Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kétpólusú világ 1945-1989. A hidegháború Két szuperhatalom ENSZ (BT: az 5 állandó tag vétójoga) -szakirányú szervezetek és fegyveres erő a béke fenntartására.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kétpólusú világ 1945-1989. A hidegháború Két szuperhatalom ENSZ (BT: az 5 állandó tag vétójoga) -szakirányú szervezetek és fegyveres erő a béke fenntartására."— Előadás másolata:

1 A kétpólusú világ

2 A hidegháború Két szuperhatalom ENSZ (BT: az 5 állandó tag vétójoga) -szakirányú szervezetek és fegyveres erő a béke fenntartására Helyi háborúk a két szuperhatalom támogatásával Vasfüggöny (Churchill, fultoni beszéd: 1946) Köztes-Európa: a „béketábor” 1947: Truman-elv (a feltartóztatási politika) 1947: Zsdanov-elv (a két tábor közül az egyik bukásra, a másik győzelemre van ítélve) A berlini válság (1948/49)a két német állam létrejötte Németország és más nyugati államok rekonstrukciója a Marshall-terv segítségével (1947-) A két katonai tömb (NATO: 1949, VSZ: 1955)

3 Helyi háborúk Korea ( )—a panmindzsoni fegyverszünet Vietnam ( )—a franciák föladták a térséget, nagy veszteségek árán az USA is (Nixon elnök) Kuba (1962): a rakétaválság, majd az azt követő enyhülés („forró drót” létesítése: Hruscsov-Kennedy)) A SZU: „a szocializmus exportja” Elhúzódó válság a Közel-Keleten -Izrael önálló állam (Ben Gurion min. eln.: 1948)-a politikai cionizmus a századforduló óta küzdött érte A környező arab államok Izraelt „idegen testként” kezelik, de legyőzni nem tudják (a menekültkérdés!) A szuezi válság (1956): az USA ebben a térségben érvényesíti érdekeit, a SZU pedig a vasfüggöny mögött

4 A gyarmati rendszer összeomlása 50-es évek: Ázsia felszabadulása, melynek öntudatosodása már a két vh. között megindult 60-as évek: Afrika felszabadulása Neokolonializmus (újgyarmatosítás gazdasági eszközökkel) 1.A volt gyarmati országok határai szétvágják a törzsi-tradicionális kapcsolatokat (ez a körülmény kedvez a mindenkori puccsoknak, lokális háborúknak) 2.Nem tudnak gazdaságilag önállósulni (nincs tőkéjük hozzá nyugati hitelekre szorulnak, melyeket általában nem tudnak visszafizetni) 3.Az önállósulás feltétele a képzett szakembergárda lenne; ehhez átfogóbb reformok kellenének (oktatás-, egészségügy) 4.Hiányoznak a demokratikus-alkotmányos hagyományok (a nyugati minták, a jogállam elvei nem ültethetők át) -ahol van tőke, ott is igaz ez (pl. olajállamok) - „a Cadillacből könnyű visszakerülni a tevére” (Balogh Sándor tanár úr, utalva a viszonylagos jólétre) A bandungi nyilatkozat (1955, Indonézia): az el nem kötelezettek mozgalma -India (1947-) és Egyiptom irányító szerepe

5 Az enyhülés Hruscsov: a két világrendszer békés egymás mellett élése (gazdasági nehézségei miatt a SZU. nem bírja a fegyverkezési versenyt) A helsinki csúcs (1975): leszerelés, emberi jogok A II. vatikáni zsinat ( ): -békés egymás mellett élés, karitatív munka Ostpolitik: Willy Brandt szoc.dem. kancellár -az NDK--NSZK-viszony rendezése -No. keleti határának elismerése: az Odera-Neisse-határ

6 A kis hidegháború (1979—1988) Az afganisztáni bevonulás (SZU, majd USA: fegyveres segítség a gerilláknak) -a Carter-doktrína az olajövezet megvédéséről és az olimpia bojkottjáról (a SZU. békebontó) Olajárrobbanások (1973, 1979) cserearányromlás a szocialista világban, termelékenységnövelés Nyugaton A Brezsnyev-doktrína (1968): a korlátozott szuverenitás elve

7 A kétpólusú világ összeomlása (1989) Peresztrojka, glasznoszty -Gorbacsov „elengedi” a béketábort, uis elvesztette a fegyverkezési versenyt (az USA „csillagháborús terve”) A nagyhatalmak párbeszéde (csúcstalálkozók sora: egyeztetés a szovjet kivonulásról, az állami szuverenitás helyreállításáról a vasfüggöny mögött) —vagy már a nyugati érdekszféra bővítése indul el? (NATO, EU) A pártállam összedől nemzeti eszmék előretörése Csehszlovákia, Jug., Szu. szétesik Átmenetileg 1 szuperhatalom marad a világon: az USA

8 Az átmenet évei Mo.-on Ideiglenes Kormány (1944): -földosztás (1945): példátlan a magyar történelemben, megszűnt a nagybirtokrendszer --de: a háttérben további politikai meggondolások, a demokratizálódás nem fog folytatódni -választások (1945, a kékcédulás 1947-es) koalíciós kormányok, közben folytatódó szalámitaktika -a 2. köztársaság kimondása (1946) -a hiperinflációt követően a forint bevezetése (1946) -a párizsi béke (1947): rosszabb feltételek, mint 1920-ban; a kollektív jogok a kisebbségi nemzetrészeknek nincsenek biztosítva

9 Kommunista diktatúra MDP (1948)—a fordulat éve Alkotmány (1949): a párt vezető szerepe, köztársasági elnök helyett Elnöki Tanács Egypárti választások (1949): színjáték Tanácsrendszer (1950): az önkormányzatok szovjetizálása, pártirányítás alá helyezése Koncepciós perek, ÁVH, internálások („éberség”: a rendszeridegen elemek, pl. kulák, polgár likvidálása) Tervutasításos rendszer (készülés a 3. vh.-ra) Kollektivizálás: téeszek kolhoz módra, munkaerő-elvonás az ipar számára Személyi kultusz (de: Sztálin nem szerette legjobb magyar tanítványát!) Átmeneti bukás: 1953-ban Nagy Imre a min. elnök, aki módosít a belpolitikán (Recsket felszámolják, a nehézipart visszafogják)

10 1956 és a forradalom leverése Nemzetközi ö.függések (Lo., Szuez) Kitörésének hazai okai A főbb helyszínek, események Az MSZMP létrejötte (1956. nov. 1.) Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (1956. nov. 4.) A megtorlás háttere és tényei Értékelés: Nagy Imre 2. miniszterelnöksége Mit tehetett meg az adott viszonyok között (mozgástere)? Pere és kivégzése (1958. jún. 16.) -búcsúbeszéde: más nemzetközi viszonyok között majd máshogy ítélik meg a tetteimet.. úgy érzem, bírósági tévedés áldozata vagyok, kegyelmet nem kérek (Nézőpontok, 206. o.)

11 A Kádár-rendszer Az eredendő bűn az 1956-os forradalom leveretése és megtorlása. Kádár hatalomra kerülésétől (1956. nov. 4- ) Kádár-korszakról beszélünk. Konszolidáció és „közmegegyezés” Az enyhülés légköre kedvez a rendszer működésének és külföldi megítélésének 1968: új gazdasági mechanizmus („szocialista piacgazdaság”); ekkortól Kádár-rendszer, speciális szocializmus A „gulyáskommunizmus” depolitizált társadalma (a kis szabadságok nem állnak össze nagy szabadsággá) A kultúrában TTT Az olajárrobbanásra való rossz gazdasági reakciók eladósítják az országot, amely társadalmi-morális válságot idéz elő az államcsőd veszélye A tervutasításos rendszer nem versenyképes a piacgazdasággal Ellenzéki mozgalmak szerveződése, összefogása majd szétválása Pozsgay és más reformkommunisták a láthatáron (1956 népfelkelés volt mi szükség van akkor a munkásőrökre?)

12 A rendszerváltozás Nagy Imre és társai újratemetése, rehabilitálások (az 56-os elítéltek, meghurcoltak számára igazságtétel) Pártokká alakuló ellenzéki szervezetek a közvélemény formálói Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások a rendszerváltozás békés levezényléséről (a sarkalatos törvények megfogalmazása: hogyan működjön a többpártrendszer?) A 3. köztársaság kimondása (1989. okt. 23.) 1990 tavasza: szabad, többpárti választások (egyéni és listás mandátumok) -jobbközép koalíciós kormány alakul, mely a szociális piacgazdaság megvalósítását hirdeti meg (TK o.) -a gondoskodó állam jelenléte ellensúlyozza majd a piacgazdaság viszonyait Parlamentáris rendszer alakul, a tv. hozásnak felelős kormánnyal (gyengének mondható a köztársasági elnöki hatáskör) Politikai és gazdasági rendszerváltás (veszteséges állami vállalatok privatizálása=magánkézbe adása) 1990 ősze: önkormányzati választások


Letölteni ppt "A kétpólusú világ 1945-1989. A hidegháború Két szuperhatalom ENSZ (BT: az 5 állandó tag vétójoga) -szakirányú szervezetek és fegyveres erő a béke fenntartására."

Hasonló előadás


Google Hirdetések