Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok. I. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásban, tartósan lekötött Más hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok. I. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásban, tartósan lekötött Más hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt."— Előadás másolata:

1 Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok

2 I. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásban, tartósan lekötött Más hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő (pénz)eszközök, Amelyek elsődleges célja tartós jövedelemszerzés, vagy irányítás és ellenőrzés.

3 Befektetett pénzügyi eszközök mérlegsorai 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásokban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (csak részesedésnek lehet) 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

4 Besorolás Az egyes mérlegcsoportokon belül a mérlegtételekbe való besoroláskor különbséget kell tenni aszerint, hogy tulajdonviszonyt vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kell besorolni, a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír kapcsolt vállalkozással szemben keletkezett-e vagy sem, illetve a részesedés visszavásárolt saját részvény, üzletrész-e vagy sem.

5 Kapcsolt vállalatok Anyavállalat Leányvállalat Közös vezetésű vállalat, Társult vállalkozás, Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás.

6 Anyavállalat Az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozónál, közvetlenül vagy egy másik leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást gyakorol. a tulajdonosok szavazatának többségével (50% felett) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, illetve más, tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja. a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és az FB tagjainak többségét megválassza, vagy visszahívja, A tulajdonosokkal kötött szerződés alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

7 Leányvállalat Az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.

8 Közös vezetésű vállalkozás Az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat, másrészt egy vagy több másik vállalkozás a jogosultságokkal paritásos alapon legalább 33%-os szavazati aránnyal rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.

9 Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyás: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. (Pint 10-25%)

10 Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás Az a gazdasági vállalkozás, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a társaság üzleti és pénzügyi politikájára.

11 Összefoglalás Leányvállalat50% felett Közös vezetésű vállalat50-50%, de lehet % Társult vállalkozás20-50% Egyéb részesedésű0-20%

12 Tartós részesedések Részvények, Üzletrészek, Részjegyek, vagyonjegyek, Vagyoni betétek, Elsődleges cél: osztalék, részesedés, irányítás, ellenőrzés

13 Tartósan adott kölcsönök és tartós bankbetétek Adható: Forintban Devizában Cél: tartós kamat

14 THVM értékpapírok Tartós kötvények Tartós egyéb értékpapírok Cél: tartós kamat, árfolyamnyereség

15 Befektetett pénzügyi eszközök mérlegértéke Aktivált (bekerülési) érték - évközi csökkenések - értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/- devizás tételek árfolyamkülönbözete Mérlegérték

16 Befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéke Beszerzéskor: beszerzési ár. DE: kamatozó értékpapíroknál a felhalmozott kamatokat ki kell vezetni Követelés ellenében kapott eszköz esetén: piaci érték Apport esetén: apport értéken Térítés nélküli átvétel esetén: piaci érték vagy az átadónál szereplő könyv szerinti érték A diszkont értékpapírok aktiválása bekerülési értéken történik.

17 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Névérték ALATT vásárolt: Aktív elhatárolás a teljes futamidő és a vásárlás időpontja között a névérték és a bekerülési érték különbözete (nyereség) Névérték FELETT vásárolt: Passzív elhatárolása hátralévő futamidőre (veszteség). Forgatási célú értékpapíroknál a módszer nem alkalmazható!

18 Példa Tartós értékpapír adatai Névérték: 100 Vásárlás szeptember 1. Vételárban lévő kamat 4, Kamatfizetés: május 1. Hátralévő futamidő 20 hónap. Kamatláb 12%. Vételár: A. 101 B. 110

19 Részesedés bekerülése Ha a vállalat elsődleges forgalomba kerülő tulajdonrészt vásárol, csak akkor veheti állományba részesedését, ha az alapításnak, illetve tőkeemelésnek bejegyzéséről a cégbírósági határozat megérkezett. A határozat megérkezéséig részesedését az egyéb követelések között tartja nyilván: T3. Egyéb követelések - K3. Pénzeszközök A cégbírósági határozat megérkezésekor át kell vezetni az egyéb követelést a megfelelő részesedés számlára: T1. (3.) Részesedések-K3. Egyéb követelések.

20 Opciós díjak A befektetett pénzügyi eszközöknél az opciós díj a vásárolt pénzügyi eszköz bekerülési értékébe tartozik, míg a forgatási célú értékpapíroknál pénzügyi műveletek ráfordítása.

21 Értékvesztés Tartósnak mutatkozó, jelentősen alacsonyabb piaci érték esetén az értékvesztést a mérlegkészítéskori piaci értékre kell elszámolni. Az értékvesztés az eredménykimutatáson belül pénzügyi műveletek ráfordításai között a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése soron kerül kimutatásra

22 Évvégén vizsgálandó feladatok Devizás értékelésből származó különbözetek Értékvesztésre utaló információk feldolgozása Besorolás vizsgálata

23 Mi a különbség a befektetett pénzügyi eszközök és az értékpapír kategória nyilvántartása között? Vállalkozó szándéka az eszközzel, Az értékpapírok esetén nem kell elhatárolni a jövő évek veszteségeit az évek között, Az értékelésük ugyanúgy működik.

24 Értékpapírok mérlegsorai 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete

25 Fogalma Olyan forgatási célú, rövid távú befektetések, Amelyek elsődleges célja árfolyamnyereség és/vagy kamatbevétel realizálása.

26 Példa forgatási célú értékpapírokra Könyvelje idősorosan a kötvényekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket mindkét évben! Június 30.Forgatási célú kötvényeket vásároltunk készpénzért 4 db- ot. Névérték 100 eFt/ db és a beszerzési ár 110 eFt/db. Kamatfizetés minden év február 28-án. Kamatláb 20%. December 15. A kötvények felét eladtuk 90 eFt/db egységáron. A fizetési határidő a következő év február 15. Február 28.A kamatfizetés az elszámolási betétszámlánkon megjelenik. Április 30.A megmaradt kötvényeket 102 eFt/db áron készpénzért eladtuk.

27 27 Követelések, elhatárolások

28 28 Követelések fogalma szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett fizetési igények, a vállalkozó által már teljesített, a partner által elismert, elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír, befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, szolgáltatásért fizetett előleghez kapcsolódik (rövid lejáratúak) követelés vásárlás (faktoring), térítés nélkül átvett követelések.

29 29 Mérlegsorai 2. Kapcsolt vállalkozással szemben 1.Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (Vevők) 4. Váltókövetelés 5. Egyéb követelés 3. Egyéb részesedési viszonyban levő váll. szemben Nem részesedési viszonyos (független) vállalkozások (anya, leány, közös vezetés, társult)

30 30 ± Devizások év végi értékelése M É R L E G É R T É K – Évközi csökkenések – Behajthatatlan leírása – Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása Mérlegérték

31 31 ± Devizás követelések év végi értékelése Könyv szerinti forintérték – Fordulónapi árfolyammal számított forintérték Árfolyamkülönbözet (nem realizált) - Könyvelése: az árfolyamveszteség Pénzügyi műveletek egyéb ráf. az árfolyamnyereség Pénzügyi műveletek egyéb bevétel

32 32 Értékvesztés A fordulónapi értékelés során a mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítésig pénzügyileg nem rendezett forgóeszközök közötti követeléseket, minősíteni kell és értékvesztést kell elszámolni, ha mérlegkészítéskor a könyv szerinti érték meghaladja annak várhatóan megtérülő értékét és ez a veszteségjellegű különbözet jelentős összegű és tartósnak mutatkozik.

33 33 Értékvesztés Devizás részesedés esetén az értékvesztés devizában számított értéke a mérlegkészítéskori piaci érték csökkentve a devizában meghatározott könyv szerinti értékkel. Az értékvesztés forintértékét a számviteli politikában rögzített mérlegfordulónapi árfolyamon kell meghatározni.

34 – Behajthatatlan (Egyéb ráfordítások) A követelés tényét, mértékét mindig bizonyítani kell - egyezségi megállapodás keretébe elengednek, - felszámolási és csőd eljárás során nincs rá fedezet, - végrehajtás során nincs fedezet - végrehajtási költségek nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel, - az adós nem lelhető fel, A társasági adó alapját nem változtatja. Ha később mégis befolyik: Egyéb bevételek. - a követelés már elévült (5 év). Értékvesztés

35 35 Vevőkorosítás jelentés

36 36 Hitelezési kockázatkezelés Hitelezési kockázat: a vevők fizetőképességének változásából származó veszteségek lehetősége: Értékesítési tevékenység legfontosabb kockázati eleme Hitelezési kockázatkezelés: a veszteségek kockázatának mérséklésére szolgáló információs rendszer működtetése

37 37 Hitelezési kockázatkezelés Legfontosabb követelmények: Szervezeti keretek (kockázatkezelési bizottság) Jogosultsági korlátok Dokumentáció Nyomonkövetés Jelentésadás

38 38 Hitelezési kockázatkezelés Ügyfél orientált folyamat: Vevők jóváhagyása Reporting Monitoring & kontroll Vevők kiválasztása

39 39 Hitelezési kockázatkezelés Vevők kiválasztása Hitelképesség értékelése Pénzügyi helyzet Adósság szolgálat, hitelmagatartás Fedezet Dokumentáció Értékelési rendszer Eredmény

40 40 Hitelezési kockázatkezelés Vevők jóváhagyása Hitelkeret Fizetési határidő Összeg limit

41 41 Hitelezési kockázatkezelés Reporting Időszakos jelentésadás a vevői portfolió minőségéről: Összesen vevőállomány Vevőkorosítás Lejárt követelések Várható veszteségek

42 42 Hitelezési kockázatkezelés Monitoring és kontroll Vevői információ folyamatos nyomonkövetése: Pénzügyi helyzet, fedezet és magatartás aktualizálása Folyószámla ellenőrzése

43 43 Hitelezési kockázatkezelés Feladatkörök megfelelő elkülönítése KereskedelemPénzügy Értékesítési volumen meghatározás Vevők kiválasztása Számlázás Adatbázis kezelés Folyószámla ellenőrzés Értékvesztés Vevők jóváhagyása Behajtás Pénzügyi rendezés Könyvelés

44 44 Hitelezési kockázatkezelés Független szakmai szervezeti egység Irányelvek meghatározása Kockázatkezelési mechanizmus része Időszakos ülések Kiemelt ügyek feletti döntéshozatal Hitelezési stratégia nyomon- követése Hitelezési kockázatkezelő bizottság Értékesítés Pénzügy Kontrolling

45 45 Elhatárolás és összemérés elve Az elhatárolás elve olyan gazdasági események elszámolását jelenti, melyek bekövetkezte és azok pénzforgalmi hatása között időbeli eltérés jelentkezik. Feltételezi a bevételek és vonatkozó költségek megfelelő időszakban történő elszámolását

46 46 Elhatárolás és összemérés elve Bevételek: Bevételt abban az időszakban ismerünk el, amikor megillet bennünket: az árut leszállítottuk, a szolgáltatást teljesítettük és a vevő ezt elismeri. Megbízhatóan értékelhető és mérhető annak időzítése Költségek: Költséget abban az időszakban ismerünk el, amikor terhel bennünket. Megbízhatóan értékelhető és mérhető annak időzítése

47 47 Elhatárolás és összemérés elve - példa Egy építkezési vállalkozó szerződést köt egy kisebb bankfiók megépítésének a kivitelezésére 30 millió Ft értékben. Első időszakban 25 millió Ft költsége merül fel, amit szállítói meghiteleztek és az épületet átadja a megbízó banknak. A második időszakban a kivitelező megkapja a banktól a szerződéses díjat, 30 millió Ft-ot. A harmadik időszakban kifizeti szállítóját 25 millió Ft értékben.

48 48 Elhatárolás és összemérés elve - példa Pénzforgalmi alapon történő elszámolás: Elhatárolás és összeillesztés alapon történő elszámolás:

49 49 Elhatárolás és összemérés elve – példa Egy vállalat 100 Ft értékű készletet vett 200X. november 30-án 60 napos fizetési határidővel. A készletből 40 Ft értéknyit eladott 200X. december 15- én 30 napos határidővel, 10%-os nyereséggel. A fizetési határidőket a vállalat és annak vevője is kihasználta. Mutassa be 200X és 200Y eseményeit:

50 50 Elhatárolás és összemérés elve Pénzforgalom megelőzheti a bevételek és költségek elszámolását Pénzbeáramlás megelőzi: Vevőktől (bérlőktől) kapott előleg Pénzkiáramlás megelőzi: Éves bérleti díj Pénzforgalom követheti a bevételek és költségek elszámolását Pénzbeáramlás követi: Követelések vevőktől Kamatbevételek Pénzkiáramlás követi: Kamatköltségek

51 51 Elhatárolás és összemérés elve Eszközök (aktív időbeli elhatárolások) Pénzbeáramlás követi: Követelések vevőktől Kamatbevételek Pénzkiáramlás megelőzi: Éves bérleti díj Kötelezettségek (passzív időbeli elhatárolások) Pénzbeáramlás megelőzi: Vevőktől (bérlőktől) kapott előleg Pénzkiáramlás követi: Kamatköltségek

52 52 Aktív időbeli elhatárolások Eredményt növelő tételek: Bevételek nőnek vagy Költségek (ráfordítások) csökkennek Mérlegsorai: 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

53 53 Passzív időbeli elhatárolások Eredményt csökkentő tételek Bevétel csökken Költség (ráfordítás) nő Mérlegsorai: 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

54 54 Elhatárolás és összemérés elve Vevőktől kapott előleg: Szolgáltatás vagy áruértékesítés teljesítését megelőzően bekövetkezett pénz beáramlás. A bevételt egy későbbi időszakban a szolgáltatás vagy áruértékesítés teljesítésekor kell elszámolni. A szolgáltatás vagy áruértékesítés teljesítésének időpontjáig a vevőktől kapott előleg kötelezettségként kell elszámolni.

55 55 Elhatárolás és összemérés elve - példa Egy tanácsadó ügyfele szerződés szerint 40% előleggel finanszírozza a tanácsadó felkészülési költségét egy projekt teljesítéséhez, Ft értékben. Teljesítéskor a tanácsadó kiszámlázza a teljes szolgáltatás díját 30 napos fizetési határidővel. Adós Kft-nek hosszú lejáratú 10 millió Ft beruházási hitelt folyósított számlakezelő bankja február 15-én. Az éves kamat 4% ami negyedévente esedékes. Bérbeadó Kft október 1-én irodát ad bérbe egy éves futamidőre Bérbevevő Kft-nek. Az éves bérleti díj összege Ft.

56 56 Pénzügyi teljesítések

57 57 Tartalom a követelések, kötelezettségek kiegyenlítésének lehetőségei A kiegyenlítés lehet 1. pénzmozgással, 2. váltóval, 3. az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek beszámítása, 4. a csere, 5. a követelés/tartozás fejében vagyontárgy átvétele/átadása.

58 58 1. Pénzmozgással való kiegyenlítés A pénzügyi teljesítés könyvelése attól függ, hogy Követelés/kötelezettség forint vagy deviza kiegyenlítés forintban vagy devizában (valutában) történik.

59 59 Nyilvántartási érték a valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

60 60 1.a./Forint követelés/kötelezettség kiegyenlítése forinttal T3. Pénzeszköz-K3. Követelés, T4. Kötelezettség-K3. Pénzeszköz.

61 61 1.b./ Forint követelés kiegyenlítése devizával a devizabetét (valutapénztár) forintértékének meghatározásakor a devizát, a valutát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán, vagy a MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha a forintra átszámított deviza, valuta összege az átváltásból adódóan eltér a forintban meghatározott kötelezettség összegétől, akkor árfolyamkülönbözet keletkezik.

62 62 1.c./ Forint tartozás kiegyenlítése devizával A forintban fennálló kötelezettség devizabetétről vagy valutapénztárból való kiegyenlítése esetén a devizabetét számlán, illetve a valutapénztárban a csökkenés a devizabetét/valutapénztár bekerülési árfolyamán kerül elszámolásra.

63 63 Valutapénztár és deviza nyilvántartása A devizabetéten/valutapénztárban a többféle bekerülési árfolyam megléte esetén a pénzeszköz csökkenését FIFO módszerrel, vagy az árfolyamokra alkalmazott csúsztatott átlagárral határozzák meg.

64 64 1.d./ Devizás követelés/kötelezettség kiegyenlítése forinttal A devizában fennálló követelés forintban való kiegyenlítésekor átutalás esetén a forintszámlát vezető pénzintézet megvásárolja tőlünk a befolyt devizát vételi árfolyamon számítva írja jóvá a forintszámlán.

65 65 Devizás tartozás kiegyenlítése forinttal Amennyiben a devizában fennálló tartozást a vállalat forintban egyenlíti ki, akkor forintszámláról történő átutalás esetén a számlavezető bank deviza eladási árfolyamon értékesíti ügyfele számára a szükséges devizát, azaz a forintszámlát az eladási árfolyamon számított forintértékkel terheli meg. Készpénzes kiegyenlítés esetén a hitelező vállalat által is elfogadott (szerződésben, megállapodásban rögzített, pl. pénzügyi teljesítéskori MNB stb.…) árfolyamon fog megtörténni a kiegyenlítés.

66 66 Példa – devizakövetelés kiegyenlítése forintszámlára Követelés: 100 USD Teljesítéskori vételi árfolyam: 202 Ft/USD Teljesítéskori eladási árfolyam: 210 Ft/USD Fizetéskori árfolyamok: Eladási:205 Ft/USD Vételi: 200 Ft/USD Devizabetét árfolyama: Átlagáras módszerrel:203 Ft/USD

67 67 Példa – devizás kötelezettség kiegyenlítése forintszámláról Kötelezettség: 100 USD Teljesítéskori vételi árfolyam: 202 Ft/USD Teljesítéskori eladási árfolyam: 210 Ft/USD Fizetéskori árfolyamok: Eladási:205 Ft/USD Vételi: 200 Ft/USD Devizabetét árfolyama: Átlagáras módszerrel:203 Ft/USD

68 68 1.e./ Devizás követelés kiegyenlítése devizával Amennyiben devizában fennálló követelés pénzügyi teljesítése a devizabetéten, vagy a valutapénztárban kerül jóváírásra, akkor devizabetéten, illetve a valutapénztárban a deviza-, illetve valutanövekedés a pénzügyi teljesítéskori a számviteli politikában rögzített választott devizaárfolyamon számított forintértéken kerül könyvelésre.

69 69 1.f./ Devizás kötelezettség kiegyenlítése devizával Devizás kötelezettség devizabetétről, valutapénztárból való kiegyenlítése esetén a devizabetéten, illetve a valutapénztárban a pénzeszközcsökkenés elszámolása könyv szerinti árfolyamon történik. Többféle bekerülési árfolyam esetén a kivezetés elszámolása történhet FIFO módszerrel vagy csúsztatott átlagárral.

70 70 Devizabetét árfolyamának megállapítása Január 2. Befizetés 100 USD Árfolyamok: vételi 190, eladási Február 4. Befizetés 500 USD Árfolyamok: vételi 212, eladási 220, Február 6. Kifizetés 400 USD Árfolyamok: vételi 210, eladási 215.

71 71 Példa – devizás kötelezettség kiegyenlítése devizaszámláról Kötelezettség: 100 USD Teljesítéskori vételi árfolyam: 202 Ft/USD Teljesítéskori eladási árfolyam: 210 Ft/USD Fizetéskori árfolyamok: Eladási:205 Ft/USD Vételi: 200 Ft/USD Devizabetét árfolyama: Átlagáras módszerrel:203 Ft/USD

72 72 3. Követelések és kötelezettségek beszámítása Ugyanazzal a természetes vagy jogi személlyel szemben keletkezett követelések és kötelezettségek megállapodás alapján egymással szemben elszámolhatók, T4. KötelezettségekK3. Követelések.

73 73 4. Csere útján történő pénzügyi rendezés A csere az értékesítés speciális fajtájának tekinthető, így ugyanúgy ÁFA-köteles is, az ÁFA alapja a csereszerződés szerinti érték.

74 74 5. Követelés/kötelezettség fejében történő vagyontárgyátvétel, -átadás Követelés fejében történő vagyontárgyátvétel során, főként a felszámolási vagy csődeljárás során kapott eszközök esetében fordul elő, hogy a vállalat követelése nem kerül teljesen kiegyenlítésre és további teljesítésekre nem számíthat. Ebben az esetben a ki nem egyenlített követelést hitelezési veszteségként az egyéb ráfordításokra kell kivezetnie.

75 75 Cashflow kimutatás A cash flow kimutatás a nemzetközi pénzügyi beszámolók integrált része, amely egy vállalat pénzforgalmát mutatja ki az alábbi három csoportban: Működési cash flow Beruházási tevékenységből származó cash flow Finanszírozási tevékenységből származó cash flow

76 76 Cashflow kimutatás (direkt módszer)

77 77 Cashflow kimutatás (indirekt módszer) Az indirekt és direkt módszer között a különbség kizárólag működésből termelt pénzeszközök számítási eljárásában van.

78 78 Pénzügyi beszámolók Eredménykimutatás Adózott mérlegszerinti eredmény Mérlegkimutatás Saját tőke Pénzeszközök Cash flow kimutatás Záró pénzeszközök

79 79 Forgót ő ke kezelés A forgótőke mértéke egy vállalkozás likvid erőforrásait (eszközeit) méri: elegendő likvid eszközre van szükség, hogy kiegyenlítse hitelezőit, kifizesse a munkavállalók bérét, illetve beszerezze készletét, vagy alapanyagait. A forgótőke (vagy nettó forgóeszközök) egyenlő a forgóeszközök és rövidlejáratú kötelezettségek különbözetével: Forgóeszközök : Készletek (áru, alapanyag, késztermék) Vevőkövetelések350 Értékpapírok150 Aktív időbeli elhatárolások45 Pénzeszközök Rövidlej. kötelezettségek: Szállítók950 Adókötelezettségek220 Passzív időbeli elhatárolások Forgótőke:595

80 80 Forgót ő ke kezelés A megfelelő forgótőke szükséglet (vagy likvid eszközök) rendelkezésre állását a vállalkozás forgótőke kezelése biztosítja. A forgótőke kezelés olyan folyamat, amely tartalmazza a fizetésképtelenség kockázatának csökkentését az eszközök megtérülésének növelése mellett. Forgótőke (likviditási) mutatók: Likviditás mutató Likviditás gyors mutató Vevők fizetési periódusa Készletek forgási sebessége Szállítók kiegyenlítési periódusa

81 81 Forgót ő ke kezelés Likviditás mutató: Forgóeszközök és a rövidlejáratú kötelezettsége aránya. Egy vállalkozásnak elegendő forgóeszközre van, hogy fedezze esedékes kötelezettségeit. Az mutató ideális esetben meg kell, hogy haladja az 1:1 arányt Forgóeszközök (összesen) Rövid lejáratú kötelezettségek (összesen)

82 82 Forgót ő ke kezelés Likviditás gyors mutató: Készletek nélkül a forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek aránya Abszolút likviditást mutat olyan vállalkozásoknál, ahol a tevékenység jellegéből származóan magas a készletszint. A készletek forgási sebességétől függően az arány lehet alacsonyabb, mint 1:1 Forgóeszközök (kivéve készletek) Rövid lejáratú kötelezettségek (összesen)

83 83 Forgót ő ke kezelés Vevők fizetési periódusa: A mutató kiszámítja, hogy a vevők átlagosan milyen határidővel vagy rendszerességgel fizetik ki tartozásaikat. Vagyis a vállalkozás vevőkövetelései milyen gyakran alakulnak át készpénzzé. Napokban kifejezve: Gyakorisággal értve: Átlagos vevőkövetelés Értékesítés árbevétele X 360 Értékesítés árbevétele Átlagos vevőkövetelés

84 84 Forgót ő ke kezelés Készletek forgási sebessége: A mutató kiszámítja, hogy a készletek átlagosan mennyi ideig vannak raktáron vagy milyen rendszerességgel értékesítik. Vagyis a vállalkozás készletei milyen gyakran alakulnak át készpénzzé. Napokban kifejezve: Gyakorisággal értve: Átlagos készlet raktáron Eladott áruk beszerzési értéke X 360 Eladott áruk beszerzési értéke Átlagos készlet raktáron

85 85 Forgót ő ke kezelés Szállítók kiegyenlítési periódusa: A mutató kiszámítja, hogy a vállalkozás átlagosan milyen határidővel vagy rendszerességgel fizeti ki szállítóit. Napokban kifejezve: Gyakorisággal értve: Átlagos szállítói kötelezettség Eladott áruk beszerzési értéke X 360 Eladott áruk beszerzési értéke Átlagos szállítói kötelezettség

86 86 Forgót ő ke ciklus Készletek vásárlásából származó szállítói számlák és az értékesítésből származó vevőkövetelések pénzügyi rendezése között eltelt időszak, napokban kifejezve. Minél hosszabb a forgótőke ciklus, annál magasabb a forgóeszközökre lekötött pénz. Alacsony forgóeszköz ciklus megfelelő forgótőke kezelésre utal. Készletek forgási sebessége (napokban) (+) Vevők fizetési periódusa (napokban) (-) Szállítók kiegyenlítési periódusa (napokban) =Forgótőke ciklus

87 87 Forgót ő ke ciklus A Anyag- beszerzés B Szállító kifizetése (pénzkiáramlás) C Áru értékesítés D Vevőfizetés (pénzbeáramlás) Átlagos raktárkészlet Átlagos vevő fizetési határidő Átlagos szállítói kifizetés határidő Forgótőke ciklus: C+D-B

88 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok. I. Befektetett pénzügyi eszközök Más vállalkozásban, tartósan lekötött Más hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések