Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMárton Kelemen Megváltozta több, mint 7 éve
1
Harsányi László: MOME 2011.11
2
Művezető állam Menedzser típusú megoldás Az állam mint mecénás Rásegítő típusú állami magatartás * Kuti Éva - Marschall Miklós (1990) : Az állam szerepe a kulturális szférában, Művelődéskutató Intézet Bp. 1990 Harsányi László: MOME 2011.12
3
Az állam: Fenntart és finanszíroz saját intézményeket (minisztérium, önkormányzat, közalapítvány, kht.) Társadalmi és művészeti kezdeményezéseket támogat, programokat finanszíroz (arts counsil) Harsányi László: MOME 2011.13
4
Az állam: Adó- és egyéb kezdeményezésekkel ösztönzi a magánmecenatúrát Tilt, szabályoz Fogyasztókat támogat (adókedvezmények, utalványok) Harsányi László: MOME 2011.14
5
Hosszú távú, stratégiai szinten, mint nem termelő szféra, a tercier szektor része Rövid távú, technikai szinten, mint elsősorban költségvetésből finanszírozott ágazat Na és ma ebből mi maradt…? Harsányi László: MOME 2011.15
6
A piaci rendszer elvi előnyei 1.: A vásárló, a fogyasztó diktál, vevők piaca van, megvalósul a kulturális kínálat sokszínű-sége, a termelő állandó innovációra van kényszerítve. A vásárló automatikus kontrollt és vissza- jelzést jelent a szolgáltató számára, a finanszírozási mechanizmusokat a kulturális manipuláció nem fenyegeti. *Kuti Éva –Marschall Miklós: A kultúra finanszírozásának egyes dilemmái, Művelődéskutató Intézet, 1985 alapján H. L. Harsányi László: MOME 2011.16
7
A piaci rendszer elvi előnyei 2.: A piac nyitott, a be- és a kilépés szabad. A piaci mechanizmusok gyors és megbízható információkat biztosítanak a fogyasztók igényeiről. A piacgazdaság tőke- és hitelpiaca nyitott a kulturális vállalkozások számára, és mindig kínálkoznak alternatív finanszírozási források. *Kuti Éva –Marschall Miklós: A kultúra finanszírozásának egyes dilemmái, Művelődéskutató Intézet 1985 alapján H. L. Harsányi László: MOME 2011.17
8
A piaci rendszer elvi hátrányai: A piaci finanszírozás nem képes a „kollektív” kulturális szükségletek, és az ezeket biztosító intézmények anyagi alapjainak megteremtésére. A piacon megjelenő kereslet átlagízlést tükröz, így az új, innovatív kísérletek, vagy akár a klasszikus magas kultúra lehetőségei nagyon korlátozottak. A tisztán piaci finanszírozás sérti a társadalmi méltányosság elvét, erősen érvényesíti a kiszorító effektusokat. Harsányi László: MOME 2011.18
9
A redisztributiv (állami) rendszer elvi előnyei 1.: Alkalmas a kollektív, közös fogyasztás körébe tartozó szolgáltatások fenntartására (reprezentatív kulturális intézmények, örökségvédelem, stb.) A kulturális fogyasztás nem jövedelemfüggő. (Miközben más esélykülönbségek megmaradhatnak.) Harsányi László: MOME 2011.19
10
A redisztributiv (állami) rendszer elvi előnyei 2.: A művészeti és más kulturális intézmények működése nem függ sem a vásárlóerőtől, sem a közízlés bizonyított konzervativizmusától. Jobban érvényesülhetnek a kulturális intézmények, művészeti elképzelések pénzügyi megtérüléstől különböző szempontjai. Harsányi László: MOME 2011.110
11
A redisztributiv (állami) rendszer elvi hátrányai 1.: Az állam még elméletileg sem tudja az aktuális érdekektől függetlenül eldönteni, hogy milyen összeg szükséges a kultúra finanszírozására. Az állami finanszírozás allokációs mechanizmusa tartósan elszakíthatja a kulturális kínálatot a lakossági szükségletektől. Harsányi László: MOME 2011.111
12
A redisztributiv (állami) rendszer elvi hátrányai 2.: A lakossági vásárlások kiküszöbölésével a kulturális javak egyfajta „juttatások” lesznek a lakosság számára. A redisztributív finanszírozás a tapasztalatok szerint a magasabb jövedelműek és magasabb társadalmi státuszúak számára válik előnyössé. Az ingyenesség csökkenti a kultúra presztízsét. Harsányi László: MOME 2011.112
13
1999-ben őszentsége II. János Pál pápa megjelentette az Abba Pater című CD-jét, amelyen rappel. Isten és Mammon megfogták egymás kezét és összebarátkoztak. Az egyik angliai egyetem egyház- menedzsment kurzust kínál. A kínai alkotmány 11-es cikkelyét a következőképpen módosították. „A magántulajdonban lévő üzletek… fontos részét képezik az ország szocialista piacgazdaságának.” *Ridderstråle – Nordström : Funky business, KJK-KERSZÖV 2001 Harsányi László: MOME 2011.113
14
A Generál Electric gyáregysége a Kentucky állambeli Lousville-ben 1953-ban épült 25 ezer parkolóhellyel. Nem semmi. A probléma csak az, hogy 1997-re a gyárnak már csak 10 ezer alkalmazottja volt. A Gucci-nál potom 80 ezer francia frankért árult „Kelly táska” előállí-tásához 17 órára van szükség – ez két órával több, mint egy átlagos autó összeszerelési ideje. *Ridderstråle – Nordström : Funky business, KJK-KERSZÖV 2001 Harsányi László: MOME 2011.114
15
Kialakult a hazai kultúrafinanszírozás háromszektoros modellje: Jelentősen leépül – arányaiban – az állami finanszírozás. Drasztikusan megnő a piaci tranzakciók szerepe. Növekedésnek indul, majd stagnálóvá válik a nonprofit szektor. Harsányi László: MOME 2011.115
16
Az állami finanszírozási modell átalakulása. A Nemzeti Kulturális Alap Erős piaci szelekció, a kulturális esélykülönbségek növekedése. Maradandó túlvállalás az állami intézményfenntartásban. Harsányi László: MOME 2011.116
17
A kulturális közvetítőrendszer teljes átalakulása. A helyi hatalom és a helyi kultúra. Az állami kulturális politika alávetettsége és tartós gondolathiánya. Harsányi László: MOME 2011.117
18
Harsányi László: MOME 2011.118
19
Szektorok19962004Államháztartás50,3183,9 Vállalatok129,0545,1 Nonprofit szektor -0,5 Együttesen179,3729,5 A vállalkozási teljesít- mény részaránya (%) 7275 Harsányi László: MOME 2011.119
20
Megnevezés Százalékos megoszlás 20022006 Könyv, zenemű- és lapkiadás 27 Rádió-televízió műsorszolgáltatás 1.. Közművelődési tevékenység 4956 Művészeti tevékenység 3724 Állat-, növénykertek és nemzeti parkok tevékenysége 55 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 68 Harsányi László: MOME 2011.120
21
Harsányi László: MOME 2011.121
22
Harsányi László: MOME 2011.122
23
Harsányi László: MOME 2011.1 23
24
Harsányi László: MOME 2011.1 24
25
Harsányi László: MOME 2011.1 25
26
Harsányi László: MOME 2011.126 Az EU csatlakozáskor regisztrálhattuk: a hazai kultúra fejlettebb, mint a gazdaság, a kulturális elit mérete hasonló a nyugat-európai országokéhoz, de a kulturális középrétegünk kisebb, a társadalmi egyenlőtlenségekben a kulturális fogyasztás különbségei továbbra is meghatározóak.
27
Harsányi László: MOME 2011.127
28
Harsányi László: MOME 2011.128
29
Kultúraőrző stratégia Felvilágosító stratégia Identitásépítő stratégia Piaci stratégia A jóléti állam stratégiája Posztindusztriális stratégia Van-e szintézis? *Vitányi Iván i. m. Harsányi László: MOME 2011.129
30
Új világhelyzet: globális kulturális kínálat, öregedő társadalmak, migráció: „kulturális mozaik társadalmak” A politikai döntések sokszereplőssé válása (Brüsszel és a régiók) Folyamatos technológiai változások a kulturális területeken is, kreatív iparágak Harsányi László: MOME 2011.130
31
A szabadidő növekedése, a kultúra, mint életmód formáló tényező: előnyök és veszélyek Kulturális kettészakadás a társadalomban A kulturális fogyasztásban a televízió dominanciája Harsányi László: MOME 2011.131
32
Informatikai előretörés minden kulturális területen Új alternatívák a kulturális örökségvédelem területén A közművelődés változó szerepfelfogása Harsányi László: MOME 2011.132
33
Esélyteremtés A kultúra értékeihez való hozzájutás minél szélesebb körű biztosítása, tájékoztatás, felkészítés, az intézmények kinyitása. Hagyomány- és értékőrzés A nemzeti összetartozás és szolidaritás feltétele, azzal együtt járó felelősség felvállalása. Harsányi László: MOME 2011.133
34
Új értékek létrehozása Két szélső sávra összpontosítva: a csúcsokra és az úttörőkre. A kultúra, mint húzóágazat Kooperáció, fokozott piaci részvétel. Harsányi László: MOME 2011.134
35
1. stratégiai irány: Kulturális vidékfejlesztés Virtuális és tényleges jelenlét (új média- politika) Csatornák és „edények” (fizikai feltételrendszer) 2. stratégiai irány: Több kultúrát gyermekkorban Iskolák a kultúrában, kultúra az iskolákban Új kínálat a médiákban 3. stratégiai irány: Új közönségrétegek elérése Kilépés a kulturális bezárkózás csapdájából A „harmadik kor művelődése” Harsányi László: MOME 2011.135
36
A hátrányos vidékek „kommunikációs fejlesztése” A kultúraközvetítő intézményrendszer romlásának megállítása Közösségi, revitalizált elérési pontok technikai fejlesztése Kulturális közkincsek ingyenes hozzáférésének biztosítása Intézményi együttműködések, integrációk támogatása Kistérségi-, Peremvidék program Harsányi László: MOME 2011.136
37
Új alternatívák kialakítása a felnőtt látogatók visszaszerzésére „A harmadik kor művelődése” A társadalmi elit, a középosztály mintaalakító szerepe Harsányi László: MOME 2011.137
38
4. stratégiai irány: Az örökség-védelem cselekvési programja Új kihívások és problémák kezelése, digitalizálási előre ugrás A műemlékvédelem átfogó támogatási rendszere 5. stratégiai irány: A kulturális örökség élet közelibbé tétele Az ingatlan örökség fenntartható használatának biztosítása Kulturális központtá váló múzeumok Harsányi László: MOME 2011.138
39
6. stratégiai irány: A magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön Művészképzés, művészmenedzselés Felelősségvállalás a „köztes” és az amatőr ügyekért 7. stratégiai irány: Kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért Az útkereső kortárs művészet világra segítése, bemutatása és megőrzése Nyitottság az új nemzedékek kezdeményezései iránt Harsányi László: MOME 2011.139
40
8. stratégiai irány: A kultúra mint gazdaság- és versenyélénkítő A kreatív ágazatok monitoring eszközeinek megteremtése A kulturális dimenzió erősítése a „befogadó” ágazatokban, pl. turizmus területén Kulturális többletet eredményező szabályzók kialakítása Kulturális expanzió az informatikai tartalomiparban Harsányi László: MOME 2011.140
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.