Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Vállalati információs rendszerek 6. előadás: Rendszerválasztási lehetőségek Specifikálás és kiválasztás Elekes Edit, 2016.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Vállalati információs rendszerek 6. előadás: Rendszerválasztási lehetőségek Specifikálás és kiválasztás Elekes Edit, 2016."— Előadás másolata:

1 1 Vállalati információs rendszerek 6. előadás: Rendszerválasztási lehetőségek Specifikálás és kiválasztás Elekes Edit, 2016. elekes.edit@eng.unideb.hu

2 2 Informatikai rendszerek vállalati bevezetése A vállalati információs rendszer bevezetése/megváltoztatása ◦ mindig egy nagyobb, a vállalat működésének megváltoztatását célzó folyamat része, ◦ voltaképpen gyakran business process reengineering (BPR). A változtatás kiterjedhet: ◦ az üzleti folyamatokra, ◦ a szervezeti struktúrákra, ◦ a munkahelyekhez rendelt feladatokra, ◦ a munkakörök viszonyára. A BPR (változásmenedzsment eszköze) Az üzleti folyamatok ügyfélcentrikus, az alapoktól induló újragondolása, gyökeres újratervezése olyan teljesítménymutatók érdemi megjavítása érdekében, mint a költségek, minőség, kiszolgálás, átfutási idők (Michael Hammer). Nem azt mondja, hogy csináljunk valamit jobban, hanem hogy csináljunk valami egészen mást. Jelmondata: Állapítsd meg, hogy mitől lesznek elégedettek a vevők, és azt kell előállítani. Elemei: funkcionális osztályok helyett folyamat teamek, irányított főnök-beosztott viszony helyett felhatalmazás, betanítás helyett oktatás, eredmény és hozzáadott érték díjazása, főnök központú értékrend helyett vevőközpontúság, a menedzserek nem munkafelügyelők, hanem edzők, a szervezeti felépítés hierarchikus helyett lapos.

3 3 Az eredményes változtatás feltételei Egy kifejezetten a változtatás megvalósítására szolgáló formális (nevesített) folyamat hozzárendelése és elindítása, és a felső vezetés elkötelezettsége és részvétele ebben a folyamatban. Megvalósításhoz hasznos: ◦ bevezetési akcióterv, ◦ irányító vezető (változtatás irányítója) kinevezése, ◦ végrehajtó csapat (team) létrehozása a tényleges munkavégzésre.

4 4 A bevezetés költségarányai A teljes ráfordítás megoszlása (átlagosan)*: ◦ 1. Beszerzési költség:35 % Összetevői:  hardver és szoftver együtt. ◦ 2. Bevezetési költség összesen: 65 % Összetevői:  betanítás, felhasználói tanfolyamok,  rendszerszervezés,  az informatikai rendszer testreszabása (customization), paraméterezése. * Gartner Group cég felmérése alapján: 50 vállalat beruházásának elemzése (1999)

5 5 Az előkészítés jelentősége Költségarányok indokolják a felhasználás előkészítését/megalapozását! Ellenállásra kell számítani változtatási szándék esetén + meglévő rendszer korlátai (műszaki nehézség) + vezetői elkötelezettség hiánya + túlzott várakozások + nem megfelelő projekt-szervezés. Megoldás: érintettek bevonása a változásba, információk megosztása, kiképzés az új eszközök/rendszerek használatára. Célszerű a rendszerszemléletű megközelítés: ◦ konfliktus van a vállalat céljai és eszközei között, ◦ A külső környezet változása miatt az eddig használt eszközök nem megfelelőek. ◦ meg kell keresni ennek feloldására a legjobb eszközt, majd ◦ az eszköz megvalósításának a legcélszerűbb módszerét. Optimális eszköz a vállalati információs rendszer bevezetése vagy átalakítása.

6 6 A rendszerfejlesztési ciklus Másképpen a rendszerfejlesztés életciklusa, systems development life cycle, SDLC. Kisebb változtatás esetén, új funkcióval való kiegészítésekor, új felhasználók bekapcsolásakor is a ciklus szerint járunk el.

7 7 A rendszerfejlesztési ciklus FázisTermék 1VizsgálatMegvalósíthatósági tanulmány 2ElemzésFunkcionális követelmények 3TervezésRendszer-specifikáció 4Megvaló- sítás Működő rendszer 5FenntartásMegjavított rendszer

8 8 A rendszer vizsgálata Feladat annak eldöntése, hogy: ◦ valós-e a gond (nem vaklárma-e? nemcsak presztízs? - nehézség, van-e esély ennek megoldására) és ◦ az információs rendszer megvalósítható-e? -> Megvalósíthatósági tanulmány készítése Ha igen: projekt indítás (projekt menedzsment tervezet készítése, felső vezetés jóváhagyása). Szükséges információk begyűjtése: ◦ alkalmazottak, fogyasztók, vezetők megkérdezése, ◦ (végfelhasználók számára) kérdőívek, ◦ személyzet megfigyelése, közvetlen részvétel a végfelhasználók tevékenységében, ◦ dokumentációk, jelentések, eljárási utasítások ◦ tevékenységek fejlesztése, módosítása, a modell megfigyelése.

9 9 Szervezeti megvalósíthatóság A javasolt rendszer milyen mértékben támogatja a szervezet stratégiai céljait? Műszaki megvalósíthatóság Gazdasági megvalósíthatóság Működési megvalósíthatóság

10 10 Műszaki megvalósíthatóság A meglévő hardver, a szoftver, a hálózat ◦ kapacitása, ◦ megbízhatósága és ◦ rendelkezésre állása milyen, mekkora, és megfelel-e egy kiépítendő új rendszer számára, illetve lehetséges-e bővítése, fejlesztése, és az miféle követelményekkel jár?

11 11 Gazdasági megvalósíthatóság A rendszer megvalósításával elérhető-e ◦ költségmegtakarítás, ◦ bevétel növekedés, ◦ beruházás csökkenés, ◦ nyereség növekedés, ◦ és mekkora? Mindez kellőképpen megindokolja-e a megvalósítást?

12 12 Működési megvalósíthatóság A végfelhasználók elfogadják-e? A vezetés támogatja-e? A fogyasztók (ügyfelek), szállítók és a hatóságok részéről támasztott követelményeknek megfelel-e?

13 13 Költség-haszon elemzés 1. A lehetséges megoldásokat elemezni kell költségük és a velük elérhető haszon szempontjából. Megéri-e a rendszer kialakítása/bővítése/fejlesztése? Számszerűsíthető költségek: –hardver vételára, –karbantartási költsége –szoftver vételára, –karbantartási költsége –bérek –tanfolyamok –szakértők megbízási díja –stb. Nem számszerűsíthető költségek: –fogyasztói goodwill romlása –alkalmazottak munkamoráljának rosszabbodása –stb.

14 14 Költség-haszon elemzés 2. Számszerűsíthető haszon: –eladások, nyereség növekedése –csökkenő információ kezelési költségek –működési költségek csökkenése –szükséges beruházások csökkenése –megnövekedett működési képesség és hatékonyság Nem számszerűsíthető haszon: –új vagy jobb információ áll rendelkezésre –jobb számítási és elemzési képesség –jobb vevőszolgálat –jobb munkavállalói morál –jobb döntéshozatal –jobb versenyhelyzet –jobb imázs

15 15 SWOT (GYELV) elemzés Döntési változatok minden oldalról történő átfogó elemzése, a döntés ◦ előnye (Strength), ◦ hátránya (Weakness), a benne rejlő ◦ lehetőségek (Opportunity), valamint ◦ veszélyek (Threats) szempontjából, azzal a céllal, hogy a legmegfelelőbb döntési változatot válasszuk ki. Döntés pl.: szoftver-termék kiválasztására, rendszertechnikai megoldásra, beruházásra, vállalati stratégiára, stb.

16 16 Az informatikai megoldás Flexibilis rendszer : moduláris felépítés Megvalósítás logikai menete: funkciók csoportosítása prioritások meghatározása Felhasználói igények szerinti prioritások + Technikailag lehetséges ütemezés

17 17 A kórházi kisrendszer 1. Fő komponens: ◦ betegadminisztráció, az összes kórházi osztály tevékenységét támogatja. Ez önmagában véve egy integrált rendszer, amely közös adatbázissal rendelkezik, és mindegyik osztályról on-line elérhető. 2. Gyógyszertári program: ◦ Hálózati üzemeltetésű rendszer, a gyógyszerállomány naprakész nyilvántartására szolgál. 3. Gazdasági modul: ◦ Eszköznyilvántartás, készletnyilvántartás, könyvelés, munkaügy, bérszámfejtés 4. Vezetői információs rendszer: ◦ A kórház vezetői számára szolgáltat információt a döntéshozatalhoz.

18 18 A kórházi nagyrendszer Alapmodul és háttér modulok 1.Alapadat-nyilvántartás 2.Betegnyilvántartás 3.Rendelés-nyilvántartás 4.Általános kórházi modul 5.Finanszírozás és forgalom-nyilvántartás 6.Konzílium modul 7.Központi ügyviteli rendszer 8.Előjegyzés 9.Kórházi belső anyaggazdálkodási rendszer 10.Speciális osztályos, szakrendelői modulok 11.Háziorvosi interfész 12.Vezetői információs rendszer (VIR)

19 19 A nagyrendszer moduljai

20 20 Saját fejlesztés Előny [Strength]: ◦ igény szerint; ◦ mindenben igazodik a vállalat céljaihoz, működéséhez. Hátrány [Weakness]: ◦ fejlesztés ideje nem határozható meg, ◦ téves utak, kísérletek, ◦ a ráfordítási költség sem tervezhető pontosan. Lehetőségek [Opportunities]: ◦ minden igényhez hozzá lehet alakítani, fejleszteni, bővíteni. Veszélyek [Threats]: ◦ túl költséges lesz, ◦ elkésik ◦ „Nem sikerült a projekt. Elúszik az idő és a pénz.” Ezt a változatot általában érdemes elkerülni.

21 21 A kisrendszer 1. Előny [Strength]: ◦ rugalmas igazodás egyedi, specifikus igényekhez (orvosi, gazdasági modulok), ◦ gyors megvalósítás (üzemeltetésből származó előnyök hamar érezhetők), ◦ kisebb erőforrásigény – olcsóbb a bevezetése (kisebb teljesítményű hardver és szoftver környezet), ◦ vételár, telepítés, bevezetés, oktatás-kiképzés olcsóbb.

22 22 A kisrendszer 2. Hátrány [Weakness]: ◦ nem teljes funkcionalitás (ellentétben a széles nemzetközi tapasztalatokkal bíró fejlesztők által kibocsájtott termékekkel), ◦ technológiai újdonságok részben hiányoznak (adatbázis-kezelőtől független programok, különböző programcsomagok objektum-orientált kommunikációs lehetőségei), ◦ felhasználói felület esetleg nem szabványos, ◦ bővítés, illesztés nehéz (nem nyílt rendszerek), ◦ rendszerelemek (HW, SW) teljesítménye, biztonsága, megbízhatósága, bővíthetősége gyengébb, ◦ adatbáziskezelő esetleg nem szabványos, ◦ nincs szabványos bevezetési módszertan.

23 23 A kisrendszer 3. Lehetőség [Opportunities]: ◦ nagyobb testreszabást valósíthatnak meg, ◦ hazai cég esetén módosítás, illesztés olcsóbb. Veszély [Threats]: ◦ kevés szakember a cégnél (nagy leterheltség, rendelkezésre állás nem biztosított), ◦ oktatás, dokumentáció hiányos (oktatás, fejlesztés, bevezetés egy kézben van), ◦ szervíz, követés kockázatos (kis cégek piactól való függése miatt), ◦ nagyobb terheléskor a rendszerteljesítmény kérdéses (új funkciók, új munkaállomások esetén a válaszidők jelentősen megnövekedhetnek).

24 24 A nagyrendszer 1. Előny [Strength]: ◦ nagy fejlesztői és felhasználói tapasztalat, magyar referenciák is (magyar adaptáció is), ◦ a rendszer támogatja a modern menedzsment módszereket (számviteli, pénzügyi, anyaggazdálkodási, kontrolling és ügyviteli modul, vezetői információk), ◦ kiterjesztett funkcionalitás, nemzetközi szabványoknak való megfelelés, ◦ több orvosi rendszerrel, ill. szakmai információs adatbázissal is képesek együttműködni, ◦ modern informatikai szolgáltatások. integrált szövegszerkesztők, elektronikus levelező rendszer, ◦ könnyen kezelhető, alakítható és tanulható felhasználói felület (a kimenetek /képernyő-felületek nyomtatványok/ a felhasználói igényeknek megfelelően könnyen átalakíthatók), ◦ robusztus, szabványos felület a kapcsolódó rendszerek számára, igény szerint bővíthetőek, ◦ a rendszer hardver, szoftver és hálózat biztonságos architektúrával rendelkezik, ◦ nagy adatbiztonságú, hibatűrő, szabványos adatbázis-kezelőkkel dolgoznak (SQL), ◦ jelentős referencia és szakértői háttér, ◦ megfelelő felhasználói és fejlesztői dokumentáció áll rendelkezésre, ◦ biztosított a gyors és megbízható szerviz.

25 25 A nagyrendszer 2. Hátrány [Weakness]: ◦ lehetnek bennük idegen, nem a magyar előírásoknak megfelelő elemek, ◦ legáltalánosabban jelentkező igények – specifikus hazai igények esetleg nem jelennek meg, ◦ erőforrásigényük nagyobb (hardver drágább), ◦ komplexitásuk miatt is drágábbak, a bevezetés költségigénye is, ◦ kvalifikáltabb munkaerő: magasabb üzemeltetési költség.

26 26 A nagyrendszer 3. Lehetőség [Opportunities]: ◦ szabványos felületek - lehetőség más rendszerekhez, nemzetközi információs hálózatokhoz kapcsolódásra, ◦ igény szerint korlátlanul bővíthetők. Veszély [Threats]: ◦ lehetőségek kihasználása költségigényes, a rendszer további felhasználói igényeket generál, a költségek nőhetnek. ◦ a rendszer komplexitása miatt nem lesznek kihasználva a benne rejlő lehetőségek.

27 27 Rendszer elemezése, követelmények az új rendszer számára A megvalósíthatósági tanulmány alapján a szükségletek elemzése, a funkcionális követelmények levezetése. (Itt még nem foglalkozunk a lehetséges műszaki megoldásokkal.) Feladatok: ◦ A végfelhasználók információs szükségletének, a szervezeti környezetnek és a jelenleg használt rendszer(ek)nek (ha vannak) az elemzése. ◦ A végfelhasználók információs szükségletének kielégítésére képes rendszer funkcionális követelményeinek meghatározása.

28 28 Funkcionális követelmények 1. Felhasználói interfész ◦ végfelhasználók be-kimeneti információs szükséglete, ◦ be és kimenő adattípus: források, formátum, tartalom, tömeg, gyakoriság Adatkezelés ◦ bemeneti adatok -> kimeneti adatok; konvertálás ◦ számítások, döntési szabályok, egyéb adatkezelési műveletek, ◦ az adatkezelő tevékenységek kapacitása, átbocsátó képessége, adatfordulási és válaszideje,

29 29 Funkcionális követelmények 2. Tárolás ◦ adatbázisok szervezése, tartalma és nagysága, ◦ az adatfrissítések és lekérdezések típusa és gyakorisága, a rekordok megtartásának időtartama és szabályai. Szabályozás ◦ követelmények az adatbemeneti, -kezelési, -kimeneti, -megbízhatósági, -biztonsági és -illeszthetőségi funkciók számára.

30 30 Formalizált tervezési eszközök A követelményeket valamilyen szabványos, formális leíró nyelven (is) le kell írni. Pl. a távközlésben használt SDL (Specification Description Language), az előzőnél korszerűbb, általánosabb nyelv: UML (Unified Modeling Language). Célszerű a követelmények megfogalmazásakor erre idejében tekintettel lenni.

31 31 Rendszertervezés, specifikálás Elemzés eredménye: funkcionális követelmények meghatározása, ez alapján kell specifikálni a rendszert (tényleges műszaki megoldások figyelembe vétele). Funkcionális követelményekből - műszaki adatok Feladatok: ◦ a hardver, szoftver, személyzet, hálózat és az adatforrások specifikációja, ◦ a funkcionális követelmények kielégítésére képes (beszerzendő) termékek specifikációja.

32 32 Rendszertervezés moduljai felhasználói felület tervezése (módszerek és termékek) Pl. képernyőkép, formák, rendszer által kiadott jelentések, interaktív ember-gép párbeszédek, hangos kommunikáció, kérdőívek, jelentések és dokumentumok specifikációja. adat-tervezés (adatbázis szerkezet) ◦ adatbázisok, ◦ adatállományok megtervezése, ◦ adat-szótár létrehozása  Entitások (objektumok, személyek, helyek, események), attribútumaikkal, (tulajdonságok) viszonyuk, követésük eszközei (entitások tárolása, karbantartása)  épségi szabályok az adat-elemekre vonatkozóan. eljárás tervezés ◦ adatkezelés és vezérl és ◦ Cél: szoftver erőforrások megtervezése (program modulok, szoftvercsomagok specifikációja, beszerzése) ◦ Specifikáció célja: a szoftver teljesítse a felhasználói felület és az adatbázis által támasztott követelményeket. ◦ Rendszertervben specifikálni kell a funkcionális ellenőrzéshez és a teljesítmény- követelmények teljesítéséhez szükséges eljárásokat is. ◦ eszközök megadása (hardver /gépek, adathordozók/, szoftver, /programok, eljárások/, hálózat /kommunikációs közeg, hálózati eszközök/, emberi erőforrás /végfelhasználók, üzemeltetők/)

33 33 Korszerű támogató technológiák Szoftver-szabványosítás: formális eszközök, amelyekkel biztosítható, hogy a szoftver valóban azt fogja csinálni, amire specifikálták, pl.: ◦ domén-modell UML-alapú transzformációja, ◦ MDA-elvű szabványos modellezési stratégia alkalmazása, számítógéppel segített tervezés (CASE = Computer-Aided Systems (vagy Software) Engineering). A tervezéshez is rendelkezésre állnak specializált szoftvercsomagok.

34 34 Rendszermegvalósítás Az új rendszer elkészítése vagy beszerzése, tesztelése, beüzemelése/telepítése Feladatok: ◦ Beszerzés.  Az új hardver és szoftver megvásárlása és/vagy kifejlesztése.  A vásárláshoz egy rendszert ki kell választani, ez meglehetősen összetett feladat. ◦ Tesztelés. Az új rendszer kipróbálása, a működtető és felhasználó személyzet betanítása. ◦ Áttérés az új rendszerre.

35 35 Beszerzés Kiválasztás, minősítés ◦ Pályázat (vállalati szokvány kialakítása), közbeszerzés (intézménytől és beszerzéstől függő, jogszabály írja elő) ◦ Megadandók: követelmények, értékelés szempontjai, értékelési eljárás módja Értékelési kritériumok és eljárás megfogalmazása : ◦ előre és egyértelműen, ◦ kritériumok szempontjai  erőforrásbeli korlátok: pénzügyi, fizikai (hely, klíma, villamos teljesítmény), személyzet,  időkorlátok: szükséges és lehetséges megvalósítási határidők, ◦ értékelési eljárás megadása (súlyozási vagy pontrendszer kialakítása vállalati érdekeltek és szakértők bevonásával, az eszközök és beszállítók ez alapján történő értékelése, a hardver és szoftver külön történő értékelése, a vezetők számára tárgyilagos rendszer alkalmazása).

36 36 Hardver értékelési tényezők Teljesítmény (sebesség, kapacitás, átbocsátás) Költség (lízing- és vételár, működési és fenntartási költségek) Megbízhatóság (hibás működés megakadályozása, karbantartási követelmények meghatározása, diagnosztikai szolgáltatások) Beszerzési idő (megbízható szállítási határidő) Kompatibilitás (összeférhetőség a meglévő hardverrel, szoftverrel, a beszállító által szállított eszközökkel) Modularitás (kiterjeszthető, bővíthető-e hozzá vásárolt további egységekkel) Műszaki megoldás (a termék-életciklus melyik fázisában van, bevezetés alatt áll, vagy közeli az elavulási idő) Ergonómia (emberi tényező figyelembe vétele, felhasználóbarát konstrukció, biztonság, kényelem, könnyű használhatóság) Összeköthetőség (könnyű csatlakozás WAN/LAN hálózatokhoz, más perifériákhoz) Skálázhatóság (méretezhető ) (végfelhasználók, tranzakciók száma a rendszerben) Szoftver megfelelés (illeszkedés a hardverhez) Támogatás (a rendszertámogatási és fenntartási szolgáltatások beszerezhetők)

37 37 Szoftver értékelési tényezők Hatékonyság (a szoftver a központi egység idejét és memóriakapacitását célszerűen használja ki, nincs felesleges terhelés) Rugalmasság (nagyobb módosítások nélkül el tudja látni feladatát a rendszer) Biztonság (hiba, hibás használat, hibás működés esetén ellenőrző eljárások használata) Összeköthetőség (képesség a hálózati működésre önmagában, vagy más szoftver segítségével) Nyelv (alkalmazott programozók által ismert programnyelv használata) Dokumentálás (hasznos felhasználói útmutatásokkal, segítséggel rendelkezik) Hardver megfelelés (a hardver alkalmas a szoftver jó kihasználására) Egyéb (teljesítmény, költség, megbízhatóság, beszerzési idő, kompatibilitás, modularitás, műszaki megoldás, ergonómia, méretezhetőség, támogatás)

38 38 Informatikai szolgáltató/szállító értékelési tényezők Teljesítmény (szolgáltató korábbi teljesítményének összehasonlítása az ígéreteivel) Fejlesztés (rendszerelemző és programfejlesztő tanácsadókkal való rendelkezés) Fenntartás (karbantartó szolgáltatás van-e, ennek az ára, minősége) Átállás (rendszerfejlesztő, programozó, hardver telepítési szolgáltatás nyújtása átállás idejére) Oktatás (személyzet kiképzésének minősége, ára) Háttér (hasonló számítógépes konfiguráció rendelkezésre állása szükséghelyzetben) Elérés (helyi vagy regionális telephely eladás, rendszerfejlesztés, hardver karbantartási szolgálat, forró drót szolgáltatás) Üzleti pozíció (pénzügyi szilárdság, jó piaci kilátások) Hardver (összeférhető hardver eszközök és tartozékok) Szoftver (hasznos rendszer és alkalmazási szoftvercsomagok széles választékban)

39 39 Áttérés az új rendszerre A vállalati információs rendszer bevezetése/megváltoztatása mindig egy nagyobb, a vállalat működésének megváltoztatását célzó folyamat egyik része. Ha egy vállalat működésének támogatójául a korábbi technológia helyett az információ-technológiai eszközöket választja, kénytelen lesz átszervezni működését, üzleti folyamatait. A változást menedzselni kell! Egy eszköz: BPR (Business Process Reengineering) - BPR: Az üzleti folyamatok alapvető újragondolása és gyökeres újratervezése azzal a céllal, hogy lényeges, nagymértékű javulást érhessünk el több területen, mint például a költségekben, a minőségben, a szolgáltatásban és a gyorsaságban (Michael Hammer).

40 40 Áttérés menedzselése a vezetés aktív elkötelezettsége, a változás menedzselése, világos terveket kell készíteni, a teljesítmények mérése és jutalmazása, motiváció, a szervezet megtervezése, felelősségek és elszámoltathatóság, a kulcskompetencia meghatározása, munkafolyamatok újratervezése.

41 41 Aranyszabályok Az átalakításba olyan sok személyt kell bevonni, amennyit csak lehetséges. A folyamatos változást a kultúra részévé kell tenni. Mindenkivel olyan sokat kell közölni és olyan nyíltan, amennyi emberileg lehetséges, lehetőleg személyesen. Élni kell a pénzbeli elismeréssel. A vállalati kultúrán belül kell dolgozni, nem azt megkerülve.

42 42 Új technikák bevezetése – Legfőbb akadályok

43 43 Új technikák bevezetése – Legkeményebb feladatok Új technika bevezetése: gondos tervezés, bevezetés megszervezése

44 44 Siker vagy kudarc? A siker öt legelső oka ◦ a felhasználók bevonása ◦ felső vezetői támogatás ◦ a követelmények világos megfogalmazása ◦ helyes tervezés ◦ valós várakozások A kudarc öt legelső oka ◦ a felhasználóktól jövő információ hiánya ◦ hiányos követelmények és specifikációk ◦ változó követelmények és specifikációk ◦ felső vezetői támogatás hiánya ◦ szakmai hozzá nem értés

45 45 Betanítás A végfelhasználók betanítása nélkül a rendszer nem fog működni! A betanítás a legjobb ellenszer a bizalmatlanság és a félelmek legyőzésére. Mindenkit a neki szükséges mértékben kell betanítani! (Némely munkakörben egy-egy lépésre, folyamatra, mint pl. adatbevitel, máshol a rendszer helyes használatának lépéseire, egyes munkakörökben: egy-egy modulra.) Közös: végfelhasználókat és vezetőket is oktatni kell az új technika, az új rendszer bevezetésének előnyeiről.

46 46Dokumentálás Jó felhasználói dokumentáció alapja az új technika, rendszer bevezetésének. Kommunikációs eszköz a rendszerfejlesztők, telepítők, felhasználók és karbantartók között. A dokumentáció az alábbiakat tartalmazza: rendszerleírások ◦ berendezések (hardver), ◦ a működtető és alkalmazási programok (szoftver)  részei, működése, specifikációja,  interfészek, protokollok. kezelői kézikönyvek ◦ kezelési és működtetési folyamatok a folyamatok logikája szerint  az összes képernyő-kép telepítés-működtetés, módosítások részletes rögzítése Fontosság: hibakereséskor, módosításkor!

47 47 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Vállalati információs rendszerek 6. előadás: Rendszerválasztási lehetőségek Specifikálás és kiválasztás Elekes Edit, 2016."

Hasonló előadás


Google Hirdetések