Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Gépészeti ismeretek Bertha. 2 3 HEGESZTÉS Hegesztés: azonos, vagy közel azonos összetételű fémek, illetve ötvözetek egyesítése hőhatással, fémhozaganyag.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Gépészeti ismeretek Bertha. 2 3 HEGESZTÉS Hegesztés: azonos, vagy közel azonos összetételű fémek, illetve ötvözetek egyesítése hőhatással, fémhozaganyag."— Előadás másolata:

1 1 Gépészeti ismeretek Bertha

2 2

3 3 HEGESZTÉS Hegesztés: azonos, vagy közel azonos összetételű fémek, illetve ötvözetek egyesítése hőhatással, fémhozaganyag hozzáadásával vagy anélkül. Előnyei: az összekötendő elemeket furatok nem gyengítik, az erőátadás nem pontszerű, lényeges, kb %-os súlymegtakarítás. A hegesztés alkalmazásai

4 Bertha 4 Hegesztési varrat Leélezett tompavarratos kötés alapanyag – hőhatásövezet - varrat A hegesztett kötést meghatározza: a varratalak és méretei, a hegesztés módja, a hegesztés utáni megmunkálás (ha szükséges).

5 Bertha 5 Többsoros hegesztési varrat

6 6 Bertha Varrat: a hegesztés során megömlesztett majd megszilárdult anyag. A varratok elhelyezkedését és vonalvezetését az összekötendő elemek alakja határozza meg, míg a varrat alakját az összekötendő elemek vastagságának ismeretében választhatjuk meg. A közös síkban elhelyezkedő elemeket (lemezeket) általában tompavarrattal kötjük össze. A tompavarrat kialakításának három fázisa:

7 7 Bertha A különböző lemezvastagságokhoz ajánlott varratalakok

8 8 Bertha Egymáson átlapolt és egymásra merőleges lemezek kötésénél különféle elhelyezésű és kialakítású sarokvarratot használunk. Domború homlokvarratLapos oldalvarratHomorú sarokvarrat

9 9 Bertha Éleikkel illeszkedő lemezek összekötése élvarrattal Három lemezvég összekötése T varrattal

10 10 Bertha Ha adott alapra kör vagy hosszúkás lemezt akarunk erősíteni és a lemez külső kerületén varrat nem helyezhető el, akkor lyuk- vagy horonyvarrattal hozzuk létre a kötést.

11 11 Bertha a hegesztési varrat mindig feszültséggyűjtő hely; ezek a feszültségek nagy mértékben függnek a varrat vonalvezetésétől, a hegesztési eljárástól és a hegesztő gyakorlottságától; a hosszú vékony varratokat előnyben kell részesíteni a rövid vastag varratokkal szemben; több varrat találkozását lehetőleg kerülni kell; A hegesztett kötések optimális kialakításának szempontjai:

12 12 Bertha ha adott helyre homlok- és oldalvarrat egyaránt kialakítható, akkor oldalvarratot készítsünk, mert azonos méretek mellett a szilárdsága sokkal kedvezőbb; szilárdsági szempontból az önmagukban záródó varratok a legjobbak; lehetőleg olyan helyen alakítsunk ki varratot, ahol annak igénybevétele húzás vagy nyomás (a nyírást, a csavarást és a hajlítást, ha lehet kerüljük).

13 13 Bertha A hegesztési varratok szilárdsági méretezése Az ébredő feszültségeket csak közelítően tudjuk meghatározni. Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a varrat anyagának szilárdsági jellemzői az alapanyagéval hasonlóak. A különböző hegesztési technológiákhoz és varrat- igénybevételekhez varratgyengítési tényezőket határoztak meg:

14 14 Bertha Szilárdsági méretezéshez a húzás, nyomás és nyírás esetében figyelembe vehető varratkeresztmetszet a varrat hosszának és vastagságának ismeretében határozható meg. A varratvastagság sarokvarratnál Tompavarrat esetében a varrat vastagságát a kötésben résztvevő vékonyabb elem vastagságára vehetjük.

15 15 Bertha A hegesztési varratok megadása a rajzon Kirajzolt folytonos varrat

16 16 Bertha Kirajzolt szakaszos varrat

17 17 Bertha Jelképes ábrázolás alapjel (a kötés jelképe) a kiegészítő jelképek a nyílban végződő mutatóvonal a kettős referencia – (hivatkozási vonal) egyéb

18 18 Bertha Hegesztett varratok alapjelei

19 19 Bertha

20 20 Bertha

21 21 Ívhegesztések –Bevont elektródás –Fogyóelektródás, semleges védőgázas –Fogyóelektródás, aktív védőgázas –Volframelektródás, semleges védőgázas Gázhegesztés Egyéb ömlesztő hegesztések –Fedett ívű –Plazmaív hegesztés –Elektronsugaras –Lézer hegesztés Ellenállás hegesztő eljárások Egyéb sajtoló hegesztő eljárások A hegesztési eljárások csoportosítása technológia szerint

22 22 Bertha l ívhegesztés (I) - 11 Fogyóelektródás, önvédő ívhegesztés (ÖFI) Fogyóelektródás ívhegesztés bevont elektródával (BI) - 12 Fedett ívű hegesztés (FFI) - 13 Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (VFI) Fogyóelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (AFI) - 14 Nem - fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (-) Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés (AWI) - 15 Plazmaív-hegesztés (PI) - 18 Egyéb ívhegesztési eljárások (-) 2 Ellenállás-hegesztés (E) - 21 Ellenállás-ponthegesztés (PE) - 22 Ellenállás-vonalhegesztés (VE) - 23 Ellenállás-dudorhegesztés (DE) - 24 Leolvasztó tompahegesztés (LTE) - 25 Zömítő tompahegesztés (ZTE) - 29 Egyéb ellenállás-hegesztési eljárások (-) 3 Gázhegesztés (L) - 31 Oxigén-éghető gáz hegesztés (-) - 32 Levegő-éghető gáz hegesztés (-) Hegesztési eljárások

23 23 Bertha Hegesztési eljárások 4 Sajtolóhegesztés (-) - 41 Ultrahangos hegesztés (UH) - 42 Dörzshegesztés (D) - 43 Kovácshegesztés (-) - 44 Hegesztés nagy mechanikai energiával (-) - 45 Diffúziós hegesztés (DM) - 47 Sajtoló gázhegesztés (-) - 48 Hidegsajtoló hegesztés (H) 7 Egyéb hegesztési eljárások (-) - 71 Aluminotermikus hegesztés (termithegesztés) (AT) - 72 Villamos salakhegesztés (SA) - 73 Elektro-gázhegesztés (EG) - 74 Indukciós hegesztés (IE) - 75 Fénysugaras hegesztés (-) Lézersugaras hegesztés (LS) - 76 Elektronsugaras hegesztés (ES) - 77 ívkisütéses sajtolóhegesztés (IS) - 78 Csaphegesztés (CSI)

24 24 Bertha a)Vízszintes PA b)Haránt-vízszintes PB c)Haránt PC d)Haránt fej feletti PD e)Fej feletti PE f)Függ. Felfelé PF g)Függ. Lefelé PG Varrattípusok: tompavarratok BW sarokvarratok FW Lemezek és csövek hegesztési helyzetei

25 25 Bertha a,b,c) merőlege- sen leélezett d,e) szög alatt leélezett kötések. Illesztési hézag néhány mm Lemezek illesztése

26 26 Bertha Zsugorodások, alakváltozások hegesztéskor Keresztirányú zsugorodás: tompavarratnál nem okoz torzulást, sarokvarratnál szögtorzulást okoz Az egyenlőtlen keresztirányú zsugorodás tompavarratnál is okozhat szögtorzulást.

27 27 Bertha Az összekötendő elemek (lemez, cső) helyzetmeghatározása Az elemek leszorítása, rögzítése A készítendő varrat pozicionálása (forgatás, egyenes vonalú vezetés) meghatározott mozgástartományban Pl. csövek körvarratának készítése forgatással – helyzetben tartás, pozicionálás Hegesztő készülékek funkciója

28 28 Bertha Hegesztő készülékek a)Rögzítő, szorító b)Forgató, billentő c)Több szabad- ságfokú manipulá-tor vagy robot

29 29 Bertha HEGESZTŐELJÁRÁSOK

30 Bevont elektródás ívhegesztés Kézi hegesztő eljárás Áramforrás: egyen- vagy váltófeszültségű Polaritás: egyenes (elektróda a negatív sarokhoz kötve) fordított (elektróda a pozitív) Ív keltés: az elektróda és a munkadarab között Bertha 30

31 Bevont elektródás ívhegesztés Alkalmas kötő-, felrakó- és javítóhegesztésre. Bertha 31

32 Bevont elektródás ívhegesztés - Anyagok Elektróda: a hegesztendő anyagtól függően lehet acél, réz, alumínium huzal méretek: Ø 2…5 mm; L 250…450 mm bevonat: ívstabilizáló, védőgáz- és salakképző, ötvöző anyagokat tartalmaz. rutilos (R) - alapvetően rutilt (TiO 2 ) tartalmaz, finomcseppes anyagátmenet cellulóz (C) – szerves anyagot, cellulózt tartalmaz (gázképzés) bázikus (B) – karbonátokat (CaCO 3 ) tartalmaz, nedvszívó, ki kell szárítani Salak: a bevonatból és a huzalból keletkezik, védi a varrat felületét Bertha 32

33 33 Bertha Bevont elektródás ívhegesztés Eszközök – áramforrás és tartozékai Hegesztő áramforrás (transzformátor,) Hegesztőkábelek: Áramforrás-elektróda között Áramforrás-munkadarab között Elektróda fogó, munkadarab fogó Rögzítő eszközök a hegesztendő lemezek helyzetben tartására

34 34 Bertha Bevont elektródás ívhegesztés A hegesztés végrehajtása Ívhúzás Elektróda tartás és vezetés vizszintes fej feletti függőleges, alulról felfelé

35 Az ipar minden területén alkalmazzák, egyszerű,olcsó. Gyakorlatilag minden anyag hegesztésére létezik elektróda és technikája megtanulható, nem igényel jelentős beruházást sem. Erősen ötvözött acélokat kb. 75 % - ban bevonatos elektródával hegesztenek. Felrakó hegesztéshez a legtöbb hegesztőanyag bevonatos elektróda formájában áll rendelkezésre. Az eljárással az ipar igényeinek megfelelő kötések készíthetők, így gyakorlatilag minden területen megtalálható Hátránya elsősorban a kis leolvadási teljesítmény és az emberi tényezők jelentős szerepe Bevont elektródás kézi ívhegesztés A hegesztés alkalmazása Bertha 35

36 36 Bertha Fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés Az elektróda dobról lecsévélt, egyenletesen előtolt huzal, amely folyamatosan olvad le Egyenáramú áramforrással, fordított polaritással hegesztenek leggyakrabban A varrat védelmét a huzal mellett kiáramló semleges gáz (argon, hélium) látja el Szokás AFI - argon védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztésnek - is nevezni Huzal elektróda huzaldob Áram bevezetése Huzal előtoló

37 Fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés A hegesztés elrendezése Bertha 37

38 38 Bertha Fogyóelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés A hegesztés alkalmazása Minden fém hegeszthető ezzel az eljárással, de ára miatt elsősorban korrózióálló acélokat, nikkelt és ötvözeteit, színes- és könnyűfémeket hegesztenek. Elsősorban nagy beolvadási mélységű töltő és takaró rétegek készítésére javasolt.

39 Elrendezése hasonló a semleges védőgázas fogyóelektródás ívhegesztéshez. Védőgázként széndioxidot használnak, amely hegesztési hőmérsékleten felbomlik szénmonoxidra és oxigénre. Az oxigén oxidáló hatású, ezt a huzal dezoxidáló ötvözésével (Si, Mn, Al, Ti) ellensúlyozzák. Elsősorban ötvözetlen acélok nagy tömegű hegesztésére használják az olcsósága miatt. Fogyóelektródás, aktív védőgázas ívhegesztés Bertha 39

40 A CO 2 hő hatására CO-ra és O 2 -re bomlik az ívben Fogyóelektródás, aktív védőgázas ívhegesztés A hegesztés kémiai folyamatai Bertha 40

41 41 Bertha Az ív a nem leolvadó wolfrám elektróda és a munkadarab között keletkezik A hegesztés hozaganyaggal és anélkül is végezhető Ha alkalmaznak hozaganyagot, ezt huzal formájában automatikusan adagolják A védőgáz többnyire argon (lehet hélium is), ezért hívják AWI hegesztésnek is Wolfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés gázfüggöny gázfúvóka leolvadó elektróda varrat fémfürdő

42 Wolfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés A hegesztés elve Bertha 42

43 Áramforrás Egyenáramú vagy váltakozó áramú áramforrást is használnak Az áramellátás mellett egyéb szabályzási funkciói is vannak (ívgyújtás, stabilizálás) Hegesztőpisztoly Az elektróda befogásának és a gáz hozzávezetésének funkcióját látja el, ezeken kívül az áram hozzávezetést és a vízhűtést biztosítja Wolfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés A hegesztés eszközei Bertha 43

44 Az ívben keletkező hő eloszlása és az ionok, elektronok vándorlása egyenes és fordított polaritás esetén ( pozitív argon ion; ○ elektron) Egyenes polaritásnál a beolvadási mélység nagyobb Wolfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés A hegesztés végrehajtása egyenes polaritásfordított polaritás Bertha 44

45 Színes- és könnyűfémek, erősen ötvözött acélok (szerszámok javító- és felrakó hegesztése, korrózióálló acélok) hegesztésére. Csövek körvarratának hegesztése, ötvözetlen és gyengén ötvözött acéloknál, gyökhegesztésre is. A legigényesebb varratok készítésére alkalmas ( atomerőművek, űrhajózás, haditechnika, …). Alkalmazási korlát: Kis leolvadási sebesség Magas szaktudást, gyakorlatot igényel Wolfrámelektródás, semleges védőgázas ívhegesztés A hegesztés alkalmazása Bertha 45

46 A hegesztéshez szükséges hőt éghető gáz és oxigén keverékének elégetésével nyerik. Az éghető gáz leggyakrabban az acetilén (C 2 H 2 ). A láng hőmérséklete kb C o, ettől olvad meg a hozaganyag és a munkadarab. A hegesztőkészülék áll: - égőből (hegesztőpisztoly) - acetilén-, oxigénpalackból - palackszelepekből - tömlőkből Gázhegesztés (lánghegesztés) Bertha 46

47 Gázhegesztés - A hegesztés elrendezése Bertha 47

48 Gázhegesztés - Hegesztőanyagok Hegesztőgáz Elsősorban acetilént használnak, palackban tárolva, acetonban oldva. Ritkábban földgázt, propánt, butánt – ezek hőteljesítménye kisebb. Oxigén: szintén palackban tárolják. Hegesztőpálca: a hegesztendő fém anyagának megfelelő. Folyósítószer ( a munkadarabok felületén levő fémoxidokat elsalakosítja): öntöttvas, színes- és könnyűfémek hegesztéséhez szükséges. Bertha 48

49 49 Bertha Hegesztőpisztoly

50 50 Bertha Reduktor

51 51 Bertha Dissous-palack Az acetilén 2 bar nyomás felett robbanásszerűen elbomlik. A palackozott acetilént acetonban nyeletik el, mellyel aztán egy porózus anyagot itatnak át. Így érik el, hogy ne keletkezzék a palackon belül, nagyobb méretű üreg, ugyanis 10 bar felett az acetonban elnyeletett acetilén is robban, ha egy diónál nagyobb összefüggő térfogatot tölt ki. Az acetilénes palackok színe citromsárga.

52 Gázhegesztés - A hegesztés végrehajtása Balra hegesztés Jobbra hegesztés Bertha 52

53 Gázhegesztés - Lángtípusok Semleges láng: O 2 : C 2 H 2 = 1 : 1 ötvözetlen, alacsonyan ötvözött acélok, acélöntvények, Ni és ötvöz., vörösréz, bronz, Zn, Pb. Redukáló láng: C 2 H 2 > O 2 acetiléndús láng, öntöttvasak, nagy széntartalmú szerszámacélok, Al és ötvöz. Oxidáló láng: O 2 > C 2 H 2 sárgaréz (Cu-Zn) hegesztésére. Bertha 53

54 Ellenállás-ponthegesztés Ellenállás hegesztés: a kötés hő és erőhatás együttes alkalmazása által jön létre. Az elektromos áram hőhatása: átmeneti ellenállás+anyagellenállás. 0,05…6 mm vastag, általában átlapolt lemezek (acél, Al, Cu) hegesztésére rövid ideig tart (ms…s) nagy áramerősség (10…50kA) sajtolóerő (1,5…22 kN) lencse alakú pontvarrat Bertha 54

55 munka- darabok felső elektróda (mozgó) alsó elektróda (merev) transzformátor pont- varrat Az ellenállás-ponthegesztés vázlata Bertha 55

56 t es : elősajtolás; t ö : ömlesztés; t us : utánsajtolás; t h : hegesztés ideje; F: erő; I: áramerősség t es tötö t us thth Hegesztési ciklus Bertha 56

57 Ellenállás-vonalhegesztés A ponthegesztés folyamatossá tett változata, a kötés egymás mellé hegesztett pontok sorozatából jön létre. Az áramot erővel össze-szorított, forgó görgők vezetik a lemezekre. Egyedi pontvarratok és folyamatos varratok egyaránt készíthetők. Ponthegesztéssel is kombi- nálható (autó karosszéria gyártás). Bertha 57

58 Az ellenállás-vonalhegesztés vázlata Bertha 58

59 Lemezradiátor vonalhegesztése Bertha 59

60 Ellenállás-dudorhegesztés Ponthegesztésből származtatott eljárás. Az eljárásnál az erőhatást és az áramot az egyik vagy mindkét felületen kialakított természetes (egymásra merőleges tengelyű, kör keresztmetszetű anyagok) vagy mesterséges dudorok (sajtolással, forgácsolással kialakított) környezetére korlátozzák. transzformátormunkadarabok varrat alsó elektróda (merev) felső elektróda (mozgó) Bertha 60

61 Kör-, gyűrű- és vonaldudor Tipikus dudorkötések Bertha 61

62 Ellenállás-tompahegesztés Huzalok, csövek, rudak homlokfelület menti hegesztésére alkalmazzák, hozaganyag nélkül. A munkadarabok érintkezési helyén fellépő ellenálláshő által felhevített felületeket összesajtolják. Két fő változata van: Zömítő ellenállás- tompahegesztés Leolvasztó ellenállás-tompahegesztés Bertha 62

63 63 Bertha Az ellenállás-tompahegesztés elve

64 Zömítő ellenállás-tompahegesztés A hegesztendő felületeket összenyomják, majd áram átbocsátás által az érintkezési helyek gyorsan felhevülnek. A hegesztési hőmérséklet elérése után a két felet összesajtolják (a munkadarabok homlokfelületén képlékeny alakváltozás megy végbe), a fém egy része sorja formájában kinyomódik. Leolvasztó ellenállás-tompahegesztés A munkadarabok befogása után bekapcsolják az áramot, a munkadarabokat egymáshoz közelítik. A hegesztendő felületeket többször össze-érintik és széthúzzák, az érintkező pontokat a keletkező szikrák és ívek megolvasztják. A homlokfelületeken folyékony fémhártya képződik, majd a feleket összesajtolják. Bertha 64

65 65 Bertha Tompahegesztéssel készült kötések

66 Dörzshegesztés A kötéshez szükséges hőt az összekötendő felületek relatív elmozdulásakor keletkező súrlódás létesíti. Az érintkező felületek felmelegedése után a relatív mozgás megszűnik, és a munkadarabokat nagy nyomással összesajtolják. Hozaganyag nélküli kötés keletkezik. Bertha 66

67 A dörzshegesztés elve Bertha 67

68 Dörzshegesztéssel készült kötések Bertha 68

69 69 Bertha Ultrahangos hegesztés A kötés a felületek olvadáspontja alatt f = 4…60 kHz frekvenciájú ultrahang rezgések és szorító erő hatására alakul ki.

70 Példák ultrahangos kötéssel készült termékekre Bertha 70

71 71 Bertha Robbantásos hegesztés Sajtolóhegesztés, amelynél a kohéziós kötést robbanóelegy detonációja hozza létre. A borítólemez vastagsága 0,1….30 mm, nyúlása > 5 % legyen.

72 Robbantásos hegesztéssel kialakított kötések Alumínium - acél Titán - acél Bertha 72

73 73 Bertha Forrasztás Célja: mechanikus vagy elektromos kapcsolat létrehozása két vagy több alkatrész között. Csak a hozaganyagot olvasztjuk meg, amely a tervezett kötés helyén újból megdermedve adhéziós kapcsolatot hoz létre az összekötendő elemek között. Ehhez a felületeket megfelelően tisztítani kell. Fajtái: keményforrasztás: viszonylag nagyobb szilárdságú kötések; lágyforrasztás: viszonylag kis mechanikai szilárdságú, de biztonságos elektromos kapcsolatok létrehozása érdekében.

74 74 Bertha A lágyforrasztás anyagai eszközei és segédanyagai

75 75 Bertha A felületek tisztítására gyantát vagy forrasztózsírokat használunk, a forrasztást elektromos fűtésű forrasztópákával végezzük. A keményforrasztás eszközei, anyagai és segédanyagai Általában a gázhegesztés eszközeit használjuk, a forrasztópálca réz és ezüst alapanyagú (olvadáspontja o C). Az alkalmazott folyósító- és tisztítószer a bórax.

76 76 Bertha A forrasztás előnyös tulajdonságai: az alacsony forrasztási hőmérséklet, nem keletkeznek hő okozta feszültségcsúcsok, elhúzódások, repedések, jó a villamos vezetőképesség, jók a tömítési tulajdonságok, mivel a forraszanyag rugalmassági modulusa általában kisebb az alapanyagénál, ezért a kötés rugalmasabb. Hátrányos tulajdonságai: az aránylag kis terhelhetőség, a gondos előkészítés igénye, a forraszanyagok viszonylagos drágasága.

77 77 Bertha A forrasztott kötések méretezése A legkedvezőbb forrasztási varrat a nyíró igénybevételnek kitett átlapolt vagy hevederes kialakítás. A forrasztás húzó igénybevételre kevésbé alkalmas. A szilárdsági méretezést egyenletes nyírófeszültség eloszlás feltételezésével végezzük: Az egyszerűsített méretezés alapegyenlete: ahol: b: a lemez szélessége, l: az átlapolás hossza. A kötést az alapanyaggal egyenértékű teherviselésre méretezve:

78 78 Bertha Ragasztott kötések Előnye: az érintkező felületek teljes terjedelmében biztosítja a kötést, elmaradnak a szegecsek számára készített lyukak, amelyek helyi feszültségcsúcsokat okozhatnak, nincs szükség az anyagok helyi felmelegítésére, amelyek hegesztésnél az anyag vetemedésével járó feszültségeket okozzák, a különböző fémek összekötésén kívül fémes-nemfémes kapcsolat is létesíthető.

79 79 Bertha Lemezek ragasztott kötése: a)kötés korcolással b)átlapolt kötés c)kötés tompa illesztéssel

80 80 Bertha Ragasztott csőkötések: a)Tokos kötés b)Kötés tágítással A ragasztóanyag felvitele előtt a ragasztandó felületeket tisztítani (zsírtalanítani) kell és csiszolással, homokszórással célszerű érdesíteni.

81 81 Bertha A ragasztott kötések kialakítási szempontjai: A ragasztott kötések szilárdsága csak részben függ a felhasznált ragasztó tulajdonságaitól. Nagymértékben befolyásolja azt a kötés helyes, vagy helytelen szerkezeti kialakítása is. Elsősorban nyíró igénybevételnek tehető ki, ezért terhelőerő irányú átlapolt vagy hevederes kötést célszerű kialakítani. Nagy hajlító igénybevétel hatására megindul a lefejtődés, a lemezszélek felválása és csökken a kötés szilárdsága. A lefejtődés veszélyét csavarkötéssel, szegecseléssel, ponthegesztéssel, a lemezszél aláhajtásával, vagy kettős lemezvég kialakítással lehet elhárítani.

82 82 Bertha


Letölteni ppt "1 Gépészeti ismeretek Bertha. 2 3 HEGESZTÉS Hegesztés: azonos, vagy közel azonos összetételű fémek, illetve ötvözetek egyesítése hőhatással, fémhozaganyag."

Hasonló előadás


Google Hirdetések