Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szövetkezeti válasz a globalitás kontra lokalitás paradigmájára Veszprém 2015. november 21. Szabó Zoltán CSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szövetkezeti válasz a globalitás kontra lokalitás paradigmájára Veszprém 2015. november 21. Szabó Zoltán CSc."— Előadás másolata:

1 Szövetkezeti válasz a globalitás kontra lokalitás paradigmájára Veszprém november 21. Szabó Zoltán CSc.

2 Globalitás és lokalitás Ténylegesen egymásnak ellentmondó paradigmák? A két fogalom viszonya mennyire objektív/ szubjektív ? Egyéni és társadalmi viszonylatok ? Új, vagy újratermelődő jelenség ? Miként, és milyen szinten van megoldás?

3 A globalitás megközelítése Dimenzió - transzcendens világ/materiális világ) -anyagi(asult) és tudati valóság -természet/gazdaság/társadalom makro- és mikro szinten - térbeliség, történeti időbeliség, szektorok kölcsönhatása Valóság/virtualitás

4 Globalizáció Mit értünk alatta? a világ nemzetköziesedése ? világméretű szabad piacgazdaság ? univerzális piacok és kulturális homogenizálódás ? értékrendek és életmód minták terjedése /terjesztése ? Végső lényege: integráció kölcsönös függésrendszer gazdasági, társadalmi és politikai szereplők hálózatokba szerveződése

5 Globális és lokális viszonya Kölcsönös feltételezettség Glokalizáció - marketingstratégia (globális termék igazítása a lokális piachoz) -globális és lokális kultúrák kölcsönhatása -globális és a lokális erőforrások koncentrálására, összekapcsolására épülő stratégia. Lokalitások versenye ?

6 Globális kihívások és a válasz Vészriadó: The Limits to Growth Demográfiai robbanás Élelmezési problémák Urbanizációs problémák Nyersanyag- és energetikai kérdések Környezeti problémák Globális regionális különbségek (szegény/gazdag országok/régiók) Politikai/katonai/kulturális konfliktusok Válasz: lokalitás?

7 Lokalitás Kölcsönös összefüggésben lévő és önerősítő intézkedések és eljárások rendszere, amely Diszkriminatív a „helyi” javára. Politikai és gazdasági keretet kínál a helyi gazdaságok újradiverzifikálására Autonóm közösségek kohézióját erősíti Csökkenti a szegénységet és egyenlőtlenségeket Megélhetési feltételeket javítja Erősíti a társadalmi gondoskodást és a környezet védelmét Forrás: Colin Hines: Localization. A Global Manifesto (2000)

8 Lokalitás másként A lokalizáció alapvetően a hatalomelosztás megváltoztatását, a döntési jogkörök áthelyezését jelenti a nem választott transznacionális vállalatoktól, nemzetközi szervezetektől a demokratikusan választott helyi közösségekhez. A "lokális" vagy "helyi" jelző konkrét kérdésektől függően jelentheti a nemzetállamot, a nemzetállam valamely részét vagy földrajzilag összekapcsolódó nemzetállamok régióját. A lokalizáció közgazdaságtana arra a statisztikailag bizonyítható tényre épül, hogy az emberi szükségletek túlnyomó része helyileg gazdaságosan kielégíthető. Forrás: Lóránt Károly: Amiről Ricardo nem így álmodott , Magyar Hírlap

9 Transznacionális cégek hálózati kapcsolódása Forrás S. Vitali, J.B. Glattfelder, and S. Battiston: The network of global corporate control 2010

10 Következmény 1308 transznacionális cég adja a világ árbevételének 20%-át, kapcsolódásaikon keresztül további 60 %-át Ebből 147 transznacionális cég rendelkezik a világ árbevételének 40 %-ával Az 50 legnagyobb cégnek több, mint 90 %-a pénzintézet, vagy biztosító társaság

11 Veszélyek globális versus lokális szinten Globális erőfölény Túlmonopolizál, verseny hiánya Korlátlan érdek és lehetőség a társadalmilag nem kontrollálható nyereség növelésére A profit magánosítása és a veszteség társadalmasítása Magas belépési tőkeigény Alacsony foglalkoztatási képesség Információs monopólium / menedzseruralom Legitimáció nélküli döntések Társadalmi diszfunkciók felerősödése Lokális erőfölény Döntések szakmai megalapozottsága, és gyorsasága esetenként kérdéses Felerősödhetnek az anarchikus erők Korlátozott erőforrások (anyagi, szellemi ) Versenyképtelen léptékarány miatt erőforrások gazdaságtalan kihasználása A „helyi” szakmailag indokolatlan preferálása Esetenként ellenállás a nemzeti szinttel szemben is Erőfölény helyett erők egyensúlya szükséges

12 A egyensúly szintje ?

13 Az egyensúly kritériuma Cél: társadalomi igazságosságra törekvés Eszköz: tulajdonosi viszonyokat méltányosan kezelő intézményesült rendszer Társadalmi különbségek igazságosság alapján történő kiegyenlítése: „maximin” szabály A társadalom intézményeit úgy kell meghatározni, hogy a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek a legkevésbé előnyős helyzetűek számára a legelőnyösebb legyenek. Ez a társadalom jólétének szempontjából azt jelenti, hogy a társadalomban elsődleges figyelmet a legrosszabb helyzetben lévőkre kell fordítani, azokra, akik a legkevesebbel rendelkeznek az alapvető javakból, és az ő helyzetüket kell javítani, hogy a társadalom egészének a jóléte növekedjen. Forrás: Rawls, J. (1993): Az igazságosság elmélete. In Kindler J. – Zsolnai L. (szerk.): Etika a gazdaságban. Keraban, Budapest, pp. 45–56.

14 Társadalmi javak és szövetkezeti alapelvek Szövetkezeti alapelvek önkéntesség és nyitott tagság demokratikus tagi ellenőrzés tagok gazdasági részvétele autonómia és függetlenség oktatás, képzés szövetkezetek közötti együttműködés közösség iránti elkötelezettség Társadalmi javak szabadság egyenlőség anyagi javak környezet védelme emberi jogok részvétel a közéletben Eredmény: átláthatóság, állami bevételek emelkedése, bizalom erősödése, egyéb társadalmi javak forrásának bővülése Forrás: Szabó Z: Közjavak, szövetkezet Gazdálkodás 2013/3

15 A szövetkezet kétarcúsága Demokratikus intézmény (1 tag - 1 szavazat) Közgyűlés /tulajdonosi testület/ hatásköre: tagsági feltételek alapszabály(nem társasági szerződés!) vezetők választása pénzügyi alapok és szabályok (vagyoni hozzájárulás/részjegy/, tagi garanciák a működéshez, konszolidáció, nyereség felosztás alapelvei, belső és külső hitelezés, hosszú lejáratú kölcsönök) Üzleti vállalkozás (menedzsment döntés) Jellemzően választott vezetők által ellenőrzött alkalmazotti jogviszony szakmai és marketing döntések működési döntések szállítási, és értékesítési szerződések piaci értékesítéssel összefüggő tevékenységek

16 A szövetkezetek sikeres működésének feltételei Politikai Világos, és következetes gazdaságpolitika a KKV-k életképességének lényeges prioritásával. Korlátlan liberalizmus helyett méltányos liberalizmus. Gazdasági Erős versenyhelyzet az erőfölényben lévők nyomása mellett. Jogi A szövetkezeti alapelvek jó alkalmazása, jogilag és gazdaságilag kompenzálva a tagok önkorlátozó magatartását. Társadalmi Nyitottság a partnerségre, etikai attitűd a szövetkezeti értékek alkalmazására. Egyéni Tudatosság, autonóm gondolkodás, felelősség, altruista magatartá s.

17 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket ! HANGYA SZÖVETKEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1075 Budapest, Károly körút 5/a., Tel: ; Tel/fax: Mobil: Honlap:www.hangyaszov.hu


Letölteni ppt "Szövetkezeti válasz a globalitás kontra lokalitás paradigmájára Veszprém 2015. november 21. Szabó Zoltán CSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések