Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településrendezési eszközök,. Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarész Helyzetelemző munkarész Helyzetértékelő munkarész Alátámasztó javaslat Környezetalakítási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településrendezési eszközök,. Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarész Helyzetelemző munkarész Helyzetértékelő munkarész Alátámasztó javaslat Környezetalakítási."— Előadás másolata:

1 Településrendezési eszközök,

2 Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarész Helyzetelemző munkarész Helyzetértékelő munkarész Alátámasztó javaslat Környezetalakítási terv Szakági javaslatok Közlekedési javaslatok Közművesítési javaslatok Környezeti hatások és feltételek Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása Szabályozási koncepció Beépítési terv Környezeti értékelés Településszerkezeti terv

3 A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a település adottságainak figyelembevételével készül. Az egyes elemek:  összevonhatók  fejezeten belül átcsoportosíthatók  bővíthetők  egyes részelemei indokolt esetben elhagyhatók Amennyiben a koncepcióhoz elkészült a megalapozó vizsgálat, az - szükség szerint aktualizálva - a településszerkezeti tervhez is felhasználható. Településszerkezeti terv

4 Helyi építési szabályzat készülhet: 1. a település teljes közigazgatási területére 2. az együtt tervezendő területekre amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik 3. külön az együtt tervezendő területre vagy területekre és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. Helyi építési szabályzat A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban készül.

5 A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a település adottságainak figyelembevételével készül. Az egyes elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a indokolt esetben elhagyhatók. A településszerkezeti tervhez készített megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható. Helyi építési szabályzat

6 Helyi építési szabályzatot kell készíteni: 1. az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre 2. a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre 3. a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre 4. közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén 5. az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják Helyi építési szabályzat

7 A helyi építési szabályzat - a kialakult állapotra, domborzati Adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében: lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre Meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát. Helyi építési szabályzat

8 Szabályozási terv A településszerkezeti tervvel összhangban készül:  az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával  a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban A szabályozási terv:  kötelező  más jogszabály által elrendelt  javasolt  tájékoztató elemeket tartalmaz Minimális tartalom:  építési övezetek, övezetek lehatárolása és jele  más jogszabály által elrendelt védelmek és korlátozások

9 A partnerségi egyeztetés  egyeztetésben résztvevők tájékoztatásának módja és eszközei  dokumentálás, nyilvántartás módja  el nem fogadott javaslatok, vélemények indoklásának módja  az „elfogadások” nyilvánosságát biztosító intézkedések

10 A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az egyeztetési eljárás lefolytatása nélkül a tervek nem fogadhatók el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti előírás hatályon kívül helyezése esetében. Minden más esetben az alábbi három eljárás típus egyike szerint kell egyeztetni: Teljes eljárás Egyszerűsített eljárás Tárgyalásos eljárás

11 A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az eljárás típusának meghatározására a településrendezési eszközök kidolgozását vagy módosítását megelőzően kerül sor. Amennyiben az eljárás típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntésének érdekében az állami főépítésznél, aki az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára. Az önkormányzat bármely településrendezési eszköz készítése során alkalmazhatja a teljes eljárást, illetve indíthatja az eljárást az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével.

12 A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Az egyeztetés és elfogadás az alábbi szakaszokból áll: 1. Előzetes tájékoztatási szakasz – teljes eljárás esetében (az egyszerűsített és a tárgyalásos eljárásnál választható) 2. Véleményezési szakasz – egyszerűsített és teljes eljárás esetében 3. Végső szakmai véleményezési szakasz – mindhárom eljárás típus esetében 4. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz – mindhárom eljárás típus esetében

13 A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása Teljes eljárás 1. Előzetes tájékoztatási szakasz – 21 nap A partnerségi egyeztetés szerinti partnerek javaslatokat,észrevételeket tesznek. Az államigazgatási szervek követelményeket ismertetnek, adatot szolgáltatnak. Az érintett területi, települési önkormányzatok területrendezési tervekről, önkormányzati tervekről tájékoztatnak. 2. Véleményezési szakasz – 30 nap A partnerségi egyeztetés szerinti partnerek, az államigazgatási szervek és az érintett területi, települési önkormányzatok véleményt adnak. Véleményezési szakasz lezárása: Egyeztetések, képviselő-testületi döntés a lezárásról.

14 Teljes eljárás 3. Végső szakmai véleményezési szakasz 21 nap alatt az állami főépítész záró szakmai véleményt ad. VAGY nap alatt az állami főépítész egyeztető tárgyalást tart az államigazgatási szervek és az érintett területi, települési önkormányzatok bevonásával majd 8 nap alatt az állami főépítész záró szakmai véleményt ad. 4. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz – 30. nap Az elfogadott településrendezési eszközök megküldése az államigazgatási szerveknek az elfogadást követő 15 nap alatt. A hatálybaléptetés a megküldést követő 15. napon, de leghamarabb a 30. napon történhet. A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

15 Egyszerűsített eljárás Az eljárás 2 esetben választható A. Amennyiben az alábbi 3 feltétel egyaránt teljesül:  a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik  nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja  nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

16 Egyszerűsített eljárás B. Amennyiben az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint kerül sor a településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására. Étv. 6. § (2) bek.: Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

17 Egyszerűsített eljárás Az eljárás megegyezik a teljes eljárás tervezési, véleményezési és végső szakmai véleményezési szakaszaival. Eltérés a hatálybaléptetésnél van. 1. Véleményezési szakasz – 30 nap 2. Végső szakmai véleményezési szakasz – 21 nap VAGY 31 nap 3. Elfogadási és hatálybaléptetési szakasz – 15. napon Az elfogadott településrendezési eszközök megküldése az államigazgatási szerveknek az elfogadást követő 15 nap alatt. A hatálybaléptetés a megküldést követő 5. napon, de leghamarabb a 15. napon történhet. A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

18 Tárgyalásos eljárás Az eljárás az alábbi 4 esetben választható:  Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott, nemzetgazdásági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt.  A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt.  Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik.  Elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében történik. A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

19 Tárgyalásos eljárás 1. Tervezés, partnerségi egyeztetés lezárása 2. Végső szakmai véleményezési szakasz – 21 nap nap alatt az állami főépítész egyeztető tárgyalást tart a partnerségi egyeztetés szerinti partnerek, államigazgatási szervek és érintett területi, települési önkormányzatok bevonásával majd 8 nap alatt az állami főépítész záró szakmai véleményt ad. 3. Elfogadási és hatályba léptetési szakasz – az elfogadást követő napon Az elfogadott településrendezési eszközök megküldése az államigazgatási szerveknek az elfogadást követő 15 nap alatt. A hatálybaléptetés az elfogadást követő napon történhet. A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

20 Az eljárások összehasonlítása Teljes eljárás szakaszai Előzetes tájékoztatási Véleményezési Végső szakmai véleményezési Hatálybaléptetés 30. nap Tárgyalásos eljárás szakaszai Végső szakmai véleményezési Hatálybaléptetés az elfogadást követő nap Egyszerűsített eljárás szakaszai Véleményezési Végső szakmai véleményezési Hatálybaléptetés 15. nap A településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása

21 Az átmeneti rendelkezések A hatályban lévő „eszközök” módosítás nélkül december 31-ig alkalmazhatók január 1. után a hatályban lévő „eszközök” módosítása december 31-ig történhet:  a régi rendszer szerint  együtt tervezendő területek esetén az új szerint. A folyamatban lévő „eszközök” egyeztetését december 31-ig le kell zári és el kell fogadni. Amennyiben nem történik meg az elfogadás eddig a határidőig, úgy az egyeztetést újra kell kezdeni. Folyamatban lévő „eszközök” esetében a „régi” egyeztetési szabályok és tartalmi követelmények a betartandók. Az így elfogadott (és később nem módosított) tervek december 31-ig alkalmazhatók. Csak az új eljárási rend szerint megindított egyeztetések esetében lehetséges az új tartalmi követelmények alkalmazása.

22 Településrendezési eszközök módosítása ÁLTALÁNOS esetben

23 Településrendezési eszközök módosítása a BATrT hatálya alá tartózó, fővároson kívüli települések esetében

24 Településrendezési eszközök módosítása a FŐVÁROS esetében

25 Köszönöm figyelmüket!

26

27 A TELEPÜLÉSRENDEZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2012.

28 OTÉK változások -a beépítésre szánt területek megengedett beépítettsége a legalább 10%-ról 5 %-ra csökkent (lehet 5%-os „sűrű” beépítettséget szabályozni; 6. § (1) bek.) -változott a „vegyes” területfelhasználási egység két alegységének elnevezése („településközponti vegyes” helyett „településközpont”, „központi vegyes” helyett „intézményi” terület lett; 6. § (3) a) 2. pont) - az erdő területfelhasználási egység alegységeinek az erdőtörvényhez történő igazítása (védelmi, gazdasági, közjóléti; 6. § (3) b) 3. pont) - elhelyezhető épületek helyett rendeltetés (vegyes rendeltetésű épületek) - lehetőség van többszintes területfelhasználásra

29 OTÉK változások

30

31

32

33 - a beépítési előírások szabályozása – a települési önkormányzatok nagyobb fokú szabadságot kaptak a szabályozásban (beépítési magasság, alaprendeltetésen túli rendeltetések; 7. §) - beépítési magasság: épület-, homlokzat- vagy párkánymagasság - építménymagasság helyett épületmagasság (a számításra vonatkozó előírás a normaszövegbe kerül javítva – tűzfal nem számít bele), alternatív szabályozás lehetősége (homlokzatmag., párkánymag.) - egy településen a beépítési magasság többféleképpen is szabályozva lehet (több szabályzat!)

34 OTÉK változások - a közművesítettség helyett közműellátás (közüzemi vagy közcélú szolgáltatás; 8. §) - előre került a más rendeltetés elhelyezhetőségének a feltételeit előíró rendelkezés (korábbi 31. § (2) és (3) bek. az új 10. §) - változtak a területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások (épületek felsorolása helyett rendeltetés; §) - a 25. § táblázata – jogszabály-szerkesztési okból - mellékletbe került és a sorok és az oszlopok jelölést kaptak (hivatkozás érdekében) - a zöldfelületbe az egyéb zöldfelületek közül a jövőben csak a tetőkert és a vízfelület számítható be (kikerült a többszintes beültetés és a zöldhomlokzat után járó kedvezmény; 25. § (2) bek.) - előírásra kerültek a zöldterületekre a minimális zöldfelület nagyságok (közkert 60%, közpark 70%), emelkedett a beépíthetőség (3%; 27. §)

35 OTÉK változások - a mezőgazdasági területen a több lábon állás érdekében lehetővé vált a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények elhelyezése, továbbá a birtokközpont telkén szállás és vendéglátás rendeltetés - a különleges beépítésre nem szánt területen új területfelhasználás-ként megjelent a burkolt vagy fásított köztér (utóbbi legkisebb zöldfelülete 20%; 30/B. §) - a megújuló energiaforrások felhasználásának nagyobb lehetősége (32. §) - az épület elhelyezése teljes közművesítettség előírása esetén is történhet nem csak közüzemi vagy közcélú szolgáltatás igénybevételével, alternatív energiaforrások stb. (33. § új (2) bek.) - módosultak az elő-, az oldal- és a hátsókert szabályai (35. § (1), (7) bek.)

36 OTÉK változások Fogalmak: - építmény, főépítmény (új fogalom), melléképítmény - melléképítmény (csak műtárgy) - állattartó építmény (épület vagy műtárgy?) 1974-es OÉSZ „épület” fogalma: olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel  a huzamos emberi tartózkodás  a munkavégzés  az állattartás (EZ MA HIÁNYZIK AZ Étv. FOGALOMBÓL!)  a növénytermesztés (EZ IS)  az anyag- és terméktárolás építészeti feltételeit biztosítja.

37 OTÉK változások 86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, így különösen: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, k) gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete valamint l) mosókonyha, nyárikonyha épülete. 86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) - épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, j) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

38 OTÉK változások Telken elhelyezhető építmények: - telek beépített területe - épületek 1 m-nél magasabbra emelkedő részeinek területe - melléképítmények - elő- és oldalkertben elhelyezhető építmények (csak műtárgyak és üvegház) - hátsókertben elhelyezhető építmények (épületek és műtárgyak) - kerti építmény: tárolás céljára is szolgáló műtárgy

39 OTÉK változások - az utólagos hőszigetelésre vonatkozó előírásból kikerült a határidő és az oldalfal mint kivétel (ettől még továbbra is kell a szomszéd hozzájárulása!!; 35. § (8) bek.) - az építési határvonalon kívülre eső épületrész lehetősége kiegészült a oldalkert felé történő benyúlással (35. § (9) bek.) - a telepítési távolság előírása pontosítása került (36. § (2)-(3) bek.) - a védőterületek egy helyre kerültek (36. § (6)-(8) bekezdések a 38. §-ba), a temetőn belüli 30 m-es fásított terület (38. § (8) bek.) kikerült és a temetőkről szóló kormányrendeletbe kerül, a § kiegészült a katasztrófa veszélynek kitett területre vonatkozó rendelkezéssel (új (11) bek.) - a zöldfelületbe beszámítható más zöldfelületek szabályozása módosult (5. számú melléklet)

40 OTÉK változások - változik az állattartó épületekre vonatkozó előírás (36. § (5) bek.; az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. tv. alapján október 1-jétől a haszonállatok tartását az önkormányzat nem korlátozhatja; - változik a járművek elhelyezésére vonatkozó szabályozás (nem lesz a parkolás helyi rendjéről szóló helyi rendelet, a HÉSZ-ben – a terület településen belüli helye, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján - kell rendelkezni az OTÉK-tól eltérő számú gépkocsi elhelyezéséről;

41 alkalmazás - figyelem: -sok a hatályát vesztő -sok a szövegcserés módosítás (új ÉTK kiadvány esetleg segít) tól hatályos helyi építési szabályzat hiányában az illeszkedés alkalmazásakor a módosított OTÉK-ot kell alkalmazni (új 112. §)

42 OTÉK változásai tervezési program kiemelt szerepe (tervezési szerződés, megbízó tervező) építményekkel szembeni alapvető követelmények ◦ g) az élet- és vagyonvédelem, valamint ◦ h) a természeti erőforrások fenntartható használata energiatudatosság, fenntarthatóság (megújuló energiaforrás) fogalomrendszer

43 Alapvető követelmények állékonyság és a mechanikai szilárdság (az építési tevékenység közben) tűzbiztonság higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, (fényszennyezés) biztonságos használat és akadálymentesség, (használat szerint) zaj és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság és hővédelem,(megújuló energiaforrás, tervezési program)

44 Alapvető követelmények az élet- és vagyonvédelem (vagyonbiztonsági elvárások, tervezési program) természeti erőforrások fenntartható használata: ◦ egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet ◦ racionális energiafelhasználás ◦ takarékos vízfelhasználás (szürkevíz hasznosítás, szennyezés csökkentése) ◦ ökológiai értékek védelme ◦ életciklus vizsgálata.

45 Építményszerkezetek alapok, lábazatok (süllyedés, mozgás hatása) tetők (hófogósor) lépcső (olaszlépcső) korlát,mellvédfal (egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket)

46 Beépített vezetékhálózatok, berendezések vezetékrendszer, új fogalma „136. Vezetékrendszer: egy vagy több villamos vagy információtechnikai vezetékből (kábelekből, sínekből, ideértve az optikai kábeleket is), épületgépészeti vagy technológiai csővezetékből, ezek rögzítésére szolgáló eszközökből, valamint ezek mechanikai védelméből álló együttes.” vezetékrendszerek vezetése (tiltás tűzgátló szerkezetben, villamos kezelőhelyiségben)

47 Beépített vezetékhálózatok, berendezések felvonó (db szám meghatározás szabvány szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításával kell meghatározni)

48 Helyiségek átlagos belmagasság (2,75 m átlagos belmagasság a 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú irodai munkahelyeken) ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK közlekedési célú terek és helyiségek (közlekedők, folyosók részletszabály helyett) tároló helyiség (tüzelőanyag- és salaktároló, göngyöleg-,konténer-,és hulladéktároló követelményei helyett)

49 Önálló rendeltetési egységek Szállás jellegű épület, (nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épület vagy önálló rendeltetési egység) a pihenést (az alvást) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.

50 Önálló rendeltetési egységek Lakás „30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös”

51 Fogalmak Új fogalmak pld: aula, álmennyezet,átrium, bruttó alapterülete, egészségügyi, igazgatási, oktatási stb. rendeltetés,stb. Pontosított fogalmak: állagmegóvás, árkád, bővítés, helyreállítás stb.


Letölteni ppt "Településrendezési eszközök,. Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarész Helyzetelemző munkarész Helyzetértékelő munkarész Alátámasztó javaslat Környezetalakítási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések