Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TCP/IP nem tartja magát az OSI-rétegmodellhez, saját modellje van, ami nem vihető át egy az egyben az OSI-rétegmodellbe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TCP/IP nem tartja magát az OSI-rétegmodellhez, saját modellje van, ami nem vihető át egy az egyben az OSI-rétegmodellbe."— Előadás másolata:

1

2 A TCP/IP nem tartja magát az OSI-rétegmodellhez, saját modellje van, ami nem vihető át egy az egyben az OSI-rétegmodellbe.

3  Alkalmazási réteg (Application) Itt vannak a felhasználói és a hálózati kapcsolatot biztosító programok  Szállítási réteg (Transport) Az OSI modell szállítási hálózati rétegének felel meg. A létesített és fennálló kapcsolat fenntartását biztosítja. Két rétegprotokollból áll: az egyik a Transmission Control Protocol (TCP) azaz a továbbítást szabályozó eljárás, a másik az összekötetés mentes szállítási protokoll User Datagram Protocol (UDP)

4  Internetréteg (Internet ) Az OSI modell hálózati rétegének felel meg, ez a réteg végzi a csomagok útvonal kijelölését a hálózatok között. Ennek a rétegnek a protokollja az Internet Protocol (IP), az üzenetvezérlő protokoll cím meghatározó eljárása, a foglalt címet meghatározó eljárás. A rétegben előforduló események és hibák jelzésére szolgál az Internet Control Message Protocol (ICMP), az Internet Vezérlőüzenet Protokoll.

5  Hálózat hozzáférési réteg (Network Interface) Az OSI modell két alsó szintjének felel meg, és ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között. (Pl.: Ethernet, Token- Ring, Token-Bus)

6  Az IP-cím (Internet Protokoll-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protokoll segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak  Az Interneten minden hosztnak és routernek van egy IP-címe, amely a hálózat számát és a hoszt számát kódolja  Az internetréteg meghatároz egy hivatalos csomagformátumot, illetve egy protokollt, amelyet internetprotokollnak (IP) hívnak.

7  A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is.  működése a következő: szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva.  Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté.

8 IP verziószám fejléc hossza (Header Length)csomag hossza TTL (Time To Live) mező szállítási folyamatok közül melyikhez tartozik hálózati számot és a hoszt számot adják meg

9 OpcióLeírás BiztonságMeghatározza, mennyire titkos a datagram Szigorú forrás általi forgalomirányítás Megadja a teljes követendő utat Laza forrás általi forgalomirányításFelsorolja a felkeresendő routereket Útvonal feljegyzéseMinden router fűzze hozzá az IP-címét IdőbélyegMinden router fűzze hozzá az IP-címét és az időbélyegét Mára már jóval több paraméter van definiálva

10  Valójában az IP-cím nem egy hoszthoz tartozik, hanem egy hálózati interfészre utal.  Tehát ha egy hoszt két hálózathoz is csatlakozik, akkor két IP-címmel is kell rendelkezni  A gyakorlatban a legtöbb hoszt egy hálózatra csatlakozik, így csak egy IP-címe van

11 Az IP címeket 32 biten, négy darab 8 bites bontásban ábrázoljuk

12  A osztályú cím, 128 hálózatot hálózatonként 16 millió hoszttal  B osztályú cím, hálózatot 64 K-nyi hoszttal  C osztályú cím, 2 millió hálózatot, (amelyek feltételezhetően LAN-ok), egyenként 254 hoszttal azonosít  D osztályú cím, többszörös címek (mulicast address) megadását engedélyezi, amellyel egy datagram egy hoszt csoporthoz irányítható  E osztályú cím, későbbi használatra tartják fenn

13 A címzéseknél a hálózat és hoszt címének szétválasztására cím-maszk okat (netmask) használnak. Alkalmazásakor bitenkénti ÉS műveletet végezve az IP cím és a cím-maszk között, a hálózati cím leválasztására. C osztályú címek esetén ezért a maszk: , míg B osztálynál: , stb

14  A 127-el kezdődő címek a “loopback” (visszairányítás) címek, nem használhatók a hálózaton kívül, a hálózatok belső tesztelésére használható  Ha a hoszt címrésze 0, az a aktuális hálózatot jelöli. Ha a hálózati cím 0, az a aktuális hálózatot jelöli. Például a saját gépről címre küldött üzenet a saját gépre érkezik  A hoszt címrészbe csak 1-eseket írva lehetséges az adott hálózatban lévő összes hosztnak üzenetet küldeni (broadcast). Például a IP címre küldött üzenetet a című hálózatban lévő összes gép megkapj

15  Az IPv4 szerinti IP-címek 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egy bájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott decimális számmal írunk le a könnyebb olvashatóság kedvéért (pl: )  nem elégséges a kiosztott címek mennyisége

16  Az IPv6-os címek 128 bitesek, és már nem lenne praktikus decimálisan jelölni őket, ezért kompaktabb, hexadecimális számokkal írjuk le, 16 bites csoportosításban. (Pl. 2001:610:240:11:0:0:C100:1319)

17  A Domain Name System (DNS) az egyik legfontosabb szolgáltatás az interneten. Fő feladata a webcímek „lefordítása", „feloldása" a hozzájuk tartozó IP-címre  decentralizált kezelés és igazgatás  a névtartományok hierarchikus strukturálása - fa- forma  a nevek egyértelműsége  bővíthetőség

18 Köszönöm a figyelmet ! Készítette: Mihály Péter B2L8C5


Letölteni ppt "A TCP/IP nem tartja magát az OSI-rétegmodellhez, saját modellje van, ami nem vihető át egy az egyben az OSI-rétegmodellbe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések