Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrár-környezetgazdálkodás Ökológia gazdálkodás jelentősége a fenntartható mezőgazdaságban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrár-környezetgazdálkodás Ökológia gazdálkodás jelentősége a fenntartható mezőgazdaságban."— Előadás másolata:

1 Agrár-környezetgazdálkodás Ökológia gazdálkodás jelentősége a fenntartható mezőgazdaságban

2 A bio- (öko- és organikus -) gazdálkodás: olyan környezetkímélő és megújító, különleges minőségű teljeskörű mező-, erdő- és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést, vidékfejlesztést jelent, amely a szigorú előírások (EU, IFOAM, Biokultúra Egyesület) keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezet- és egészségvédelem és életforma változtatás igényével folyik. IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement): IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement): Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége szakmai és tudományos ajánlásokat, információs anyagot ad ki és minősíti a nemzeti bioszervezeteket. Biokultúra Egyesület Biokultúra Egyesület: biogazdálkodókat összefogó szervezet, a „BIOKONTROLL HUNGARIA” Kht-n keresztül gyakorolja a bioellenőrzés munkálatait ben ökológiai gazdálkodás területnagysága: –világon 30 millió hektáron –Európai Közösségben 6,8 millió hektáron –Magyarországon 120 ezer hektáron

3 Az ökológiai gazdálkodásba vont területek és gazdaságok az EU-ban ( ) Ökológiai gazdaságok száma (db) Terület (ha) Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic Agriculture 2008.

4 Magyarország ellenőrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek változása Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. éves jelentés 2007.

5 Az emberi létfeltételek közvetlen veszélyeztetettsége – intenzív mezőgazdaság esetében: élővizek, ivóvízbázisok elszennyeződése, szermaradványok feldúsulásának hatása az élőlényekre, élelmiszerek beltartalmának felhígulása, mindezekkel összefüggő humán egészségkárosodás, vadon élő növény- és állatfajok, természetes biotópok veszélyeztetettsége, tájképi elszegényedés, ingerszegény környezet, az ember belső (pszichikai, fizikai, biológiai) és külső (természeti, társadalmi és építészeti) környezetének lepusztulása, szellemi és lelki elsivárosodás.

6 A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos (”ipari mezőgazdaság” jegyében meghonosodott) eljárásoktól: nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel, biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növény- és állatvilágban egyaránt, a talajszerkezet és a talajban élő szervezetek egyensúlyának fenntartására, a szervesanyag-tartalom növelése révén mérsékli az ásványi tápanyagok kilúgozódását, kimosódását, a növényvédelemben támaszkodik a természetes egyensúly megőrzésére, természetes, helyi, megújuló energiatartalékok feltárására törekszik, energiatakarékos módszerek alkalmazása révén is csökkenti a gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól.

7 Ökológiai gazdálkodás Ökológiai gazdálkodáson: a szintetikus műtrágya és a szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodási formát értjük.

8 Ökológiai gazdálkodás alapelvei Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, amely helyi forrásokat használ. A talajok hosszú távú termékenységének fenntartása. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő szennyezések minimalizálása. Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer előállítása. A fosszilis energia használatának minimalizálása az egész gazdálkodási rendszerben. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai igényeinek kielégítése. A mezőgazdasági termelőre és családjuk számára jó megélhetést kell biztosítanunk. A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek megőrzése.

9 Biogazdálkodás irányzatai Biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner antropozófia elnevezésű filozófiai rendszerén alapszik, komposzt, szerves trágyák használatán alapszik, megengedett a kálium-magnézium, kőzetlisztek és hasonló ásványi anyagok használata, kozmikus erők közreműködésére is támaszkodik. –bika, bak, szűz –bika, bak, szűz csillagkép a gyökérfejlődést, –ikrek, mérleg, vízöntő –ikrek, mérleg, vízöntő a virágképződést, –rák, skorpió, halak –rák, skorpió, halak a levélnövekedést, –oroszlán, kos és a nyilas –oroszlán, kos és a nyilas pedig a termést és magképződést segíti elő. szintetikus vegyi anyagok használata tilos, termelő gazdák speciális készítményeket (preparátumokat) használnak, melyeket számjegyekkel jelölnek.

10 Biogazdálkodás irányzatai Permakultúra Sepp Holzer természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, folyamatosan fejlődő, ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszer, a helyszínt fel kell osztani azon az alapon, hogy az adott terület mennyire igényli az emberi gondoskodást: rendelkezésre álló energia hatékony felhasználása

11 Szervesbiológiai gazdálkodás talaj flórájának gazdaságosabbá tétele, talajt folyamatosan takarják, de csak indokolt esetben forgatják, kőzetliszteket magas nyomelem tartalmuk miatt rendszeresen használják, minden olyan biológiai jellegű eljárást használnak, amely a humuszt gyarapítja (komposzt-, istállótrágya kijuttatás, zöldtrágyázás, növényekből erjesztett trágyalé és növénytársítás) vetésforgó betartása, növényvédelemben, állattartásban tilos szintetikus és hormonhatású szerek használata. Biogazdálkodás irányzatai

12 Az átállás folyamata újítást és gazdasági átszervezést kíván, magában foglalja a folyamatok átalakulását. Az átállási időszak alatt - amely akár több év is lehet - a legfontosabb célok: talajtermékenység javítása (pillangós virágúak vetésével), állatállomány létszámának igazítása a gazdaság eltartó képességéhez, termelési rendszer megváltoztatása => lehető legkevesebb és megengedett készítménnyel tartsuk fenn az állatok és a növények egészségét, változások időigénye, nehézsége függ: –milyen körülmények között folyt, milyen intenzív volt a termelés

13 új marketingeljárások bevezetése azok alkalmazása; új növénytermesztési gyakorlat, új talajművelési eljárások alkalmazása; új állattenyésztési eljárások, megfelelőbb istállóztatás alkalmazása, újszerű gyógymódok alkalmazása; új trágyakezelési gyakorlatok alkalmazása; új tenyésztési és termelési eljárások alkalmazása; új munkaerőforrások alkalmazása. Az átállási időszak újításai

14 Kísérleti fázis:Kísérleti fázis: –hagyományos gazdálkodáskor szerzett tapasztalatot vethetjük össze – részben – az ökológiai gazdálkodásból szerzett ismeretekkel, –ténymegállapítás csak egy-egy munkafázisra terjed ki, –áttérési lehetőségek feltérképezésére alkalmazzák. Szakaszos áttérés:Szakaszos áttérés: –gazdaságnak csak egy része tér át az ökológiai gazdálkodásra, –áttérés időszakában a hagyományos gazdálkodást folytató egység anyagi segítséget nyújt a biotermelést folytatónak. Egylépéses áttérés:Egylépéses áttérés: –gazdaság egészének, –egy időben történő áttérését jelenti, –gyorsabban eredményez nyereséget, –de nagyobb kockázatot is jelent. Az átállás fázisai

15 Az átállási időszakban bekövetkező hozamcsökkenések Okai: –biológiai folyamatoknak (mint pl.: a vetésforgó gyomokra, kártevőkre gyakorolt hatása) időre van szüksége. Elkerülésének módjai, lehetőségei: –információgyűjtés –minél nagyobb területen pillangós növények –előrelátó tervezése a vetésforgónak

16 Táplálékunk minősége természet és az ember a szennyezések elviselése tekintetében tűrőképességének határához közeledik. A valódi minőséget: az élvezeti értékek, az alkalmassági értékek, az egészségi értékek, a termék környezetre gyakorolt hatása határozzák meg. A biotermékek megfelelnek a valódi minőség kritériumainak: teljes értékűek, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, rost anyagokat, enzimeket tartalmaznak, természetes állapotúak, csak szükséges mértékben feldolgozottak, szintetikus, kémiai anyagoktól mentesek, belső értékben gazdagabbak a hagyományos termékeknél, jól tárolhatok (nagy a szárazanyag tartalom), gazdagok íz és aroma anyagokban, kisebb káros anyag tartalmúak.

17 Biogazdálkodásra alkalmas területek: –elővetemény nem kapott műtrágyát és vegyszeres növényvédelmet, –környező tábláktól fasor vagy út választja el, –közelben szennyező forrás nincs, –szerves trágya a közelben rendelkezésre áll, –lehetséges a vetésforgó kialakítása, –repülőgépes növényvédelem a közelben nem történik, –Nemzeti parkhoz, tájvédelmi körzethez kapcsolódik a terület, –olyan területek, ahol a környezetszennyezés kivédhető. Biogazdálkodásra nem alkalmas területek: –levegő- és vízszennyezéstől nem védhető meg. –vegyszerezett területek közé szorosan beékelődött. –kedvezőtlen éghajlati és talajadottságokkal működő területek.

18 A vetésforgó szerepe az ökológiai gazdálkodásban A vetésforgó kialakulásának szükségessége: lerövidült parlagoltatási idő nem elegendő a talaj termőképességének helyreállítására, mezőgazdaság környezeti ártalmainak felismerése, ipar növekedése, helyenként észlelt túltermelési válság Norfolki- négyes: A vetésforgó klasszikusa a Norfolki- négyes: Kapás növények, pl. répa Takarmánynövény, pl. tavaszi árpa Pillangós takarmánynövény, pl. vöröshere Kenyérgabona, pl. őszi búza

19 A vetésforgó feladata A talaj termékenységének fenntartása és fokozása A talaj szerkezetének megőrzése és javítása A gyomosodás szinten tartása és visszaszorítása A korokozók és kártevők elleni megelőző védekezés Szél és víz erózió csökkentése Tápanyag veszteség csökkentése A gazdálkodó egység teljes takarmány ellátása A talaj termékenységének fenntartása és fokozása: –különbséget kell tenni azon növények között, amelyek növelik a talaj tápanyag és szerves anyag tartalmát, azok között, amelyek semlegesek és azok között, amelyek csökkentik. A talaj szerkezetének megőrzése és javítása: –növények széles levélzete mérsékli az esőcseppek bevágódásának erejét, a napsugarak és a szelek talajszárító tevékenységét, –beárnyékolás megakadályozza a talajcserepesség kialakulását. (pillangósok  gabonafélék  kapások), –termesztett növények gyökérrendszere kedvezően hat.

20 A vetésforgó feladata A gyomosodás szinten tartása és visszaszorítása: –adott növénykultúrára meghatározott gyomösszetétel, –váltás nélkül egyes gyomfélék elszaporodnak, –vetésváltás a gyomok irtásának a legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze. Gyomra érzékeny növények: len, répafélék, burgonya, kukorica, napraforgó, dohány, tavaszi árpa. (kisebb gyomelnyomó képesség) Közepesen érzékeny: őszi gabonafélék, zab, repce. Kevésbé érzékenyek: kender, mustár, csalamádé. A korokozók és kártevők elleni megelőző védekezés: –átvitele mérsékelhető, ha megszakítjuk a kártevők és kórokozók táplálékláncát, –érdemes pulykákat használni a burgonyabogár irtására. –tyúkok után aprómorzsás, gyom és kártevőmentes talaj marad.

21 A vetésforgó feladata Szél és víz erózió csökkentése: –talaj borítottságának növelése, –növényi összetétel megválasztásának szempontjai: a borítottság ideje, a borítottság foka. Őszi kalászosok 7 – 8 hónapig; tavaszi kalászosok 3 – 4 hónapig nyújtanak védelmet. Talajvédő hatású minden sűrű vetésű növény: füveshere, évelő pillangósok, takarmánynövények, őszi kalászosok. Tápanyag veszteség csökkentése. A gazdálkodó egység teljes takarmány ellátása: –biztosítani kell az állatállomány takarmánybázisát.

22 Vetésforgó tervezésénél figyelembe kell venni: Vetésidő: őszi vetésű növény után tavaszi vetésűt ültessünk. Gyökértömeg és alak: sekély és bojtos gyökérzetű növény után főgyökeres, mélyen gyökerező növényt vetünk. Vízigény: nagy vízigényű növény után szárasság tűrő. Tápanyag igény: kerülni kell a zsaroló növények utáni tápanyag igényes növények vetését. Gyomtűrő és gyomfojtó képesség: a herbicid használat tilalma miatt ez különösen fontos. Rezisztencia – tolerancia: önmagában egyik sem elegendő ezért van szükség a vetésforgó elemeinek a betartására

23 Talajvédelem tápanyag-gazdálkodás: szennyvíziszap, fekália, kommunális hulladék komposztja, szintetikus készítmény használata tilos, tiltott a tarlóégetés (erős fertőzöttség esetén engedéllyel) zöldtrágyázás –talaj termékenysége növelhető, –serkenti a talajéletet, –javítja a talaj szerkezetet, lazítja a fel és altalajt. –fékezi az eróziót, –csökkenti a gyomosodás veszélyét, –N-t juttat vissza a talajba (pillangósok, füveshere). –mérsékli az ásványi nyersanyagok kimosódását. baktérium készítmények, ásványi talajjavító anyagok, kőzetőrlemények pl.: mészkő-, dolomit-, riolittufa-örlemény, alginit, zeolit.

24 Növényápolás az ökológiai gazdálkodásban csak kiegészítő eljárás fő területei: öntözés, gyomirtás – gyomszabályozás, növényvédelem, egyéb Öntözés –csak kiegészítő módszer, –öntözési módszerek közül a víztakarékos, ill. a növények vízigényéhez illeszkedő csepegtető módszer, Gyomszabályozás –Cél: a gyomokat az ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani Gyomirtás alapja a megelőzés: jó állományú, megnövelt tőszámú növényzet; vetésforgó; talajtakarás; rendszeres talajlazítás, kapálás; zöldtrágyázás; gyomfojtó növények vetése;

25 Növényápolás az ökológiai gazdálkodásban Gyomszabályozás –gyomok jó tulajdonságai: életteret és táplálékot biztosít, adályozzák az eróziót, javítják a talaj szerkezetét, a tömörödött réteget lazítják. Alkalmazási időpont szerint a gyomirtás lehet: –Kelés előtti: Hőhatás: a fiatal gyomok ellen 2 – 3 leveles állapotban, a talaj által takart kultúrnövények védve maradnak. Mechanikai eszközökkel: gyomfésű, fogas borona, kefekapa –Kelés utáni: Kézi gyomirtás: gyomlálás, kapálás, gereblyézés, kaszálás. Gépi gyomirtás: a mélyen gyökerező, kikelt kultúrnövény állományból a kelésben lévő apró gyomnövényeket távolítjuk el; gyomfésű, rotációs kapa, fogas borona, kultivátor, gyomkefe (jól viselik a gabona félék, borsó, napraforgó, kukorica, cirok, burgonya, palántázott növények)

26 Növényápolás az ökológiai gazdálkodásban Szelíd növényvédelem –Megelőzés: Termőhely megválasztás: a növények környezeti igényeit kielégítse. Talajművelés: a megfelelő időben és eszközzel Tápanyag gazdálkodás: harmonikus ellátás. –Nitrogénforrás – zöldtrágya, komposzt, istállótrágya. –Foszforforrás: - csontliszt, foszfor tartalmú ásványi anyagok, guáno. Káliumforrás: - fahamu, gránit, köldpát, riolittufa. –Kalciumforrás: - alginit, gipsz, dolomit, mészkő, cukorgyári mésziszap. Vetésforgó – növénytársítás Vetési – ültetési idő: megerősödést, az ellenállóságot fokozza. A növény képes átvészelni a palántadőlést, tőfekélyt, az üszök gombák, földibolhák, káposztalegyek kártételét. Állományszabályozás: a túl sűrű állomány veszélyes a gombabetegségek fertőzésekor. Fajtaválasztás: ellenálló, a környezethez illeszkedő. Fertőző növények, szervezetek megsemmisítése Fertőzésmentes szaporító anyag: csak ellenőrzött növényállományból fogjunk szaporító anyagot, és szakszerűen tároljuk, kezeljük. Fertőzésmentes, jól kezelt talajba vessünk

27 Biológiai védekezés: Vírusok: csökkentik a kártevők egyedsűrűségét, (vírustartalmú növényvédő szerek) Baktériumok Gombák: növényi kártevők ellen élősködő gombákat használnak. Ragadozó ízeltlábúak: katicabogár, fátyolka, futóbogár, atkák, pókok. Parazita ízeltlábúak: fürkészdarázs, gubacsdarázs.

28 Fizikai növényvédelem: Károsítók összegyűjtése és megsemmisítése: –bogárfogó vályú, bogárfogó árok, hálózás. Vonzó ingerek segítségével: –szex feromon csapda, szín csapda, fény csapda, táplálkozási csalogató. Riasztó ingerek, riasztó illatok: –begónia, foghagyma, vöröshagyma, torma, zsurló vizes kivonatai, –optikai hatások, –hangkeltő eszközök. Hőkezelés: –védendő növény és a károsító eltérő hőtűrő képességén alapszik. Közeg összetételének változtatása: –tárolókat CO 2 – dal és N 2 -nel töltik fel.

29 Állattartásra alapozott biogazdálkodás elindítása A bio-növénytermesztés után késéssel szerveződött a bio állattartás. 1.Feltételrendszer megteremtése 2.Felkészülés az állattartásra 3.Bio minőségű takarmányozás és állattartás 4.Próbatermelések 5.Bio hús paramétereinek meghatározása

30 A bio állattartás alapjai Az intenzív állattartás hátrányai Az állatok szempontjából –káros stressz faktorok: a tömeges tartás, mozgáshiány, rossz levegő, csoportképzés hiánya, a nem természetszerű táplálkozás, –helybeli sebészeti beavatkozások szükségessége: kasztrálás, farkcsonkítás. –ellenálló képesség csökkenése; túlzott gyógyszer és vegyi anyag felhasználás, növekedésserkentő anyagok, szteroidok. –káros szállítási hatások. Gazdasági szempontok szerint –intenzív tartási mód több energiát igényel, mint amennyit a végtermék tartalmaz. –nagy mennyiségben keletkezik kiválasztási hulladék, melynek elhelyezése környezetromboló. –gyógyszerek és növekedésserkentők túladagolása során bekerülhetnek az emberi táplálékba. –etikai problémák lépnek fel.

31 Az intenzív állattartás hátrányai Etikai vonatkozás –kizsákmányoláson alapszik (embrió átültetés, a szaporodás befolyásolása, szabályozása kizárólag biotechnológiai kérdés) –kínzás, létidegen tartás, kegyetlen leölés etikátlan és jogtalan.

32 Miért érdemes áttérni a bio állattartásra? többlettermelő, és nem zsarolja le az állatot; állatoknak önfenntartó, saját fészkük van; nem kell szenvedniük; önellátáson alapul → takarmány, a tenyésztés, felnevelés; kis beruházási igény

33 A bio állattartás kritériumai természetes tartási módszerek alkalmazása; hímivarú állatok jelenléte; adott legyen a természetes párzási forma; növendékállatokat az anyjuk nevelje fel; takarmány összetétele az állatok igényeinek megfeleljen; táplálkozási időtartam fajok szerint biztosított legyen; lehetővé kell tenni a csoportképződést; állatgyógyászatban a természetgyógyászat módszerei

34 Bio állattartás általános előírásai Az állatállomány kialakításakor figyelembe kell venni Átállási idő tényész-állományokban Elhelyezés Tenyésztés, genetika Csonkítás Takarmányozás Állat gyógyászat Állatszállítás, állatvágás

35 Bio állattartás általános előírásai Az állatállomány kialakításakor figyelembe kell venni: –állatsűrűség arányba legyen a takarmánytermő terület nagyságával (eltérés engedéllyel) Átállási idő tényész-állományokban: –szarvasmarha 2 év; –sertés, juh, kecske 1 év; –baromfi 6 – 10 hét. –utódoknál átállási időre nincs szükség Elhelyezés –gondos, természetszerű bánásmód –figyelembe kell venni az adott állatfaj viselkedési szokásait –állatok nyugalmának biztosítása –elégséges mozgástér.

36 Bio állattartás általános előírásai –állattartó épületek természetes anyagból készüljenek –Tilos az almozás nélküli aljzat és rácspadozat (alom tisztán és szárazon tartása - kőzet őrlemény, növényi kivonatokat → fertőtlenítenek, növelik az alom trágya értékét, csökkentik az ammónia szintet –természetes világítás és szellőztetés –istállók falait évente újra kell meszelni –fa tartószerkezetek konzerválására tilos szintetikus készítményeket használni –rovarok ellen csak fizikai és biológiai védelem Tenyésztés, genetika –tenyésztési célok: - természetes ellenálló képesség, - szaporodó képesség, - vegyes hasznosítás, - mennyiségi és minőségi értékek –tiltott: - génmanipuláció, - embrió transzplantáció, - mesterséges megtermékenyítés –tájfajtákat vegyünk tenyésztésbe –egy gazdaságban vegyes hasznosítású, több állatfaj legyen

37 Bio állattartás általános előírásai Csonkítás –csonkítás, csőrkurtítás, farok levágás, fogelszedés, szárnylevágás tilos. Takarmányozás –alkalmazkodni kell az állatok természetes igényeihez, lehetősége legyen a legelésre, turkálásra, kapirgálásra –legelőt kíméletesen kell használni –legelőn széltől, erős napsütéstől fedett karámot kell biztosítani –legeltetést ki kell egészíteni takarmánnyal → saját termelésű legyen vagy 80 % - ban ökológiai gazdálkodásból származzon –takarmánynövények tárolásakor figyelni kell a beltartalmi értékekre, tartósító szereket nem használhatunk –szopós állatoknak kellő mennyiségű és minőségű anyatej –növelni kell a szálas-, a zöld-, és az egyéb tömegtakarmányok mennyiségét –tilos a szintetikus étvágynövelők és a fizikai eszközök alkalmazása –megfelelő minőségű ivóvizet.

38 Bio állattartás általános előírásai Állat gyógyászat –megelőzés, ellenálló képesség növelése tenyésztői módszerekkel –meg kell teremteni a tartási, takarmányozási, környezeti feltételeket, amelyek biztosítják az állatok egészségét –rendszeres járatás, a friss levegőn –eszközök fertőtlenítése –tilos a rutinszerű gyógyszeres kezelés –beteg állat elkülönítése –egészségügyi várakozási idő 3-szorosát kell betartani Állatszállítás, állatvágás –szállítási útvonal és az idő a lehető legrövidebb legyen –vágás előtt az idegen csoportba tartozó állatok ne keveredjenek egymással –rakodás előtt az állatokat meg kell itatni, de 12 órán belül nem szabad enniük – járművön legyen annyi hely, hogy az állatok egymás mellé lefekhessenek –védeni kell a hőhatástól, tűző napsugártól, hideg széltől –kábítás utáni gyors a vágás, vágóberendezések fertőtlenítése


Letölteni ppt "Agrár-környezetgazdálkodás Ökológia gazdálkodás jelentősége a fenntartható mezőgazdaságban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések