehajtható feladatot tűz maga elé. Ellentéte, a kudarckerülés, ezzel szemben kihívások elutasítására, a feszített célok kitűzésétől való elzárkózásra utalt. A sikerkeresés, eredetileg, azt a viselkedést jelölte, amikor az egyén kihívást jelentő - nagy kitartás, jelentős erőfeszítést, komoly szakértelmet igénylő - de végrehajtható feladatot tűz maga elé. Ellentéte, a kudarckerülés, ezzel szemben kihívások elutasítására, a feszített célok kitűzésétől való elzárkózásra utalt. A sikerkereső és a kudarckerülő viselkedés különbségét két - az elmúlt idényben 2 métert elérő - magasugró példájával szokták megvilágítani. A sikerkereső, a következő évben 2.15-öt tűz ki célul, amiről úgy gondolja, kemény és kitartó munkával elérhető. A kudarckerülő viszont vagy biztosra megy, és 1.95-öt tűz ki célul, vagy 2.50-re teszi a mércét, ami elérhetetlen, de ámulatot keltő. Ám egyik sem készteti erőfeszítésekre. A sikerkereső és a kudarckerülő viselkedés különbségét két - az elmúlt idényben 2 métert elérő - magasugró példájával szokták megvilágítani. A sikerkereső, a következő évben 2.15-öt tűz ki célul, amiről úgy gondolja, kemény és kitartó munkával elérhető. A kudarckerülő viszont vagy biztosra megy, és 1.95-öt tűz ki célul, vagy 2.50-re teszi a mércét, ami elérhetetlen, de ámulatot keltő. Ám egyik sem készteti erőfeszítésekre. A sikerkeresés arra a viselkedésre utal, amikor az egyén, a rendelkezésére álló célok, vagy lehetséges életutak közül, olyant választ, amelyet mindenki kiemelkedőnek, addigi társadalmi pozíciója meghaladásaként értékelnek. Vagyis, hosszú távon olyan viselkedési stratégiát követ, amely kiemelkedő teljesítményre és széles körben elismert eredmények elérésére késztetik. A sikerkeresés arra a viselkedésre utal, amikor az egyén, a rendelkezésére álló célok, vagy lehetséges életutak közül, olyant választ, amelyet mindenki kiemelkedőnek, addigi társadalmi pozíciója meghaladásaként értékelnek. Vagyis, hosszú távon olyan viselkedési stratégiát követ, amely kiemelkedő teljesítményre és széles körben elismert eredmények elérésére késztetik.

53 A sikerkeresés tömegjelenséggé válása a 20. században Ahhoz, hogy a sikerkeresés tömegjelenséggé váljon – a törvények hatalma mellett - az egyén lehetőségeinek kiszélesedése, és a célmeghatározás autonómiája is szükséges. Ez nélkülözhetetlen, hogy bárki maga dönthesse el, milyen pályán indul, bekapcsolódik-e a törvények biztosította versenybe, és győzelmei nyomán elindul-e a felemelkedés útján. Ahhoz, hogy a sikerkeresés tömegjelenséggé váljon – a törvények hatalma mellett - az egyén lehetőségeinek kiszélesedése, és a célmeghatározás autonómiája is szükséges. Ez nélkülözhetetlen, hogy bárki maga dönthesse el, milyen pályán indul, bekapcsolódik-e a törvények biztosította versenybe, és győzelmei nyomán elindul-e a felemelkedés útján. Az egyén szélesülő jogai biztosították, hogy a törvények keretein belül szabadon mozoghatott, és kereshette, miként érheti el a legtöbbet. A történelmi körülmények korábban behatárolták az alsóbb osztályok, rétegek, kasztok tagjainak lehetőségeit. Az egyén szélesülő jogai biztosították, hogy a törvények keretein belül szabadon mozoghatott, és kereshette, miként érheti el a legtöbbet. A történelmi körülmények korábban behatárolták az alsóbb osztályok, rétegek, kasztok tagjainak lehetőségeit. A tradicionális társadalom mintegy „ketrecbe zárta” az egyént: elháríthatatlan szerepeket, és másokra átháríthatatlan feladatokat osztott rá, és annak teljesítését szigorúan számon kérte. A tradicionális társadalom mintegy „ketrecbe zárta” az egyént: elháríthatatlan szerepeket, és másokra átháríthatatlan feladatokat osztott rá, és annak teljesítését szigorúan számon kérte.

54 A visszarendeződések lehetősége Elvileg és gyakorlatilag is az intézmény-rendszer „finomszabályozása” szükségszerűen fokozatosan történik meg. Folyamatosan vetődnek fel újabb problémák, újabb lehetőségek, és a politikai érdekek fokozatosan változnak, Elvileg és gyakorlatilag is az intézmény-rendszer „finomszabályozása” szükségszerűen fokozatosan történik meg. Folyamatosan vetődnek fel újabb problémák, újabb lehetőségek, és a politikai érdekek fokozatosan változnak, Az érdekek harca az egyik oldalon korszerűbbé és hatékonyabbá formálhatja a rendszert, de az is éppen így előfordulhat, hogy az ellenkezőleg, kezd leromlani, szétesni, és visszarendeződni. (N. Ferguson: The Great Degeneration: How Institutions Decay and Economies Die Penguin Press.) Az érdekek harca az egyik oldalon korszerűbbé és hatékonyabbá formálhatja a rendszert, de az is éppen így előfordulhat, hogy az ellenkezőleg, kezd leromlani, szétesni, és visszarendeződni. (N. Ferguson: The Great Degeneration: How Institutions Decay and Economies Die Penguin Press.) The great disruption) The great disruption) Ez döntően a környezet és a történelmi kihívásokkal kapcsolatos, és hogy ezekre a társadalmak milyen válaszokat adnak, Ez döntően a környezet és a történelmi kihívásokkal kapcsolatos, és hogy ezekre a társadalmak milyen válaszokat adnak, Van azonban egy fontos tényező: „Nincs ellenállhatatlanabb, mint egy eszme, amelynek eljött az ideje” Van azonban egy fontos tényező: „Nincs ellenállhatatlanabb, mint egy eszme, amelynek eljött az ideje”

55 A 20. század ígérete Ám mindegyik fejlődés pálya végső soron az inkluzív intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé konvergált. Ám mindegyik fejlődés pálya végső soron az inkluzív intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé konvergált. A 20. század úgy köszöntött be, hogy ez a folyamat fog tovább fejlődni: egyre szélesebb társadalmi rétegek kapnak politikai részvételt, a polgári jogok és a szerveződés joga szélesedett, mind többen kaptak lehetőséget a vállalkozásra, és esélyt a társadalmi felemelkedésre. A 20. század úgy köszöntött be, hogy ez a folyamat fog tovább fejlődni: egyre szélesebb társadalmi rétegek kapnak politikai részvételt, a polgári jogok és a szerveződés joga szélesedett, mind többen kaptak lehetőséget a vállalkozásra, és esélyt a társadalmi felemelkedésre. Ám ezt a fejlődést megszakította az első, majd a második világháború, amelyek a szerves folyamatokat megakasztotta és szétszakította Ám ezt a fejlődést megszakította az első, majd a második világháború, amelyek a szerves folyamatokat megakasztotta és szétszakította

56 Hogyan folytatódik a 21. század? A 21. század válságai egy precedens nélküli helyzet kialakulására utalnak. Az egyes társadalmak, sőt az egész emberiség ismeretlen terepen, bizonytalan jövő felé halad. A Föld bármely közössége – beleértve minket magyarokat – egy mind kevésbé kiszámítható világban keresi helyét. A 21. század válságai egy precedens nélküli helyzet kialakulására utalnak. Az egyes társadalmak, sőt az egész emberiség ismeretlen terepen, bizonytalan jövő felé halad. A Föld bármely közössége – beleértve minket magyarokat – egy mind kevésbé kiszámítható világban keresi helyét. A régi korok intézményei és kulturális válaszai egyre kevésbé jelentenek biztos fogódzót. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, a régi szabályok nem működnek, reálisnak gondolt várakozásainkban rendre csalódunk, folyamatosan nem várt hatásokkal szembesülünk. A régi korok intézményei és kulturális válaszai egyre kevésbé jelentenek biztos fogódzót. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, a régi szabályok nem működnek, reálisnak gondolt várakozásainkban rendre csalódunk, folyamatosan nem várt hatásokkal szembesülünk. Ilyen helyzetben nem használható a „Nagy Terv” (a „Master-, vagy a Grand-strategy”). Hiába is próbálná valaki előre látni, és kitalálni a mindenkit kielégítő „tökéletest”. Inkább olyan intézményi és kulturális környezetet célszerű létrehozni, amely evolúciós versenyt teremt: megadja a kísérletezés lehetőségét mindenki számára, és hagyja, hogy az emberek megalkossák a számukra leginkább megfelelő jövőt. Ilyen helyzetben nem használható a „Nagy Terv” (a „Master-, vagy a Grand-strategy”). Hiába is próbálná valaki előre látni, és kitalálni a mindenkit kielégítő „tökéletest”. Inkább olyan intézményi és kulturális környezetet célszerű létrehozni, amely evolúciós versenyt teremt: megadja a kísérletezés lehetőségét mindenki számára, és hagyja, hogy az emberek megalkossák a számukra leginkább megfelelő jövőt. Egy mindenkire kötelező utópia helyett a számtalan társadalmi kísérlet - próbálkozás, tanulás, újrakezdés – ez a legjobb módja a jövő megalkotásának. Egy mindenkire kötelező utópia helyett a számtalan társadalmi kísérlet - próbálkozás, tanulás, újrakezdés – ez a legjobb módja a jövő megalkotásának.

57 Az intézményrendszer problémái a 20. század végén Mind a gazdaság, mind pedig a politika szférájában azzal a problémával kell szembe nézni: miként kormányozható egy olyan szerveződés, amelynek, ha az vállalat, akkor több százezer részvényese, ha pedig állam, több millió (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra jogosult polgára van. Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú „kedvezményezett” – tulajdonos, vagy szavazó-polgár – érdekeit a szerveződés irányítására és ügyeinek intézésével megbízott emberek – a választott vagy kinevezett vezetők – folyamatosan és az érdekek minél teljesebb teljesülésére összpontosítva, szem előtt tartsák. Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény indokolja: az „érintettek” (1) nem látja át a helyzetet, (2) nem veszi a fáradságot, hogy körültekintően tájékozódjon, (3) nem megy el a közgyűlésre/választásra, (4) egyáltalán nem fordít időt, és energiát, hogy tulajdonával/államával „törődjön, legfeljebb sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csőd, vagy a válság bekövetkezett. A helyzet megoldására a politika és a vállalkozások tudománya külön utakon járva, de egybehangzó megoldást találtak és ez az intézményes hatalommegosztás.

58 Univerzalitás vagy egyediség? Sokan, akiket ez az általános trend valamilyen okból zavar, különböző szemszögből az egyediségüket, különlegességüket hangsúlyozzák, és a kultúra vagy a civilizáció kategória-rendszerével írják le a fejlődést. Ebben az összefüggésben a „Nyugat” trendje esetleg érdekes vagy irigylendő, de nem alkalmazható másokra, Sokan, akiket ez az általános trend valamilyen okból zavar, különböző szemszögből az egyediségüket, különlegességüket hangsúlyozzák, és a kultúra vagy a civilizáció kategória-rendszerével írják le a fejlődést. Ebben az összefüggésben a „Nyugat” trendje esetleg érdekes vagy irigylendő, de nem alkalmazható másokra, Nagyon jellegzetes, ahogyan Putyin közelít a kérdéshez volt a Kultúra éve Oroszországban. Az ünnepségek lényege az eredeti orosz kultúra ünneplése, az egyedi, mindenkitől különböző kulturális identitás elemeinek azonosítása. A sajátos, csak Oroszországra jellemző „kulturális gyökerek, hazafiság, értékek és a etika azonosítása, és felmutatása. Az így recept az orosz különlegesség és kivételesség értelmezéséhez és magyarázatához. Nagyon jellegzetes, ahogyan Putyin közelít a kérdéshez volt a Kultúra éve Oroszországban. Az ünnepségek lényege az eredeti orosz kultúra ünneplése, az egyedi, mindenkitől különböző kulturális identitás elemeinek azonosítása. A sajátos, csak Oroszországra jellemző „kulturális gyökerek, hazafiság, értékek és a etika azonosítása, és felmutatása. Az így recept az orosz különlegesség és kivételesség értelmezéséhez és magyarázatához. Putyin elkezdett úgy hivatkozni Oroszországra mint egy sajátos civilizációra. Ezt olyan önértékűnek tekinti amivel senki más nem rendelkezik. Ezzel egyben „múltfoglalást” csinál. Visszavezeti magát a Ortodox-kereszténység kultúrájába, amely Bizánc bukása után maradt fenn. Felvállalja de beolvasztja a szovjet időket is. Ezzel a múlt ezer éves, és egyedi, csak nála megtalálható értékekkel rendelkezik. Putyin elkezdett úgy hivatkozni Oroszországra mint egy sajátos civilizációra. Ezt olyan önértékűnek tekinti amivel senki más nem rendelkezik. Ezzel egyben „múltfoglalást” csinál. Visszavezeti magát a Ortodox-kereszténység kultúrájába, amely Bizánc bukása után maradt fenn. Felvállalja de beolvasztja a szovjet időket is. Ezzel a múlt ezer éves, és egyedi, csak nála megtalálható értékekkel rendelkezik.


Letölteni ppt "A 20. és a 21. század történelme 4. Előadás Útvonal-térkép a 20. században."

Hasonló előadás


Google Hirdetések