Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. sz.-ban. A felzárkózó régió  Ny-Európa válsága  érinti Közép-Európát  folyamatos a fejlődés  XIV. sz. eleje – a Luxemburg.

Az előadások a következő témára: "Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. sz.-ban. A felzárkózó régió  Ny-Európa válsága  érinti Közép-Európát  folyamatos a fejlődés  XIV. sz. eleje – a Luxemburg."— Előadás másolata:

1 Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. sz.-ban

2 A felzárkózó régió  Ny-Európa válsága  érinti Közép-Európát  folyamatos a fejlődés  XIV. sz. eleje – a Luxemburg család szerzi meg a cseh trónt  I. János (1310-1346)  IV. Károly (1346-1378)  gazdasági fejlődés töretlen Csehország felemelésén fáradozik  Egyetem alapítás  Prága érseki rangot kap  Növeli országa területét (Szilézia és Brandenburg)  erősödik a polgárság, fejlődik az ipar, kereskedelem  A XV. sz. elejére a fellendülés megtorpan  A közhangulat  az egyház ellen fordul  magas adók  német nyelvű  Husz gondolatai Wyclif hatását tükrözi } Husz János fellép ellene, Ő a hangadó

3 John Wyclif angol teológus, Husz tőle merítette gondolatai egy részét A prágai Károly-híd, a Hradzsin és a Szent Vitus templom prágai Károly Egyetem

4 Husz gondolatai, és terjedése  Husz gondolatainak alapja (Wyclif hatását)  visszatérés a Bibliához  Főbb gondolatai, követelései  elítéli egyház világi befolyását, a  pápa hatalmát, és a szerzetesrendeket, követeli  a két szín alatti áldozást, a nemzeti nyelvű igehirdetést, a  egyetemi katedrákon cseh befolyás erősítése  Husz eszméi  széles társadalmi tömegekben talál visszhangra  A pápa kiátkozza  Zsigmond törekvése az egyház megreformálása  Zsigmond menlevelet a Husznak  A konstanzi zsinaton tisztázza nézeteit  a zsinat eretnek nyilvánítja  1415 máglyán megégetik így jár a segítségére siető Prágai Jeromos is

5 Képek Huszról a Konstanzi zsinaton

6 Husz vesztőhely felé tart

7 Husz máglyahalála („Ó szent együgyűség”)

8 Az ellentétek kiéleződése  Husz halálának híre  a társ. egésze megmozdul  feszültségek  1419 lángba borul az egész ország  első „defenesztráció”  a vezetők „kidobálása” a vár ablakból  parasztság vidéki lázadása  Uralkodóváltás: Vencelt ( † ) Zsigmond követi a trónon  csekély a támogatása (Husz kivégzése)  Zsigmonddal szemben állók sem egységesek  nemesek, módosabb polgárok  kelyhesek  hajlandóak elismerni Zsigmondot  városi és falusi szegények  táboriták  szembe fordultak vele  Zsigmond fegyveres fellépése  egységbe kovácsolta a két irányzatot

9  Zsigmond fegyveres fellépése  egységbe kovácsolta a két irányzatot  prágai négy pont  huszita papok igehirdetése  két szín alatti áldozás  Egyház szegénysége, tartózkodás a világi ügyektől  halálos bűnök miatt  egyháziak is lehessen felelősségre vonni  A „prágai négy” pont  a kelyhesek számára a maximum, a táboritáknak a minimum volt.   megegyezés Zsigmonddal Huszita követelések - prágai négy pont

10  Zsigmond fegyveres fellépése  1420-tól „keresztes hadjáratok” sora  Jan Žižka  sorozatosan vereséget mér Zsigmondra  sikerének titka, a huszita harcmodor  Táborita eszmék nem egységesek  Husz tanai, eretnek gondolatok, antifeudális törekvések ötvöződnek  Žižka leveri őket  Huszita ellentámadás  elfoglalják Morvao.-t, betörnek Ausztriába, Szászo.-ba, Sziléziába, Magyaro.-ra  Elhúzódó háború  mind két fél a megegyezésre törekszik  Az egyház kiegyezik a kelyhesekkel  1433 „prágai kompakta”  kelyhes  táborita ellentét  1434 – Lippany, teljes táborita vereség  A kelyhesek kiegyeznek Zsigmonddal A huszita háborúk

11 Jan Žižka Huszita szekérvár

12 Zsigmond a huszita ellen vonul Thúroczy krónika

13 Lengyelország újraegyesítése  XIII-XIV. sz. fordulója - a széttagolódás fokozatosan megszűnik  Lokietek Ulászló a középnemességre támaszkodva  megtöri a főnemesség (pánok) hatalmát  1320 Lengyelo. királyává koronázzák  Szövetség a magyar Anjoukkal - Károly Róbert ∞ Erzsébet  Fia III. Kázmér - egység megteremtése  Közigazgatás fejlesztése  Kancellária, ogy (szejm)  szakképzett hivatalnokok  Krakkói egyetem - 1364  Hatalma a kir. birtokra és a regálékra alapozódik  Állandó adó  értékálló pénz   Sóbányászat  városok, céhek fejlődése

14 III. Kázmér külpolitikája  1335 - Visegrádi királytalálkozó - Károly Róbert a közvetítő  cseh-lengyel ellentét megoldása - kompromisszum  A Luxemburgok lemondtak a lengyel kir. címről  A Piastok pedig Sziléziáról  Keleti politika  hódítás  Halics és Lodoméria meghódítása magyar segítséggel  III. Kázmér – gyermektelen  1339-es szerződés  Lajos örökli a lengyel trónt  1370 Kázmér halála  Lajos lengyel király lesz  1370-82  lengyel-magyar perszonálunió  Lajos lengyel uralma  szilárd  kiadja a kassai privilégiumot (1374)  hatalma megerősítése végett  lengyel nemesi szabadságjogok megerősítése

15 A lengyel-litván unió  Litvánok - a XIII. sz.-ban vették fel a keresztények  Védekező harcok a Német Lovagrenddel szemben  Hódítás  keleti szláv területek  lengyel érdekeltség mind a két területen  Lajos halála  kisebbik leánya, Hedvig örökli a trónt  lengyel bárók  Hedvig ∞ Jagelló Ulászló litván fejedelem  (1386-1434) Házasság  két nép ereje egyesül  1410 - Grünwaldi csata, győzelem a Német Lovagrend felett  1411 I. touroni béke  német terjeszkedés   IV. Kázmér (1447-92)  13 éves háború a németekkel  1453 Malbork elfoglalása  1466 II. touroni béke  a lovagrend elismeri a lengyel királyt hűbérurának  A rendek fellépése  1454 nieszavai statútum, a rendi megerősődése

16 Lengyelország az 1480-as években

17 Német Lovagrend nagymestere