Isten teremtése és a „Több” utáni vágyódásunk Presented by Larry R Evans, DMin Associate Stewardship Director, Coordinator for Adventist Deaf Ministries.

Az előadások a következő témára: "Isten teremtése és a „Több” utáni vágyódásunk Presented by Larry R Evans, DMin Associate Stewardship Director, Coordinator for Adventist Deaf Ministries."— Előadás másolata:

1

2 Isten teremtése és a „Több” utáni vágyódásunk Presented by Larry R Evans, DMin Associate Stewardship Director, Coordinator for Adventist Deaf Ministries International [ADMI] General Conference of Seventh-day Adventists EvansL@gc.adventist.org ; 301-680-6185

3 Kvíz 1.A sáfárság egy másik szó a pénzkezelésre? Igaz vagy Hamis? 2. Az első kérdés, amit bibliai sáfár feltesz az, hogy „Mit csináljunk?” Igaz vagy Hamis?

4 Kvíz, folyt. 3.Isten a tulajdonos. Mi nem vagyunk. Igaz vagy Hamis ? 4.Egy sáfár számára, aki szereti az Urat, nincsenek korlátok. Igaz vagy Hamis? 3.Isten a tulajdonos. Mi nem vagyunk. Igaz vagy Hamis ? 4.Egy sáfár számára, aki szereti az Urat, nincsenek korlátok. Igaz vagy Hamis?

5 Kvíz, folyt.. 5.Mózes első könyve első négy fejezete alapján mi az a két kérdés, amit minden sáfárnak meg kell válaszolni? 6.Embertársunk őrizője kell, hogy legyünk? Igaz vagy Hamis? 5.Mózes első könyve első négy fejezete alapján mi az a két kérdés, amit minden sáfárnak meg kell válaszolni? 6.Embertársunk őrizője kell, hogy legyünk? Igaz vagy Hamis?

6 Kvíz, folyt.. 7.Lehetséges megváltva lenni valamitől anélkül, hogy megváltva legyünk valamiért? 8.A bibliai sáfárság azon alapul, hogy kicsoda Isten és mit tett. Igaz vagy Hamis? 7.Lehetséges megváltva lenni valamitől anélkül, hogy megváltva legyünk valamiért? 8.A bibliai sáfárság azon alapul, hogy kicsoda Isten és mit tett. Igaz vagy Hamis?

7 BEVEZETÉS

8 Könyvek, amelyeket nem írtak meg Gondolkoztál már azon, hogy miért nem írt senki könyvet arról, hogy hogyan válhatsz depresszióssá? Miért nem írt még senki könyvet arról, hogy a „Hét legjobb út a félelemhez”? Vagy, hogy miért nem írták meg azt a könyvet, hogy „Hét lépés az igazán kiábrándult élethez”?

9 Többre lettünk teremtve Isten nem arra teremtett, hogy –Depressziósak legyünk –Féljünk –Vagy, hogy az életünk tele legyen kudarccal Azonban sokak számára az életet így lehetne körülírni.

10 Csak két tragédia az életben 1. Nem kapjuk meg azt, amit akarunk. 2. Megkapjuk azt, amit akarunk!

11 „Többet” Salamonnak 1.A világ legnagyobb háreme. 2.Kétszer akkora ház, mint a templom. 3.Egy jól felszerelt hadsereg 4.Egy olyan gazdaság, amely anyagi biztonságot adott neki.

12 Salamon bukása Salamon szava, hogy „adj nekem többet” oda vezette őt, hogy kevésbé bízzon Istenben, és jobban azokban az erőkben, amiről úgy gondolta, hogy van neki. Ily módon irányíthatta azt, amit akart. Elveszítette a célt, amikor szem elől tévesztette Istent. A „több” világa kevesebb életet jelentett.

13 Salamon Végül felismerte azt, hogy az emberi törekvés Isten nélkül „értelmetlen” -- Préd 12:10 „emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében.” – Préd12:3

14 A történet ereje A bibliai történetek segítenek megérteni a világot –Az események és jelenségek egy történelmi vonal részei – A jelentősége nyilvánvaló lesz, amikor a történetet egészében látjuk. –Mi nem vagyunk a történet, de a történet része vagyunk.

15 Isten története A történet homályos és zavaros lehet, amikor nem mint egészet látjuk.

16 Egy nem teljes történet Egyesek megpróbálták lekorlátozni Isten történetét csupán két részre: –A bukás(Bűn) és a Kereszt. Ily módon kifelejtették a könyvtámaszt!

17 A sáfárság, mint Isten történetének része A sáfárság része Isten történetének, de nem egy különálló történet. Nem korlátozható egy adománykosárra vagy valamilyen pénzgyűjtési módszerre..

18 A történet elemei A történet gyakran egy létező problémát tár fel. A probléma azért probléma, mert eltorzítja, megrontja azt, amilyennek az életet Isten eredetileg szánta. Másodszor, a történet megoldást kínál – valami olyat, ami helyrehozza az életben a megfelelő egyensúlyt. Az igazi biblikus, holisztikus sáfárság pontosan ezt teszi. Feltárja a problémát, de megoldást is ad.

19 A teljes evangéliumi történet 1.Teremtés – Az ember Isten képére teremtetett. –Jele egy különleges kapcsolatnak Isten és az ember között. –Egy azonossággal és egy céllal kezdünk.

20 A teljes evangéliumi történet 2. A bukás (Bűn) – A bűn megtörte ezt a különleges kapcsolatot és veszélybe sodorta jövőnket.

21 A teljes evangéliumi történet 3. Megváltás (Kereszt) – Isten közbelépése a bűnbocsánattal és gyógyulással helyreállítja Isten tervét.

22 A teljes evangéliumi történet 4. Helyreállítás – Megújult bizalom Istenben. Nem szabad a jövőt a jelenleg látható dolgok korlátai közé szorítanunk.

23 A fél történetek veszélye 1. Gyakran, amikor elmondjuk Isten történetét a fókusz a bűnesettel kezdődik 2Mózes 3- ban és a kereszttel fejeződik be (Megváltás).

24 A fél történetek veszélye Ha Isten történetét a bűnesettel kezdjük, akkor egy ítélkező történettel kezdünk! Ebben az esetben először úgy látjuk Istent, mint aki megmenti az embereket valamitől és nem valami számára.

25 A fél történetek veszélye Kevés jelentősége van annak, ha azt mondjuk az embereknek, hogy ne éljenek egy bizonyos módon, ha nem osztjuk meg velük, hogy mi volt a cél, hogy miért éljenek. A keresztény élet hasznát megtapasztalhatjuk most ÉS az örökkévalóságban.

26 A Biblia alapelve Isten egy olyan életre teremtett bennünket, amely nem korlátozódik csupán önmagunkra! A bűn arra késztet bennünket, hogy írjuk meg a saját történetünket, aztán Istennel aláíratjuk!

27 A fél történet veszélye 4. A teljes történettel a helyreállítás visszavisz bennünket Isten eredeti tervéhez és céljához. A jövő annak az Istennek a kezében van, akiben megbízunk.

28 Alkalmazás a sáfárságra 1.Az igazi biblikus sáfárság szerepet játszik Isten történetének mind a négy részében, amit gyakran evangéliumi történetnek nevezünk (Mózes 1. könyvétől a Jelenésekig) 2.Felelősségünk Isten történetének a könyvtámaszait is beiktatni: Teremtés és Helyreállítás. 3.Egyesek a teljes történetet az „evangéliumi történetnek” nevezik. Az adventisták Jel 14-re utalva, az örökkévaló evangéliumnak nevezik.

29 A teljes történet hatása Amikor elmozdulunk attól, hogy „valamitől megmentve” a „valamiért megmentve” irányába, új lehetőségek nyílnak meg: 1.„Buzdítás, nem támadás 2.Alkotók, nem alkalmazottak 3.Megalapozva, nem megzavarva 4.Közösségben, nem egyedül 5.Kultúrától független, nem ‘illeszkedő’” Gabe Lyons in The Next Christian, p.67

30 FONTOS, HOGY HOL KEZDJÜK EL ISTEN TÖRTÉNETÉT 1 MÓZES1-4

31 Kezdjük megfelelően 1Helytelen első kérdések: a.Kik vagyunk? b.Mit csináljunk? 2Helyes első kérdések : a.Kicsoda Isten? Mit tett Ő? 3Ha Istennel kezdjük, ez az egész történetet a helyes perspektívába helyezi.

32 ISTEN BEMUTATKOZIK NEKÜNK Isten nevei 1 Mózes 1 és 2-ben

33 1 Mózes 1 Magasztos Istene “Kezdetben Isten...” 1 Móz1:1 Istentiszteletre hívás! Elohim, az a szó, amely Isten nevét jelenti 1 Mózes 1-ben, úgy mutatja be Istent, mint a Hatalmast, Teremtőt és a világegyetem Bíráját.

34 1 Mózes 1 Elohim-ja 1 Mózes 1-ben Isten hatalmas ereje képes elébe menni a szükségleteknek, mielőtt azok jelentkeznének! –Vizek(1:6) -- Halak(1:20) –Égbolt(1:8) – Madarak(1:20) –Szárazföld(1:9) – Állatok(1:24,25) –Benépesített föld(1:1-25) – ember(1:26)

35 Az ember Isten képe Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik.” 26. vers

36 Az ember Isten képe 28 Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen.”

37 A teremtés történet Isten 1 Mózes 1-ben a.1 Mózes 1 így kezdődik: „Kezdetben Isten…” b.Isten örök. Minden teremtett dolog előtt létezett. Ő „volt”. c.Isten léte nem függ semmilyen külső erőforrástól. Ő „az „ élet. d.Isten a Teremtő és Fenntartó. Ő nemcsak megteremtett bennünket (26-29), hanem fenn is tart! (29. vers).

38 Isten 1 Mózes 1-ben e.Isten nagyobb annál, amit teremtett. 1 Mózes nem hagy helyet az animizmusnak (lelket tulajdonít a növényeknek és az élettelen tárgyaknak) vagy a panteizmusnak (azonosítja Istent az univerzummal).

39 Isten 1 Mózes 1-ben f.1 Móz 1 hívás Isten imádatára azért, aki és azért, amit tett. g.1 Móz 1 hívás Isten tiszteletére. h.Isten a teremtett világgal marad – Ő nem egy hiányzó Isten. i.Isten a szeretet, ami sokkal magasabb rendű annál, hogy a szeretet Isten.

40 Isten képe és ami azonosságunk Istent Teremtőnként látni az első lépés az azonosságunk és életcélunk megértésében. A „több” utáni vágyunk beteljesedést nyer abban, amikor Isten azt mondta, hogy az Ő képére teremtettünk. Isten a „több forrása” lesz – minden pótlék kevesebbet nyújt, de többet állít.

41 Isten képe és ami azonosságunk A teremtéstörténet a hit és a bizalom alapját képezik. Nincs elfelejtett szükséglet. Isten tervez, Isten teremt, Isten fenntart.

42 Isten 1 Mózes 1-ben Isten ránk bízza az általa teremtett világot és azt kéri, hogy töltsük be az újonnan teremtett világot és hajtsuk uralmunk alá. (1Móz 1:26-28) Ez lesz az alapja a mi sáfárságunknak ÉS személyes azonosságunknak, valamint beteljesülés érzetünknek.

43 Ádámnak és Évának az Ő gondnokaivá kellett válniuk Partnereivé a világról való gondoskodásban és bizonyságai az egész világmindenség számára!

44 Isten 1 Mózes 1-ben Az 1 Móz 1 és 2-ben szereplő teremtéstörténet alapját képezi annak, amit Isten a maga tulajdonának vall és annak a kinyilatkoztatásnak, hogy nem egy utólagos gondolat voltunk. 1 Móz 1-ben Isten erején, hatalmán és fenségén van a hangsúly

45 ISTEN MÁSODIK NEVE Yahweh

46 Isten héber neve 1 Móz 2- ben - újra bemutatja Istent, mint Jótevőt 1 Móz 2 Istent Yahweh-ként mutatja be számunkra (YHWH) – Kifejezi azt a gondolatot, hogy Isten közösségi lény, aki célt ad mindennek, amit teremtett.

47 Teremtéstörténet 1 Móz 2: újra bemutatja Istent a.1 Móz 2 úgy mutatja be Istent, mint Yahweh—a szövetség Istene – az ígéreteit megtartó és megbízható Isten! b.A megbízhatóság fontossága - fontossá válik amiatt, ami a 3. ás 4. fejezetben következik.

48 Isten Ember Isten Ember c. Ez a felfogás Isten vágyát tükrözi egy egyedülálló közösségre velünk. Az Ő képére való teremtettség közösségi értelmet kap.

49 Teremtéstörténet 1 Móz 2: újra bemutatja Istent d. Ez a fejezet Istent Gondoskodóként mutatja be. e. Ádám és Éva sáfársága világosan bemutatva (1 Móz 2:15-17) és a határok meghatározva.

50 1 Móz 3 és a „Több” ígérete A „Több” üres ígérete: “A kígyó ezt mondta az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz” 1 Móz 3.4-5

51 Az ígéret kritikus hiányossága Kritikus tévedés: Az ígéret nem kapcsolódott Istenhez. Mindez meglehet neked Isten nélkül is! Éva „egy én központú többre” vágyott, és nem egy Isten központú „Többre”

52 Éva 3-szoros becsapása 1 Móz 3:6 1.Éva újrafogalmazta azt, hogy mi „a jó”. Eddig Isten határozta meg, hogy mi a jó. Látta, hogy „jó a fa eledelre”

53 Éva 3-szoros becsapása 1 Móz 3:6 2.Éva újrafogalmazta a fa szerepét, mint, ami eledelre való” és „kedves a szemnek”. Isten azt mondta, hogy a fa nem eledelre való (1 Móz 3:3). A fa a szabadság jelképe volt.

54 Éva 3-szoros becsapása 1 Móz 3:6 3.Éva újrafogalmazta a bölcsesség forrását. Istenen kívül keresett bölcsességet – a teremtettől a Teremtő helyett.

55 Isten Ember Az ember tulajdonosi szerepet igényel magának, öntekintélyre és tulajdonlásra fókuszál Ember Bűn és Isten kiszorítása isten Isten

56 T1 Móz 1. és 2. alapja összedőlt A „bukás” egy minden jóval csordultig telt kert összefüggésében történt! A „több” már mindenütt ott volt. A „kapzsiság” és nem a „szükséglet” törte össze a kialakuló kapcsolatot!

57 1 MÓZES 1. ÉS 2. KÉT KÉRDÉSE HATÁROZZA MEG A BUKÁS KÖVETKEZMÉNYEIT

58 A teremtéstörténet 1 Móz 3: A dráma elkezdődik Ádám és Éva sáfársága fókuszba kerül: –Meghatározás: Valaki, aki egy másik valaki tulajdonáról gondoskodik. –Utal az ember és az Isten közötti kapcsolatra. –Bibliai szempontból az Ige szavaival kezdődik: „Kezdetben Isten…”

59 Két kérdés Mózes 1. könyvében Ezek a kérdések minden kísértés középpontjai, és sarkalatos pontjai a bibliai sáfárságnak is. Az elveszített identitás, cél és a „több” eszeveszett keresésének középpontjában vannak, hogy betöltsék az űrt.

60 EZ A SÁFÁRSÁG KÉT LÉNYEGES KÉRDÉSE Hol vagy? és Hol van a testvéred?

61 Két kérdés Mózes 1. könyvében 1.“Hol vagy?” (1 Móz 3:9) Bízol bennem? Velem vagy ellenem vagy? Ádám és Éva azzal kerülték el a kérdést, hogy egymást hibáztatták.

62 Két kérdés Mózes 1. könyvében 2. „Hol van a testvéred?” (1 Móz 4:9) Szeretitek és gondoskodtok egymásról? Kain elkerülte Isten kérdését, hogy ő testvér, azzal, hogy átváltotta a témát „az őrizőre”

63 1 Mózes 3 és 4 9 És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia?“ „Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?" (1 Móz 4:6-9) Ki tette fel ezt a kérdést? Kain testvére őrizője kellett, hogy legyen?

64 Kain bélyege És itt is, Isten tudta a választ. Kainnak újabb lehetőséget adott, hogy megvallja bűnét, de ő kibújt a saját felelőssége alól. Kain a szüleihez hasonlóan elkerülte annak a lehetőségét, hogy megvallja tévedését. Ez azonban azt jelentené, hogy „őrizője kellett volna legyen a testvérének?

65 Kain bélyege Az őriző kifejezést csak egyszer használja ez a szakasz (4:1-11) és akkor is Kain használja (9. vers). A „testvér” szó azonban hétszer fordul elő. Nem Isten, hanem Kain szúrja be az „őriző” szót. Bibliai szempontból az „őriző” szó magában hordja az ellenőrzés és a kényszerítés jelentéseket – például a Bibliában a raboknak és a méheknek vannak őrizőik.

66 Két kérdés Mózes 1. könyvében A lényeg, amire 1 Mózes 1-4 rámutat az, hogy csak a Tulajdonosa az őrizője az embernek. Mi a föld őrizői vagyunk és nem egymáséi. Isten az őrizője az embereknek, mi pedig a kertnek és a természetnek (1 Móz 1:26-28; 2:15) és úgy kell megőriznünk, ahogyan Isten tenné.

67 Kain bélyege De, és ez nagyon fontos, mi azt a megbízást kaptuk, hogy „testvérek” legyünk (felebarátok, mint az irgalmas Samaritánus történetében) és viseljünk gondot rájuk. Egymás testvérként való kezelése a sáfárságunk és küldetésünk lényege.

68 Kain bélyege 1 Móz 1:28-ban Ádámnak és Évának uralkodniuk kell az állatokon, ami Isten képének a kifejezésre juttatása. „Isten az embert – mint képviselőjét – az alacsonyabb rendű lények fölé helyezte.” Pátriárkák és próféták, 19. oldal.

69 Kain bélyege Mózes első könyvében ez a tekintély a természetre korlátozódik. Ádámnak és Évának Isten sáfáraiként a természet világa sáfárainak kellett lenniük.

70 Kain bélyege Kain elbukott, de nem azért, mert nem „testvére őrizőjeként” viselkedett, hanem azért, mert pontosan ezt tette! Inkább őriző volt, mint felebarát. A közösséget erőszakkal helyettesítette, ezért kudarcot vallott saját sáfárságában.

71 Kain bélyege 1 Móz 4:1-11 hétszer használja a „testvér” szót. Kain, és nem Isten az, aki beiktatja az „őriző” szót. Mindezt azért tette, hogy elkerülje a felelősségét annak, hogy „testvér” legyen.

72 Kain bélyege Jézus az „irgalmas samaritánus” példázatában használja a „felebarát” kifejezést, hogy megmutassa, hogyan viszonyuljunk egymáshoz. (Lk 10:25-37; lásd még: Mt 22:36-40). Az igazi „testvérség” története.” Isten uralmat adott nekünk a föld fölött, de nem „ellenőrző hatalmat” egymás fölött.

73 Kain bélyege Figyeljük meg Ellen White bölcs magyarázatát: „Az az ember – legyen lelkész vagy gyülekezeti tag, aki megpróbál kényszert alkalmazni, vagy ellenőrzést gyakorolni egy másik ember értelme fölött, a Sátán eszközévé válik, hogy annak munkáját végezze. A menny szemében az ilyen ember Kain bélyegét viseli” 4:15) 7A, p.19.

74 Mindenképpen felelősségünk, hogy gondoskodjunk a „testvérünkről”, de miközben ezt tesszük, nem gyakorolhatunk ellenőrzést fölötte. Kezdjük azzal, hogy megértsük őt – és nem azzal, hogy ellenőrizzük vagy kritizáljuk. A kritizálással könnyen kannibálokká válhatunk. Ahogyan egymáshoz viszonyulunk, tükrözi azt, ahogyan sáfárságunkat látjuk.

75 Ennek a két kérdésnek a tovább gondolását megtalálhatjuk az Adventist Review 2008. december 18.-i számában

76 A történet összefoglalása Mi tanultunk eddig? 1.A teremtéstörténet elmondja, hogy „kicsoda” Isten és ez megadja az összefüggését annak, hogy „kik” vagyunk mi, hogy céllal teremtettünk és ez meghatározza azt, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz.

77 A történet összefoglalása 2.Az a tény, hogy Isten képére teremtettünk, magyarázza a az Istennel való kapcsolatunkat és azt, hogy hol a helyünk „Isten történetében”. 3.A bűn megváltoztatta az Istennel való kapcsolatunkat, ami végül megváltoztatta az egymással való kapcsolatunkat is.

78 A történet összefoglalása 4.A felelősségtudat és elszámoltathatóság úgy Isten, mint ember irányában elferdült és mellőzve lett a bűn miatt. A sáfárság felhívás a helyes kapcsolat helyreállítására! 5.Mindkét kapcsolatban a bűn kimozdította Istent a középpontból és az ember megpróbálta elfoglalni azt a helyet, ahol valamikor Isten volt.

79 6.Az igazi sáfárság helyreállítja azt, amit a bűn okozott és visszahelyezi Istent a központba. Ennek eredményeképpen az igazi azonosságtudat és beteljesedés helyreáll.

80 Egy időtlen igazság mindent elmond A mi azonosságunk, életünk célja, személyes beteljesedésünk mind megtalálható a Szentírás első két szavában: „Kezdetben Isten…”

81 A „Több” igazi sáfársága „Kezdetben Isten” kijelenti azt, hogy Istennek egy határozott terve és célja volt velünk.. Ebbe a kifejezésbe bele van építve a valósága annak, hogy mi a „többre” való vággyal lettünk megteremtve, de mi az a több?

82 „Több” Az első kísértéstől kezdve a mai kísértésekig, Sátán megpróbálja kiszorítani belőlünk Isten tervét velünk, az egyházzal és a világgal. Helyét önmegsemmisítéssel tölti be, bennünket félelemben, lehangoltságban és csüggedésben hagyva.

83 Isten története a többről! A Teremtő története teljes egészében Isten vágyáról szól, hogy egy sokkal bővelkedőbb életet adjon, mint ahogy azt elképzeljük. (Jn 10:10) Ezért kell elmondanunk mindenkinek Isten történetét. Ez a sáfárság üzenete. A sáfárság üzenete a többről és NEM a kevesebbről szól, de a forrás Isten, nem pedig mi magunk.

84 A sáfárság alapjai áttekintésének értéke 1.Az „örökkévaló evangélium” teljes történetének az újrafelfedezésével kezdjük.” 2.Megengedjük Istennek, hogy újra kalibrálja a lelkiismeretünket, hogy a világot egyre inkább úgy lássuk, ahogyan Isten látja.

85 3.Késztetést kapunk, hogy újragondoljuk az Istentől kapott, valamit az egymás, a szomszédaink, azok, akikkel még sosem találkoztunk és a Föld nevű bolygó iránti küldetésünk. 4.Elkezdjük újra elképzelni azokat a lehetőségeket, amelyeket Isten adott minden ember és környezete számára, ahol él.

86 5.Újra érezzük annak szükségességét, hogy átirányítsuk és átállítsuk az olyan adományainkat, mint az idő, képesség és kincs, hogy még tökéletesebben együttműködjünk Istennel a világnak való missziónkban.

87 A sáfárság a valamiért és Valakiért való élet. Mi a világmindenség Teremtőjének a partnerei vagyunk, aki nem gondolkozik kicsiben.

88 „KEZDETBEN ISTEN” A sáfárság a Szentírás első szavaival kezdődik és végződik:

89 Kvíz 1.A sáfárság egy másik szó a pénzkezelésre? Igaz vagy Hamis? [Hamis] 2.Az első kérdés, amit bibliai sáfár feltesz az, hogy „Mit csináljunk?” Igaz vagy Hamis? [Hamis]

90 Kvíz, folyt. 3.Isten a tulajdonos. Mi nem vagyunk. Igaz vagy Hamis? [Igaz] 4.Egy sáfár számára, aki szereti az Urat, nincsenek korlátok. Igaz vagy Hamis False? [Hamis]

91 Kvíz, folyt.. 5.Mózes első könyve első négy fejezete alapján mi az a két kérdés, amit minden sáfárnak meg kell válaszolni? [„Hol vagy?” and „Hol van a testvéred?”] 6.Embertársunk őrizője kell, hogy legyünk? Igaz vagy Hamis? [Hamis] 5.Mózes első könyve első négy fejezete alapján mi az a két kérdés, amit minden sáfárnak meg kell válaszolni? [„Hol vagy?” and „Hol van a testvéred?”] 6.Embertársunk őrizője kell, hogy legyünk? Igaz vagy Hamis? [Hamis]

92 Kvíz, folyt. 7. Lehetséges megváltva lenni valamitől anélkül, hogy megváltva legyünk valamiért? [Nem] 8.A bibliai sáfárság azon alapul, hogy kicsoda Isten és mit tett. Igaz vagy Hamis? [Igaz]

93 „KEZDETBEN ISTEN...” Minden sáfárság alapja: