A bűnözés alakulása és kriminálpolitikai trendek a XX. század második felében Kriminológia Előadás Nappali képzés Dr. Győry Csaba 2012. November 6.

Az előadások a következő témára: "A bűnözés alakulása és kriminálpolitikai trendek a XX. század második felében Kriminológia Előadás Nappali képzés Dr. Győry Csaba 2012. November 6."— Előadás másolata:

1 A bűnözés alakulása és kriminálpolitikai trendek a XX. század második felében Kriminológia Előadás Nappali képzés Dr. Győry Csaba 2012. November 6.

2 A kriminológiai elméletek és a büntetőpolitika viszonya O A kriminológia elméleti alapfeltevései meghatározzák a mindenkori büntetőpolitika céljait és eszköztárát O A kriminológia a büntetőpolitikának legitimációt nyújt

3 A pozitív kriminológia programja O A társadalomban olyan mechanizmusok működnek, amelyek megismerhetők, tudományosan feltárhatók, és ehhez létezik adekvát tudományos módszer O A szociológia (és a kriminológia) értékmentes tudomány O A klasszikus kriminológia alapfeltevését, a szabad akaratot mint metafizikát elveti O A bűnözés okai (társadalmiak vagy egyéniek) tudományosan (a szociológia és pszichológia segítségével) feltárhatók O Ha a bűnözés okai feltárhatóak, akkor a kriminológiának feladata az is, hogy gyakorlati válaszokat keressen ezek vissszaszorítására/megszüntetésére

4 A jóléti állam büntetőpolitikája O A bűnözés legfőbb oka a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik, a büntetőpolitikának ezeket kell megszólítani O A bűnelkövetők a társadalmi viszonyok áldozatai, nem büntetésre, hanem támogatásra és segítségre szorulnak O Intézményrendszer: szociálpolitikai eszközök dominanciája; határozatlan idejű büntetések, „laikusok”, szociális munkások, pszichológusok domináns szerepe a büntető igazságszolgáltatásban O A kriminológia tudás a büntetőpolitikának a legitimációját nyújtja: eredményszemlélet, mérhető teljesítmény a bűnözési mutatók változásában

5 A jóléti kriminálpolitika alapvető intézményei: a „gondoskodó büntetőpolitika”, „treatment ideológia” O A tettarányos büntetés elvének áttörése: határozatlan tartalmú szabadságvesztés O A „kezelő” (szocioterápia, pszichoterápia) szankciók túlsúlya a punitív szankciókkal szemben; a cél az elkövető személyiségének átformálása és reintegrációja

6 A jóléti kriminálpolitika válsága 1. O Növekvő bűnözési mutatók O A pozitivista kriminológiai alapveltevések megrendülése: az egyenlőtlenségek csökkenése és az életminőség drámai emelkedése ellenére nő a bűnözés O Intézmények válsága: a saját kitűzött céljainak nem tud megfelelni („nothing works”) O Kritikák: O Liberális-emberi jogi (eljárási garanciák visszaszorulása; határozatlan idejű szankciók) O Konzervatív [a társadalmi struktúra és a bűnözés közötti összefüggések tagadása; rational choice; genetikai és intelligencia-magyarázatok (Herrstein&Murray:1994); kisközösségi kontroll szerepe (Gottfredson&Hirschi: 1990) ] O Radikális baloldali: A bűnözés mint a kapitalista társadalmak válságjelensége: a társadalmi viszonyok (osztályviszonyok, faji egyenlőtlenségek) átfogó megváltoztatása nélkül a bűnözés mértékében nem következhet be lényeges változás (kritikai kriminológia - Taylor, Walton&Young: 1973) O A kriminalizáció mint önkényes folyamat (labelling – Becker: 1968) O A büntető igazságszolgáltatás mint elnyomó –fegyelmező intézmény (Focault: 1973) O A morális pánik elmélete: a bűnözéstől való félelem irracionalitása (Cohen: 1972) O A büntetés fundamentális kritikája (abolicionizmus – Christie: 1973)

7 A jóléti kriminálpolitika válsága 2. O A kriminológiai tudás megrendülése az általai legitimálni hivatott büntetőpolitikára is kihat: védtelenné teszi a célját megkérdőjelező politikai támadásokkal szemben O A neokonzervatív politikai támadások egyik legfőbb célpontja O A jóléti állam egyik leggyengébb legitimációval rendelkező eleme O Sokba kerül a fenntartása O A kritika jól beleillik a neokonzervatív ideológiába A büntetőpolitika átpolitizálódásának kezdete

8 A jóléti kriminálpolitika válságának értékelése O A jóléti büntetőpolitika válsága annyiban elkerülhetetlen volt, hogy az O fenntarthatatlan célokat tűzött maga elé (a bűnözés, mint társadalmi jelenség radikális visszaszorítása, annak okai megszüntetése révén), O túlterjeszkedett a kriminálpolitika hagyományos hatókörén, és olyan problémák kezelésére vállalkozott, amire alkalmatlan volt (A bűnözés makrotársadalmi okai), O Sem elveiben, sem gyakorlatában nem felelt meg az alapvető jogállami követelményeknek

9 A kriminálpolitika adottságai a jóléti állam válsága után O Az állam szerepéről való nézetek megváltozása: a „társadalmi mérnökösködés” vége O A szakpolitikákat meghatározó nagyívű (okozatossági) elméletek diszkreditáltsága O A kriminálpolitika átpolitizáltsága

10 Kriminálpolitika a jóléti állam válsága után: lehetséges megközelítések O Nemzeti büntetőpolitikák összehasonlító elemzése O gyakorlati orientáció: a létező büntetőpolitikai intézmények elemzése O Célja: büntetőpolitikai trendek azonosítása O Büntetőpolitikai modellek: koherens büntetőpolitikai koncepciók elemzése O Elméleti orientáció: nem csak a létező intézmények, hanem az azokat alakító elméleti alapfeltevések elemzése is O Célja: büntetőpolitikai trendek tipizálása, koherens modellek kidolgozása egymást nem kizárják, hanem feltételezik

11 A kriminálpolitika új modelljei a jóléti állam válsága után O exkluzív büntetőpolitika O inkluzív büntetőpolitika

12 A nemzeti kriminálpolitikák útjai a jóléti állam válsága után (Tonry, 2006) O Punitív fordulat, az exkluzív modell legkoherensebb megjelenése: pl. Egyesült Államok, Nagy Britannia O A jóléti rendszer radikális reformja, a reszocializáció mint alapvető cél megőrzésével, innovatív szankciórendszer, jogállami keretek között: skandináv országok O A jóléti rendszer óvatos korrekciója, inkluzív és exkluzív hatások változó arányban: pl. Németország, Franciaország

13 Az exkluzív kriminálpolitika általános jellemzői 1. 1. O A büntetőpolitika alapvető céljainak átrendeződése: a cél nem a bűnözés okainak a megszólítása O A bűnözésről való diskurzusok: O A bűnözés mint morális választás: a bűncselekmény az elkövető erkölcsi döntésének a következménye O A bűnözés mint kvázi természeti jelenség: „kockázati szemlélet” - a bűnözés a kezelendő kockázatok egyike O Az elrettentés és a semlegesítés logikája: O A büntetés célja az elkövető elrettentése a további bűnelkövetéstől O Az elrettentés szimbolikus, morális eszköz, amelynek célja önmagában van (a büntetés hatékonyságának az irrelevanciája) O A morális üzenetet nem értő elkövetőt (pl. visszaesők) semlegesíteni kell: a társadalomból való kizárás

14 Az exkluzív kriminálpolitika általános jellemzői 2. O Társadalmi problémák büntetőjogi eszközökkel való kezelése (“a szociálpolitika kriminalizálása”) O Társadalmi csoportok, élethelyzetek kriminalizálása (kisebbségek, „underclass”, hajléktalanság) O „Kizáró” retorika: „rend” és „rendetlenség”, „törvénytisztelők” és „deviánsok” közötti határok hangsúlyozása O A közvélemény befolyása a büntetőpolitikára: populista büntetőpolitika

15 Az exkluzív kriminálpolitika intézményei 1. Semlegesítés O „Az izoláció a bűnözéskontroll olyan eszköze, amely nem az elköveto ̋ megjavítását tu ̋ zi ki célul, hanem az általa hordozott kockázat átcsoportosítását a társadalomból a börtön falai közé. Ezt a politikát manapság a magas kockázatú elköveto ̋ kre irányuló szelektív semlegesítés logikája támogatja, amely a bu ̋ ncselekmények nagy hányadáért felelo ̋ s visszaeső bűnözőket célozza meg.” O Megtorló, semlegesítő szankciók O három csapás (végleges elszakadás a tettarányos büntetéstől) O „Sicherheitverwahrung” („biztonsági őrizet”) O feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek szigorítása O kirívóan magas büntetések

16 Az exkluzív kriminálpolitika intézményei 2. kockázatmenedzselő büntetőpolitika O “biztosítási igazságszolgáltatás” (actuarial justice, Feeley and Simon, 1992) „ A kockázati kriminálpolitika tehát kevéssé érdeklo ̋ dik a felelo ̋ sség, az önhiba, a morális gyengeség, a diagnózis, vagy az egyéni elköveto ̋ kezelésének kérdései iránt. Sokkal inkább azok a technikák foglalkoztatják, amelyek a veszélyesség alapján szétválogatott csoportok azonosítására, osztályozására és menedzselésére alkalmasak. A feladat immár menedzseri, nem transzformációs jellegű. A deviancia különböző szintjeit akarja szabályozni, nem pedig az egyéni elköveto ̋ re vagy a társadalmi diszfunkciókra reflektálni.” O Legfőbb alkalmazása: elkövetői kockázatbecslés

17 Részlet egy elkövetői kockázatbecslésről (Nebraska, USA)

18 Kockázatbecslés a büntetéskiszabásban A tettarányosság áttörése: a tettes- büntetőjog visszatérése

19 O Speciális kockázatalapú szankciók: O Szexuális bűnelkövetők nyilvános regisztere

20 Az exkluzív kriminálpolitika intézményei 3. A tér kontrollja O A „törött ablakok elmélete”: (J.Q. Wilson) a büntetőpolitika célja a közösség biztonságának és homogenitásának a fenntartása O Bűnözéssel fertőzött területek izolációja O A deviáns egyének kiszorítása

21

22 Az exkluzív kriminálpolitika válságjelenségei

23 O Gazdaságilag fenntarthatatlan O A büntetés-ipar foglyul ejti a büntetőpolitikát O Az áldozat érdekeinek figyelmen kívül hagyása O Társadalmi mozgalmak az folyamatosan fokozódó kontroll ellenében

24 Az inkluzív kriminálpolitika alapjai 1. O A bűnözés a társadalmak normális velejárója O A bűnözés olyan komplex társadalmi jelenség, amelynek okai O A makrotársadalmi struktúrában O A közösségi kontroll zavaraiban O Az egyénben egyaránt megtalálhatók O A bűnözés reális probléma és mindennapi élmény a társadalom széles rétegei számára O A bűnözés áldozatai aránytalanul nagy számban kerülnek ki a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaiból

25 Az inkluzív kriminálpolitika alapjai 2. O Realista a bűnözés okságára vonatkozó tudás korlátaival kapcsolatban O Realista a kriminálpolitikai beavatkozás korlátait illetően O Tiszteletben tartja az emberi jogokat, eljárási garanciákat és alkotmányos korlátokat O Figyelmet szentel és szerepet ad a bűncselekmények áldozatainak a büntetépolitika és a büntető igazságszolgáltatás intézményeiben

26 Az inkluzív kriminálpolitika alapjai 3. O Elismeri a makrotársadalmi struktúra és a bűnözés jelensége közötti összefüggést O Elismeri a közösségi kontrollnak a bűnözés alakulásában játszott szerepét O Elismeri a bűnelkövetésnek, mint egyéni döntésnek a morális kontextusát

27 Az inkluzív kriminálpolitikai modell intézményei O Társadalmi bűnmegelőzés O Alternatív szankciók O Helyreállító igazságszolgáltatás O Áldozatvédelem

28 Bűnmegelőzés a inkluzív modellben: a társadalmi bűnmegelőzés O Kétpólusú: úgy az elkövetővé válás mint az áldozattá válás megelőzése O Komplex: társadalompolitika mint bűnmegelőzés; veszélyeztett csoportok; másodlagos viktimizáció, bűnismétlés megelőzése O A civil társadalom bevonása a bűnmegelőzésbe

29 Bűnmegelőzés a inkluzív modellben: a társadalmi bűnmegelőzés. A civil társadalom bevonása a bűnmegelőzésbe O A problémák és a megoldások helyben fogalmazhatóak meg O A helyi közösségek képesek kidolgozni a maguk bűnmegelőzési mechanizmusait O Az állam feladata: a helyi projektek lehetővé tétele és finanszírozása O Példák: O Hip Hop Stúdió Neukölln-ben

30 Alternatív szankciók-Közösségi büntetések O Alternatív=a szabadságvesztés alternatívája O Formái: O Elterelés O Pénzbírság O Közérdekű munka O Jóvátétel O Házi őrizet O Pártfogó felügyelet

31 Alternatív szankciók-Közösségi büntetések A „közösségi” két jelentése: O Közösségben végrehajtott (az elkövetőt nem szakítják ki a maga közösségéből) O Tényleges interakció az elkövető és az áldozat, illetve az érintett közösség között (jóvátétel; közérdekű munka) O A közérdekű munka egyéniesítésében nagy lehetőségek rejlenek, de hiányzik az intézményrendszer O Példa: graffiti-tisztítás mint közérdekű munka

32 A helyreállító igazságszolgáltatás 1. Fogalom A (helyreállító) büntetőeljárás célja, hogy dialógust teremtsen az áldozat(ok), az elkövető(k) valamint közösségeik tagjai között annak érdekében, hogy közösen megállapodjanak abban, hogy 1, miként állítsák helyre azt az anyagi és nem anyagi kárt, amelyik az áldozatnál a bűncselekmény elszenvedése következtében keletkezett, valamint 2, azokat a társadalmi kötelékeket, amelyek a bűncselekmény következtében meggyengültek vagy megszakadtak.

33 A helyreállító igazságszolgáltatás 2. Intézmények Elkövetői-áldozati konferencia Mediáció Áldozatnak nyújtott önkéntes jóvátétel

34 Az áldozatok erősödő szerepe O Az áldozat erősödő jogállása a büntetőeljárásban O Áldozatvédelmi intézkedések O Mediáció

35 Ellenőrző kérdések a témához O Röviden ismertesse a jóléti állam büntetőpolitikájának főbb jellemzőit! O Vázolja fel a jóléti állami büntetőpolitika válságának főbb okait! O Röviden írja le az elrettentésre épülő büntetőpolitika főbb jellemzőit!

36 Tananyag O Kötelező: O Tankönyv 1.9. Fejezet O Ajánlott: O Szabó András: Igazságosan vagy okosan? (Akadémiai, 1978) O Nils Christie: A fájdalom korlátai (Magvető, 1989)

37 Köszönöm a figyelmet! Dr. Győry Csaba Egyetemi tanársegéd csaba.gyory@gmail.com