Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaLídia Kocsisné Megváltozta több, mint 7 éve
1
your name Ártalomcsökkentés: szemlélet és gyakorlat Sárosi Péter Társaság a Szabadságjogokért és Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete www.drogriporter.hu
2
your name Ártalomcsökkentők Szakmai Közhasznú Egyesülete 2006-ban alakult meg első országos ernyőszervezet, amely kimondottan az ártalomcsökkentéssel foglalkozó szervezetek és szakemberek érdekérvényesítését koordinálja elnök: Dr. Csorba József, Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia Első Magyarországi Ártalomcsökkentő Konferencia – 2006. október 30-31. Cselekvési Javaslatok – letölthető a www.drogriporter.hu oldalról www.drogriporter.hu
3
your name Mi az ártalomcsökkentés? 1.Felismerés: mindig lesznek olyan emberek, akik a lebeszélés ellenére kockázatvállaló magatartást folytatnak 2.Következtetés: szükség van olyan beavatkozásokra, amelyek az ilyen cselekedetek kockázatait, ártalmait csökkentik 3.Felismerés: ez a segítség csak akkor hatékony, ha a szolgáltató nem fejez ki morális ítéletet a célcsoporttal szemben, pragmatikus segítséget nyújt neki Az absztinencia nem öncél → célja az egészség és a jóllét megőrzése, ergo nem lehet a drogmentességnek mint célnak alárendelni a kockázatvállaló személy egészségét és jóllétét
4
your name Absztinencia-orientált vs. ártalomcsökkentő szemlélet Dichotómia↔ Kontinuum Ab: teljes absztinencia - függőség Ács: problémás használat - kontrollált használat - absztinencia Címkéző ↔ Interaktív Ab: „Elfogadja, hogy szenvedélybeteg?” Ács: „Mit gondol, mi a problémája?” Betegség ↔ Egészség Ab: kezelni a klienst (treatment) Ács: képessé tenni a klienst (empowerment) Paternalista ↔ Kliens-centrikus Ab: a droghasználó probléma forrása Ács: a droghasználó a probléma kulcsa Sztenderdizáló ↔ Innovatív Ab: nemzetközi sztenderdek, hagyományos megoldások Ács: helyi közösségek igényei, új megoldások
5
your name Mi az erkölcs és az ártalomcsökkentés viszonya? Együttérző pragmatizmus ↔ Moralista idealizmus ami működik (pragmatizmus) + ami segít (együttérzés) = ártalomcsökkentés Erkölcsi semlegesség? „Zárójelbe” tett erkölcs? „Normalizáljuk” a droghasználatot? Az ártalomcsökkentő valójában morális jellegű döntést hoz, amikor a segítést választja a közönnyel vagy a zéró toleranciával szemben
6
your name Az ártalomcsökkentés szintjei 1.Egyén: képessé tenni az egyént arra, hogy felhagyjon az ártalmas magatartásformákkal (pl. KRESZ oktatás, elsősegély oktatás stb.) 2.Társadalmi környezet: kockázatokat minimalizáló környezet kialakítása (pl. külön bicikliutak építése, közlekedési táblák, ittas vezetés büntetése stb.) Az ártalomcsökkentés nem pusztán az egyént akarja megreformálni, hanem a társadalmat is
7
your name Az ártalmak csökkentése – az alacsonyküszöbű szolgáltatáson innen és túl… Szolgáltatásokkal – tudományosan megalapozott kockázatcsökkentő alacsonyküszöbű beavatkozások (tűcsere, metadon, party szervíz) Közösségszervezéssel – a kockázatvállaló csoportok/hozzátartozóik közösséggé szervezése a kirekesztettség csökkentésére Konzultációval – tanácsadás a politikai döntéshozóknak a kockázatokat minimalizáló jogi szabályozás és társadalmi környezet kialakítása érdekében Érdekvédelemmel – a célcsoportok emberi jogainak védelme a hibás drogpolitikai gyakorlatból eredő ártalmak csökkentése érdekében
8
your name Ártalomcsökkentés és absztinencia… Az ártalomcsökkentés több, mint a kontrollált használat elősegítése - nem zárja ki az absztinenciát, ha az a reálisan és etikusan megvalósítható, és ez szolgálja a leginkább a kliens érdekét A jó ártalomcsökkentő szolgáltatás rugalmas küszöbű: mindig a kliensek speciális egészségügyi és szociális igényeihez igazítja a szolgáltatás küszöbét Az ártalomcsökkentés az ottawai charta (1986) egészség-fogalmával operál: „képessé tenni az embereket arra, hogy visszanyerjék a kontrollt az egészségük felett” Az ártalomcsökkentés szerint a drogprobléma nem egyes emberek problémája, hanem a rosszul funkcionáló társadalom problémája – a droghasználatot társadalmi-politikai kontextusban szemléli
9
your name Kevéssé ismert példák az ártalomcsökkentésre Az ártalomcsökkentés szemlélete az élet számos területére alkalmazható Közlekedés Dohányzás Alkoholfogyasztás Biztonságos szex Szerencsejáték Kóros evés (Extrém) sportok Fegyverhasználat
10
your name Drogtörténelemi kitekintés A 20. század elején az ópium, kokain és kannabisz termesztése és forgalmazása világszerte legális volt
11
your name 19. sz. amerikai puritanizmus (vallásos mozgalom) Anti-imperialista (az ópium-kereskedelem betiltása) feminizmus Idegenellenes → kínai ópium, katolikus alkohol, néger kokain Cél: józan társadalom Kulmináció: amerikai alkoholtilalom (1919- 1933) JÓZANSÁGI MOZGALOM
12
your name 1914 Harrison Act kizárólag orvos írhatja fel az opiátokat gyógyászati célból 1920-as évek eleje: heroin-klinikák A heroin-függőknek orvos írta fel a napi heroinadagjukat 1924: az utolsó klinikát is bezárják Nagy-Britannia: egészen a 60-as évekig orvosi felírásra kapják a heroint a függők Ma újra vannak heroinfelíró programok Hollandiában, Svájcban, Németországban és Kanadában Heroinfenntartás
13
your name 20. század második fele: az amerikai drogpolitika meghódítja a világot az ENSZ égisze alatt 1969 ENSZ konvenció: 116 narkotikum betiltása 1971: 111 pszichotróp anyag betiltása 1988: 22 prekurzor anyag betiltása ENSZ kábítószer-ellenes ügynökségei létrejönnek Nemzetközi drogkontroll- rendszer
14
your name A HIV/AIDS járvány kezdetei 1983 – az első feljegyzés fecskendőmegosztás újtán történő HIV fertőzésről Kaliforniában Kormányzat korai reakciója – a probléma tagadása, a hagyományos járványmegelőzési modell kudarcot vall az AIDS-el szemben Meleg civil szervezetek kampánya emeli be a köztudatba az AIDS-et 1984, Stop Aids, San Fransisco – első HIV prevenciós program a világon ártalomcsökkentő paradigmaváltás a szexuális felvilágosításban: kondomterjesztés, meleg közösségekkel való partneri együttműködés
15
your name Kihívás: a globális HIV/AIDS járvány
16
your name Hollandia: az ártalomcsökkentés kezdetei 1919, Ópium Törvény – az opiátok betiltása 1953 – a kannabisz betiltása 1960-as évek: a kannabisz-fogyasztók bebörtönzése Nemzetközi kikötők (Amsterdam, Rotterdam) a heroinkereskedelem európai központjai
17
your name Fordulat 1969-70: két parlamenti bizottság (Hulsman és Baan) Két fő javaslat: 1. A kender megkülönböztetése a kemény drogoktól 2. A droghasználat megkülönböztetése a drogkereskedelemtől
18
your name a kannabisz és a többi drog megkülönböztetése („a piacok kettéválasztása”) 30 gramm alatti mennyiség alatt nem jár el a rendőrség a kannabisz birtoklói ellen „házi dílerek”: 30 gramm alatti mennyiség alatt a kannabisz forgalmazói ellen nem járnak el A „kemény drogok” kereskedői elleni szankciókat ugyanakkor szigorítják (akár 12 éves börtönbüntetés) A rendőrség a szervezett bűnözésre koncentrál 1976, az Ópium Törvény módosítása
19
your name Coffee shop rendszer (ún. AHOJG kritériumrendszer) A = No Advertising (A reklámozás tilalma) H = No Harddrugs (Keménydrogok behozatala tilos) O = No Overlast (nem okozhat zavart a környék lakosságának, pl. zaj) J = No Youth (18 éven aluliakat nem szolgálhatnak ki) G = No Big Quantities (max. 500 grammot tárolhatnak ugyanazon a napon)
20
your name Holland ártalomcsökkentő mozgalom 80-as évek eleje: hepatitis és HIV terjedése a heroininjektálók körében 1980, Junkiebond – fogyasztóvédelmi szervezet 1984 – első tűcsere program – fogyasztók fogyasztóknak 1985: 100 ezer kiosztott fecskendő, 1988: 720 ezer fecskendő 1985: az ártalomcsökkentés hivatalos politikává válik Hollandiában
21
your name A holland drogpolitika eredményei Európai viszonylatban is sokat költ a kormány drogpolitikára A 90-es években növekvő kannabisz fogyasztása a fiatalok körében: európai trend (középmezőny) A problémás használók száma stagnált a 80-as években (25 ezer heroinhasználó), átlagéletkoruk nő (35-40 év) Sikerül megállítani a HIV járványt az IDH- k körében
22
your name Anglia: Merseyside modell 1926-71- a heroinfüggőknek a brit orvosok felírhatják a napi adagot (Rolleston medikalizációs modell) 1971: amerikai típusú drogtörvény, a heroinfelíró korszak vége 1980-as évek eleje: 20 ezer heroinhasználó Liverpool körzetében – bűnözés, HIV/AIDS, nyílt drogszcéna 1991, Liverpool, Merseyside drogklinika: új megközelítés a drogpolitikában, ún. közösségi megközelítés – a droghasználókkal mint közösséggel együttműködve kell csökkenteni az ártalmakat Együttműködés a rendőrséggel: a droghasználókat csak figyelmeztetésben részesítik Eredmények: kedvező HIV és bűnözési statisztikák, az utcai droghasználat csökkenése Nem sikerült országos szintűvé tenni ezt a megközelítést
23
your name Frankfurt: német modell 1980-as évek vége: 10 ezer heroinhasználó a városban, nyílt drogszcéna, hatástalan represszív akciók, növekvő HIV fertőzöttség 1988: Café Fix – első tűcsere program, majd ellenőrzött belövő szoba – orvosi kontroll 1989: első szubsztitúciós program Integrált kezelési szisztéma: kombinált egészségügyi és szociális segítség A hatóságok kezdetben gyanakvóak – a HIV terjedésének csökkenése azonban meggyőzi őket Túladagolások száma: 1991-ben 147, 1997-ben 22 Németország északi és nyugati része: az ártalomcsökkentés hivatalos politikává válik
24
your name Ellenőrzött fogyasztói szoba
25
your name Zürich: az ártalomcsökkentés svájci fellegvára 80-as évek vége: 3 ezer heroinhasználó – ún. tűpark létrehozása a Platzspiel-en Romló közbiztonság és közegészség: 5 év alatt megtriplázódik a túladagolásos halálesetek száma 1992: a tűpark bezárása – a droghasználat színtere áttolódik a Letten-telepre – razziák hatástalanok Új megközelítés: belövő szobák és heroinfelíró programok Kezdeti félelmeket itt sem igazolják az eredmények: csökken a heroinfogyasztók által elkövetett bűncselekmények száma, túladagolásos haláleset nem történik a belövő szobában, HIV előfordulása EU szinten az egyik legalacsonyabb, nincs vénafertőzés
26
your name A svájci drogpolitika sikerei The Lancet, 2006 június: a svájci drogpolitika 13 évének elemzése, minta: 7250 heroin-használó 1990 óta a heroint újonnan kipróbálók száma minden évben átlagosan 4%-al, összesen 82%-al (!) csökkent A heroinfelíró programba bekerülők jelentős része néhány éven belül abbahagyja a kezelést: miért? – mert a többségük absztinencia-orientált kezelésre iratkozik át (3 éven belül 30% absztinens) A svájci heroinhasználó átlagban 2 év alatt bekerül egy szubsztitúciós programba – EU-ban a legalacsonyabb idő 1 éves heroinfenntartás után mintegy 60%-al csökken a bűncselekmények elkövetése Jelentős számban munkát vállalnak, egészségügyi és családi helyzetük stabilizálódik
27
your name
28
Vancouver: észak-amerikai sikertörténet Brit-Kolumbia: kedvező éghajlat – a problémás droghasználók gyűjtőhelye 90-es évek eleje: kokaininjektálási hullám (naponta akár 20x is belövik) Nyílt drogszcéna, túladagolásos halálesetek – rendőrségi razziák Évente 18%-os emelkedés a HIV fertőzések számában – legmagasabb a világon 1998, megalakul a VANDU – droghasználók önsegítő csoportja, figyelemfelhívó akciók
29
your name
30
Fordulat 2000: a városvezetés új drogstratégiát fogad el: négypilléres megközelítés 2003, Insite - ellenőrzött belövő szoba 2005, NAOMI – első észak-amerikai heroin-fenntartó program – pilóta fázisban 2006-2007, Első értékelések – sikeres – a kliensek körében 70%-al csökken a fecskendőmegosztás, nem növekedik a heroin-használat
31
your name Összefoglalás: az intravénás droghasználat ártalmai napjainkban… Fertőzés - HIV és hepatitis transzmisszió a fecskendőmegosztás következtében Drogkereső életforma – romló egészségügyi és szociális helyzet, munkanélküliség, hajléktalanság Túladagolás – bizonytalan hatóanyagtartalom és minőség, politoxikománia Vénafertőzések – nem steril felszerelés és szennyezett anyag Beszerzési bűnözés – az illegális drog drága Stigma – hozzáférés hiánya az egészségügyi szolgáltatásokhoz, munkához stb. Kriminalizáció – börtönbüntetés kockázata A teljes absztinencia teljes védelmet nyújthat – de mi van azokkal, akik nem tudják vagy nem akarják abbahagyni a szerhasználatot?
32
your name Az ártalomcsökkentés ezekre a problémákra kínál pragmatikus megoldásokat ProblémaMegoldásEszköz HIV és hepatitis fertőzésFecskendőmegosztás csökkentése Tűcsere, szubsztitúciós kezelés Drogkereső életformaAz illegális beszerzés legálissal való helyettesítése Szubsztitúciós terápia TúladagolásEllenőrzött minőség és kontrollált környezet Szubsztitúciós terápia, ellenőrzött belövő szoba VénafertőzésSzennyezés-mentes anyag, steril felszerelés Szubsztitúciós terápia, tűcsere Beszerzési bűnözésAz illegális beszerzés legálissal való helyettesítése Szubsztitúciós terápia StigmaKönnyen hozzáférhető szolgáltatások Alacsony küszöb KriminalizációDekriminalizációRendőrséggel való együttműködés
33
your name Mi a metadon? Német gyógyszerészek fedezték fel a II. világháború idején – fájdalomcsillapítónak Szintetikus opiát, nagyobb felezési idő, mint a heroinnál → napi egy adag elég Csekélyebb eufória, de megszünteti a sóvárgást Vincent Dole és Marie Nyswander pszichiáterek alkalmazták először heroinfüggőség kezelésére New Yorkban a 60- as évek közepén
34
your name A metadonfenntartás előnyei a leszoktató programok 90%-ban sikertelenek – miért? az illegális heroinhasználat egy életformával jár együtt – ördögi kör Nem lehet addig sikeresen és tartósan elérni az absztinenciát, amíg az ördögi kör meg nem szakad
35
your name Az ördögi kör… Lopás, betörés Pusherkedés Drogkereső Életforma Börtön Illegális kereslet Szerhasználat Fekete piac Függőség Marginalizáció HIV, hepatitis Elvonási tünetek, sórvárgás
36
your name Az illegális kínálat és kereslet kikapcsolása Munka Család Nincs szükség bűnözésre Legális metadon Absztinencia Nincs elvonás Nincs fertőzés Egészségügyi és szociális helyzet javul ↓
37
your name A metadonfenntartás előnyei Járványmegelőzés - fecskendőmegosztás HIV, hepatitis járvány veszélye + TBC = jelentős egészségügyi kiadások Bűnmegelőzés – bizonyítottan csökkenti a visszaesést és bűnelkövetést Keresletcsökkentés – csökken az illegális drog iránti kereslet Szociális integráció – munka, család Krízisprevenció – az elvonási tünetek menedzselése
38
your name Aggályok… „A tűcsere buzdít a heroinhasználatra” – ENSZ WHO áttekintő tanulmány: nem növekedett a droghasználat a tűcsere-programok következtében „A tűcsere eső után köpönyeg” – jelentős különbség van egy heroinhasználó és egy HIV+ heroinhasználó között „A metadon csak egyik függőség felcserélése a másikra” – de: az absztinencia nem lehetőség, a droghasználó életére pedig jótékony hatással van a csere, elősegítheti az absztinencia-orientált kezelésre való áttérést „A metadonnal visszaélnek a drogosok” – a metadonnak ott van jelentős feketepiaca, ahol nincs elég legális hozzáférhetőség „Miért érdekeljen minket, mi lesz a drogosokkal?” – egy HIV+ személy gyógykezelése egy év alatt több millió forintba kerül, akárcsak a börtönben való fogvatartásának költségei
39
your name HIV és hepatitis: globális helyzetkép Kb. 14 millió injekciós droghasználó él a világon – 78% a fejlődő világban 16%-uk HIV pozitív – de csak 1 millió fér hozzá hatékony ártalomcsökkentő szolgáltatásokhoz 9,2 millió IDH a fejlődő világban – csupán 23 ezren részesülhetnek metadon fenntartó terápiában Kelet-Európában a fecskendőmegosztás a HIV terjedésének fő oka (Afrikán kívül minden 10. fertőzés) – Oroszországban a lakosság több mint 1%-a HIV pozitív, akiknek 70%-a injekciós droghasználó Hepatitis C: Európa egyes országaiban az IDH körében 90%-os fertőzöttség, Magyarországon 30% - a legtöbben nem is tudnak státuszukról, mivel a szűrés nehezen hozzáférhető
40
your name Tűcsere jelenleg ENSZ WHO: 200 kutatást áttekintő tanulmány csökkenti a HIV járvány terjedését, de nem növeli a droghasználat előfordulását 1990-2000, ausztrál hatásvizsgálat 10 év alatt 25 ezer HIV fertőzést előztek meg, 2010- ig 5 ezer emberéletet mentettek meg USA: a tűcsere nem kaphat szövetségi támogatást; Oroszország: a tűcsere csak „megtűrt” szolgáltatás EU drogpolitikai akcióterv Nemzeti Drogstratégia
41
your name Szubsztitúciós terápia ma WHO, UNAIDS: „fenntartó szubsztitúciós terápia az opiát-függőség és az injekciós droghasználók körében terjedő HIV fertőzés megelőzésének nélkülözhetetlen eleme” Minden egyes dollár, amit erre költ az állam, 4-7 dollár megtakarítást jelent a büntető-igazságszolgáltatásnak Oroszország: a szubsztitúciós terápia törvénytelen, Ukrajna: első metadon programok bevezetése A harmadik világban terjed az ártalomcsökkentő szemlélet: Irán, Kína, Indonézia Heroin fenntartó programok működnek jelenleg: Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Svájcban, Kanadában
42
your name Magyarországon jelenleg alacsony a fertőzöttség – de ez gyorsan változhat…
43
your name Institutional Responses to Drug Demand in Central Europe (European Centre Vienna, 2001).
44
your name Szubsztitúciós terápia Magyarországon 1993: első metadon program Razziák, adatgyűjtés 90-es évek vége: büntetőeljárások pszichiáterek ellen (Funk-ügy) 1998: Magyar Pszichiátriai Egyesület, nem hivatalos kalauz 2000: nemzeti drogstratégia 2007, hivatalos protokoll
45
your name Kihívások Jelenleg 8 program, 700-800 kliens Nyugat-Magyarországon nincs még program Soroksár, OPNI, Szeged – a programok veszélyben Teljesítmény-volument korlát OEP pontok – korlátozott finanszírozás Nehezen hozzáférhető szolgáltatás
46
your name
47
Tűcsere Magyarországon 1994: az első program Rendszeres rendőrségi razziák 2004: megállapodás a BRFK-val – kliens- kártya rendszer bevezetése 7 városban elérhető – egyes helyeken csak automata 3 mobil program – a Kék Pont tűcsere- busz szünetel Kevés utcai megkeresés
48
your name Kihívások 2005. tavasz – tárgyalások az ORFK-val a kliens-kártya rendszer országos kiterjesztéséről 2005 június – Legfőbb Ügyészség: a tűcsere facilitálja a bűncselekmények elkövetését
49
your name 2006. December 1.
50
your name Köszönöm a figyelmet! www.drogriporter.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.