BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA.

Az előadások a következő témára: "BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA."— Előadás másolata:

1 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA

2 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Rendszer váltás előtt: nagy mezőgazdasági növénykultúrák, mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok..stb Rendszer váltás után: privatizáció kis területű, magántulajdonú földterületek a jellemzőek és ilyenformán kikerültek a tűzvédelemért felelős hatóságok látásköréből. Általános jellemzők

3 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Csoportosítás: 1.az olyan növényi kultúrák, amelyek beérése együtt jár a növény nedvességtartalmának elvesztésével, a betakarításkor már gyakorlatilag száraznak tekinthetők Lábon álló termények tüzeinek oltása

4 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Csoportosítás: 2.a meteorológia kedvezőtlen hatásaitól (szárazság-aszály) kiszáradt egyéb növényi kultúrákat említhetjük, melyek kedvezőtlen esetben tűz martalékává válhatnak. Lábon álló termények tüzeinek oltása

5 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzveszélyességi szempontból való jellemzésük:  gabona szára már az érés korai szakaszában is veszélyes  viszonylag kis energiájú gyújtóforrás hatására lángra lobban  érési időszak végén, már vékonyfalú, alacsony nedvességtartalmú rostos anyag  csöves szerkezet (kívül, belül levegő) miatt könnyen végbemegy az égés, ami gyors és heves Lábon álló termények tüzeinek oltása

6 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA  Nagykiterjedésű, összefüggő terület  Lakott területtől általában távol esnek  Megközelítés az útviszonyok miatt körülményes Lábon álló termények tüzeinek oltása sok vízre van szükség azonban oltóanyag hiánnyal kell számolni viszont kevés az igénybe vehető természetes nagy távolságban van a mesterséges vízforrások

7 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA A tűzkeletkezés, terjedés veszélyét növeli:  Az emberi felügyelet hiánya  Késői észlelés és tűzjelzés Lábon álló termények tüzeinek oltása Már kiterjedt tűzzel kell szembe nézni

8 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA További veszélyt jelenthet: Tűz átterjedhet az ott dolgozó munkagépekre, közelben levő épületekre, erdőkre Lábon álló termények tüzeinek oltása

9 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA A tűzterjedést rendkívüli mértékben befolyásolják a meteorológia viszonyok: Szél: A tűz a gabona táblában a szél irányának és sebességének megfelelően háromszög vagy legyező formában terjed A láng erős szél esetén akár több száz méter is meg tesz percenként Lábon álló termények tüzeinek oltása

10 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Meteorológiai viszonyok: Magas nyári hőmérséklet A levegő páratartalma és a talaj nedvesség tartalma lényegesen nem fékezi a tűz terjedést Lábon álló termények tüzeinek oltása A tűz terjedést Segíti még: Gátolja: Gázcsere hatására kialakuló röptüzek újabb tűzfészkek Terep viszonyok: hasadékok,töltésék, tavak, utak….stb

11 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felderítés: Milyen mértékű a tűz kiterjedése,terjedési sebessége, iránya A terjedéssel szemben milyen természetes akadályok vannak, ezeket fel lehet e használni A beavatkozás során figyelni kell a szél irányát és erősségét (mivel az változhat) Lábon álló termények tüzeinek oltása

12 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Mivel kevés oltóanyag, azt megfontoltan kell felhasználni Leggyakrabban kéziszerszámokkal, nagy létszámmal Lábon álló termények tüzeinek oltása

13 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Esetenként erőgépek alkalmazásával Lábon álló termények tüzeinek oltása

14 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás kéziszerszámokkal: 1-1,5 méteres széles munkasáv kialakítása szükséges Kisebb tüzek lángleveréssel, föld rászórással olthatók Lábon álló termények tüzeinek oltása

15 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás erőgéppel: 4-5 barázdás védőszántást kell alkalmazni A kialakítandó védősávoknál figyelembe kell venni nehogy a körül határolás során a tűz kitörjön Lábon álló termények tüzeinek oltása

16 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Bevonásra kerülhetnek a területen működő gazdaságok, vállalatok, magántulajdonban levő erő-munkagépek, valamint alkalmazottak A végleges oltás után a terület átvizsgálása során meg kell szüntetni a tűzfészkeket és a területet őriztetni kell Lábon álló termények tüzeinek oltása

17 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Szérű: A mezőgazdasági létesítmények azon része, ahol a szálastakarmány kazlak kerülnek elhelyezésre Kazalozási terv előírja a kazlak sakktáblaszerű elhelyezését (ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg) Házigazdaságok: udvaron levő rakott kazlak jelenléte ill. építmények padlásán szálastakarmány, gabonatárolás Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

18 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Kazlak csoportosítása kialakításuk, formájuk szerint:  hagyományos vagy rakott, ahol a termény megbontása gépi erővel lehúzással, szétvágással valamint kézi erővel történhet  téglatest, vagy henger alakúra összepréselt, huzallal,zsinórral összefogott bálákból kialakított (ezek megbontása a bálák súlya miatt balesetveszélyes, rendszerint erőgép kell hozzá) Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

19 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Hideg és meleglevegős szárítású rendszerű kazlak:  az elektromos meghajtású gépi berendezések jelentenek még tűzveszélyt  Tűzesetén az ilyen kazlaknál jelentősebb a kárérték Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

20 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA A szérűn kötelező oltóvíz elhelyezés, és megtalálhatók még létrák, és kéziszerszámok is Mindettől függetlenül oltóanyag hiánnyal kell számolni A gépjárművek részére nehézséget jelent a megközelíthetőség:  Nincs szilárd útburkolat  A föld út sokszor mély talajú és nehezen járható Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

21 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzterjedés a kazlak felületén:  Gyors, amit az erős szél és a száraz időjárás még növelheti is  Az égés során levő magas hőmérséklet és az ebből adódó hősugárzás még ezt tovább fokozza  Terjedés iránya: jellemző a felületen alulról felfelé A vízszintes illetőleg a szomszédos kazlak legközelebbi pontja felé Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

22 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzterjedés a kazlak felületén:  sakktáblaszerű elhelyezésnél a a tűz útja a szomszédos kazlak sarkai felé irányul  A terjedés intenzitása a kazal belseje felé függ a kazal összerakásának módjától, szerkezetének lazaságától Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

23 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzterjedés a kazlak belsejében:  hagyományos rakott kazal: viszonylag lazán van rakva, ezért a terjedés gyors, formája csatornaszerű  bálázott kazlak: viszonylag lassú, henger alakúnál az egymásra rakásnál háromszög alakú légrés miatt a bála belseje felé segítik a terjedést Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

24 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Egyéb veszély bálázott kazlak esetén A tűz miatt a bálakötözők kilágyulnak, elpattannak, elégnek Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Bálák szétesnek Kazal omlás veszély

25 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Kazlak öngyulladása: Öngyulladás során a kazal belsejéből kifelé irányul a tűz A tűz terjedési sebessége kicsi, mindaddig a pontig, amíg a kazal felületét el nem éri Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

26 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felderítés: Általános szabályokon túl:  Törekedni kell a tűz helyének és terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolására  Vizsgálni kell mit és milyen módon veszélyeztet  Fontos a helyismerettel rendelkező személy segítségének igénye ( víz nyerés és mennyiség miatt, egyéb más intézkedésére való jogosultság) Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

27 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás:  Jelentős erőket igényel, mert a tűz terjedés többirányú és igen heves lehet  Ha életveszély nincs, akkor az elsődleges intézkedések a még nem égő kazlak biztosításra szolgáljanak Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása A védelem kialakításánál figyelembe kell venni a tűzterjedés lehetőségét, a gázcsere irányát

28 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Ha megfelelő mennyiségű oltóanyag áll rendelkezésre, akkor törekedni kell a felületen történő gyors lángleverésre, majd ezt követően a kazalban kialakult tűzcsatornák oltására Ha gép erő is áll rendelkezésre, célszerű a kazal szétvágása, a nem égő rész széthúzása Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

29 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása Lefeketítés érdekében: hosszú porlasztott sugár Nagy magasság elérése érdekében: kötött sugár

30 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Végleges oltáskor szükséges a kazal és a bálák szétszedése, szakaszosan működhető sugárral az anyag teljes átforgatása Oltás befejezése után szükséges a további felügyelet az esetleges fellobbanások, ismételt tűz keletkezésnek megakadályozásra Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

31 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás mérlegelése: TMMSZ alapján TV: „Azokban a az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása megmentett értékkel nem jár, dönteni a gazdasági (erő,eszköz, oltóanyag) és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével- a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeltéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen:” Kazlak, bálázott termények, szérűskertek tüzeinek oltása

32 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Szálastermény szárítók csoportosítása: 1.Hideglevegős: egy tartó és levegőt elosztó vázszerkezetre előfonnyasztott állapotban felrakott szálastakarmányon nagy teljesítményű ventillátorral fúvatják keresztül a környezeti levegő Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

33 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Szálastermény szárítók csoportosítása: Hideglevegős berendezés részei:  Szellőztető berendezés: általában tégla vagy betonfalba beépített ventillátorból és az azt meghajtó villanymotorból áll  Tartó és levegőelosztó váz: általában fa szerkezetű és a ventilátor által befújt levegő egyenletes elosztására, valamint a teherviselésre szolgál. Egyik része alagútszerű főcsatorna, melyből oldal és függőleges légcsatornák nyílnak Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

34 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Szálastermény szárítók csoportosítása: 2.Forrólevegős szárítók: az apróra vágott termény egy forró dobon halad keresztül. A dob fűtése gáz,-vagy olajégővel – nyílt lánggal – történik. A dobból a termény a ciklonba kerül, majd a technológiai rendszeren végül a zsákolóba A tűz leggyakrabban a technológiai utasítás be nem tartása miatt keletkezik Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

35 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás hideglevegős szárítónál: A szárítón általában akkora kazlat raknak, hogy a takarmány oldal irányban 1,5-2 méterre túlfeddje az oldalrácsot A keletkezett tűz a külső felületen és a belső csatornákban egyidejűleg fejlődik Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

36 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás hideglevegős szárítónál: A kialakított légcsatornákban a tűz gyorsan terjed, amit segít a száraz takarmány is A csatornák lezárása kismértékben is, de fékezi a terjedést Az oltáshoz nagymennyiség vízre és és nagy oltóanyag-intenzitásra van szükség Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

37 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás hideglevegős szárítónál: A ventillátorra nagy gondot kell fordítani, oltás megkezdése előtt az áramtalanítást el kell végezni Az égőkazlakra felhatolni, felmenni tilos, mert nagy a beszakadás veszélye Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

38 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás meleglevegős szárítónál: A technológiát figyelembevéve a dobból kihajtott termény a padozaton vízzel oltható A már ciklonba került termény a beépített vízlocsolóval is oltható A felhevítettet dobra vizet bejuttatni tilos ( gőz keletkezés, gőznyomás) Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

39 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás meleglevegős szárítónál: A zsákolt termény pihentetési ideje 24 óra A lucerna liszt nehezen nedvesíthető, ezért tüzének oltásához szórt, vagy porlasztott sugarat kell alkalmazni Szálastermény szárítók tüzeinek oltása

40 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Szárítók jellemzése: A szárítás lényege, hogy a szemestermény nedvességét meleg levegővel(égésgázzal) elpárologtatják. A keletkezett gőz és a felmelegítést végző meleg gázlevegő a szabadba távozik. A 40-150 C fokig terjedő meleg levegőt olaj-vagy gáztüzelésű égők állítják elő A levegőnek a terményen keresztül áramoltatását légcsatornán ventillátorok biztosítják Szemestermény szárítók tüzeinek oltása

41 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Szárítók jellemzése: Az anyag áramlás történhet:  Függőlegesen (gravitációval) BÁBOLNA típusú  Vízszintesen enyhén lejtő perforált tálcában mechanikus mozgatással SIROKKÓ típusú Szemestermény szárítók tüzeinek oltása

42 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzkeletkezési okok:  Technikai meghibásodás: hőmérséklet szabályozók elromlása, terménytovábbító, biztonságtechnika meghibásodás,  Technológiai szabálytalanság: szárítási eljárás szabályainak megszegése, a termény nem kellő mértékű megtisztítása  Emberi mulasztás: karbantartás elmaradása, lerakódott por el nem távolítása, szakszerűtlen kezelés Szemestermény szárítók tüzeinek oltása

43 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Szemes termények jellemzői A gabonafélék szilárd, nagy széntartalmú szerves anyagok. Éghetőek, gyulladási hőmérsékletük: Búza-360 Celsius Kukorica-395 C Rozs –370 C Lánghőmérsékletük eléri a 1000 C-ot Sűrű sötétszürke füsttel ég Víz hatására megduzzad falakat szétnyomhatja

44 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Szemes termények égésének jellemzői A füstöt magába szívja használhatatlan lesz Gyors felületi égés, majd befelé lassuló beégés Szenesedés, izzó égés a jellemzőjük. Őrleményeik éghetőek, levegőben lebeghetnek Megfelelő porkoncentráció esetén porrobbanás veszély

45 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Felderítés és a tűzoltás sajátosságai Vonulás során felhívni az állomány figyelmét –a por jelenlétére -kiterjedt tűz esetén a fém tartószerkezetek elveszthetik tartószilárdságukat, és összedőlhetnek. fűtőanyag elzárása,ill. védelme.

46 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Felderítés terjedjen ki: Van –e robbanásveszély Milyen anyagot szárítanak Milyen az elektromos és hőenergia ellátás Az anyag mennyi ideje van már bent a szárítóban Szakember igénybevételének lehetőségéről Szükséges –e a berendezés megbontása A riasztott erők elegendőek-e

47 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA TŰZOLTÁS Tűz esetén le kell állítani az égőket és a ventillátorokat. A szárítót nem szabad leüríteni A nedves terménnyel a feltöltést, addig kell folytatni, amíg az elszenesedett réteget el nem oszlatják. Szemestermény szárítók tüzeinek oltása

48 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. A tűz oltása A ventillátorok leállásakor a libegő ajtók becsukódnak, így az égést tápláló levegő, a lángolás megszűnik. A z égő résznél az ajtót megemelve sugárcsővel az oltást el lehet végezni létráról. Gőz kiáramlásánál az égésveszélyre figyelni.! A BÁBOLNA B-15-ös szárítók beépített tűzoltó berendezéssel vannak ellátva. Ha a tűz csak kisebb területen van a parázsló részt szét kell húzni, és hagyni lepotyogni.

49 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Utómunkálatok Ha a tüzet eloltottuk, meg kell kezdeni a szárító leürítését. A leeresztett terményt át kell forgatni, és porlasztott sugárral kell a még esetleg izzó részeken az oltást elvégezni. Erőgépek, ill dolgozók segíthetnek. A kiürített gabonát külön tárolni

50 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Az állat tartási lehetőségekre a szélsőségesség a jellemző:  Ipariszerű technológia: az épületet csak erre a célra létesítették Üzemrészek (egységek) kerültek kialakításra (takarmány tároló, energiaellátó, feldolgozó) Az épületek nem nagy távolságra találhatók egymástól és különböző ellátó rendszerekkel vannak (szellőző,fűtő csőhálózat, elektromos) vannak összekötve Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

51 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Ipariszerű technológia: Egy ilyen objektumon belül a legkülönbözőbb éghető anyagok (takarmány, fűtőolaj, gáz..stb) mellett vegyszerek és rendszerint nagyszámú állat jelenlétével kell számolni Összességében a tűz feltételei adottak és csak a technológiai utasítás pontos betartásával lehet a biztonságot folyamatosan fenntartani Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

52 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Hagyományos állattartás: Az ilyen létesítményeknél is jelentős mennyiségű éghető anyaggal kell számolni, ami lehet maga az épület is Gyakran előfordul, hogy a padlástér kisállattartásra vagy takarmánytárolásra van kialakítva Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

53 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Állatmentés: befolyásolja az állat fajtája, tulajdonságai és az ezzel járó elhelyezés mód  Szarvasmarha, lovak ( bekötötten, bokszban)  Sertés (kisebb-nagyobb csoportokban, ólban..)  Juhok és baromfi (sok állat együtt) Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

54 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás nehezítő körülmények:  Az állattartó épületekben jellemzően alacsony a dolgozók létszáma  A létesítmények messze vannak a lakott területtől, az utak sem mindig megfelelőek  A tűz terjedése a könnyen gyulladó, gyorsan égő anyagokon gyors, ami elsősorban a jelentős szabad légtérnek, elektromos, szellőző és fűtű rendszereknek köszönhető Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

55 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás nehezítő körülmények:  A terjedés sebességét tovább fokozza a szabad gázcsere, a szél és a kialakuló röptüzek  Tapasztalatok alapján a 3.-5. percben az állattartó épület belső hőmérséklete már meghaladja 60-70 C fokot, ami veszélyes egyaránt emberre és állatra is Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

56 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felderítés: Ha nincs életveszély, elsősorban arról kell meggyőződni: hol keletkezett a tűz, milyen fajta állatok, milyen jellegű és intenzitású veszélynek vannak kitéve Gyorsan kell felderíteni a megközelítési és az állatok menekítési útvonalakat és későbbi elhelyezési lehetőségeket Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

57 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felderítés: Fel kell deríteni az oltóanyag fellelhetőségének a helyét, mennyiségét Figyelmet kell fordítani további tűzterjedésnek lehetőségére, az irányára és szomszédos objektumok veszélyeztetésének mértékére Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

58 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Állatmentés: Az egyik legjelentősebb feladat Történhet:  tűzoltást megelőzően,  azzal egyidejűleg,  vagy azt követően A mentéskor vegyük figyelembe a jelenlevő, az állatok viselkedését ismerő, valamint helyismerettel rendelkező gondozók segítségét Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

59 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Állatmentés: Lovak, szarvasmarha:  Egyenként vezessük ki  Fejüket takarjuk le  Ha van rá mód felszerszámozva, ill. lánccal, kötéllel Sertés:  Ki kell hajtani  Fülüknél, farkánál fogva kivonszolni célszerű Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

60 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Állatmentés: Juhok:  Kolompos kihajtás ajánlott  Ha veszélyeztetett helyen kevés van, célszerű egyenként kihordani Baromfi, szárnyasok:  Zsákba rakva esetleg  Több ezer szárnyas esetén a mentés a nagy szám miatt lehetetlen Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

61 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Állatmentés: Fordítsunk gondot arra, hogy a tűztől és a füsttől az állatok megvadulnak, megzavarodnak ezért a mentendő állatok részére kijelölt helyet is védeni kell illetve olyan távolságra kell vinni, ahol ez a veszély már nem éri őket Kimentett állatokat őrzését, felügyeletét is meg kell oldani Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

62 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Sok vízre van szükség Az épületek belsejében is lehet nagy intenzitású sugarat alkalmazni Törekedjünk:  a lángolás leverésére  a keletkezett hő és füst minél hamarabbi elvezetésére Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

63 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Fontos feladat még az égő vagy éghető szerkezeti elemek oltása, védelme Oltóanyag hiány esetén alkalmazunk bontást, vagy ún. éghető anyag eltávolításán alapuló oltási módot Biztonsági szabályok: fordítsunk figyelmet a légzés védelemre, röptüzek megakadályozására, az esetlegesen leszakadó épületszerkezetekre, omlására Állattartási létesítmények tüzeinek oltása

64 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA A szemestakarmányok, gabonafélék szerves, éghető, szilárd anyagok tároláskor felületükön az égés viszonylag gyors, azonban a tárolótér belseje felé nagyon lassan terjed, mert a szemek tömören helyezkednek el és rossz hővezetők Helytelen tárolás esetén öngyulladásra hajlamosak Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

65 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Porrobbanás veszélye: A gabona pora a levegővel megfelelő koncentrációt alkotva robbanóképes Ha a por mennyisége légköbméterenként a 20 grammot eléri, már bekövetkezhet a robbanás Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

66 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás vízzel: A gabona szemek elnyelik a nedvességet, amitől a térfogatuk megnövekszik A térfogat növekedés olyan mértékű lehet, hogy a tároló falát is szétfeszítheti A tűz következtében vagy az oltás során a szemes termény a víz és a füst hatásától további felhasználásra alkalmatlanná válik Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

67 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA A gabona tárolókat építésük szerint csoportosíthatjuk  Földszintes, több emeletes  Állandó vagy ideiglenes jellegűek A gabona tárolása, raktározása történhet:  Ömlesztve  Zsákolva  Silókban Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

68 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Henger alakú vasbeton siló:  Legelterjedtebb  Átmérője 7-12 méter  Magassága 25-40 méter  Fenékrészen egy tárófedéllel ellátott nyílás, itt kerül leengedésre a termény  A silókhoz szervesen kapcsolódik a silótorony, melynek magassága 80 méter Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

69 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Gabonatárolók tűzveszélyességi jellemzői A régi építésű tárolók általában éghető anyagúak, vagy éghető anyaggal béleltek. Általában 10-25m magasak, téglafalazású Födémszerkezetek, és feljárók fából készültek. Anyagmozgatáshoz a szintek között födémáttörések találhatók, amelyekben surrantók, vagy serleges felvonók találhatók. Újabbakban sprinkler, ill szintenként tűzcsap. Tetőszerkezet fából készült hélyazata horganyzott lemez, pala, vagy cserép.

70 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Gabonasilók taktikai jellemzői Újabban űvegszál erősítésű poliészter silók Átmérőjük10-12m, magassága14-15m Falvastagsága10-12mm Gyakran 2 sorban helyezik el őket egymástól 30- 40 cm-re Felső részen fém szerkezetű technológiai híd található. Fém gabonasilókkal is gyakran találkozunk Silótórony kapcsolódik hozzá, benne szállításhoz, tisztításhoz, méréshez szükséges berendezések

71 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzterjedés: Alapvetően az előbb említett jellemzők és a technológiai sajátosságok határozzák meg, így:  Többek közt a nagy mennyiségű éghető gabona  Annak sajátos fizikai-kémia tulajdonsága  Tároló beépített faszerkezete  Függőleges szállítóművek (a kialakított különféle faláttörések segítik a tűz terjedést) Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

72 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzterjedés:  A szerves por jelenléte szintén jelentősen befolyásolja a tűzterjedést  A robbanáshoz szükséges koncentráció igen hamar kialakulhat, vagy a tűz során (erős léghuzat, helytelenül használt vízsugár) hatására  Gyakori eset, hogy robbanás következményeképpen keletkezik maga a tűz Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

73 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Felderítés sajátosságai II-es-III-as kiemelt riasztási fokozat elrendelése Vonulás közben az állományt fel kell készíteni a hőhatás és a füst elleni védelemre. A szereket a romhatáron kívűl kell megállítani Helyi szakemberek segítségével megállapítani. -milyen anyag van betárolva -milyen az aprítottsági foka -porrobbanás veszély fenn áll-e -a leeresztés, és az elszállítás megoldható-e

74 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felderítés: Az általános szabályokon túl meg kell állapítani:  Milyen jellegű a tároló, vagy raktár  Milyen szerkezet felépítése, állapota Figyelmet kell fordítani:  A szállító- és szellőző berendezésekre  A füstgázok esetleges elvezetésének lehetőségeire, szükségességére Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

75 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás:  Törekedni kell a lángolás gyors leverésére  Legcélszerűbb a porlasztott, vagy szórt sugár  Oltás közben gondot kell fordítani a por esetleges felverése okozta veszélyre  Kerülni kell az elfolyt víz következményeként jelentkező károkat Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

76 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzoltás: Elsődleges feladat:  a tűz vízszintes és függőleges terjedési lehetőségének megakadályozása  A tűzfészek oltása  A keletkezett égéstermék elvezetése  Ha szükséges a por lekötése  Szerkezeti elemek és részek megbontása, szélesítése Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

77 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Tűzoltás Silótoronyban a keletkezett űz oltását az alatta lévő tér, és a felette kialakított tetőtér védelmének kialakításával kell kezdeni.(létrasugarak) Cellák lezárása tűzterjedés megakadályozása Első sugarakat a szárazfelszállóról lehet szerelni Felhatolásra vészlétrák, ill. kialakított feljárók Intenzív égést rövid idejű vizzeloltást követően középhabbal oltsuk. Figyelni kell az acél tartószerkezetek, ill a technológiai híd hűtésére.

78 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Végleges tűzoltás:  A leengedés után a termény(gabona) átforgatásával  Szakaszosan működtethető porlasztott sugár jelenléte  Igénybe kell venni a helyi dolgozókat, valamint a terülten található erőgépeket Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

79 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Összefoglalva: A silókban keletkezett tűz oltás nehéz feladat. Fontos a füst minél előbbi elvezetése, és a siló alatti és feletti csatlakozások védelme (tűzterjedés megakadályozása) Sugarak használatánál figyelni kell, a víz hatásra a gabona megduzzad (szétnyomhatja a siló falát) Célszerű még a gabona gyors leürítése ( de a tűz során tömbökké sül össze, gátolja az ürítést, ill. vigyázni kell a kiáramlásnál, ne borítsa be a résztvevőket Szemestermények tárolása során keletkezett tüzek

80 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Malom: a gabona őrlésére és az őrölt liszt keverésére szolgáló létesítmény Felépítése:  Több szintes (technológiától függően 4 vagy 5 szint), keskeny épület  Régiekre jellemző az épületszerkezetek, födémek fából készültek  A modernek már vasbeton szerkezetűek  Nagyszámú födémáttörés (szállító csővezeték, gépcsere miatt) Malmokban keletkezett tüzek oltása

81 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felépítés: Két részből tevődik össze:  Koptató (amihez kívülről a gabonatároló siló csatlakozik  Malmi rész A két rész tűzfallal elválasztott, de lehet egy légtérben is Malmokban keletkezett tüzek oltása

82 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Felépítés: A malom munkaszintjén sok gép van, melyek meghajtása általában egyedileg elektormotoron keresztül történik Tűzkeletkezési helyek: Leggyakoribb a hengerszékeknél:  a henger szorul meg, és a meghajtó ékszíj feltüzesedik és égni kezd  őrlőhenger közé fém darab kerül és felizzik Malmokban keletkezett tüzek oltása

83 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Tűzterjedés: Elsősorban a technológiai szállítóvezetékeken (serleges felvonók, surrantók, pneumatikus szállító rendszerek, csövek) nagyon gyorsan képes a felsőbb szintekre terjedni Malmokban keletkezett tüzek oltása

84 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Legnagyobb veszély a porrobbanás, aminek a megelőzése érdekében szórt sugarat kell alkalmazni. A tűzterjedési iránya: Gyors függőleges irányú (számolni kell a kéményhatással) Az égés során magas hőmérséklet és nagy füst alakul ki, ezért a beavatkozás során légzőkészüléket kell használni Malmokban keletkezett tüzek oltása

85 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Ha tűzoltás már a tűz kialakulás kezdeti szakaszában megkezdődik, akkor az épületbe még be lehet hatolni Ilyenkor fontos:  Az égő szint felett a tűz terjedést meggátolni  Egyidejűleg, ha szükséges erő-eszköz mennyiség a rendelkezésre áll, akkor a tűz oltást is meg kell kezdeni Malmokban keletkezett tüzek oltása

86 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Kiterjedt tűznél:  Az épületbe nem szabad behatolni ( födém átég, a nehéz gépek..stb lezuhanhat az alsóbb szintekre)  intenzív hősugárzás, az omlásveszély miatt a tűz nehezen közelíthető meg, ezért nagy mennyiségű éghető anyag tüzének oltása csak távolabbról lehet:  kötött sugár alkalmazás  felsőbb szinteknél létra- vagy emelő sugár Malmokban keletkezett tüzek oltása

87 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA Utómunkálatok:  Hosszantartóan, alaposan kell végrehajtani  Ha födém nem zuhant le, akkor az éppen maradt technológiai berendezéseket, csőrendszereket át kell vizsgálni, az izzást meg kell szüntetni  Ha a födém megsemmisült, akkor az alsó szintre zuhant roncshalmazt sokáig kell hűteni és a lappangó égést meg kell szüntetni Malmokban keletkezett tüzek oltása

88 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Porrobbanás kialakulása, a védekezés lehetőségei A porok fogalma, jellemzésük Por:Minden szerves, szervetlen vegyület, anyag őrléssel, osztályozással, vagy más módon keletkezett frakcióinak összessége. 0,004 mm-nél nem nagyobb szemcsenagyságú. A porok keletkezése munkafolyamatoknál: –gabonaiparban (silóknál, ki- és betárolásnál, elosztó, ürítő helyeknél, ciklonoknál, porleválasztóknál); –faiparban, fémipar egyes helyein.

89 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. A porrobbanás feltételei: –ugyanazon időben és térben éghető por finoman eloszlatott alakban; –oxigén jelenléte; –robbanásra alkalmas keverék és levegő jelenléte a robbanási határon belül; –iniciáló (gyújtó) hatás.

90 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. A porrobbanás jellemzői: –elsődleges robbanás (felkavarja a leülepedett port); –láncreakció-szerű robbanási folyamat; –a felkavart por és levegő elegy folyamatosan robbanóképes; –veszélyezteti a gépeket, berendezéseket, majd a teljes épületet és a személyeket.

91 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Fő tűzkeletkezési helyek: silók, bunkerek, ülepítők; –őrlő- és finomőrlő berendezések; –portalanító, szárító porelszívó; –keverő berendezések, szállító rendszerek; –őrlő- és csiszológépek; –porvisszanyerők.

92 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. A védekezés lehetőségei: –technológia kialakításával (több rendszer ismert); –alsó robbanási koncentráció alatti működés; –inert gázadagolás; –gyújtóforrás kiküszöbölés; –automatikus jelző- és beavatkozó rendszer.

93 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Szikrázás elleni védekezés: –vas, acél, hősugárzó anyagok leválasztása; –elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem; – szikramentes szerszámok, berendezések. Öngyulladás megelőzése: –hőmérséklet-ellenőrzés; –nedvesedés meggátolása; –kritikus mennyiség csökkentése, azaz rendszeres takarítás; –oxigén-csökkentési rendszer. Technológiák porleválasztása: –ülepítéses módszer (porkamra); –centrifugás módszer (ciklon); –szövetszűrés módszere (tömlős, tárcsás porszűrő).

94 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. A beavatkozás szabályai: - felderítés szakember bevonásával; – teljes védőfelszerelés használata; – a tűz keletkezésének pontos helyét, nagyságát, a technológiai rendszert ismerő; – technológiai rendszert le kell állítani; – teljes áramtalanítást végre kell hajtani; – a lehető legkisebb létszámmal kell végrehajtani a felderítést; – a szükséges mértékben a kiürítést végre kell hajtani; – kerülni kell a nyílászárók által keltett huzathatást, porfelkavarást; – az izzó gócokat fel kell deríteni.

95 BajaTűz 2003 Okt. és Szolg. Bt. Tűzoltás: - csak a kijelölt állomány (Tv utasítása szerint); – csak köd és porlasztott sugár üzemeltethető; – a technológia teljes átvizsgálása, izzó részek oltása, a rendszer ürítése; – ülepítők, porkamrák, silók átvizsgálása; –porlasztott, szórt sugarak használata, a csőrendszerek tisztításának végrehajtásakor; –szakszemélyzet bevonása a rendszer teljes kiürítésébe; –a rendszert újraindítani csak ezután lehet.