Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fukushima után - a Paksi Atomerőmű jövője a célzott biztonsági felülvizsgálat tükrében Hamvas István vezérigazgató Energiapolitika 2000 Budapest, 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fukushima után - a Paksi Atomerőmű jövője a célzott biztonsági felülvizsgálat tükrében Hamvas István vezérigazgató Energiapolitika 2000 Budapest, 2012."— Előadás másolata:

1 Fukushima után - a Paksi Atomerőmű jövője a célzott biztonsági felülvizsgálat tükrében Hamvas István vezérigazgató Energiapolitika 2000 Budapest, április 16. 1

2 2005-ben 91 alkalommal támadott meg cápa embert a vízben A 91 alkalomból 76 kiprovokált támadás volt 2005-ben világszerte 5 halálos áldozata volt ezeknek a támadásoknak Ilyen erős a negatív reputáció A kókuszdió finom! Ez pozitív reputáció 2005-ben 270 embert csapott agyon a pálmafáról lehulló kókuszdió A kókuszpálma %-kal veszélyesebb, mint a cápa! Statisztikák

3 3 Országos adatok Tény, hogy a Paksi Atomerőmű az ország villamosenergia ellátásában stratégiai jelentőségű.

4 1991 – 1994 AGNES jelentés 1996 – 2002 BNI program földrengésállóság javítása konténment felülvizsgálata tűzbiztonság javítása üzemeltetők hatékonyabb oktatása üzemzavari szituációk kezelésének javítása berendezések igénybevételének csökkentése biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelése 1998 – 2011 A primerkörből a szekunderkörbe irányuló esetleges tömörtelenség kezelése (PRISE) 2002 – Súlyos balesetek kezelése (SBK) hidrogén rekombinátorok telepítése a hermetikus térbe pihentető medence hűtőkör vezetékek megerősítése reaktorakna elárasztás, reaktor tartály hűtése térfogat-kiegyenlítő biztonsági szelep független villamos betáplálása új baleseti műszerezés installálása Folyamatos a biztonság növelése 4 Az atomerőmű biztonságának növelése még a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött.

5 Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) előírta az un. stressz-tesztet, a Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálatát (CBF). A Paksi Atomerőmű Zrt. lefolytatta a vizsgálatot melyet az OAH elfogadott és összeállította a végleges nemzeti jelentést márciusában megtörtént a nemzetközi helyszíni ellenőrzés. Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) március 11-én a Japánban bekövetkezett rendkívüli erejű földrengések, majd az azt követő szökőár nyomán a Fukushima-Daiichi atomerőmű nagyon súlyos balesetet (INES 7) szenvedett. A felülvizsgálatról készített jelentések, valamint az ennek nyomán készített hatósági értékelés és határozat nyilvános:

6 Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. A vizsgálatok igazolták, hogy a PAE blokkjai megfelelnek a nemzetközileg elfogadott, a hazai hatóságok által előírt követelményeknek, beleértve az esetleges belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait is:  A telephely földrengés-veszélyeztetettségének mértéke ismert,az erőmű a korábban végrehajtott megerősítések eredményeként megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen.  A földrengés okozta talajfolyósodás és épületsüllyedés esetén fennálló tartalékok pontosítása céljából további vizsgálat szükséges.  A telephely feltöltési szintjénél magasabb árvíz-szinttel nem kell számolni.  A Duna – ritkán előforduló –, rendkívül alacsony vízszintje esetén az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik a helyzet biztonságos kezeléséhez.  Az extrém meteorológiai helyzetek eddigi vizsgálatai szerint ezek csak az elfogadható mértéket nem meghaladóan veszélyeztetik az erőmű biztonságát.  A létesítmény felkészült az áramellátás esetleges pótlására. 6 A CBF jelentés megállapításai

7 7 Javító intézkedések A javító intézkedések öt kategóriába sorolhatók:  Külső hatásokkal szembeni védettség fokozása  Kezelési utasítások módosítása, újak készítése  Meglévő és alternatív villamosenergia betáplálási lehetőségek biztosítása  Meglévő és alternatív vészhűtési lehetőségek biztosítása  Súlyos balesetek következmény csökkentése A rendkívül kis valószínűségű, de esetleges jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal szemben további javító, biztonságfokozó intézkedéseket is végrehajtunk a létesítmény védettségének fokozására, a biztonsági tartalékok növelésére.

8 Stratégiai célunk, hogy 2-3 évente nemzetközi vizsgálatokat kérünk. Eddig közel 20 nemzetközi vizsgálat került lebonyolításra, közöttük: 1992 – Első WANO partneri vizsgálat 1995 – Utóvizsgálat 2005 – Második WANO partneri vizsgálat 2008 – Utóvizsgálat 2012 – Harmadik WANO partneri vizsgálat február március 2. Biztonsági felülvizsgálatok 8 Saját vizsgálatok: Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok (IBF) Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) karbantartása Külső vizsgálatok: A Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) a végrehajtott biztonságnövelő intézkedéseknek is köszönhetően tette megállapítását Paks vonatkozásában: „Az üzemeltetési biztonság egészében azon a színvonalon van, mint a hasonló korú nyugati erőművekben.” A Paksi Atomerőmű Zrt. biztonság iránti elkötelezettsége folyamatos, megalapozott, arra mindenekfelett erőforrásokat mozgósít, amit a végrehajtott biztonságvédelmi intézkedések, átalakítások igazolnak, valamint a nemzetközi szakmai szervezetek és a hazai hatóságok elismernek. World Association of Nuclear Operators

9 9 Tény, hogy a földrengés által érintett atomerőművek kibírták a földrengést:  Onagawa BWR blokkjai (524 MW, 2x825 MW) automatikusan leálltak, a turbinacsarnokban tűzeset volt,  Fukushima Daini BWR5 blokkjai (4x1100 MW) automatikusan leálltak, leálltak és március 15-re minden blokk hideg állapotban volt. Tény, hogy a Fukushima Daiichi atomerőmű  működő BWR blokkjai (3) a földrengést követően rendben leálltak, biztonsági dízelgenerátorai rendben elindultak,  6,5 m-re tervezett gátja nem volt elegendő a 15 m-t meghaladó cunami ellen, teljes feszültségkiesés lépett fel,  hűtés nélkül az üzemanyag-kazetták túlhevültek, a keletkező hidrogén berobbant. Tény, hogy a cunami minden ember alkotta építményben kárt tett. Fukushimai tények

10 10

11 11 Kockázatok összehasonlítása  Magyarországon a foglalkozási balesetek halálos kockázata 1, / fő,év nem halálos kockázata 3, / fő,év  A társadalmilag elfogadott kockázat szintje / fő,év  Az atomerőművek működésének kockázata alacsony / fő,év  A különböző villamosenergia termelései módok az egészségügyi következmények tekintetében igen eltérő kockázattal bírnak. Forrás: Nils Starfelt, Carl-Erik Wikdahl, Dr. Aszódi Attila, BME NTI

12 Életciklus: MSZ ISO 14040, egy termék hatásrendszerének egymás utáni szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől / erőforrás keletkezésétől az ártalmatlanításig / újrahasznosításig Életciklus elemzés life cycle analysis, LCA -termékhez / szolgáltatáshoz kapcsolódó környezeti és szociális ártalmak összevetése a legkevésbé ártalmas kiválasztásáért Szénlábnyom carbon footprint -teljes élettartam során keletkező CO 2 és más GHG mennyisége LCA módszerek Fejlesztő: University of Leiden Centre for Environmental Studies EcoIndicator ’99 (EI99) -tudományos alapú hatásvizsgálat, egy mérőszámba vonja össze a hatásokat. CML hatáskategória felosztás: Életciklus elemzés 12

13 Elemzés az EI99 szerint EcoIndicator ‘99 Magyar villamos-energia termelés 13 Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

14 Az egyes villamos-energia termelések szénlábnyoma (Carbon footprint) Forrás: Green Capital, KM Projekt, CML 2001 Elemzés a CML 2001 szerint

15 15 Jelenleg 436 atomerőművi blokk üzemel és 61 blokk áll építés alatt. Az emberiség számára racionális opció az atomenergia hasznosítása:  a japánok csak két hétig gondolták, hogy nem kell többé atomerőmű,  Kína és Oroszország tovább folytatják az atomprogramot,  a német kormány május 30-án bejelentette, hogy a 3 hónapra leállított 8 legidősebb atomerőmű már nem indul újra, a többi ben zár be,  az olaszok (57% részvétellel) népszavazáson 92%-ban elutasították az AE-veket,  az EU-ban üzemelő AE-vek (143) biztonsági felülvizsgálatához csatlakozott Svájc, Oroszország, Ukrajna és Örményország is,  hazánkban politikai és szakmai állásfoglalások születtek az atomenergia mellett. Van jövője az atomerőműveknek? „A nukleáris energia létfontontosságú technológia a villamos áram termelésben, pont úgy, ahogyan a nukleáris medicina a humán diagnosztikában és kezelésekben.” Patrick Moore („Greenpeace renegát”)

16 Új atomerőmű építése A Nemzeti Energiastratégia kijelöli A műszaki-tudományos háttér az üzemeltetői tudás rendelkezésre áll Nagyszabású projekt, mely motiválja a gazdaságot és a műszaki fejlődést Munkalehetőséget biztosít a beszállító, szolgáltató és építőipari cégeknek 16 Magyarország várható villamosenergia- termelése a különféle energiamixek szerint Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig

17 17 Hangai Sándor, Budaörs: „Stressz-teszt” – nem jól hangzik. Mit jelent az, hogy a blokkok teljesítményét 500 MW-ra növelték? A köznapi gondolkodásban a „hosszú” élettartamot nem inkább a „kíméletes” terhelések szolgálják? Fukusima árnyékában a Duna mentén nem csak az extrém áradás, hanem főleg az extrém vízhiány jelenthet kockázatot. Különösen azzal, hogy egyoldalúan épült meg a Bősi erőmű, melynek következtében a vízszabályozás is a szlovák félhez került. Azaz minél előbb meg kell építeni a vízlépcsőket: Fajsznál, Adonynál és Nagymarosnál - EU nagyberuházási programként. A kiegyensúlyozott energia ellátás biztonságához a jövőben szükség lesz új atomerőmű blokkok építésére is. A kommunikációban kerülni kell, hogy egymást kizáróan állíthassák szembe az atomerőművet az alternatív energiatermelő megoldásokkal. Kérdések 1.

18 18 Dr. Héjjas István: Villamos energiát több módon lehet előállítani, és több lábon állni mindig biztonságosabb, mint egy lábon. Mi lenne hazánkban az optimális energia-mix, és mit kellene tenni ennek érdekében? Az atomerőmű bővítése esetén milyen tervek vannak a megnövekedett hűtővíz biztosítására? Akárcsak a szénhidrogének esetén, az uránium készletek is korlátozottak, miközben a kiégett fűtőelemekben még hatalmas mennyiségű energia lapul. Milyenek a sokat emlegetett újrahasznosítás műszaki és gazdasági lehetőségei? Hírek szerint Indiában és Amerikában folyamatban van egy-egy 300 megawattos kísérleti tóriumos reaktor blokk üzembe helyezése. A megoldás előnye, hogy a tórium készletek nagyságrendekkel meghaladják az uránium készleteket, és a baleseti kockázat is kisebb. Mennyire gazdaságos ez a megoldás, van-e reális jövője? Kérdések 2.

19 19 Borz László, Borz Kft. Mérnökiroda: Mindenféle akciófilmben, atomerőműveket támadnak meg. Láthattuk Fukushima kapcsán, hogy vannak az atomerőműveknek sérülékeny pontjai, azaz kisebb támadással is nagy károkat lehet okozni bennük. Milyen módokon lehet szavatolni az atomerőművek biztonságát? A nukleáris tengeralattjárókon lévő atomerőművek működési elve és kialakítása mennyiben tér el egy normális méretű atomerőműétől? Lenne-e elméleti és gyakorlati értelme kisebb méretű atomerőművekből decentralizált energiatermelő rendszert építeni? Van-e esetleg más elméleti módszer az atomenergia felhasználására a jelenlegi hőfejlesztés > villamos energia fejlesztés megoldáson kívül? Van-e hatékony megoldás az atomhulladék újrahasznosítására? Van-e hatékony módszer a tönkrement atomerőművek rekreációjára? Mi a különbség egy energiatermelő atomerőmű és egy atomfegyver gyártó atomerőmű között? Kérdések 3.

20 „A tudásnak elvi határai nincsenek, és annak nem is szabad korlátokat szabni. A végleges döntésnek a tudás alapján kell megtörténnie. Ha mi ezt Magyarországon megértjük, ha az atomenergia, a biológia új lehetőségeit fölkutatjuk, ha azt energiatermelésre és a mezőgazdaság fejlesztésére alkalmazzuk, Magyarország sokkal könnyebben úrrá lesz mai gondjain.” Teller Ede atomfizikus Budapest, november 25. Teller Ede üzenete 20

21 21 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "Fukushima után - a Paksi Atomerőmű jövője a célzott biztonsági felülvizsgálat tükrében Hamvas István vezérigazgató Energiapolitika 2000 Budapest, 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések