Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

“Óriási” “ mikrovilág”… “Óriási” “ mikrovilág”…. Bölcseleti rendszerek (világnézetek) Platon rendszere IDEA ANYAGI VILÁG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "“Óriási” “ mikrovilág”… “Óriási” “ mikrovilág”…. Bölcseleti rendszerek (világnézetek) Platon rendszere IDEA ANYAGI VILÁG."— Előadás másolata:

1 “Óriási” “ mikrovilág”… “Óriási” “ mikrovilág”…

2 Bölcseleti rendszerek (világnézetek) Platon rendszere IDEA ANYAGI VILÁG

3 Arisztotelész rendszere: az anyag-szellem egységes - A világ tanulmányozható - Isten, a “MOZDULATLAN MOZGATÓ”

4 geocentrikus elmélet (1500évig fenáll) -görög -római kultúra: nincs rend a világba, elzárkóznak az anyag, a világ megfigyelésétöl ! Ptolemaiosz(Kr.e.150): geocentrikus elmélet (1500évig fenáll) -görög -római kultúra: nincs rend a világba, elzárkóznak az anyag, a világ megfigyelésétöl nincs táptalaj a tudomány műveléséhez!

5 - - lineáris időszemlélet - -monoteizmus egységes törvények: - valóságos,nem örök, van kezdete, egy érték, mert Isten teremtette, és JÓ-nak valóságos,nem örök, van kezdete, egy érték, mert Isten teremtette, és JÓ-nak mondja(I.Mózes10.vers) mondja(I.Mózes10.vers) - - nem szentség, nem Isten lakhelye, Isten nem a világ “lelke” tárgyak, teremtmények nem szentek(pl. Nap, Hold, csillagok), csupán a fény hordozói -a tárgyak, teremtmények nem szentek(pl. Nap, Hold, csillagok), csupán a fény hordozói - -nincsenek istenek a természetben, az ember szabadon, félelem nélkül kutakodhat - -Isten szuverén módon teremtett(pl.ellipszis pályakat)- Szenci Molnár Albert-Kepler, prágai találkozása -nem a bölcselet, hanem a megfigyelés, a kutatás a célravezető -nem a bölcselet, hanem a megfigyelés, a kutatás a célravezető -központjai: szerzetesrendek, egyetemek -központjai: szerzetesrendek, egyetemek

6

7 Galileo visszavonja tanait…

8

9 Ernest Rutheford Edwin Schrödinger Max PlanckRobert Millikan Wolfgang Pauli Arthur Compton Paul Dirac Werner Heisenberg

10 “Az Univerzum inkább kezd hasonlítani egy Nagy Gondolathoz, Nagy Gondolathoz, mintsem egy nagy géphez…” mintsem egy nagy géphez…” -Sir James Jeans-

11 A sejt csodája A huszadik századi technika alaposan megvizsgálta az élet legkisebb alkotórészét, és felfedte, hogy a a emberiség valaha is találkozott. Ma már tudjuk, hogy a sejtben a szükséges energiát előállító energiaközpontok, az élethez elengedhetetlen enzimeket és hormonokat létrehozó gyárak, az összes létrehozandó termékhez szükséges minden információt tároló adatbankok, bonyolult szállítórendszerek, a nyersanyagokat szállító csövek, a nyersanyagokat használható részekre lebontó laboratóriumok és finomítók, és a kimenő és bejövő anyagok ellenőrzését használó speciális fehérjék vannak. És mindezek ennek a bonyolult rendszerbek csak töredékét jelentik. A huszadik századi technika alaposan megvizsgálta az élet legkisebb alkotórészét, és felfedte, hogy a a emberiség valaha is találkozott. Ma már tudjuk, hogy a sejtben a szükséges energiát előállító energiaközpontok, az élethez elengedhetetlen enzimeket és hormonokat létrehozó gyárak, az összes létrehozandó termékhez szükséges minden információt tároló adatbankok, bonyolult szállítórendszerek, a nyersanyagokat szállító csövek, a nyersanyagokat használható részekre lebontó laboratóriumok és finomítók, és a kimenő és bejövő anyagok ellenőrzését használó speciális fehérjék vannak. És mindezek ennek a bonyolult rendszerbek csak töredékét jelentik. A XX. század nagy felfedezései…

12 A DNS-molekula strukturája-a: legnagyobb tárolási technika

13 Az információs spirál:

14 A modern tudomány kezdetei KLASSZIKUS FIZIKA : állandóság, objektivitás és kauzalitás(determinizmus-okság elve) KLASSZIKUS FIZIKA : állandóság, objektivitás és kauzalitás(determinizmus-okság elve) -gondolatvilága: Laplace démon(szigorú determináltság) -gondolatvilága: Laplace démon(szigorú determináltság) -abszolút tér és idő -örökké létezett a világmindenség -örök, változhatatlan természeti törvények (újkori természettudományos világkép) Albert Einstein: Albert Einstein: Speciális relativitáselmélet (1905) és általános Így pl. a klasszikus fizikai egyenletek alapján nem lehetett értelmezni a különféle forró anyagok sugárzási színképét és a radioaktív bomlás jelenségét sem. Többek között ez utóbbiak tisztázásához dolgozták ki a ( ) Speciális relativitáselmélet (1905) és általános relativitáselmélet (1915) Így pl. a klasszikus fizikai egyenletek alapján nem lehetett értelmezni a különféle forró anyagok sugárzási színképét és a radioaktív bomlás jelenségét sem. Többek között ez utóbbiak tisztázásához dolgozták ki a kvantumelméletet. ( ) A XX. század elején a közvéleményt szinte sokkolta a relativitáselmélet. Úgy tűnt, felborul fizikai világképünk. Nobel díjas fizikus szerint azonban éppen az ellenkezője történt. A relativitáselmélet tökéletesítette és szilárdabb alapokra helyezte a klasszikus fizikát, kiküszöbölvén annak hiányosságait, habár azon az áron, hogy némileg át kellett értékelnünk a térről és időről alkotott fogalmainkat. A XX. század elején a közvéleményt szinte sokkolta a relativitáselmélet. Úgy tűnt, felborul fizikai világképünk. Max Planck Nobel díjas fizikus szerint azonban éppen az ellenkezője történt. A relativitáselmélet tökéletesítette és szilárdabb alapokra helyezte a klasszikus fizikát, kiküszöbölvén annak hiányosságait, habár azon az áron, hogy némileg át kellett értékelnünk a térről és időről alkotott fogalmainkat.

15 g Relativitáselmélet eredményei …

16 Kvantumfizika… Ha a relativitáselmélet ennyire megrázta az embereket, azt lehetett volna várni, hogy a kvantumfizika sokkal nagyobb megrázkódtatást okoz, hiszen a fizikában felborulni látszott – sőt ma is annak látszik –a szigorú oksági összefüggések érvényessége. Niels Bohr Nobel díjas fizikus szerint a sokkhatás azért maradt el, mert az emberek nem értették meg, miről van szó. Ha a relativitáselmélet ennyire megrázta az embereket, azt lehetett volna várni, hogy a kvantumfizika sokkal nagyobb megrázkódtatást okoz, hiszen a fizikában felborulni látszott – sőt ma is annak látszik –a szigorú oksági összefüggések érvényessége. Niels Bohr Nobel díjas fizikus szerint a sokkhatás azért maradt el, mert az emberek nem értették meg, miről van szó. A kvantumfizika jelentősen átalakította a technikát. Gyakorlati jelentőségét mutatja, hogy míg a relativitáselméletet egyetlen tudós, mégpedig Albert Einstein dolgozta ki, szinte íróasztal mellett, addig a kvantumfizikai és az ebből kifejlődött részecskefizikai kísérletekre és fejlesztésekre már eddig is dollár milliárdokat költöttek, ezeken a feladatokon ma is több ezer tudós dolgozik, Ezzel szemben a relativitáselméletért soha nem ítéltek oda Nobel Díjat. Paradox módon maga Einstein is egy kvantumfizikai felfedezésért, mégpedig a fotóelektromos effektus problémájának tisztázásáért kapta meg ezt a nagy kitüntetést. A kvantumfizika jelentősen átalakította a technikát. Gyakorlati jelentőségét mutatja, hogy míg a relativitáselméletet egyetlen tudós, mégpedig Albert Einstein dolgozta ki, szinte íróasztal mellett, addig a kvantumfizikai és az ebből kifejlődött részecskefizikai kísérletekre és fejlesztésekre már eddig is dollár milliárdokat költöttek, ezeken a feladatokon ma is több ezer tudós dolgozik, s a kvantumfizikai felfedezésekért több tucat Nobel Díjat osztottak ki. Ezzel szemben a relativitáselméletért soha nem ítéltek oda Nobel Díjat. Paradox módon maga Einstein is egy kvantumfizikai felfedezésért, mégpedig a fotóelektromos effektus problémájának tisztázásáért kapta meg ezt a nagy kitüntetést.

17 Mi a “kvantum”? A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). Legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége. A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). Legáltalánosabban véve valami mérhetőnek az alapvető egysége. A kvantum fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető. Az energia kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. A kvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogy az elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezik A kvantum fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető. Az energia kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. A kvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogy az elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezikfizikábanenergiafotonfrekvenciájú kvantummechanika20. századelektromágneses sugárzásfizikábanenergiafotonfrekvenciájú kvantummechanika20. századelektromágneses sugárzás A foton : Fénykvantum: Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegû elemi részecske, az elektromágneses tér energiakvantuma. Energiája E=hv, ahol a Planck-állandó, a sugárzás frekvenciája. A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős A foton : Fénykvantum: Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegû elemi részecske, az elektromágneses tér energiakvantuma. Energiája E=hv, ahol h a Planck-állandó, v a sugárzás frekvenciája. A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelősFényFénysebességfizika elektromágneses jelenségekértelemi részecskeelektromágneses hullámFényFénysebességfizika elektromágneses jelenségekértelemi részecskeelektromágneses hullám

18 A fénykvantum ötletét Max Planck német fizikus munkája adta, melyben levezette a feketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrét mennyiségekben tud elnyelődni és kibocsátódni, úgynevezett „kvantumokban”. Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban terjed, akkor meg tudja magyarázni a furcsa tulajdonságait. A fénykvantum ötletét Max Planck német fizikus munkája adta, melyben levezette a feketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrét mennyiségekben tud elnyelődni és kibocsátódni, úgynevezett „kvantumokban”. Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban terjed, akkor meg tudja magyarázni a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait.Max Planck feketetest-sugárzásMax Planck feketetest-sugárzás Video/Tökéletes világmindenség/ 1. bookmark Mi a csudát-1?

19 Kvantumfizika alkalmazásai:

20

21 Kvantum ugrások A klasszikus fizika azt feltételezte, hogy a fizikai mennyiségek változhatnak és a mindenkori változás sebessége általában egy másik paraméter pillanatnyi értékével arányos. Ennek megfelelően a fizikai jelenségek jelentős részét lineáris differenciálegyenletekkel modellezték. A kvantumfizika első lényeges felfedezése az volt, hogy a fizikai mennyiségek változása kis ugrásokban () történik. A kvantum ugrások tehát azt jelentik, hogy bizonyos fizikai mennyiségek csak meghatározott diszkrét értékeket képesek felvenni, s a közöttük lévő értékek tilosak. A fizikai mennyiségek kvantum ugrásainál ismételten szerepet játszik egy alapvető természeti állandó, nevezetesen a Planck-állandó, más néven A klasszikus fizika azt feltételezte, hogy a fizikai mennyiségek folyamatosan változhatnak és a mindenkori változás sebessége általában egy másik paraméter pillanatnyi értékével arányos. Ennek megfelelően a fizikai jelenségek jelentős részét lineáris differenciálegyenletekkel modellezték. A kvantumfizika első lényeges felfedezése az volt, hogy a fizikai mennyiségek változása kis ugrásokban (kvantáltan) történik. A kvantum ugrások tehát azt jelentik, hogy bizonyos fizikai mennyiségek csak meghatározott diszkrét értékeket képesek felvenni, s a közöttük lévő értékek tilosak. A fizikai mennyiségek kvantum ugrásainál ismételten szerepet játszik egy alapvető természeti állandó, nevezetesen a Planck-állandó, más néven Planck féle hatáskvantum.

22 Videó:Dr. Quantum A fény kettős természete Több száz évig vitatkoztak a fizikusok arról, hogy a fény apró áll-e vagy pedig hullám természetű. A kvantumfizika kimutatta, hogy a fény mind a kétféle természettel rendelkezik. Lehet olyan kísérletet végezni, amelyben a fényrészecskék, az un. fotonok becsapódása egy mérőkészülékbe egyenként megszámlálható. Lehet azonban olyan kísérletet is végezni, amelyben a fény hullámtermészete mutatkozik meg az un. fény interferencia jelenségében. Több száz évig vitatkoztak a fizikusok arról, hogy a fény apró részecskékből áll-e vagy pedig hullám természetű. A kvantumfizika kimutatta, hogy a fény mind a kétféle természettel rendelkezik. Lehet olyan kísérletet végezni, amelyben a fényrészecskék, az un. fotonok becsapódása egy mérőkészülékbe egyenként megszámlálható. Lehet azonban olyan kísérletet is végezni, amelyben a fény hullámtermészete mutatkozik meg az un. fény interferencia jelenségében. Baierlein megfogalmazása szerint a fény hullámként halad, „a fény hullámként halad, de részecskeként indul és érkezik és érkezik”. Yin Yang

23 Nobel Díjas fizikus egyik ismeretterjesztő sci-fi története arról szól, mi történne, ha az anyagi tárgyak kettős természete a makrovilágban is tapasztalható lenne. Története szerint vadász expedíció indul abba a képzeletbeli „kvantum őserdőbe”, ahol a Planck állandó 40 nagyságrenddel nagyobb, mint a valóságban. A vadászokat tigris csapat támadja meg. Rengeteg tigris ugrál körülöttük, akadálytalanul áthatolva mindenen, ami útjukba kerül, fákon, bokrokon, terepjáró autón, sőt a vadászok testén is. Kiderül azonban, hogy csak egyetlen tigris van, de az soknak látszik, mivel éppen a hullám-természete van fölényben. Mivel ilyen tigrist célzott lövéssel leteríteni lehetetlen, ezért a vadászok vaktában lövöldöznek össze- vissza, mígnem egy golyó végül is célba talál. Ekkor hirtelen eltűnik a számtalan fantom tigris és helyette ott hever egyetlen igazi tigris, amelynek most a golyóval való kölcsönhatás miatt a részecske természete válik meghatározóvá. George Gamow Nobel Díjas fizikus egyik ismeretterjesztő sci-fi története arról szól, mi történne, ha az anyagi tárgyak kettős természete a makrovilágban is tapasztalható lenne. Története szerint vadász expedíció indul abba a képzeletbeli „kvantum őserdőbe”, ahol a Planck állandó 40 nagyságrenddel nagyobb, mint a valóságban. A vadászokat tigris csapat támadja meg. Rengeteg tigris ugrál körülöttük, akadálytalanul áthatolva mindenen, ami útjukba kerül, fákon, bokrokon, terepjáró autón, sőt a vadászok testén is. Kiderül azonban, hogy csak egyetlen tigris van, de az soknak látszik, mivel éppen a hullám-természete van fölényben. Mivel ilyen tigrist célzott lövéssel leteríteni lehetetlen, ezért a vadászok vaktában lövöldöznek össze- vissza, mígnem egy golyó végül is célba talál. Ekkor hirtelen eltűnik a számtalan fantom tigris és helyette ott hever egyetlen igazi tigris, amelynek most a golyóval való kölcsönhatás miatt a részecske természete válik meghatározóvá.

24 Valószínűségek A valószínűségi anyaghullámok azonban megmutatták, hogy a fizikai jelenségekben a véletlen is szerepet kap. Hasonló következtetésre juthatunk a radioaktív bomlások tanulmányozásával. Ha van egy radioaktív izotópunk, amelynek a felezési ideje pl. egy óra, s van egy egymilliárd atomból álló izotóp populációnk, ebből egy órán belül félmilliárd elbomlik. Egyetlen atom esetén azonban nem tudjuk sem megjósolni, sem befolyásolni a bomlás időpontját. Lehet, hogy az egy óra felezési idejű atomunk egy másodperc múlva bomlik, de lehet, hogy erre csak ezer év múlva kerül sor. Hasonló ez ahhoz, hogy ha születik egy gyermek, nem tudjuk megjósolni, fiú lesz-e vagy lány. Sok millió születés esetén azonban az 50-50% körüli megoszlás mégis mindig kialakul. Video/Tökéletes világmindenség/2, 3 bookmark Video/Tökéletes világmindenség/2, 3 bookmark részecske helyzetének (megtalálási) valószínűségsűrűsége

25 Erwin Schrödinger 1927-ben Erwin Schrödinger 1927-ben állította fel a térbeli állóhullámok leírására alkalmas egyenletét, ahol Y az elektron állapotára jellemző hullámfüggvény (az x, y és z derékszögű térkoordináták h Planck-féle állandó függvénye), m az elektron tömege, h a Planck-féle állandó, E és Ep részecske teljes és potenciális energiája az adott körülmények között. Orbitálok… A negatív töltés sűrűségeloszlásának szimmetriája a mag gömbszimmetrikus pozitív erőterében

26 Határozatlansági tétel határozatlansági tétele szerint egy részecskéhez tartozó különféle fizikai paraméterek között vannak olyan, un. „komplementer” paraméter-párok, amelyek egyidejű tetszőleges pontosságú megmérése elvileg nem lehetséges. Így pl. nem lehet egyszerre pontosan megmérni egy részecske helyét és sebességét is, mert minél pontosabban mérjük az egyik paramétert, annál pontatlanabbul tudjuk csak megmérni a másikat. Sok jel mutat arra, hogy a két mennyiséget azért nem lehet egyszerre pontosan megmérni, mert mindkét mennyiség egy-egy bizonytalansági tartományban állandóan „magától” ingadozik, úgy, hogy ha az egyik mennyiség ingadozási tartományát korlátozzuk, akkor a másik mennyiség ingadozása meg fog nőni. Heisenberg határozatlansági tétele szerint egy részecskéhez tartozó különféle fizikai paraméterek között vannak olyan, un. „komplementer” paraméter-párok, amelyek egyidejű tetszőleges pontosságú megmérése elvileg nem lehetséges. Így pl. nem lehet egyszerre pontosan megmérni egy részecske helyét és sebességét is, mert minél pontosabban mérjük az egyik paramétert, annál pontatlanabbul tudjuk csak megmérni a másikat. Sok jel mutat arra, hogy a két mennyiséget azért nem lehet egyszerre pontosan megmérni, mert mindkét mennyiség egy-egy bizonytalansági tartományban állandóan „magától” ingadozik, úgy, hogy ha az egyik mennyiség ingadozási tartományát korlátozzuk, akkor a másik mennyiség ingadozása meg fog nőni. határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára Albert Einstein relativitáselméletével vetekszik.Albert Einsteinrelativitáselméletével

27 Az általunk megfigyelt mikrovilágban lévő tárgy tulajdonságai a megfigyelési módtól függnek. A megfigyelt tulajdonságok, vagyis a valóság, nem illúzió, létezik, de hogy a megfigyelés nélkül micsoda….NEM TUDJUK!!! Schrödinger macskája kisérlet Schrödinger macskája kisérlet Elektron-gamma sugárzás kisérlet

28 Alagút effektus Az „alagút effektus” jelenség abban áll, hogy egy részecske bizonyos valószínűséggel képes áthatolni egy olyan fékező erőtéren, amelynek leküzdéséhez a klasszikus fizika szerint. A jelenség magyarázata az, hogy a már említett határozatlansági tétel szerint az energia és az idő komplementer mennyiségek, úgy, hogy nagyon rövid időtartamhoz jelentős mértékű energiaszint ingadozás tartozhat. Ha tehát az alagút effektus olyan rövid idő alatt zajlik le, hogy a hozzá tartozó pozitív irányú energia kilengés fedezi a potenciálfalon való átjutás átmeneti energiaszükségletét, akkor az effektus elvileg létrejöhet. Az elektronikus áramkörök működése során minden egyes másodpercben több millió ilyen jelenség szokott lezajlani. Az „alagút effektus” jelenség abban áll, hogy egy részecske bizonyos valószínűséggel képes áthatolni egy olyan fékező erőtéren, amelynek leküzdéséhez a klasszikus fizika szerint nincs elegendő energiája. A jelenség magyarázata az, hogy a már említett határozatlansági tétel szerint az energia és az idő komplementer mennyiségek, úgy, hogy nagyon rövid időtartamhoz jelentős mértékű energiaszint ingadozás tartozhat. Ha tehát az alagút effektus olyan rövid idő alatt zajlik le, hogy a hozzá tartozó pozitív irányú energia kilengés fedezi a potenciálfalon való átjutás átmeneti energiaszükségletét, akkor az effektus elvileg létrejöhet. Az elektronikus áramkörök működése során minden egyes másodpercben több millió ilyen jelenség szokott lezajlani. xenon atomokból

29 Alagúteffektus Az elektronok a fém belsejében egy potenciálgödörben vannak, a gát végtelen hosszúnak tekinthető  az elektron kijutási valószínűsége zérus. pásztázó alagútmikroszkóp. Feszültséget kapcsolva a fémre, az így kialakult gáton az elektron véges valószínűséggel átjuthat.Gyakorlati alkalmazás: pásztázó alagútmikroszkóp. Pásztázó alagútmikroszkóp Pásztázó alagútmikroszkóp (scanning tunnel microscope) az egykristály hegyet mozogatják a felület felett, ahol domborulat van a tűhegy közelebb kerül a felülethez  csökken a gát  nő a G Vékony oxidréteg vezet. Hidegemisszió  - bomlás: Tökéletes világmindenség 4.

30 A kauzalitás elvének sérülése Az igen gyors lezajlású részecske kölcsönhatások különös tulajdonsága, hogy az itt előforduló rendkívül kicsiny tér és idő tartományokban – az energia és az idő komplementer jellege miatt – az idő-bizonytalanság olyan mértékű lehet, hogy az „előbb” és a „később” fogalmakat sem lehet egyértelműen megkülönböztetni. Előfordulhat, hogy egy több lépéses kölcsönhatási sorozat eredménye csak úgy magyarázható, ha feltesszük, hogy egyes részecskék korábban lépnek kölcsönhatásba, mint amikor keletkeztek. Más szóval: az idő néha egy kicsit visszafelé is folyik, pontosabban: piciny lépésekben előre-hátra ugrál, de úgy, hogy mindig többet ugrik előre, mint hátra. Ha a következmény egyes esetekben megelőzheti az okot, ez a szigorú oksági összefüggések, vagyis a kauzalitás elvének sérülését jelentheti.

31 Szüntelen mozgások A határozatlansági tétel egyik következménye ugyanis az un. „dobozba zárt” részecske jelenség. A dobozba zártság azt jelenti, hogy a részecske tartózkodási helyét, pl. erre alkalmas erőtérrel, szűk helyre korlátozzuk. Ha pl. egy elektron az atommag körül egy tízezred mikron átmérőjű pályán kering, akkor úgy tekinthetjük, hogy be van zárva egy ilyen átmérőjű gömbbe. Sebességének ingadozása ekkor mintegy 4 millió km/óra, ami csak úgy lehetséges, ha legalább ekkora átlagos sebességgel száguldozik. Az atommag belsejében lévő részecskék ennél is mintegy százezerszer szűkebb átmérőjű gömbbe vannak bezárva és a sebességük is ennek megfelelően nagyobb. Az igen nagy sebességek miatt az atommag olyan, mint egy állandóan forró, bugyogó folyadékcsepp, amelyben legalább százszor magasabb a hőmérséklet, mint a Nap belsejében. Figyelembe véve a részecskék hullámtermészetét, s azt is, hogy a relativitáselmélet szerint az anyag összesűrített energia, azt is mondhatjuk, hogy a A határozatlansági tétel egyik következménye ugyanis az un. „dobozba zárt” részecske jelenség. A dobozba zártság azt jelenti, hogy a részecske tartózkodási helyét, pl. erre alkalmas erőtérrel, szűk helyre korlátozzuk. Ha pl. egy elektron az atommag körül egy tízezred mikron átmérőjű pályán kering, akkor úgy tekinthetjük, hogy be van zárva egy ilyen átmérőjű gömbbe. Sebességének ingadozása ekkor mintegy 4 millió km/óra, ami csak úgy lehetséges, ha legalább ekkora átlagos sebességgel száguldozik. Az atommag belsejében lévő részecskék ennél is mintegy százezerszer szűkebb átmérőjű gömbbe vannak bezárva és a sebességük is ennek megfelelően nagyobb. Az igen nagy sebességek miatt az atommag olyan, mint egy állandóan forró, bugyogó folyadékcsepp, amelyben legalább százszor magasabb a hőmérséklet, mint a Nap belsejében. Figyelembe véve a részecskék hullámtermészetét, s azt is, hogy a relativitáselmélet szerint az anyag összesűrített energia, azt is mondhatjuk, hogy a részecskék folyton mozgó, hullámzó energiacsomagok, amelyek hatalmas energiáktól feszülnek. Egyetlen gramm anyagba annyi energia van összesűrítve, amennyit mintegy 2500 tonna szén elégetésével lehet megtermelni.

32 Antirészecskék 1932-ben kísérletileg sikerült kimutatni az „anti-elektron”, vagyis az un. pozitron létezését. Ezután 1955-ben felfedezték az antiprotont, 1956-ban az antineutront, majd számos egyéb antirészecskét. Ilyen antirészecskékből antiatomok, antimolekulák, antianyag tárgyak épülhetnek fel és létezhetnek az univerzumban antianyag galaxisok, amelyekben antianyag csillagok körül antianyag bolygók keringenek. Egy ilyen antianyag világból szemlélve a dolgokat, úgy tűnhet, hogy az antianyag az igazi anyag és a mi világunk csupán lyukak rendszere a negatív energiaszintek óceánjában. Rendes anyaggal találkozva megsemmisül mindkettő (annihiláció) és energia szabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában annihilációelektromágneses sugárzásfotonokannihilációelektromágneses sugárzásfotonok Az első antianyagot (antihidrogént) a CERN-ben sikerült előállítani és megfigyelni 1995-benhidrogéntCERN1995

33 Vákuumfluktuáció Az elektromágneses „nullatér” a valóságban folyton ingadozik, oszcillál. Mivel azonban a nem zérus erőtér fotonokból áll, ezért az „üres” térben szüntelenül virtuális fotonok bukkannak fel a „semmiből”, majd újra eltűnnek. A vákuum, vagyis az üres tér zsúfolásig tele van fotonokkal és részecskékkel, amelyek látszólag a semmiből keletkeznek, majd maguktól elenyésznek. A vákuum, vagyis az üres tér zsúfolásig tele van fotonokkal és részecskékkel, amelyek látszólag a semmiből keletkeznek, majd maguktól elenyésznek. A vákuum nem puszta üresség, hanem folytonosan lüktető, mozgó közeg. Az anyag, nem szubsztancia..hanem energia, sugárzás…Az anyag …történik, nem…VAN

34 Az atomok üressége Az atomok tömegének túlnyomó része – legalább 99,95%-a az atommagban koncentrálódik. Az atommagot elektronfelhő veszi körül. Egy-egy elektron anyaghulláma úgy csévéli körül az atommagot, mint fonál a gombolyagot, s úgy viselkedik, mint valamiféle rugalmas hártya, amelynek bármelyik pontjában az elektron bizonyos valószínűséggel jelen is van meg nincs is jelen. Az atom külső átmérője mintegy –szer nagyobb, mint az atommag átmérője, térfogata pedig mintegy –szer nagyobb, mint az atomot alkotó részecskék valóságos helyigénye. Ha az atomot alkotó részecskéket sikerülne szorosan egymás mellé helyezni, az anyag sokkal kisebb helyen elférne. Ezzel a módszerrel pl. a Parlament épületét egy akkora porszembe lehetne zsúfolni, amit szabad szemmel már alig lehet észrevenni.

35 Koppenhágai modell A kvantumfizikai jelenségek értelmezésére Niels Bohr és Werner Heisenberg által kidolgozott Koppenhágai Modell szerint egy kvantumfizikai kísérlet eredménye nem lehet biztos, az csak. A megfigyelés ugyanis beavatkozás a kísérletbe!!! A megfigyelt mérési eredmény ezért a fizikai objektum és a megfigyelő személy kölcsönhatása során jön létre és erősen függ a kísérleti elrendezéstől és a mérés módjától. A kvantumfizikai jelenségek értelmezésére Niels Bohr és Werner Heisenberg által kidolgozott Koppenhágai Modell szerint egy kvantumfizikai kísérlet eredménye nem lehet biztos, az csak valószínűségekkel írható le és ezek a valószínűségek függenek a megfigyelés módjától. A megfigyelés ugyanis beavatkozás a kísérletbe!!! A megfigyelt mérési eredmény ezért a fizikai objektum és a megfigyelő személy kölcsönhatása során jön létre és erősen függ a kísérleti elrendezéstől és a mérés módjától. A kísérleti elrendezés megfelelő beállításával pl. bebizonyíthatjuk, hogy a fény részecskékből áll, s egy másik kísérleti elrendezéssel bebizonyíthatjuk, hogy a fény hullámtermészetű. Objektum és szubjektum kölcsönhatása semmiféle kísérletből nem küszöbölhető ki. Mi a csudát?-2 Mi a csudát?-2 Yin Yang szimbólum

36 A kvantumjelenségek makrofizikai hatásai Ezt a véleményt alátámasztani látszik az utóbbi időben kidolgozott káoszelmélet is, amely szerint létezhet „determinisztikus káosz”. Erre mutat példát az un. Eszerint, ha pl. az Amazonas melletti őserdőben egy virágra szálló pillangó a korábbi szokásától eltérően nem kettőt, hanem hármat legyint a szárnyaival, ennek következménye esetleg az lehet, hogy egy hónappal később hatalmas tornádó söpör végig a Florida félszigeten. A pillangó effektus lehetőségét számos gyakorlati példa alátámasztja. Pl. amikor egyszer 10 napos számítógépes meteorológiai előrejelzést készítettek, s a számítást megismételték, homlokegyenest ellenkező prognózis adódott. Pedig az eltérés csak annyi volt, hogy egy részletszámításnál a tizedik tizedes jegy utáni 5-ös számjegyet az egyik esetben felfelé, a másikban lefelé kerekítették. A kiindulási feltételekben fellépő csekély eltérés hatalmas különbséget okozhat a következményekben Ezt a véleményt alátámasztani látszik az utóbbi időben kidolgozott káoszelmélet is, amely szerint létezhet „determinisztikus káosz”. Erre mutat példát az un. „pillangó effektus”. Eszerint, ha pl. az Amazonas melletti őserdőben egy virágra szálló pillangó a korábbi szokásától eltérően nem kettőt, hanem hármat legyint a szárnyaival, ennek következménye esetleg az lehet, hogy egy hónappal később hatalmas tornádó söpör végig a Florida félszigeten. A pillangó effektus lehetőségét számos gyakorlati példa alátámasztja. Pl. amikor egyszer 10 napos számítógépes meteorológiai előrejelzést készítettek, s a számítást megismételték, homlokegyenest ellenkező prognózis adódott. Pedig az eltérés csak annyi volt, hogy egy részletszámításnál a tizedik tizedes jegy utáni 5-ös számjegyet az egyik esetben felfelé, a másikban lefelé kerekítették. A kiindulási feltételekben fellépő csekély eltérés hatalmas különbséget okozhat a következményekben

37 Kvantumfizika és pszichológia Jung egy helyütt egyenesen azt a kijelentést teszi, hogy a materiális világ voltaképpen a kollektív tudattalan legmélyebb szintje, amelyben az anyag nem más, mint a tudattalan összesűrűsödött, megfagyott, megkocsonyásodott állapota Jung egy helyütt egyenesen azt a kijelentést teszi, hogy a materiális világ voltaképpen a kollektív tudattalan legmélyebb szintje, amelyben az anyag nem más, mint a tudattalan összesűrűsödött, megfagyott, megkocsonyásodott állapota Wilson szerint ezért a mindennapi életünkre, szubjektív tapasztalatainkra is érvényesek a kvantumfizikában megszokott bizonytalanságok, kettős vagy többes természetű jelenségek, s ezt alátámasztják a tudat és anyag között kimutatható olyan kölcsönhatások, mint amilyenek a, valamint a. Wilson még számos egyéb olyan pszichológiai jelenséget vél felfedezni, amely párhuzamba állítható kvantumfizikai effektusokkal. Így pl. a fény és a mikrorészecskék kettős természetéhez hasonlóan léteznek kettős, sőt többes személyiségek. Sőt, Wilson szerint minden emberben több személyiség lakik, s az ezek közötti állapotváltozások néha olyan ugrásszerűek, hogy az a kvantum ugrások analógiájaként is felfogható. Wilson szerint a tudatunk, a gondolkodásunk, a hitünk jelentősen befolyásolhatja a szellemi és fizikai állapotunkat, a sorsunkat, sőt a külvilágot is. Wilson szerint ezért a mindennapi életünkre, szubjektív tapasztalatainkra is érvényesek a kvantumfizikában megszokott bizonytalanságok, kettős vagy többes természetű jelenségek, s ezt alátámasztják a tudat és anyag között kimutatható olyan kölcsönhatások, mint amilyenek a pszichoszomatikus betegségek, valamint a váratlan gyógyulások orvosilag gyógyíthatatlannak minősített betegségekböl. Wilson még számos egyéb olyan pszichológiai jelenséget vél felfedezni, amely párhuzamba állítható kvantumfizikai effektusokkal. Így pl. a fény és a mikrorészecskék kettős természetéhez hasonlóan léteznek kettős, sőt többes személyiségek. Sőt, Wilson szerint minden emberben több személyiség lakik, s az ezek közötti állapotváltozások néha olyan ugrásszerűek, hogy az a kvantum ugrások analógiájaként is felfogható. Wilson szerint a tudatunk, a gondolkodásunk, a hitünk jelentősen befolyásolhatja a szellemi és fizikai állapotunkat, a sorsunkat, sőt a külvilágot is. Mi a csudát?-3,4-

38 A modern fizika néhány Nobel-díjasa mondta: Ernest Rutheford( ), Nobel dij-1908-a planetáris(bolygorendszer) atommodellt kidolgoza “A mi munkánk közelebb visz minket Istenhez” Max von Laue( ), Nobel díj Kristályszerkezet tanulm Kristályszerkezet tanulm. A legjobb fizikusok mindig mélyen hitték, hogy a tudományos “A legjobb fizikusok mindig mélyen hitték, hogy a tudományos igazság bizonyos értelemben Isten megpillantása” igazság bizonyos értelemben Isten megpillantása” Robert Millikan( ), Nobel díj-1923,az elemi elektromos töltés meghatározása Nobel díj- Arthur Compton( ), Nobel díj Compton effektus „ A vallással való összeütközés helyett a tudomány a vallás szövetségesévé lett…” vallás szövetségesévé lett…” Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz, “Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz, vitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy ez a tudomány és vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés”,

39 A modern fizika néhány Nobel-díjasa mondta: kvantumelmélet kidolgozása Max Planck ( ) “Mind a tudomány, mind a vallás Istenbe vetett hitet kíván. A hívők számára Isten van a kezdetben, a fizikusoknak pedig Ő van minden megfontolás végén… A vallás és a tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak.” mátrixmechanika a kvantumelméletben Werner Heisenberg ( )...”A természet terv szerint készült” ”A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül, vak.” Albert Einstein ( ) 1921-a külső fényelektromos hatás magyarázata “Isten bonyolult de nem rosszindulatu…” Párhuzamos Univerzumok: vid.

40 "A kvantummechanika nagyon impozáns elmélet. De egy belső hang mégis azt súgja nekem, hogy ez nem az igazi Jákob. Az igaz, hogy sokat nyújt, de aligha visz közelebb az Öreg titkához... Bárhogy legyen is, meg vagyok győződve, hogy ő nem szórakozik kockavetéssel..." (Einstein levele Bohrhoz ) -az anyag, nem szubsztancia..hanem energia, sugárzás…Az anyag …történik, nem…VAN -idő, tér egymástol függ, nem abszolútak, az anyaggal kapcsolatban feltételezett, az idő véges -az anyag nem elpusztithatatlan, nem önmagábol áll elő, a lét nem objektiv valóság -az anyag, az energia egyik megjelenési formája, épitőkövei nem anyagi természetüek -az anyag “történik”… -természeti törvények nem abszolútak, valószinűségi megállapitások

41 Dr. H. Rohrbach: “A jelenkori fizikai gondolkodásmód kategorikus hasonlatokat mutat a teológiai gondolkodással” Dr. H. Rohrbach: “A jelenkori fizikai gondolkodásmód kategorikus hasonlatokat mutat a teológiai gondolkodással”


Letölteni ppt "“Óriási” “ mikrovilág”… “Óriási” “ mikrovilág”…. Bölcseleti rendszerek (világnézetek) Platon rendszere IDEA ANYAGI VILÁG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések