Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága."— Előadás másolata:

1 III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság ( ) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 3. Korlátolt felelősségű társaság ( ) fogalma belső és külső jogviszonyai szervezete fölhasználhatósága: előnyei, hátrányai 4. Részvénytársaság ( ) fogalma, alapítása belső és külső jogviszonyai szervezete

2 Közkereseti társaság (kkt)/1 1.Fogalma tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják a társasági szerződésben meg kell határozni: a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és formáját személyes közreműködésük módját

3 Közkereseti társaság (kkt)/2 2. Jellemzői fogalom két vagy több személy közös gazdasági tevékenységet folytat és ezért közösen felelnek felelősség korlátlan: a közös vagyonra és a magánvagyonra egyaránt kiterjed egyetemleges: minden egyes tag az egész tartozásért felel tevékenysége gazdasági vállalkozásra irányul és nem csak: koordinációra (fogalmi eleme: a társasági vagyon) jogi személyisége nincs, de önálló céggel lép föl a forgalomban, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötetezettségeket vállalhat (tulajdonszerzés, szerződőképesség, aktív és passzív perképesség)

4 Közkereseti társaság (kkt)/3 3. Felhasználhatósága (kb ) bármire vállalkozhat mikor érdemes? kevés pénzünk van (nincs kötelező tőkeminimum) a kockázat nem nagy (hogy a felelősséget korlátozni kelljen) a tagok viszonya bizalmi (nehogy „baj legyen” az egyetemlegességből)

5 Betéti társaság (bt)/1 1. Fogalma tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös gazdasági tevékenységet folytatnak, akképpen, hogy legalább egy beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges legalább egy kültag felelősség vagyoni betétje mértékében korlátozott ha a törvény máskánt nem rendelkezik, a kkt szabályait kell rá alkalmazni

6 Betéti társaság (bt)/2 2. Jellemzői fogalom két vagy több személy közös gazdasági tevékenységet folytat illetve támogat felelősségük eltérő felelősség beltag: korlátlan és (a többi beltaggal) egyetemleges kültag: betétje mértékében korlátozott (cél: üzleti vállalkozás, személyes közreműködés nélkül („és tsa”), korlátozott felelősség mellett) gazdasági vállalkozásra irányul és nem csak koordinációra (fogalmi eleme: a társasági vagyon) jogi személyisége: nincs, de önálló céggel lép föl a forgalomban cégneve alatt jogokat szerezhet és kötetezettségeket vállalhat (tulajdonszerzés, szerződőképesség, perképesség)

7 Betéti társaság (bt)/3 3. Felhasználhatósága (kb ) bármire vállalkozhat mikor érdemes? valaki részt akar venni valakinek csak pénze van „csendes társaság” (ősiségi törvény: a hitel hiánya) speciális kölcsönszerződés

8 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/1 1. Fogalma gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló (min: 100 eFt) törzstőkével alakul (min: 0,5 mFt) a tag felelőssége: csak törzsbetétének szolgáltatására és a szerződésben meghatározott egyéb személyes vagy vagyoni hozzájárulásra terjed ki, de: a társaság kötelezettségeire nem egy tag is alapíthatja (egyszemélyes kft) tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni törzsbetét – üzletrész: forgalomképes vagyoni értékű jog, de értékpapírt nem lehet kiállítani róla a tag:teljesen felel a társasággal szemben vállalt vagyoni szolgáltatásért, de egyáltalán nem felel a hitelezőknek

9 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/2 leggyakoribb (kb ) előnye korlátolt felelősség rugalmasság: néhány tagú, családi kisvállalkozás – nagy, tőkeerős szervezet)

10 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/3 elhatárolása: rt-től „fölfelé” és kkt-tól „lefelé” nagyságrendrt: nagy, tőkeerős kft: kisebb, kevésbé tőkeerős kkt: legkisebb, legkevésbé tőkeerős kogens – diszpozitív szabályok aránya rt: (90 – 10 %) kft (50 – 50 %) kkt (10 – 90 %) bonyolultság rt: legbonyolultabb kft: bonyolultabb kkt: egyszerűbb személy- vagy tőkeegyesítő jelleg rt: tőkeegyesülés, elválik a részvényesek és a menedzsment személye kft: a kettő között: tőkét egyesít, de személyes kapcsolatot is jelent kkt: személyegyesülés, személyes részvétel

11 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/4 2. Belső és külső jogviszonyai A. belső jogviszony (a tag és a társaság viszonya) (2) kötelezettségek (3) vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (törzsbetét-minimum: 100 eFt) esetleges mellékszolgáltatások teljesítése (ha a társasági szerződésben ki van kötve: kötelező (esetleges díjazás ellenében)) esetleges pótbefizetések (ha a társasági szerződés följogosítja a taggyűlést: kötelező) részletesen: a vagyoni hozzájárulás teljesítése törzsbetét: pénzbeli szolgáltatás és apport (aránya nincs meghatározva) tőkeminimum: 0,5 mFt: ütemezés: alapító okirat: ha az apport a törzstőke 50%-a, egészben a társaság rendelkezésére kell bocsátani cégbejegyzési kérelem benyújtása: minden pénzbeli betét 50%-át a társaság rendelkezésére kell bocsátani +1 év: minden pénzbeli betétet szolgáltatni kell, +2 év: minden apport egészét szolgáltatni kell

12 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/5 jogosultságok (2) szavazás: üzletrész arányában osztalékra (az adózott nyereség felosztható részére) való jogosultság: üzletrész arányában üzletrész: alapja: törzsbetét: bejegyzés után a tag jogainak és a törzsbetétből az őt megillető hányad megtestesítője egy tagnak egy üzletrésze lehet egy üzletrésznek azonban több tulajdonosa is lehet átruházása: a kiválás egyetlen módja, bonyolult elővásárlási rend szerint, sorrendben: tag társaság (saját üzletrész) taggyűlés által kijelölt személy

13 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/6 B. külső jogviszony (2) a társaság: adós, a külső: hitelező a társaság felelőssége: teljes teljes vagyonával felel a hitelezők felé a tag felelőssége: hiányzik a hitelezőkkel szemben nem felel a társaság tartozásaiért (a felelőssége ellenben teljes a társasággal szemben: törzsbetét, mellékszolgáltatások, pótfizetések)

14 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/7 3. Szervezete (4) A. taggyűlés B. ügyvezetés C. felügyelő bizottság D. könyvvizsgáló

15 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/8 A.taggyűlés: legfőbb döntéshozó szerv a tagok összességének ügydöntő testülete (4) hatásköre: kogens szabályok összehívása: évente legalább egyszer ha szükséges határozatképessége: képviselve: törzstőke legalább 50%-a vagy a leadható szavazatok többsége menete: összehívása: ügyvezető vagy a szavazatok 1/10-ét képviselő tagok az ok és cél megjelölésével székhelyén ülésezik napirend alapján (tagok meghívása – 15 nappal – előbb a napirend közlésével) jegyzőkönyv készül róla

16 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/9 B. ügyvezetés: a társaság törvényes képviselője (2) személye: kijelölt tag összes tag kívülálló személy feladata:operatív irányítás cégjegyzési jogosultság (önálló vagy együttes)

17 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/10 C. felügyelő bizottság: a tulajdonosok belső ellenőrző szerve, általános ellenőrző szerv lehetőség kötelező ha – teljes munkaidőben, éves átlagban – 200 fő munkavállalót foglalkoztat ha ezt külön tv – pl.: köztulajdon védelmében vagy a társaság tevékenységére tekintettel – előírja

18 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/11 D. Könyvvizsgáló lehetőség kötelező: ha a számviteli tv előírja: a kft kettős könyvvitelt vezet (kiv.: éves nettó árbevétele – az előző két év átlagában –a 50 mFt alatt volt)

19 III. Korlátolt felelősségű társaság (kft)/12 4. Felhasználhatósága: előnyei, hátrányai kis családi vállalkozástól a nagyobb tőkeerejű cégig ( ) tagok: 1 főtől felső határ nincs, gyakorlatilag: főnél nem nagyobb oka: a személyhez között szabályozás, nagy taglétszám esetén túl kötött, bürokratikus előnya tag nem felel a társaság hitelezőjével szemben a tag csak a társasággal szemben felel lehetőség: a szolgáltatott vagyoni hányadtól pozitív irányban eltérő részesedésre hátránytőkeminimum a törzsbetét-szolgáltatás szabályai esetleges plusz kötelezettségek

20 IV. Részvénytársaság (rt)/1 1. Fogalma, alapítása gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből (részvényérték minimum: nincs) álló alaptőkével (alaptőke minimum: zrt: 5 mFt, nyrt: 20 mFt.) alakul a részvényes: részvényt kap a részvény:vagyoni hozzájárulás az alaptőkéhez a részvényes jogait és kötelességeit testesíti meg tagsági igazolvány: forgalomra szánt értékpapír a tag (részvényes) kötelessége: csak a részvény névértékének (kibocsátási értékének) szolgáltatása nem terjed ki azonban mellékszolgáltatásokra pótbefizetésekre azaz: az rt. nem személyegyesülés, hanem tőketársulás a tag (részvényes) az rt. hitelezőinek nem felel az rt. tartozásaiért

21 IV. Részvénytársaság (rt)/2 Alapítása: zártkörű – nyilvános A. zártkörű alapítás: a részvényes = alapító az alapítók maguk közt osztják szét a részvényeket 4 fázisú folyamat társasági szerződés (tartalmi és formai kritériumok) a cégbejegyzési kérelem benyújtása a cégbírósághoz cégbírósági döntés – bejegyzés a cégjegyzékbe közzététel a Cégközlönyben tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni (mint a kft. esetében)

22 IV. Részvénytársaság (rt)/3 B. nyilvános alapítás: a részvényesek nem azonosak az alapítókkal: a részvényjegyzési eljárás folytán/a részvény jegyzésével: bárki az rt. részvényesévé válhat 6 fázisú folyamat alapítási tervezet (tartalmi és formai kritériumok) a részvények forgalomba hozatala előtt közzétenni: a tájékoztatót (PSZÁF által jóváhagyva) a nyilvános ajánlattételt

23 IV. Részvénytársaság (rt)/4 részvényjegyzési eljárás:a nyilvános ajánlattétel alapján a jegyzési ív aláírása: az értékpapírt megvásárolni szándékozó kötelezettségvállalása a vagyoni szolgáltatás teljesítésére (jegyzéskor: a névérték 10%-át) túljegyzés: több részvényt jegyeznek, mint amennyit a tervezetben ki akartak bocsátani aluljegyzés: a zárónapig nem jegyzik le a tervezett alaptőke összegét alakuló közgyűlés: a részvényjegyzés zárónapjától: 60 nap (addig: a részvényesek a részvényük 25%-át le kell jegyezzék) határozatképessége: jelen van az alaptőke több mint 50%át lejegyző részvényes hatásköre: alapszabály megállapítása vezető tisztségviselők megválasztása a jegyzés eredményességének megállapítása döntés: túljegyzés esetén az alapszabály megalkotása a cégbíróság kérelem benyújtása

24 IV. Részvénytársaság (rt)/5 2. Belső és külső jogviszonyai A. belső jogviszonyok (tag – rt.) vagyoni kötelezettség vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (zrt: 5 mFt, nyrt: 20 mFt) nincs: személyes közreműködés pótbefizetési kötelezettség vagyoni jogok (3) osztalékjog: az rt. adózott eredményéből, a részvény névértékéhez igazodik likvidációs hányadhoz való jog: az rt. feloszlása esetén külön jogok az elsőbbségi részvények alapján személyi jogok (2) közgyűlési jogok: részvétel felszólalás felvilágosítás-kérés szavazás: a névértékhez igazodik (kiv.: elsőbbségi r.) jogsértő határozatokkal szembeni megtámadási jog

25 IV. Részvénytársaság (rt)/6 Kitérő: a részvényről: vagyoni hozzájárulás az alaptőkéhez a részvényes jogait és kötelességeit testesíti meg tagsági igazolvány: forgalomra szánt értékpapír Részvénytípusok Részvényformák Részvényfajták

26 IV. Részvénytársaság (rt)/7 Részvénytípusok bemutatóra szóló: átadással névre szóló: forgatmánnyal ruházható át az rt. részvénykönyvében felsorolva zrt-nek: csak névre szóló részvénye lehet a részvények 95%-a névre szóló Részvényformák: megjelenési formájuk szerint nyomdai úron előállított dematerializált: számítástechnikai kód központi értéktárban: értékpapírszámlán elhelyezve átruházása: számlán történő jóváírással

27 IV. Részvénytársaság (rt)/8 Részvényfajták: törzsrészvény: a tagsági jogok „névértékarányos” megtestesítője többletjogosultságokat adó részvényfajták elsőbbségi részvény: osztályai osztalékelsőbbségi (többlet- illetve fix osztalék) likvidációs elsőbbségi (az rt. megszűnésekor) szavazatelsőbbségi (többlet – max. 10-szeres – szavazati jog, vétójog) elővásárlási jogot biztosító vezető tisztségviselő – fb-tag – kijelölésére jogosító (a többletjogok fejében gyakran ellenszolgáltatás pl.: osztalékelsőbbségi, szavazati jog nélkül)

28 IV. Részvénytársaság (rt)/9 dolgozói részvény névre szól az rt munkavállalóinak ingyenesen vagy kedvezményesen az alaptőke – max. 15 %-ig történő – felemelésével korlátozottan forgalomképes: csak a társ. munkavállalóira, nyugdíjasaira vagy az rt-re ruházható át kamatozó részvény osztalék mellett plusz az adózott jövedelemből kamatra is jogosít max.: az alaptőke15 %-ig saját részvény az rt. a saját részvényeinek tulajdonosa az alaptőke feletti vagyonból, az alaptőke max.: 10%-áig közgyűlési határozat alapján szavazati joggal nem jár osztaléka megoszlik a többi részvényes között

29 IV. Részvénytársaság (rt)/10 B. Külső jogviszony a társaság: adós, a külső: hitelező az rt. felelőssége: teljes vagyonnal teljes felelősség a hitelezőkkel szemben a tag felelősség ellenben csak az rt.-vel szemben áll fenn, a hitelezőkkel szemben nem

30 IV. Részvénytársaság (rt)/11 3. Szervezete közgyűlés: a legfőbb döntéshozó szerv, a részvényesek összessége ügyvezetés: igazgatóság (3-11 tag) tagjait: a közgyűlés választja (külsők – belsők) elnökét: maga választja zrt: vezérigazgató (egyszemélyes is lehet tehát) nyrt: igazgatótanács = Board-rendszer: 6-11 tag, ügyvezetés és ellenőrzés egyszerre felügyelő bizottság: kötelező könyvvizsgáló: kötelező


Letölteni ppt "III. Az egyes társasági formák 1. Közkereseti társaság (8.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága 2. Betéti társaság (120.000) fogalma jellemzői fölhasználhatósága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések