Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MODUL CÍME: IVÓ ÉS ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK JOGSZABÁLYOK, HIGIÉNIÁS ELŐÍRÁSOK ÉS SZEMLÉK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MODUL CÍME: IVÓ ÉS ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK JOGSZABÁLYOK, HIGIÉNIÁS ELŐÍRÁSOK ÉS SZEMLÉK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001."— Előadás másolata:

1 MODUL CÍME: IVÓ ÉS ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK JOGSZABÁLYOK, HIGIÉNIÁS ELŐÍRÁSOK ÉS SZEMLÉK TÁMOP B-14/ „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban KÉSZÍTŐK: Fórián Tünde, Juhász Csaba, Kovács Elza, Mézes Lili

2 TARTALOM FÖLD VÍZKÉSZLETE HAZÁNK IVÓVÍZKÉSZLETE VÍZTERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE ÁSVÁNYVÍZ FOGALMA ÁSVÁNYVÍZ ÖSSZETÉTELE ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK TÁMOP B-14/

3 A FÖLD VÍZKÉSZLETÉNEK MEGOSZLÁSA FÖLD VÍZKÉSZLETE KÖRÜLBELÜL 1,4 MILLIÁRD KM 3 EZEN MENNYISÉG 97,3%-BAN SÓS- ILLETVE TENGERVÍZ. AZ ÉDESVÍZ MENNYISÉGE MINDÖSSZESEN 2,7%-OT TESZ KI, HELY ÉS IDŐ SZERINTI ELOSZLÁSA RENDKÍVÜL VÁLTOZÓ, EGYES HELYEKEN ÉS IDŐSZAKOKBAN NAGY MENNYISÉGBEN, MÍG MÁSHOL VAGY MÁSKOR CSAK KORLÁTOZOTTAN VAGY EGYÁLTALÁN NEM ÁLL RENDELKEZÉSÜNKRE TÁMOP B-14/

4 A FÖLD VÍZKÉSZLETÉNEK MEGOSZLÁSA A Földön 6,2 milliárd ember él, közülük 1,1 milliárd nem jut ivóvízhez, és 2,6 milliárd ember számára nem állnak rendelkezésre a megfelelő higiéniai körülmények. TÁMOP B-14/

5 HAZÁNK IVÓVÍZKÉSZLETE Nyersvíz fogalma: Nyersvíznek nevezzük azt a vízforrásként használt felszíni vagy felszín alatti vizet, melyből a vízmű különböző (fizikai, kémiai, biológiai) vízkezelési eljárásokkal ivóvíz minőségű vizet állít elő. Ivóvíz fogalma: Az ivóvíz az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag. Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabványnak, követelményeinek ivóvíznek tekinthető. Az ország vízháztartási sajátosságait döntően a Kárpátok és Alpok övezte medencejelleg határozza meg. A „hegykoszorú” vízfeleslegeit részben a felszíni vízhálózat vezeti le, részben a felszín alatti víztartók fogadják be, és így jut a medence belsejébe. Az ország térszíni vízforgalma: országba belépő felszíni vízkészlet: 114 km 3, oországból kilépő felszíni vízkészlet: 120 km 3, oország területére hulló csapadék: 58 km 3, oország területéről elpárolgó víz: 52 km 3 Magyarország ásvány-, gyógy- és termálvíz kincse világviszonylatban is kiemelkedő, a nemzetgazdaság számára is jól hasznosítható, számos település és térség számára további felemelkedést és munkahely teremetést jelenthető természeti értéket képvisel. TÁMOP B-14/

6 HAZÁNK IVÓVÍZKÉSZLETE A felszíni vízbázisok körébe tartoznak: tározók tavak folyók Az ivóvízellátásban felhasználásra kerülő felszínalatti vizek alapvetően négy csoportba sorolhatók: talajvíz mélységi vizek parti szűrésű víz karsztvíz TÁMOP B-14/ Az ivóvíz minőségű vízhasználat forrásának hazai arányai számszerűen a következők: víznyerés felszíni vizekből (10%), víznyerés felszín alatti vizekből (90%), újrahasznált víz

7 HAZÁNK IVÓVÍZKÉSZLETE Hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a napi vízszükséglet több mint 90%-át különböző típusú felszín alatti, míg alig 10%-át felszíni vizekből szerzik be. Az ország ivóvízellátásának közel 90%-a, a gyógy- és termál turizmus 100%-a a felszín alatti vizekre települt, a mezőgazdaság vízigényének kielégítése a felszín alatti vizekből is jelentős volt és viszonylag kis költségigénnyel kinyerhető. Jelenleg a felszín alatti vizek használatának típus szerinti megoszlása az ivóvízellátásban az alábbiak szerint alakul: felszín közeli víz, talajvizek (10%), rétegvíz (40%), karsztvíz (20%), parti szűrésű víz (30%), forrásvíz (nincs hazai vízellátás szempontú jelentősége). A mélyfúrással hozzáférhető rétegvízből a Kárpát-medence mélyén hatalmas készletek találhatók, kitermelhető mennyisége jelenleg Magyarországon összesen naponta 6 millió m 3. TÁMOP B-14/

8 HAZÁNK IVÓVÍZKÉSZLETE Magyarországon a természetes körforgásban kevesebb, mint 1000 m 3 /fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészlete több mint 90%-ka külföldről érkezik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni. Miközben a vízkészleteink egyelőre fedezni képesek az ország vízigényét, problémát jelent, hogy míg a vízkészletek kb. 85%-ka a Duna és 15%-ka a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59%-ka kötődik a Duna és 41%-ka a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek. TÁMOP B-14/

9 VÍZTERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS Felszíni vízkivétel a Dunából, Tiszából, Keleti-főcsatornából, Balatonból, észak-magyarországi völgyzárógátas tározókból történik. TÁMOP B-14/ A közművek által kitermelt ivóvíz mennyiségének 72-75%-a a háztartások által kerül felhasználásra országosan és részvízgyűjtőnként egyaránt. A szolgáltatott ivóvíz mennyisége 2007-ben 517 millió m 3 volt, ami 8%-kal kevesebb, mint 2000-ben. Folyamatosan csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás. Az 1 főre jutó vízfogyasztás az utóbbi években 36, m 3 /év (100 liter/fő/nap).

10 HAZAI IVÓVIZEK MINŐSÉGE A közüzemi ivóvízművek termelésének mintegy 65%-a sérülékeny környezetű vízbázisból származik. A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az európai irányelv, illetve a vonatkozó 201/2001. (X.25.) kormányrendelet határértékeinek előírásaitól. Jelenleg a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége valamilyen szempontból kifogásolható. Az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség a lakosok 25%-át érinti. A felszín alatti, vízellátás céljára felhasználható vízkészleteink kb %-a biztonsági fertőtlenítésen kívül egyéb kezelést nem igényel, az-az I. osztályú (a karsztvizek legnagyobb része ilyen), ¾-e II. osztályú, 80-90%-a kifogás alá esik a nagy vas- és mangán-tartalom. A határértékeket meghaladó arzéntartalom az Alföld területén 65 településen mintegy 450 ezer lakos ellátását veszélyezteti. TÁMOP B-14/

11 HAZAI IVÓVIZEK MINŐSÉGE 1. VÍZKIVÉTEL a víz kitermelése történik: az ivóvizet pl. rétegvízből, karsztvízből, folyókból, és tavakból lehet kinyerni. 2. VÍZKEZELŐMŰ, ahol a víztisztítás történik: pl. a nyersvizet szűrőanyagokon engedik át, hogy megtisztítsák a szerves és szervetlen szennyező anyagoktól. 3. VÍZTÁROLÓ MEDENCE: A megtisztított víz tárolómedencébe kerül majd innen a nyomásfokozó gépházba jut. 4. VÍZELOSZTÁS – nyomásfokozó gépház – A víznyomást itt növelik meg, hogy képes legyen eljutni a fogyasztókhoz. A víztoronyba a főnyomóvezetéken keresztül, érkezik a víz. A víztornyok nemcsak víztárolásra valók, hanem azért is fontosak, mert innen tud akkora nyomással továbbfolyni a víz, hogy a magas házakba is fel tudjon jutni. TÁMOP B-14/

12 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA Természetes víz tisztításának folyamata: Természetes víz -> Ülepítés (durva üledék) -> Szűrés (finom üledék) -> Gáztalanítás (CO 2 ; O 2 ; N 2 ) -> Kolloidális részek kicsapatása (derítés: Al 2 (SO4) 3 ; FeCL 3 ) -> Ülepítés, szűrés (nagyfelületű, csapadék és az adszorbeált kolloidális részek) –> Kezelt víz sterilizálása (fertőtlenítés: klór, ózon, NaOCl, ultraibolya sugarak) -> Ivóvíz. A vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai: Vízbeszerzés Vízkezelés Vízemelés Vízszállítás és elosztás Víztárolás Irányítástechnika és energiaellátás TÁMOP B-14/

13 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA A víztisztítási technológiák: 1.Szűrés. Az uszadék jellegű szennyeződések. Rácsok, dobszűrők, szalagszűrők, membránszűrők. 2.Ülepítés. A lebegő, könnyen ülepíthető, víznél nagyobb fajsúlyú szilárd anyagok eltávolítása (homokfogó, hidrociklon). 3.Derítés. 0,1 mm alatti szemcseméret esetén összetettebb ülepítés szükséges. Vegyszeradagolás (alumínium-szulfát, vas-szulfát stb.) a kis szemcsékből ún. makropelyhek alakulnak ki, amelyek már ülepíthetők (koaguláció, flokkuláció). 4.Kavics homok, ill. egyéb szűrőréteg a vízben lévő lebegőanyag eltávolítása. 5.Aktív szenes szűrés vagy ózonos kezelés: A kellemetlen mellékízt és szagot okozó anyagok eltávolítása. 6.Savtalanítás: A szénsav eltávolítása. Levegőztetés. 7.Az oldott vas és mangán eltávolítása: oxidálás és szűrés. 8.Nitrát-eltávolítás: (ioncsere, denitrifikáció). 9.Vízlágyítás: A vízben oldott sók koncentrációjának csökkentése. Ha ezek nagy mennyiségben fordulnak elő, a vizet keménnyé teszik, szűréssel nem távolíthatók el. 10.Csírátlanítás és fertőtlenítés: A vízben lévő patogén baktériumok és ionok elpusztítása. Szűrés és oxidáció. Klór, ózon, kálium-permanganát adagolása. 11.Laboratóriumi utóvizsgálatok TÁMOP B-14/

14 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA Az ivóvízzel szembeni elvárások a következők: 1.Színtelen 2.Szagtalan 3.Kellemes ízű 4.Hőmérséklete: 8 – 12 °C 5.Ne tartalmazzon: kórokozó mikroorganizmusokat, mérgező anyagokat, lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot, kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot, ne legyen nagy a sótartalma, ne legyen nagy a szerves anyag tartalma. Legfontosabb elvégzendő feladatok a lakosság vezetékes ivóvízzel történő ellátása érdekében: 1.Megfelelő vízadó réteg kiválasztása 2.Arzén, vas, mangán eltávolítás 3.Ammónia megkötése és lebontása (nitrifikáció) 4.Fertőtlenítés (törésponti klórozás) TÁMOP B-14/ Aktív szén szűrő berendezés

15 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE Kiterjedés szerint három csoportba sorolhatjuk a szabályozásokat: globális (világméretű); pl.: WHO Guidelines (Az Egészségügyi világszervezet ajánlásai) regionális; pl.: EU Direktívák (Szabvány) országos szabványok Jogszabályok, rendeletek: Az Európai Unió Tanácsának 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól TÁMOP B-14/

16 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE Jogszabályok, rendeletek folyt.: évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészlet járulék kiszámításáról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról TÁMOP B-14/

17 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE 201/2001. (X. 25. ) KORM RENDELET ÁLTAL ELŐÍRT FŐBB IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK: HATÓSÁGOK ÁLTAL ELLENŐRZÖTT VÍZ, MELY KÜLÖNBÖZŐ ÁSVÁNYIANYAG-TARTALMÚ IVÁSRA, FŐZÉSRE, ÉLELMISZERKÉSZÍTÉSRE VAGY EGYÉB HÁZTARTÁSI CÉLRA HASZNÁLHATÓ AZ EREDETE NEM JELLEMZŐ, BÁRMELY FORRÁSBÓL SZÁRMAZHAT VÍZVEZETÉKBŐL VAGY TARTÁLYBÓL IS ELJUTHAT AZ EMBEREKHEZ ÁSVÁNYIANYAG-TARTALMA NEM ÁLLANDÓ NEM TARTALMAZHAT OLYAN MENNYISÉGBEN VAGY KONCENTRÁCIÓBAN MIKROORGANIZMUST PARAZITÁT, KÉMIAI VAGY FIZIKAI ANYAGOT, AMELY AZ EMBERI EGÉSZSÉGRE VESZÉLYT JELENTHET KÖTELEZŐ AZ ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ RENDSZERESSÉGGEL ELLENŐRIZTETNI TÁMOP B-14/

18 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE TÁMOP B-14/ A 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet előírt felszíni vízből nyert ivóvízre meghatározott határértékek Vizsgált paraméter HatárértékMértékegységSzolgáltatott víz Zavarosság1FNU0,1 - 0,3 KOI (ps)3,5mg/l O 2 0,15-1 Vas-ion200µg/l< 30 Mangán-ion50µg/l< 30 Ammónium-ion0,2mg/l< 0,03 Nitrit-ion0,1mg/l< 0,02 Nitrát-ion50mg/l1-7 Fajlagos elektromos vezetőképesség2500μS cm Összes szerves szén (TOC)nincs szokatlan változásmgC/l0,7- 4,3 pH6,5-8,5-7-7,7 Algák és cianobaktériumok10 000egyed/l THM (összes trihalometán)50µg/l0-10

19 IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE Fejlesztések: Ivóvízminőség-javító program (KEOP és KEOP 7.1.0) – arzén, bór, fluorid, ammónium évi CCIX. törvény a víziközművekről – kis vízművek összevonása Ivóvíz adatok jelentési rendszerének korszerűsítése Vízbiztonsági tervek Monitorozási fegyelem növelése – szankció Hálózatrekonstrukció TÁMOP B-14/

20 ÁSVÁNYVÍZ FOGALMA A természetes ásványvíz a 2009/54/EK irányelv I. melléklete I.1. pontjának értelmében meghatározott olyan földfelszín alatti forrásból származó víz, amely mindenféle szennyeződés ellen védelmet biztosít. A természetes ásványvizet eredeti tisztasága, mikrobiológiai szempontból vett biztonságossága, (a címkén feltüntetettek szerinti) állandó összetétele és bizonyos esetekben előnyös egészségügyi hatásai jellemzik. A természetes ásványvizeket nem lehet fertőtlenítésnek alávetni. Ezen elvárások teljesítésének érdekében rendszeres és átfogó elemzéseket végeznek. A természetes ásványvizet a víznyerő helyen kell palackozni és a beavatkozást jelző zárjellel kell ellátni. A természetes ásványvíznek rendelkeznie kell a nemzeti hatóságok hivatalos elismerésével. TÁMOP B-14/

21 ÁSVÁNYVÍZ ÖSSZETÉTELE A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/l, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500–1000 mg/l között van, és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét: Lítium-ion legalább 5 mg/l, Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l, Metakovasav legalább 50 mg/l, Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél, Magnézium-ion legalább 20 mg/l, Kalcium-ion legalább 60 mg/l, Bromid-ion legalább 5 mg/l, Jodid-ion legalább 1 mg/l, Fluorid-ion 0,8-1,2 mg/l, Radonaktivitás legalább 37 Bq/l, Szabad szén-dioxid legalább 1000 mg/l TÁMOP B-14/

22 ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA A védett vízadó rétegből származó vizet ásványvíz kutakból nyerik. A vízkivételi helyen szivattyú segítségével, teljesen zárt rendszerben továbbítják az ásványvizet a palackozó üzembe. A víz túlzott vas- és mangán-tartalma fizikai kezelési eljárással távolítják el. A vizet ezt követően töltőgépbe, dús és enyhe esetén a szaturálóba továbbítja a vízelosztó panel segítségével. A kupakok a készrefújt palackok töltése után kerülnek fel véglegesen. TÁMOP B-14/ Vas- és mangántalanító, Töltőgép, Szaturáló egység

23 ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS FOLYAMATA A töltőgépben a töltőfejeken keresztül áramlik a természetes tisztaságú ásványvíz a palackokba. Ezt követően megtörténik a palackok címkézése, melyet ragasztóanyaggal rögzítenek a palackra. TÁMOP B-14/ Az ásványvíz minőség-megőrzési dátumát rányomtatják a palackra, majd 6-os gyűjtőkbe rendezik és zsugorfóliába csomagolják. Az ásványvíz minőségének ellenőrzése folyamatos történik az előállítás során.

24 ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK Törvények, rendeletek, nemzetközi előírások: 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól 59/2006. (VIII. 14.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 201/2001. (X. 25. ) Korm rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészlet járulék kiszámításáról TÁMOP B-14/

25 ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK Nemzetközi előírások: 115/2010/EU rendelet (2010. február 9.) a fluorid természetes ásványvizekből és forrásvizekből történő kivonásához használt, aktivált alumínium-oxid alkalmazásának feltételeiről Tanács 80/777/EGK irányelve (1980. július 15.) a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Európai Parlament és a Tanács 96/70/EK irányelve (1996. október 28.) a tagállamok természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/777/EGK tanácsi irányelv módosításáról, Bizottság 2003/40/EK irányelve (2003. május 16.) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról. 2009/54/EK irányelv a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról 852/2004/EK az élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet; a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló 2009/54/EK tanácsi irányelv a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról szóló 2003/40/EK bizottsági irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EGK tanácsi irányelv a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. TÁMOP B-14/

26 ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK Európai Uniós útmutató a palackozott vizekre vonatkozó helyes higiéniai gyakorlatról: Az útmutató a kivételi rendszer és a vízkezelés minden összetevőjét bemutatja és vizsgáltja, illetve megfogalmazza higiénikus körülmények fenntartása érdekében elvárt technológia hátteret. Ezek magukban foglalják a vízgyűjtő területet, a kivételi pontot, a szállítást, a kezelést és tárolást – egészen addig a pontig, ahol a vizet átadják töltési vagy feldolgozási célra. Az ebben a szakaszban körvonalazott minden követelmény és iránymutatás a természetes ásványvízre és forrásvízre vonatkozik azok felszín alatti származására, a víz minden szennyeződési kockázattal szembeni védelmének szükségességére, valamint a természetes ásványvíz esetében a speciális elismertetési eljárásra tekintettel. A természetes ásványvíz esetében a követelmények célja az eredeti tisztaság megóvása. TÁMOP B-14/

27 ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről: Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet, természetes ásványi anyagok felhasználásával mesterségesen készült ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak az OTH engedélyével lehet. Elismert ásványvizet, gyógyvizet és gyógygázt az előfordulási helyen lehet felhasználni. Elismert gyógyvizet és gyógygázt az előfordulási helyen lehet palackozni és forgalomba hozni. Belső felhasználású gyógyvizek esetében a helyben történő palackozás kötelezettsége alól - a közegészségügyi előírások betartása mellett - az OTH indokolt esetben felmentést adhat. TÁMOP B-14/

28 ÖSSZEFOGLALÁS A világ minden területén a vízhiányról illetve a vízszennyezésekről szóló statisztikák ijesztőek. Napjainkban is a kialakult betegségek 70%-át az egészségtelen ivóvíz okozza, mivel az emberiség 2/5-e olyan körülmények között él, ahol hiányzik az egészséges ivóvíz és minden ötödik ember nem fér hozzá rendszeresen az ivóvízhez. Számunkra ez az adat aggasztó, mivel mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert a vidékünk bővelkedik vizekben és ásványvizekben, amelyeket a bennük oldott anyagok értékesebbé tesznek. Sajnálatos módon a felszíni vizeink többnyire szennyezettek, ezzel szemben a felszín alatti vízkészletek, így az ivóvizeink minősége általában megfelelő. A Kárpát-medence bővelkedik ásványvizekben, amelyeket a bennük oldott anyagok értékessé tesznek. A magas ásványisó-tartalom kialakulásának kedvez az a tény, hogy a Kárpát-medence vízkészletét, a terület fekvéséből adódóan, a föld alatt keletkező hő nagyobb mértékben járja át, s ez kedvez az ásványi anyagok kicsapódásának, ásványvíz keletkezésének is. A magyar ásványvizek ásványi anyagokban legtöbbször gazdagabbak, mint külföldi versenytársaik. Magyarország egyedülálló ásványvíz-potenciállal rendelkezik, egyesek a nemzeti ásványvízkincset az arab országok olajmezőihez hasonlítják. A fokozódó antropogén és környezeti hatások – túlnépesedés, drasztikus urbanizáció, globális felmelegedés, szennyezett talaj és vízkészletek stb. – miatt nyilvánvalóvá vált, hogy világszerte egyre inkább szűk keresztmetszet a megfelelő mennyiségű és minőségi ivóvíz- minőségű víz biztosítása. Az elmúlt évtizedekben a kémiai anyagok felhasználásával tovább növekedett a felszíni vizek ártalmas kémiai és biológiai anyagokkal való szennyeződés. TÁMOP B-14/

29 FORRÁSOK Thyll Sz. (1998). Vízszennyezés - vízminőségvédelem. DATE. Debrecen. Horváth B. (2011). A környezeti tényezők és a környezet elemei (in.: Talajtan és talajökológia Horváth E. (Szerk.)) Pannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár. Környezetmérnöki Szak 24. Kötet (http://mkweb.uni- pannon.hu/tudastar/anyagok/24-Talajtan_es_talajokologia.pdf) Woynarovich Elek (2003): Vizeinkről mindenkinek, Agroinform Kiadó, Budapest Váczi Gábor (2003): A víz és az ember, Polisz sorozat, Kráter Műhely Egyesület, Pomáz Horváth Béla (1988): Környezetvédelem, Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 94. Sárváry A. (2011). Környezetegészségtan. Debreceni Egyetem (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Kornyezetegeszsegtan/ch02.html#id513003) Kovács Zs., Kárpáti Á. (2013). Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem. Környezetmérnöki Tudástár. XXVI. kötet Pannon Egyetem. Környezetmérnöki Intézet. Veszprém Pataki Z. (2013). A felszíni víz tisztítási folyamata és szerepe Debrecen ivóvíz ellátásában. Diplomaterv. Debreceni Egyetem. Műszaki Kar. Borszéki B. (1998). Ásványvizek, gyógyvizek. MÉTE Kiadó. Budapest Csanády M., Klopp G. (1996). Az ásványvízfogyasztásról. Táplálkozás, Anyagcsere, Diéta p. Gilingerné Pankotai M., Varga Zs. (2010). A magyar ásványvizek összetételéről és szerepéről az emberi szervezetben. Tanulmány. Semmelweis Egyetem ETK, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék. Budapest. Adatok forrása: WHO/UNICEF (2011) MTVA Sajtó és Fotóarchivum, Globus UNICEF, MTVA-Sajtóbank, Monett 2008 Kft Esővíz hasznosítás, KSH, 2015 adatok:http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_uw004.html https://www.antsz.hu/data/cms42232/Ivovizminoseg_2008_2011.pdf https://www.antsz.hu/data/cms42232/Ivovizminoseg_2008_2011.pdf TÁMOP B-14/

30 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK KÉRDÉSEK A DIGITÁLIS TESZTEKHEZ (20 DB) 1. A Föld vízkészletének megoszlása 2. Ivóvíz fogalma 3. Az ivóvíz minőségű víz kinyerése hazánkban 90%-ban …vízből történik. 4. Jelenleg az ivóvízellátás biztosítása érdekében a felszín alatti vizeket elsősorban a ….nyerik ki. 5. A közművek által kitermelt ivóvíz mennyisége és szolgáltatott mennyisége 1990 óta 6. A közüzemi ivóvízművek termelésének mekkora hányada származik környezetű vízbázisból hazánkban? 7. Mely paraméterek lépik túl a legnagyobb mértékben a határértékeket a hazai ivóvizekben? 8. Melyik jogszabály rendelkezik az ivóvíz minőségi határértékekről? 9. Melyik jogszabály rendelkezik a vizek hasznosítását, védelmét és kártételének elhárítását szolgáló tevékenységekről? TÁMOP B-14/

31 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK KÉRDÉSEK A DIGITÁLIS TESZTEKHEZ (20 DB) 10. Mennyi a természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma? 11. A természetes ásványvizet a..kell palackozni. 12. A természetes ásványvizeket …alávetni. 13. Európai Uniós útmutató a palackozott vizekre vonatkozó helyes higiéniai gyakorlatról …..vonatkozik. 14. Az ásványvizek fogalmát, minőségi követelményeit a … határozza meg. 15. Melyik irányelv rendelkezik a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról? 16. Az ásványvíz esetében általában eltávolításra kerül a túlzott …tartalom. 17. Ivóvízminőség-javító program (KEOP) az alábbi paramétereket javítását célozta meg a hazai ivóvizekben. 18. Az ivóvizek fertőtlenítése történhet… 19. Az ásványvíz az ivóvíztől egyértelműen megkülönböztethető, mert A gyógyvizek gyógytényezőiről a..rendelet rendelkezik. TÁMOP B-14/

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "MODUL CÍME: IVÓ ÉS ÁSVÁNYVÍZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS HASZNÁLAT JOGSZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSÜK JOGSZABÁLYOK, HIGIÉNIÁS ELŐÍRÁSOK ÉS SZEMLÉK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001."

Hasonló előadás


Google Hirdetések