20. lecke Az állatok kültakarója és mozgása. Az állatok életműködéseinek a fajtái  Önfenntartó (létfenntartó vagy vegetatív) életműködések:  Védekezés.

Az előadások a következő témára: "20. lecke Az állatok kültakarója és mozgása. Az állatok életműködéseinek a fajtái  Önfenntartó (létfenntartó vagy vegetatív) életműködések:  Védekezés."— Előadás másolata:

1 20. lecke Az állatok kültakarója és mozgása

2 Az állatok életműködéseinek a fajtái  Önfenntartó (létfenntartó vagy vegetatív) életműködések:  Védekezés  Mozgás  Táplálkozás  Légzés  Anyagszállítás  Kiválasztás  Önreprodukáló életműködések  Növekedés  Fejlődés  Szaporodás  Önszabályozó életműködések  Hormonális szabályozás  Idegi szabályozás

3 Önfenntartó életműködések Védekezés  külső védekezés: kültakaróval és nyálkahártyával  belső védekezés: speciális sejtekkel

4 Kültakaró

5 Kültakaró: az állatok testét kívülről határoló képződmény Fő feladata:  Szervezet védelme a károsító külső hatásoktól (az „első védelmi vonal” a nyálkahártyával) (az „első védelmi vonal” a nyálkahártyával) Egyéb feladata:  Részvétel a légzésben, a kiválasztásban, a mozgásban, érzékelésben bizonyos állatcso- portoknál A sokféle feladathoz és élőhelyhez való alkalmazkodás miatt a kültakaró változatos A sokféle feladathoz és élőhelyhez való alkalmazkodás miatt a kültakaró változatos

6 A gerinctelenek kültakarója: egyrétegű hengerhám egyrétegű hengerhám a felszínén különböző vastagságú védőréteg van a felszínén különböző vastagságú védőréteg vanFérgek:  védőrétege (kutikulája) nyálkás  összenőtt a simaizomzattal (a kettő együtt a bőrizomtömlő) Laposférgek:  Örvényférgek: csillós hengerhámjuk a hasi oldalon (a vízben a csillók mozgatása örvénylést kelt) (a vízben a csillók mozgatása örvénylést kelt)  Parazita laposférgek: mirigyhámja olyan anyagokat is termel, amelyek megakadályozzák a megemésztődést a gazdaszer- vezetben Gyűrűsférgek:  Nyálkarétege (kutikulája) vékony nem akadályozza a gázcserét és a mozgást és a mozgást

7

8 Rovarok:  Kültakarójuk jellegzetes képződménye a vastag kitinkutikula  A kitinpáncél (kitinkutikula) alapanyaga a kitin, egyéb anyagai a fehérje, és a rákoknál a mészsók  A kitint és az egyéb anyagokat a hámréteg egysejtű mirigyei termelik  A kitinkutikulában viaszcsatornák, mirigyek kivezető csövei és érzékszőrök is vannak ezek a képződmények kapcsolatot teremtenek a külvilág és a hámszövet között  A kitinváz nem tud növekedni, a fejlődő állat időnként eltávolítja és újabbat, nagyobbat hoz létre, vagyis vedlik eltávolítja és újabbat, nagyobbat hoz létre, vagyis vedlik

9

10

11

12 Gerincesek kültakarója a bőr Felépítése:  három rétegű: hámréteg irharéteg irharéteg bőralja bőraljaHámréteg: Szöveti felépítése: fedőhám (működés szerint) többrétegű laphám (felépítés szerint) többrétegű laphám (felépítés szerint) halaknál: nem elszarusodó halaknál: nem elszarusodó szárazföldi gerinceseknél: elszarusodó szárazföldi gerinceseknél: elszarusodó Irharéteg: kötőszövet Tartalmaz: ereket, idegrostokat, idegvégződéseket, festéksejteket, rugalmas rostokat, hámeredetű mirigyeket Tartalmaz: ereket, idegrostokat, idegvégződéseket, festéksejteket, rugalmas rostokat, hámeredetű mirigyeket Bőralja: kötőszövet (főleg zsírszövet)

13 Halak: pikkelyes, nyálkás bőr Hámréteg: sok mirigy vastag nyálkaréteg (sikamlós a felszíne, súrlódás vastag nyálkaréteg (sikamlós a felszíne, súrlódás csökkentő, véd a kórokozóktól) csökkentő, véd a kórokozóktól) Irharéteg: pikkelyek

14

15

16 Kétéltűek: csupasz, nedves bőr Sok mirigye van  Nyálkatermelő mirigyek váladéka tartja nedvesen a bőrt  Méregmirigyek váladéka elriasztja az ellenséget  A hámréteg csak kissé szarusodik el, nem véd a kiszáradástól, de lehetővé teszik a gázcserét kiszáradástól, de lehetővé teszik a gázcserét

17

18 Hüllők: erősen elszarusodott bőr Hámréteg: erősen elszarusodott (alkalmazkodás a szárazföldi élethez) élethez) Képződményei: a szarupikkelyek a szarupajzsok (pikkelyek összeolvadásai) a szarupajzsok (pikkelyek összeolvadásai) a szarupáncél (szarupajzsok és csontlemezek a szarupáncél (szarupajzsok és csontlemezek összenövései ) összenövései ) Növekedéskor a gyíkok és a kígyók hámrétegüket többször levedlik.

19

20 Haragos sikló feje

21 Madarak: mirigyekben szegény tollas bőr Hámréteg: szaruképződményei a tollak Fajtái: pehelytollak: hőszigetelők kontúrtollak: fedőtollak: mechanikai védelem kontúrtollak: fedőtollak: mechanikai védelem evezőtollak: a szárnyakon evezőtollak: a szárnyakon kormánytollak: a farkon kormánytollak: a farkon meghatározzák a madár alakját és színét meghatározzák a madár alakját és színét A tollak színe, tömöttsége és faggyúzottsága a környezet és az életmód szerint változik. A tollak színe, tömöttsége és faggyúzottsága a környezet és az életmód szerint változik.  rejtőszínű tollazat (színe beleolvad a környezetbe): pl. a mezei pacsirta pl. a mezei pacsirta  tömött és vízhatlan tollazat: a vízi madaraknak (pingvinek, récék, ludak) További szaruképződmények: csőrkávák, csüd szarupikkelyei

22

23

24

25 Emlősök: mirigyekben gazdag, szőrös bőr Mirigyei: faggyúmirigy verejtékmirigy verejtékmirigy tejmirigy tejmirigy Jellegzetes szaruképződményei a szőrök A szőrzet alakulása a környezet és az életmód függvénye pl.  rövid, puha és selymes: vakond (talajban él)  tömött: fóka (vízben él), hiányzik: kékbálna (vízben él) További szaruképződmények: karom, köröm, pata, tülök

26

27

28  A kültakaró nyálkahártyában folytatódik a fejlettebb állatok: - testnyílásainál - az üreges szervek falának belső rétegénél - az üreges szervek falának belső rétegénél A nyálkahártya is a külső védekezésben vesz részt. A nyálkahártya is a külső védekezésben vesz részt. Külső védekezés: kültakaró és nyálkahártya Külső védekezés: kültakaró és nyálkahártya

29  Belső védekezés Működésbe lép, ha a kórokozók bekerülnek az első védelmi vonalon keresztül a szervezetbe  Gerinctelen állatok belső védekezése: Falósejtek bekebelezik a kórokozókat majd megsemmisítik Falósejtek bekebelezik a kórokozókat majd megsemmisítik  Gerinces állatok belső védekezése: Immunrendszer Immunrendszer (nyirokképződmények, (nyirokképződmények, fehérvérsejtek: falósejtek,nyiroksejtek) fehérvérsejtek: falósejtek,nyiroksejtek)

30 Mozgás

31 Aktív mozgás:  Az élő szervezet maga termeli a mozgáshoz szükséges energiát szükséges energiát  Az egyik legszembetűnőbb életműködés Fajtái: Elmozdulás alapján: Elmozdulás alapján:  Helyzetváltoztató mozgás az állat testének csak egy része mozdul el a térben pl. a fejét mozgatja  Helyváltoztató mozgás az állat egész teste elmozdul a térben

32 Helyváltoztató mozgás  Szerepe:  Környezet felderítése  Táplálék keresés  Menekülés  Párkeresés  Utódokról gondoskodás Leggyakoribb formája az izommozgás  Fajtái:  Váz nélküli  Váz segítségével történő

33  Gyűrűsférgek: váz nélkül mozognak mozgásszervük a bőrizomtömlő  Bőrizomtömlő felépítése:  Kültakaró („bőr”): egyrétegű hengerhám  Simaizomzat: két rétegű  Külső rétege körkörös izomréteg, az izomsejtek körben helyezkednek el  Belső rétege hosszanti izomréteg, az izomsejtek hosszanti irányban rendeződtek  Serték (kültakaró képződményei, a földigilisztáknál)  Működése:  Felváltva húzódik össze a két izomréteg, a működés eredménye a féregszerű mozgás a működés eredménye a féregszerű mozgás

34

35

36

37 Vázzal történő izommozgás :  A váz és a vázizomzat képezi a mozgási szervrendszert  Előfordulása: ízeltlábúak, gerincesek Ízeltlábúak:  Külső kitinváz és belülről hozzá tapadó vázizmok mozgásszervek: mozgásszervek:  Ízeltlábak:  a szomszédos ízek között ízületi redő ill. hajlító és feszítő izom van, minden íz külön mozgatható  Életmódnak megfelelően módosult  Szárnyak: rovaroknál  Nem végtagok, a kitinváz kitüremkedései, a tor repülőizmai mozgatják

38

39

40

41 Gerincesek: mozgás: belső vázhoz kívülről kapcsolódó vázizmokkal - belső váz - előzménye: a gerinchúr (gerinchúrosok) a gerincesek egyedfejlődésének kezdeti szakaszá- ban is megjelenik, majd visszafejlődik ban is megjelenik, majd visszafejlődik a helyén alakul ki a gerincoszlop, a vázrendszerük tengelye a vázrendszer az egyedfejlődés elején kötőszöveti és porcos elemekből áll, porcos halaknál végleges, a többi gerincesnél később kialakul a csontváz Csontváz: csontok, porcok és izületi szalagok nagy tájai: fej-, törzs és a végtagok váza

42

43 - Vázizmok: A csontokat a hozzájuk kapcsolódó vázizmok moz- gatják. - az izom két vége az eredési és a tapadási vég - a végek inakkal kapcsolódnak a csontokhoz - ha az izom összehúzódik, megrövidül az eredési vége helyben marad, a tapadási vége az eredési vége helyben marad, a tapadási vége elmozdul, elmozdul, így a két rögzülési pont közeledik egymáshoz ezért a csontoknak a térben elfoglalt helye megvál- tozik tozik - egy mozdulat végrehajtásában sok izom vesz rész egy részük összehúzódik, más részük elernyed

44

45 AAAA