Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, 2010. június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, 2010. június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi."— Előadás másolata:

1 JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék

2 Az előadás célja és témakörei: Az előadás célja: Az előadás célja: A jövőkutatás fejlődésének és továbbfejlődési lehetőségeinek bemutatása paradigmáin és paradigmaváltásán keresztül; az integrált jövőkutatás paradigmatikusan lehetséges értelmezése Témakörök: Témakörök: A paradigma fogalma és használata A paradigma fogalma és használata A jövőkutatás paradigmái A jövőkutatás paradigmái A paradigmaváltás és hozadéka A paradigmaváltás és hozadéka Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái

3 A paradigma fogalma és használata (1) Paradigma: a tudomány/tudományterület művelésének modellje, szakmai normája Tartalmi összetevői: kutató világfelfogása, helye a kutatásban, mit kutat, miként kutatja, mennyire jó és mire használható az előállított tudás (Guba – Lincoln, 1984 és Heron – Reason, 1977) + vakfolt!!! Dinamikus kategória: alkalmas egy tudományterület fejlődésének rekonstruálására

4 A paradigma fogalma és használata (2) Ha a jövőkutatás tudomány, akkor - van paradigmája, paradigmái, - azok rekonstruálhatók, - művelésének módja változhat paradigmaváltással (Kuhn, 1977) és/vagy paradigmavariánsok képzésével/képződésével (variációs-szelekciós módon (Popper, 1972 és Kampis, 2000)).

5 A jövőkutatás paradigmái (1) Az 1970-es és az 1980-as években tudománnyá vált jövőkutatás művelésére a pozitivista paradigma vált jellemzővé. Az 1970-es és az 1980-as években tudománnyá vált jövőkutatás művelésére a pozitivista paradigma vált jellemzővé. Kihívás: a jövő és a fejlődés felértékelődése a két világrendszer versenye közepette Kihívás: a jövő és a fejlődés felértékelődése a két világrendszer versenye közepette Válasz: a pozitivista paradigmán alapuló futures research létrejötte Válasz: a pozitivista paradigmán alapuló futures research létrejötte A pozitivista paradigma jellemzői: Jövőfelfogása: jövő a jövőben, ami majd kialakulhat Kutató helyzete: megfigyelő

6 A jövőkutatás paradigmái (2) Tárgya és feladata: a társadalom jövőjének előzetes megismerése, valószínű jövők előrejelzése Célja: a társadalomírányításban történő felhasználás Módszertana, módszerei: pozitivista tudomány módszertanának adaptálása, komplex problémakezelés, dinamika vizsgálata, fejlődéstendenciák feltárása, módszerek összekapcsolása Az eredmények „jósága” és hasznosíthatósága: verifikálás, megbízhatóság, beválás Vakfoltja: Nem kutatható az emberi tényező jövőformáló hatása

7 A jövőkutatás paradigmái (3) Az 1990-es években paradigmaváltás történt a jövőkutatásban. Az 1990-es években paradigmaváltás történt a jövőkutatásban. Kihívások: posztmodern korszakváltás, globalizáció, a jelen idejű jövők felértékelődése Kihívások: posztmodern korszakváltás, globalizáció, a jelen idejű jövők felértékelődése Válasz: futures studies kialakulása két alternatív paradigma mentén Válasz: futures studies kialakulása két alternatív paradigma mentén Az evolúciós paradigma jellemzői: Jövőfelfogása: jövő a jelenben, az emberi tényező az egyik jövőformáló erő, általános evolúciós elmélet

8 A jövőkutatás paradigmái (4) Kutató helyzete: résztvevő megfigyelő Tárgya és feladata: a társadalom és az ember kulturális evolúciója, evolúciós mintázatok feltárása és tanulmányozása Célja: a lehetséges jövők értelmezése és társd. kommunikációs folyamatba helyezése Módszertana, módszerei: holisztikus szemléletmód, komplex dinamika, emergencia modellezése Az eredmények „jósága” és hasznosíthatósága: Falszifikálás, reflektálhatóság, a kutatás folytathatósága Vakfoltja: Nem tanulmányozható az emberi tényező aktív résztvevő és változásokat elszenvedő szerepének változása

9 A jövőkutatás paradigmái (5) A kritikai paradigma jellemzői: Jövőfelfogása: jövő a jelenben, az ember világához tartozó, humán mentális, gondolati konstrukció Kutató helyzete: résztvevő megfigyelő Tárgya és feladata: emberek és csoportok jövőhöz való viszonya, a közösségek elfogadható/kívánatos jövőjének konstruálása Célja: részvétel a társadalmi jövő konstruálásának folyamatában

10 A jövőkutatás paradigmái (6) Módszertana, módszerei: kritika, kontextusba helyezett diskurzus, szubjektív eljárások összekapcsolt alkalmazása Az eredmények „jósága” és hasznosíthatósága: Legitimitás, transzparencia, közösségi szintű elfogadás, társadalmi diskurzus tárgyává válás, reflektálhatóság Vakfoltja: Nem tanulmányozható az elfogadható/ kívánatos jövők hatása más közösségekre, egyénekre és a jövő nem humán összetevőire vonatkozóan

11 A paradigmaváltás és hozadéka (1) Paradigmaváltás: a pozitivista paradigma minden összetevőjének tartalma megváltozott – alternatív paradigmák jöttek létre!! Paradigmaváltás: a pozitivista paradigma minden összetevőjének tartalma megváltozott – alternatív paradigmák jöttek létre!! Hozadéka: Hozadéka: - A jelenben létező jövők felfedezése - Az interdiszciplinaritás gazdagítása a társadalom- és a humán tudományokból

12 A paradigmaváltás és hozadéka (2) - Poszt-normál tudománnyá válás: érzékenység a gyakorlati problémákra, jövőkonstruálás reflexivitással és önreflexióval, az aktorok/stakeholderek is részei a kutatásnak érzékenység a gyakorlati problémákra, jövőkonstruálás reflexivitással és önreflexióval, az aktorok/stakeholderek is részei a kutatásnak - A paradigmaverseny fokozódása: a foresight önállósodási törekvése és elméleti „támasztékainak” keresése a jövőkutatáson kívül a foresight önállósodási törekvése és elméleti „támasztékainak” keresése a jövőkutatáson kívül - Paradigmakészlet kialakulása: a problémamegoldó kapacitás megnövekedése és lehetőség további paradigmavariánsok képzésére a három paradigma felhasználásával a problémamegoldó kapacitás megnövekedése és lehetőség további paradigmavariánsok képzésére a három paradigma felhasználásával - Újabb paradigmaváltás lehetősége: az integrált jövőkutatás – integral futures – kifejlesztése az integrált jövőkutatás – integral futures – kifejlesztése

13 Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái (1) Gap az elmélet és a gyakorlat között Gap az elmélet és a gyakorlat között Mindegyik paradigmának van vakfoltja Mindegyik paradigmának van vakfoltja Új kihívások: a komplexen értelmezett fenntarthatóság valós idejű megvalósítása és az emberek, közösségek, társadalmi aktorok participativitásának kiterjesztése Új kihívások: a komplexen értelmezett fenntarthatóság valós idejű megvalósítása és az emberek, közösségek, társadalmi aktorok participativitásának kiterjesztése Új válasz: integrál futures Új válasz: integrál futures

14 Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái (2) Integrált jövőkutatás: az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás önállósodása és egymással összekapcsolódó fejlődése Integrált jövőkutatás: az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás önállósodása és egymással összekapcsolódó fejlődése - Elméleti jövőkutatás – koevolúciós paradigma: A jövőfelfogások és –gondolatok kialakulásának és változásának elmélete, a jövőkutatás helye, szerepe a jövőfelfogások változásában, a jövőkutatás módszertanának fejlesztése: „Mi a jövő, miként formáljuk a jövőt” tudásbázisa – tárgyközpontú - Gyakorlati jövőkutatás – participációs paradigma: közreműködés a téridőben konkrét jövőelgondolások gyakorlati létrehozásában az aktorok együttműködésével: „Miként formáljuk a jövőt” a gyakorlatban - folyamatközpontú

15 Az integrált jövőkutatás és lehetséges paradigmái (3) A paradigmák kifejlesztése: A paradigmák kifejlesztése: - reflektálás az új kihívásokra az alternatív paradigmák összetevőinek rekombinálásával és vakfoltjuk felszámolásával - a paradigmák közötti verseny paradigmákon belülre helyezése - jövőkutató szakemberképzés rendszeressé tétele - variációs-szelekciós fejlődési útra lépés


Letölteni ppt "JÖVŐKUTATÁSI PARADIGMÁK Magyar UNESCO Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának Jövőkutatási Bizottsága Budapest, 2010. június 4. Dr. Hideg Éva egyetemi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések