Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

12015.10.30 „Verseny és Szabályozás 2014” A POSTAI PIACNYITÁS TANULSÁGAI Pápai Zoltán – Papp Bertalan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "12015.10.30 „Verseny és Szabályozás 2014” A POSTAI PIACNYITÁS TANULSÁGAI Pápai Zoltán – Papp Bertalan."— Előadás másolata:

1 „Verseny és Szabályozás 2014” A POSTAI PIACNYITÁS TANULSÁGAI Pápai Zoltán – Papp Bertalan

2 2 Postai piacnyitás Az uniós tagországok postai piacának megnyitása három lépésben 1.97/67/EK irányelv /39/EK módosítás /6/EK módosítás (3. postai irányelv) a piacnyitás 7 tagországban megtörtént már 2011 előtt 2011-től kötelező piacnyitás előírása 16 tagországban 11 tagország (köztük Magyarország) hosszabb felkészülési időt kapott: a piacnyitást 2013 január 1-től kellett megvalósítani A gyorsposta és futár szolgáltatások, valamint a csomagpiac megnyitása mindenhol megtörtént, különösebb nyomás nélkül is. A levél piacra is kiterjedő teljes piacnyitást a tagállamok jelentős része igyekezett lassítani, halogatni, így a teljes liberalizációt a Bizottság az uniós szabályozással kényszerítette ki.

3 3 A tanulmány A levélpostai piacok releváns jellemzőit, a piacnyitás eddigi eredményeit, tanulságait és lehetőségeit vizsgálja Belépési korlátok – természetes és mesterséges akadályok Tipikus versenyproblémák – piacvédelem és kiszorítás Magyar levélpostai piaci liberalizáció értékelése Az összehasonlító információk forrásai döntően a Bizottság által készíttetett WIK és Copenhagen Economics tanulmányok voltak, a tanulmány ezek másodelemzését végezte el A tanulmány első verziója a GVH VKK támogatásával készült 2014-ben

4 4 EU levél piac (2011) Top 3 szereplő Inkumben s Levélküldemények 97%96% Expressz- és csomagküldemény ek 50%24% Piaci koncentráció

5 5 A kérdés, hogy természetes monopólium-e a levél postai szolgáltatás,megválaszolatlan közgazdasági hipotézis maradt üzleti szegmens esetében ez biztosan nem igaz ha a lakossági szegmens, illetve az együttesen értelmezett levélpostai szolgáltatás vonatkozásában ez esetleg fennáll, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ez az egyetemes szolgáltatási kötelezettség szolgáltatási és minőségi szabályozási előírásainak következménye A 3. postai direktíva iránymutatása értelmezhető úgy is, hogy a természetes monopólium kérdésében történő állásfoglalás nélkül a Bizottság a versenytől várható dinamikus hatékonyságokat fontosabbnak (és nagyobbnak) ítélte, mint a statikus hatékonyságban esetleg bekövetkező veszteséget A tanulmány (a Bizottsághoz hasonlóan) ezt a kérdést nem vizsgálta részletesen Természetes monopólium-e a levél szolgáltatás?

6 6 Levélpostai szolgáltatások piaca - feladók Üzleti szegmens (B2B, B2C) kevés, koncentrált, nagy forgalmú feladó a liberalizáció hatása ebben a szegmensben érvényesül leginkább, itt van lehetőség a versenyre Lakossági szegmens (C2C, C2B) sok, földrajzilag elszórtan elhelyezkedő kisforgalmú feladó kevésbé vonzó szegmens, különösen a magas költséggel kiszolgálható vidéki területek miatt

7 7 Adminisztratív és jogi belépési korlátok Engedélyezés (zárójelben azon tagállamok száma, ahol az adott követelmény érvényesül) : egyedi engedélyezés (16) – a többi helyen csak bejelentés szükséges van műszaki előírás (3) van tőke és/vagy pénzügyi követelmény (10) speciálisan munkaügyi feltételeknek is meg kell felelnie az engedélyesnek (3) több, mint három feltételnek kell megfelelni a szolgáltatás nyújtásához (11) van valamilyen megkérdőjelezhető feltétel az engedély feltételei között (10) A postai szolgáltatásról gyűjtött adatok (WIK [2013], Copenhagen Economics [2012]) elemzése azt mutatja, hogy a harmadik postai liberalizációs csomag által kikényszerített teljes piacnyitás után is az adminisztratív és jogi akadályok jelentik a legjelentősebb belépési korlátot.

8 8 Egyetemes szolgáltatás szabályozása Az egyetemes szolgáltatás célja annak biztosítása, hogy a polgárok, az intézmények és a vállalkozások megfelelő minőségű postai szolgáltatáshoz jussanak az egész Európai Unió és így az adott tagállam területén. Az egyetemes szolgáltatás tartalma, paraméterei tagállamonként eltérnek Az egyetemes postai szolgáltatás részét képező szolgáltatások és az ezt előíró tagállamok száma Egyszerű levél Tömeges levél Címzett reklám Folyóirat Nem elsőbbségi levél Egyszerű postacsom ag Tömeges feladású csomag

9 9 Postai piacnyitással kapcsolatos versenyproblémák HorizontálisVertikális Árjellegű Ragadozó árazás Kedvezmények Árprés Nem-árjellegű Árukapcsolás Kiszolgálás megtagadása Az inkumbens postai szolgáltató részéről megvalósított kiszorító magatartások Uniós és tagállami (folyó vagy lezárt) versenyügyek ( ) kedvezmények (7) ragadozó árazás (4) árdiszkrimináció (3) továbbá: kiszolgálás megtagadása, árukapcsolás és horizontális megállapodás az inkumbens postának nyújtott tiltott állami támogatás

10 10 Emblematikus ügy: Post Danmark vs. Konkurrenceraadet 2004-ben kezdődött: A Post Danmark szelektív kedvezményt adott a címzetlen reklámküldemények piacán a nagy szupermarket láncoknak, ami a versenytárs Forbruger Kontakt szerint alkalmas volt az ő kiszorítására 2004-ben a dán versenyhatóság jogsértőnek találta a Post Danmark viselkedését, ezt a Competition Appeal Tribunal 2005-ben helybenhagyta, a dán High Court 2007-ben úgyszintén fellebbezés után a dán Supreme Court kérdést intézett az Európai Unió Bíróságához (CJEU), amelynek 2012-es Post Danmark ítélete szerint: ha a szelektív árazás költség fölötti, akkor nem tilos és a tényleges vagy lehetséges kizáró hatást bizonyítani kell ha a szelektív árazás átlagköltség (ATC) alatti, de az árban megtérül a költségek nagy része (LRAIC), akkor az önmagában nem tekinthető versenykorlátozónak 2013-as ítéletében a dán Supreme Court az Európai Unió Bíróságának véleményére is támaszkodva megvizsgálta a költségeket és úgy találta, hogy a Post Danmark üzleti gyakorlata nem volt jogsértő, mert az ár ugyan ATC alatti, de AIC (átlagos inkrementális költség) fölötti volt.

11 11 Magyar postai liberalizáció évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról levélpiac megnyitása, a fenntartott szolgáltatások megszüntetése hármas szolgáltatás klasszifikáció: egyetemes/egyetemest helyettesítő/egyetemest nem helyettesítő postai szolgáltatás belépési és működési feltételek kategóriánként eltérnek egyetemes szolgáltató 2020-ig kijelölés és egyetemes postai szolgáltatási szerződés alapján az egyetemest helyettesítő szolgáltatások piacára való belépés az új törvény szerint egy nehezített akadálypálya magas adminisztratív-jogi belépési korlátok A 2012-es törvény még kevésbé versenybarát, mint a korábbi posta törvény

12 12 Belépési nehezítettség mutató Belépési nehezítettség = korlátozó feltételek száma (maximum 6) Belépési nehezítettség (0: nincs korlátozó feltétel, #: korlátozó feltételek száma) CZ, LT, UK DK, LV, MT, NL, SI AT, BG, EE, EL, ES, FI, PL, RO, SE, SK DE, FR, IT, LU BE, PT-HU Magyarország a mutató szerint egyértelműen az unió legkevésbé belépő-barát tagállama

13 13 Verseny a magyar postai piacon? Az inkumbens Magyar Posta 100%-os tulajdonosa az állam A tulajdonosi és szabályozói szerep nem válik el határozottan Nincs politikától független ágazati szabályozó, mivel a szabályozó a minisztérium Az állam/kormány jogszabályi, szabályozási és pénzügyi eszközökkel is maximálisan az inkumbenst támogatja Az egyszerű levélküldemények ára (PPP-n) 2013-ban az EU-ban az 5. legmagasabb, a közötti időszakban megvalósult áremelkedés a legnagyobb (49%!) volt Belépés? 2013-ban a Feibra elvérzett a belépési akadályokon - az osztrák posta eladta 2015 júniusában a City Mail megkapta az engedélyt az NMHH-tól és szeptemberben belépett a levél piacra (éves szinten > levél forgalmú cégek kiszolgálására)


Letölteni ppt "12015.10.30 „Verseny és Szabályozás 2014” A POSTAI PIACNYITÁS TANULSÁGAI Pápai Zoltán – Papp Bertalan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések