Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése, a fejlesztés perspektívái.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése, a fejlesztés perspektívái."— Előadás másolata:

1 A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése, a fejlesztés perspektívái

2 „Aki elsősorban tanítani akar, annak számára a pedagógiának két fő fejezete van: az amit és ahogyan: anyag és módszer. Aki elsősorban nevelni akar, annak számára az amit és ahogyan a célt és a légkört jelenti.”

3 Tanulás, mint kulcsfontosságú teljesítmény forrása és alakítója az interperszonális kapcsolatok szerveződésének megvalósítási területe a pedagógus és gyerek együttműködésének a tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskolai munkának siker kulcsa a pedagógusok részéről a feltételek megteremtése, valamint a gyerek érettsége, tanulásra alkalmas személyisége

4 Mi a szerepe a teljesítménynek? iskolakezdés (büszkeség, bizonytalan várakozás, szorongás az újtól, tanulási vágy, bizakodás, hogy meg tudjon felelni - önbizalom, optimizmus a megfeleléshez) szociális kapcsolatok (szülő, pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása) Miért?

5 6-7 éves gyereknél hiányzik a teljesítménymotiváció, azért teljesít, hogy eleget tegyen a szeretett személy kívánságainak, örömet szerezzen, elismerést és szeretetet kapjon viszonzásul- külső, érzelmi motiváció ösztönző ebben a korszakban a szeretet vagy ennek elvesztésétől való félelem

6 pedagógus is biztosíthatja a motiválást pedagógus-gyerek viszonya meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát az értékelés fokozza a gyerek tanulási kedvét, alakítja önértékelését, igényszintjét a pedagógus értékelései a gyerek számára alapvető értékmérők, ehhez a szinthez mérik önmagukat, e mentén hasonlítják össze teljesítményüket és önmagukat egymással

7 Jól teljesítő gyerek vonzóvá válik a többiek számára keresik a barátságát, elfogadják véleményét szociális poziciója kedvezően alakul a csoportban önértékelése, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően alakul a tanulás belsőleg motiválttá válik

8 Teljesítményzavarok nehézkes, ügyetlen mozgás maszatos rajz szálkás írás csúnya füzet tájékozódási hiányosság nyugtalan, hipermotilis viselkedés, félénkség, szorongás

9 a teljesítményzavarok jól érzékelhetőek a gyerek és a társai számára még akkor is, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli a kérdést a gyerek megtapasztalja, hogy nem tudja úgy, vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai ha nem is kap elmarasztalást, nem dícsérhetik

10 Teljesítményprobléma/viselkedészavar a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud teljesíteni eljuttatja a gyereket az alacsony önértékeléshez és önbizalomvesztéshez a kevés szociális megerősítés és eltérő teljesítmény rontja a szociális pozíciót a társak értékelése, elfogadása, elutasítása a teljesítményre kapott pedagógiai értékeléstől függően alakul ebben az életkorban

11 nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus- gyerek kapcsolat, mert a pedagógusnak objektíven kell értékelnie a teljesítményt a szociális kapcsolatok megromlása érinti legérzékenyebben a gyereket, megpróbálja a figyelmet a legkülönbözőbb módon magára irányítani torz, kompenzáló viselkedés

12 bohóckodás, rezignált érdektelenség eredete sokszor a teljesítményzavarban keresendő ”másság“ torz reakciót eredményezhet a gyerek és környezete kapcsolatában, nehezíti a beilleszkedést elindulhat az antiszociális személyiségfejlődés irányába

13 felmérések szerint, német antiszociális serdülők 80%- nál áll fennt tanulási alkalmatlanság iskolakezdéskor és iskoláskorban halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémák vezettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez

14 Tanulási zavar szélesebb kontextusa az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal nagyobb területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, iskolai karrier alakulása A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS- ÖNÉRTÉKELÉS, IGÉNYNíVÓ, SZOCIABILITÁS IS ENNEK MEGFELELŐEN ALAKUL

15 Csak azokat a gyerekeket kell beiskolázni, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a lemaradásukat még iskoláskor előtt kompenzálják

16 Tanulási képességet meghatározó pszichikus képességek diagnosztizálása elméleti kutatások a pszichikus funkciók szerepét vizsgálják a tanulási képességek fejlődésére nézve normál fejlődés jellemzői esetén diagnosztizálható a beiskolázáshoz szükséges pszichikus fejlettség és a különböző okokból eredő fejlődési rendellenesség

17 intelligenciatesztek és iskolai osztályzatok közti korreláció 0,5 vagy ennél magasabb érték (Johnson 1979) csak nagyon globális jóslat, hogy milyen a gyerek teljesítménye különböző tanulási képességzavarok magas IQ mellett is előfordulnak

18 intelligenciateszt feladatai alapján nehéz arról valamit mondani, hogy milyen már meglévő képességeket kell figyelembe venni, ha fejleszteni akarunk az észlelési és az észlelési mozgásos strukturálódás vizuo- motoros Gestalt funkciók fejlődése megbízhatóbb előrejelzést ad

19 A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése a vizuo-motoros Gestalt funkciók fejlődése az iskoláskort megelőző fejlődési fázisban 3-6 éves korban játszódik le 3 éves kor előtt az észlelési és mozgásos funkciók egymásba fonódva működnek 3-6 éves korr a látásé a főszerep ( alaklátás, tér és formaérzékelés, színfelfogás)

20 1. Alaklátás A. Globális látásmód, strukturálatlan, egészleges felfogás nem tudja a gyerek a részleteket felismerni nincs összhang a vizuális és motoros funkciók között (vizuálisan megkülönbözteti a geometrikus formákat, rajzaiban egyforma alakzatokat produkál)

21 B. A 4-5 évesek alakfelfogása analitikus felismeri az egyes struktúraelemeket, de azokat izoláltan, egésszel való összefüggés nélkül ragadja meg C. Strukturált egész Egész/rész felfogása és az összefüggés helyes felismerése az írás, olvasás tanulásának alapvető kritériuma

22 2. Formaérzékelés (forma, méret, felület, nagyság) csak egy dimenzió mentén tudja megkülönböztetni a gyerek, két elem összehasonlításával nem boldogul a felismerés alakulása a látási konstanciák fejlettségétől függ 5-6 éves korra képes több tárgyat elrendezni nagyság, szín, forma szerint

23 3. Színfelismerés már a 3 éves gyerek is képes, a megnevezésüket még tanulni kell absztrakciós tevékenység, elvont sajátosságot kell kiemelni az egymástól különböző tárgyakból

24 az alak-forma-nagyság-szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése alapköve egy konstans világ felépítésének ezeknek a funkcióknak a működése alapfeltétele a magasabb rendű megismerési folyamatoknak a sikeres tanuláshoz szükséges értelmi működésekhez

25 azonos korosztályú gyerekek esetén nem a szenzoros megkülönböztetésben, hanem a szenzoros jelentések verbalizációjában van a különbség ez összefügg a szociális környezet beszédfejlettségével nem azért nem tudja sok gyerek megnevezni, mert nem ismeri fel, hanem mert hiányoznak szókincséből a szavak, amelyekkel leírhatná a különbséget

26 4. Térészlelés a térirányok leképzésének alakulása a mozgásfejlődés milyenségétől és a testséma tudatosulásának alakulásától függ a testséma szervezet és a környezet, valamint a szervezet és részei közt fennálló térbeli reakciók leképezése, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe való integrálódása

27 4-10 éves kor között zajlik a fejlődés a testi tudatosság kialakulása képezi az alapját a testen kívüli világ érzékelésének, a tárgyak téri irányokba való elhelyezésére fokozatosan alakul ki, jobb és bal irányok megkülönböztetése, szimmetrikus testrészek megkülönböztetése 6 éves kor körül a keresztirányú asszociációk kialakulása

28 5. Motoros fejlődés a test feletti uralom a neuro-muszkuláris érési folyamatok függvényében alakul ki testtartás, egyensúlyozás, járás első két évben alakul ki 3-6 éves korban az alapmozgások birtokában a finom motorika fejlődik 7 éves korra teljesedik ki, ami optimális alapot biztosít a tanuláshoz

29 6. A taktilis felismerés és diszkrimináció fejlődése A. 3,5-4 év körül képesek az ismerős tárgyak azonosításra, taktilis explorációjuk globális és passzív B. 4,5-6 éves korban egyenes és görbe formák elkülönítése, de a csoporton belül nem tesz különbséget C. 6 életévtől már módszeres explorációt alkalmaz és biztonsággal tesz különbséget a komplex formák között, mint csillag, kereszt, rombusz

30 6 éves korra kialakul a totális érzékelő apparátus, ami elengedhetetlen feltétele a fogalmi szintű megismerésnek ha a periódus végére nem kielégítő a motoros rendszerek fejlettsége és összerendezettsége, akkor áll elő a tanulási zavar, az ún. tanulási képtelenség a gyerekek %-a mutat ilyen zavarokat

31 A tanulási képesség “A tanulási képesség a tanulás tanulásának képessége... Ha a tanulási képességet egy pszichikus rendszernek tekintjük, akkor a következő nagyobb alrendszereket különíthetjük el benne: kognitív képesség, kommunikatív képesség, motorikus képesség, kreatív képesség, orientációs képesség, szociális képesség.” (Mesterházi 1998)

32 Tanulási nehézségek okai 1. Neuropszichológiai elméletek minimális agykárosodás idézi elő, amely nem eléggé kiterjedt a mentális retardációhoz, hanem szelektív hatásától fogva változó deficiteket okozhat az agysérült gyerekek ügyetlensége a motoros és percepciós rendszerek hiányos integrációjából fakad

33 az észlelési folyamatok nem biztosítják a motoros tevékenységhez jól strukturált mintákat az MCD (Minimális cerebrális diszfunkció) esetében a központi idegpályák kapcsolatában jelentkező kisebb vagy nagyobb zavar okoz rendellenességet valamelyik területen

34 MCD diagnózist használva a tíz leggyakoribb karakterisztikus jegy hiperaktivitás perceptuo-motoros zavarok emocionális labilitás általános koordinációs deficitek figyelemzavarok impulzivitás gondolkodás és memóriazavarok

35 speciális zavarok az olvasás, számolás, írás és helyesírás területein beszéd és hallás zavarai kétséges neurológiai jelek és EEG rendellenességek

36 Perceptuális és perceptuo-motoros elméletek A. A perceptuo- motoros zavarokat hangsúlyozó irányzat szerint a zavarokat a perceptuo- motoros rendszer elégtelen koordinációja és integrációja okozza (Kephart, Hallahan, Cruickshanck) B. A vizuo-motoros integráció és szemmozgások zavarait feltételező irányzat (Getman, Kane)

37 C. Perceptuális zavarokat kiemelő megközelítés (Frostig, Horne, Fernand, Blau) szerint az ingerek pontos asszimilációjához szükséges perceptuális folyamatok elégtelen működése okozz a zavarokat

38 Viselkedéslélektani megközelítés a tanulási nehézséget, tanulási alkalmatlanságot nem úgy tekintik, mint a háttérben rejlő idegrendszeri vagy pszichológia rendellenességet, hanem viselkedési problémaként fogják fel korrekció viselkedésterápiával

39 Nyelvi fejlettséget hangsúlyozó elméletek a nyelv az alapvető és nélkülözhetetlen eszköz, amely segítségével a gyerek tájékozódhat a világban a percepció és a nyelv adják a fogalmak nyersanyagát kellő nyelvfejlettség nélkül elképzelhetlen a tanulás

40 Tanulási nehézségek főbb tünetei Viselkedés, aktivitás területén mutatott zavarok-impulzivitás, hiperaktivitás Figyelemzavarok, figyelemkoncentrációs problémák Percepció és motorikum területén mutatott zavarok Gestalt látás problémái Téri orientációs problémák

41 Nyelvi fejlettség zavarai Szekunder módon kialakult tünetek pl. szorongás, kudarcelvárás, agresszió, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltő viselkedés

42 Az említett funkciózavarok, teljesítményproblémák az egyedi fejlődés nagyon konkrét szakaszától kezdődően kiváltói lehetnek a viselkedési rendellenességeknek


Letölteni ppt "A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése, a fejlesztés perspektívái."

Hasonló előadás


Google Hirdetések