Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Keszthely, 2007. március 9. A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai Dr. Pálmai Ottó Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Keszthely, 2007. március 9. A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai Dr. Pálmai Ottó Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és."— Előadás másolata:

1 Keszthely, március 9. A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai Dr. Pálmai Ottó Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence

2 –A II. világháború után élelmiszerhiány, ezért a mennyiségi termelést támogatják –A ’70-es évek második felére megbízható a mennyiségi ellátás, ezért lehet szemléletet váltani –a ’80-as évek elején megfogalmazódik a fenntarthatóság fogalma –a ’90-es évek elejétől agrár-környezetvédelmi programok indulnak (2078/92. számú EU Tanács rendelet) –a ’90-es évek végétől előtérbe kerül az élelmiszer- biztonság Az élelmiszertermeléssel kapcsolatos agrárpolitikai célkitűzések Nyugat-Európában

3 A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges fontosságú. A mezőgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ. A termőföld minden bizonnyal a legősibb, a legrégibb természeti erőforrásunk, termelőeszközünk. Ma már elsődleges igény a megfelelő mennyiségű és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása. Új kihívás az élelmiszer-biztonság. Ez csak a termőföldtől a fogyasztó asztaláig történő folyamatos ellenőrzésen keresztül valósulhat meg. Új kihívások a mezőgazdasági termelésben

4 Egy olyan speciális minőségi rendszer, amely magába foglalja az egészséges, a fogyasztóra mindenféle káros anyagtól mentes élelmiszert, az azt garantáló, ellenőrző és tanúsító intézményrendszert, de tágabb értelemben azt a környezetet is, ahol az élelmiszer előállítás történik. Élelmiszer-biztonság

5 A vásárló számára ma már nem csak az a fontos, hogy milyen minőségű és mennyibe kerül az élelmiszer, hanem az is, hogy milyen az előélete. Az emberek jövedelmük 40%-át költik átlagosan élelmiszerekre. Joguk van tehát minden információra arról, hogy mit fogyasztanak. Emiatt a jövőben azok a termelők, feldolgozók és forgalmazók, számíthatnak piacbővítésre és mérhető eladás növekedésre, akik a teljes termék előállítás és termékpálya folyamatáról tudnak mennél teljeskörübb, megbízható tájékoztatást adni /GAP, TQM/ Élelmiszer-biztonság

6 Az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető szennyező, fertőző anyagok a környezetünkből kerülnek az ételeinkbe és italainkba. A szennyezések70%-át élelmiszerrel, 20%-át itallal, 10%-át a beszívott levegővel juttatjuk a szervezetünkbe. Az EU-ban az áru szabad mozgásának folyamatában bármelyik állam felléphet azzal az országgal szemben, ha észlelik az élelmiszer-biztonsági előírások nem megfelelő betartását. Élelmiszer-biztonság

7 Nem csak a megtermelt növényi és állati eredetű termékek élelmiszeripari feldolgozására kell kiterjeszteni. Ha az élelmiszer alapanyag termelése, előállítása során nem tudjuk biztosítani a teljes termelési folyamatban a jó vagy kiváló minőséget, abból az élelmiszeripari feldolgozás során már lehetetlen magas minőségű élelmiszert előállítani. Az élelmiszer biztonságot korlátozó tényezők: – biológiai, – kémiai és – fizikai veszélyforrások

8 Az élelmiszer-biztonságot befolyásoló veszélyforrások –magas növényvédő szermaradék és állatgyógyászati termékek maradéka –élelmiszer szinezékek, tartósítóanyagok és állományjavító anyagok –nehézfémek (talajból, szerves és műtrágyából, szennyvizekből, szennyvíziszapokból) –természetes toxinok (aflatoxin, patulin, fumonísin, zearalenone stb.) –egyéb vegyi anyagok (olaj, növényvédő szerrel szennyezett tároló, szállító eszköz stb.) Kémiai források

9 A talaj alapvető funkciói /Várallyay, 1993/ feltételesen megújuló (megújítható) erőforrás A többi természeti erőforrás integrátora, transzformátora A primer biomasszatermelés alapvető közege, az élővilág primer tápanyagforrása Hő, víz és növényi tápanyagok raktára A talajt érő különböző stressz-hatások puffer közege A természet hatalmas szűrő és detoxikáló rendszere A bioszféra jelentős részének élőhelye, gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme Világörökségek hordozója

10 A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. Az EU-15-ök átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld. A termőföld helye és szerepe

11 58. §A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. 59. § (2)A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg. 61. §A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztéstechnológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezet-védelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi. Az évi LV. törvény a termőföldről

12 A ’90-es évek eleji termőföld magánosítás, tagosítás szakmai problémái (osztatlan közös tulajdon, spekulatív tulajdonszerzés, talajvédelmi irányelvek érvényesítésének hiányosságai stb.) A földközelbe jutott személyek képzettségének, ismereteinek alacsony szintje, az új információk iránti igénytelenség A magántulajdon „szentsége”?! A szaktanácsadási tevékenység alacsony szintje, az állami szerepvállalás hiánya. Mi a helyzet földhasználói oldalról?

13 A műtrágya-felhasználás Magyarországon és a búza, kukorica, napraforgó terméseredmények Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha

14 Magyarország talajainak P és K ellátottsága a III. talajvizsgálati ciklus eredményei alapján

15 Nitrogén (N)Foszfor (P 2 O 5 )Kálium (K 2 O) Magyarország mezőgazdasági művelésbe vont területeinek NPK-mérlege (kg/ha) KÁDÁR (1987, 1997)

16 Hazai talajvizsgálati eredmények értékelése 1978–2005 Forrás: Talajerőgazdálkodás KKT Fejér Megyei NTSZ

17 A foszfor ellátottság alakulása a vizsgált területen ( ha)

18 A kálium ellátottság alakulása a vizsgált területen ( ha)

19 Talajsavanyodás Erózió Talajok termőképessége Talajszennyezés nehézfémek növényvédő szermaradékok kommunális eredetű szennyezés szervestrágya, hígtrágya tárolás és felhasználás A talajok környezeti állapotát befolyásoló fontosabb tényezők

20 Nitrogén műtrágyák – Pétisó: 0,24 % Sr – Ca, P és Sr Foszfor műtrágyák – %-os mennyiségben Ca, Mg, S – tized %-os mennyiségben Al, Fe, K, Na, Si, Sr – hazai szuperfoszfátokban 1 % Sr – nem elhanyagolható az As Kálium műtrágyák – elhanyagolható mennyiségben Cu, Cd, Ba, Sr, Zn, Mn Műtrágyák nehézfém tartalma Kádár 1992 Cd!

21 Toxikus elemek vizsgálata a TIM program keretében A minták 1-2%-ában magasabb a Ni érték a határértéknél Messze 1% alatti a határértéket meghaladó Cu-tartalom A határértéket közelíti az Pb és Cd tartalom a minták egy kis részénél, ami egyértelműen antropogén hatás Egyetlen mintában sem éri el a határértéket a Cr és Co Az ország bizonyos területein magasabb az As-tartalom, ami geokémiai feldúsulást jelent

22 Toxikus elem tartalom műtrágyákban 1995–2003 Forrás: Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok által végzett termésnövelő anyag ellenőrzések

23 Az EU-s belépésünk után az ún. „EK műtrágya” kategóriába megszűnt az engedélyeztetés. Reális veszély a magas nehézfém /főleg Cd/ tartalmú műtrágyák hazai megjelenése. Fokozni kellene az ellenőrzést, de erre nem vagyunk felkészülve. Intézkedési mozgásterünk jelenleg nincs. Megváltozott helyzet

24 Műtrágya-felhasználás az EU-s országokban Mezőgazdasági terület kg/ha hatóanyag 1998 Nitrogén (N) Foszfor (P 2 O 5 ) Kálium (K 2 O) Összes Ausztria Belgium/Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU Forrás: EUROSTAT/FAO 2000

25 Forrás: European Fertilizer Manufacturers Association (EFMA) háztartási és ipari szennyvíz és -iszap 2% műtrágya 49% állati eredetű trágya 49% Tápanyag-felhasználás az EU-s országokban

26 Műtrágya-felhasználás az Európai Unióban műtrágya (millió tonna) Forrás: EFMA

27 Műtrágya-felhasználási előrejelzés az EU-ban közötti időszakra Csökkenteni kívánják a: N felhasználást7%-kal P felhasználást10%-kal K felhasználást4%-kal De emellett, ezen időszak alatt pl. a búza terméseredményeket 5,8 t-ról 6,2 t/ha-ra kívánják növelni. Forrás: EFMA

28 A világ műtrágya-felhasználása től ig [millió tonna tápanyag] 1920/211940/411950/511970/711908/812000/01 K 2 O24% P 2 O 5 51% N24% 24% 51% 24% 51% 24% 1930/311960/611990/

29 A világ műtrágya-felhasználása 2030-ig [millió tonna tápanyag] alap hatékonyság emelt hatékonyság

30 Az EU 15-ök országai tápanyag-gazdálkodásának jellemzői A környezetileg érzékeny területeken alkalmazzák az agrár-környezetvédelmi és biológiai/ökológiai gazdálkodáshoz felkínált támogatási lehetőségeket. A magas állatlétszám miatt az EU-s országok döntő többségében még ma sem működnek a nitrát direktíva előírásai és további derogációs igények léptek fel. A környezetileg nem érzékeny területeken az elmúlt időszakban egyértelmű birtokkoncentráció zajlott le, tehát a mezőgazdasági termelés intenzitása fokozódott ezeken helyszíneken. A fenntartható mezőgazdasági fejlődés alapelveinek figyelembevételével – területre adaptált módon – a termőföldek termőképességének fenntartása szinte minden EU-s országban garantáltan működik (talajvizsgálati kötelezettség, – támogatáshoz kötötten – működő szaktanácsadási rendszerek, kötelező tápanyagmérleg készítés, vagy elszámolás stb.). Néhány országban pl. Benelux államok, a termőtalajok termőképességének fenntartásán túl gyakran előfordul a tápanyagfeldúsulás, ami már környezetvédelmi problémákat okozhat (pl. nitrátosodás). A tápanyag-gazdálkodási korlátozások eddig meghirdetett, elvárható követelményként működtek. Úgy tűnik, hogy ez az elv több EU-s országban nem érte el a kellő hatást és eredményt ezidáig. Tehát szükségessé válik hatósági ellenőrzés, de néhány EU-s országban ilyen szervezet még nem is létezik.

31 Talajtani szakvélemény szükséges és a talajvédelmi hatóság engedélye. Jelenleg ~ ha mezőgazdasági területre van engedély. Mintegy 7000 ha-on van tényleges elhelyezés. Évente t sz.a.-ra számolt szennyvíziszap elhelyezés történik. Nagy kihívás a közeljövő a csatornázottság javulásával. Szennyvizek, szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése

32 Talajtani szakvélemény birtokában a talajvédelmi hatóság engedélyezi a mezőgazdasági elhelyezést ben ha hígtrágya elhelyezésre engedélyezett terület volt nyilvántartva Ebből a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint ha nitrátérzékeny terület Tényleges elhelyezés ha-on történt, ahova m 3 hígrágya került ki (12,3 mm/ha) Alig van olyan hígtrágyás telep, ahol a tárolás megfelelő lenne. A szennyezésmentes tárolók kialakítása több mint 8 milliárd Ft-ot igényelne /2001. évi számítások/. Hígtrágya tárolása és elhelyezése

33 Évente hazánkban 7,5-8 millió tonna szerves trágya felhasználás történik. < 50% gazdálkodó szervezeteknél > 50% egyéni gazdálkodóknál Trágyatárolás helyzete: sertéstelepek 36%-a, szarvasmarha telepek trágyatárolóinak csak 10%-a felel meg a követelményeknek. Az állattartó telepek (helyszínek) száma több mint A trágyatárolás követelményeknek való megfelelése kb. 13 milliárd Ft-ot igényelne /2001. évi számítások/. Szervestrágya tárolása és felhasználása

34 A felszíni vizek nitrát koncentrációjának évi átlagértékei csak kevés helyen haladják meg az 50 mg/l értéket /a mintavételi helyek kevesebb mint 10%-ában/. A nitrát-szennyezettségi szint az utóbbi években átlagban csökkent /több helyen mutat csökkenést, mint növekedést/. Általában a téli időszakban fordulnak elő az éven belüli nagyobb nitrát koncentrációk. Az eutrofizációs jelenség nagyon jelentős az álló és folyóvizeinkben, de már a belépő határvizek problémát jelentenek /mezotróf, eutróf/. Az utóbbi időszakban kismértékű javulás mutatkozik. Felszíni vizeink minősége

35 A Talajvédelmi Információs és Monitoring Program /TIM/ 1236 pontból áll. országos törzshálózat865 pont, erdészeti pontok183 helyszín, speciális mérőhelyek188 pont. A szántott rétegben a minták 40%-ában 0-10 mg/kg közötti, tehát nagyon alacsony a nitrát-N tartalom. A cm-es rétegben a minták 63%-a, a cm-es rétegben a minták 82%-a 10 mg/kg alatti értéket mutat. A szántott rétegben környezetvédelmi szempontból már kockázatosnak ítélhető 50 mg feletti nitrát-N tartalom 11 év átlagában csupán a minták 1,7- 7,2%-ában volt kimutatható. Ezek a pontok általában S-pontokból származnak, tehát elsősorban olyan területekről, ahol hígtrágya vagy szennyvíziszap elhelyezés történik. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy hazai talajainkban nincs olyan mennyiségű nitrogén, ami mélyebb rétegekbe mosódva veszélyeztetné a felszín alatti vizeink minőségét. Talajaink nitrogén állapota

36 1. A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhelyi igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása (vetésforgó, alternatív növények). 2. A mai követelményeknek megfelelő talajművelési eljárások alkalmazása. A talajtömörödés megakadályozása. 3. A talajdegradációs folyamatok megelőzése és mérséklése, valamint a talaj vízgazdálkodásának javítása. 4. A hagyományos szervesanyag-gazdálkodás elemeinek visszaállítása (recycling). Területhez igazított állattartás, állatlétszám, zártabb tápanyagforgalom. 5. A talajaink termőképességének a megőrzése. Konkrét laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyagutánpótlás. Nem a „szokásos”, hanem a hiányzó, illetve minimumban lévő tápelemek pótlása a növény igényéhez, tápanyagfelvételi dinamikájához igazodva. Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból

37 6. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaihoz szakmailag illeszkedő műtrágyaféleség megválasztása. 7. A felhasznált műtrágyák, talajjavító anyagok és termésfokozók szennyezőanyagainak pontos ismerete és folyamatos ellenőrzése. 8. A talaj minőségére potenciálisan veszélyt jelentő anyagok (szennyvíz, szennyvíziszap esetenként hígtrágya) mezőgazdasági területen való elhelyezésének folyamatos ellenőrzése. 9. A növényvédőszerek felhasználása során a környezetvédelmi szempontok maximálisan előtérbe kerülése (IPM). Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból

38 Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból CÉL: a TALAJMINŐSÉG hosszú távú védelme évi LV. törvény 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet (jó mezőgazdasági gyakorlat – GAP) 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 27/2006. (IV. 10.) Kormány rendelet. Nitrát direktíva FENNTARTHATÓ (sustainable) mezőgazdasági fejlődés SZAKTANÁCSADÁS fontossága!

39 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon

40 Növényvédő szer felhasználás és a ráfordított költség Magyarországon, 1990–2005

41 Növényvédő szerek felhasználása Hazánkban 2007 elején mintegy 250 hatóanyag és 780 termék van engedélyezve. Az elmúlt két évben 77 hatóanyag, 148 termék engedélye visszavonásra került, és az idei évben további hatóanyagok kerülnek kivonásra. Az EU-s országokban: megközelítőleg 800 hatóanyag, közel termék rendelkezett engedéllyel 2003-ig. Újraengedélyeztetés: 2008-ra mintegy 450 hatóanyag marad az EU-s országok piacán speciális esetek: pl. triazin származékok

42 Az évi növényvédő szer forgalmazás az EU országokban a nemzeti szövetségek adatszolgáltatása alapján kg hatóanyag/ha Ausztria0,86 Belgium3,09 Dánia0,95 Egyesült Királyság1,32 Finnország0,52 Franciaország3,70 Görögország2,93 kg hatóanyag/ha Hollandia5,12 Írország0,43 Németország1,58 Olaszország3,46 Portugália6,74 Spanyolország1,30 Svédország0,57 kg hatóanyag/ha EU országok átlaga2,41 Magyarország1,44

43 Piaci, termőhelyi és export minták növényvédő szer maradék vizsgálata Évente minta vizsgálata Vizsgálati szám: Szermaradéktól mentes a minták 55-65%-a Növényvédő szer maradványt tartalmaz 35-45%-a ebből határérték felett 1-2% Nem engedélyezett hatóanyagot 4-6% tartalmaz Forrás: megyei NTSZ-ek analitikai laboratóriumai

44 463 db zöldség-, gyümölcsminta vizsgálata történt meg (27 kultúra, 150 hatóanyag). a vizsgált minták 50,8%-a nem tartalmazott kimutatható növényvédő szermaradékot a minták 0,8%-ában volt határérték feletti hatóanyag mennyiség (4 db minta) a hazánkban nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyag a minták 1,5%-ában volt jelen (7 db minta) 124 feldolgozott élelmiszer minta és 10 db bébiétel-ital vizsgálata során nem találtunk kifogásolható terméket I. félévben a hazai előállítású, friss fogyasztású termékek növényvédő szermaradvány vizsgálatai

45 721 db zöldség-, gyümölcsminta vizsgálata történt meg (42 kultúra, 150 hatóanyag). a minták 27,9%-a nem tartalmazott kimutatható szermaradékot mérhető mennyiségben találtunk a minták 72,1%-ában növényvédő szermaradványt Ebből: határérték felett: 1,4% (10 minta) Magyarországon nem engedélyezett hatóanyag: 1,1% (8 minta) Tehát az importból származó zöldségek és gyümölcsök növényvédő szermaradvány szempontjából „kockázatosabbak”, mint a hazai termékek I. félévben végzett importból származó minták növényvédő szermaradvány vizsgálatai

46 vizsgált minta:gyümölcs zöldség gabona A minták 59%-ából nem mutatható ki szermaradvány. Határérték (MRL) alatt, de kimutatható szermaradvány a minták 37%-ában található. Átlagban a minták 4%-a határérték feletti szermaradványt tartalmaz (tagállamok közti szórás: 1,3%-9,1%). Növényvédő szermaradvány monitoring program az EU tagországokban ben a vizsgált minták18%-a egynél több hatóanyagot tartalmazott ben ez az érték15% volt, 1999-ben14%. Forrás: Brüsszeli jelentés, április

47 A gyümölcs, zöldség és gabona növényvédő szermaradvány tartalma növekvő tendenciát mutat. A növényi eredetű élelmiszerek 39,6%-a tartalmaz növényvédő szermaradványt. A vizsgált minták 5,6%-a volt határérték feletti. A franciaországi helyzet még súlyosabb: a vizsgált minták több mint 50%-a tartalmazott növényvédő szermaradványt; határérték felettti volt a minták 6,5%-a; 24%-a a mintáknak többféle növényvédő szermaradványt tartalmazott (2-8 összetevő). Forrás: AGRA Presse Hebdo november Növényvédő szermaradvány adatok Európában

48 Tíz éven keresztül 20 különböző mezőgazdasági termékből bio és hagyományos minták vizsgáltak az USDA szervezésében. Tehát az organikus módon előállított mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszerek sem garantáltan mentesek növényvédőszer- maradványoktól. Ennek oka: pl. növényvédőszer-elsodródás, talajszennyezés, öntözővíz szennyezés stb. Növényvédő szermaradvány adatok az USA-ból A hagyományos gazdálkodásban előállított termékek 73%-ában minimum egy növényvédő szer hatóanyagot találtak, míg az organikus gazdálkodásnál 23%-ban A hagyományos gazdálkodással előállított alma, barack, eper és zöldség minták több mint 90%-a tartalmazott növényvédőszer- maradékot Az integrált növényvédelmi technológiával (IPM) előállított termékek közel 50%-a is tartalmazott növényvédőszer- maradványokat Forrás: Organic agriculture, environment and food security FAO, 2002

49 Riasztási és tájékoztatási jelzések száma 3158 eset. Ezen belül a termékek eredete szerint: 28% EU tagország, 7% EU jelölt ország, 65% harmadik országból származó. A problémás főbb termékek: 25% snack, mogyorófélék, 18% halfélék, 11% zöldség, gyümölcs, 8% fűszerfélék. Az EU Élelmezési és Takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) évi adatai I.

50 A kifogásolt termékek kockázati oka: mikotoxinok31% mikroorganizmusok19% adalékanyagok8% nehézfémek6% színezőanyagok2% növényvédő szermaradványok2% Tehát élelmiszer-biztonsági szempontból a növényvédő szer használat sokkal kevésbé aggályos, mint ahogy a közvélemény gondolja és a média is sugallja. Az EU Élelmezési és Takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) évi adatai II.

51 Növényvédő szer maradványok vizsgálata a TIM program keretében talajokból Vizsgált hatóanyag csoportok: klórozott szénhidrogének triazin származékok fenoxi ecetsav származékok Az 1200 TIM pontból reprezentatív mintavétel és vizsgálat. A mintáknak csak 4,6%-ában volt növényvédő szer maradvány. Csak 5 mintában volt határérték feletti érték, ez az összes vizsgálat mindössze 0,07%-a.

52 Az elmúlt közel 20 évben mintavételi helyen évente vízmintát vizsgálunk. Az utóbbi időben nőtt a pozitív esetek száma, ma már közelíti a 150-et. A minták 18-20%-ában található növényvédőszer-maradvány. Leggyakrabban kimutatható hatóanyag: atrazin acetoklór HCH diazinon propizoklór metolaklór MCPA 2,4-D Felszíni vizeink növényvédőszer-maradvány monitoring vizsgálatai

53 A vizsgált 62 mintából 35 esetben mutattunk ki növényvédő szer maradékot. A kimutatott növényvédő szer hatóanyagok előfordulása diazinon38% atrazin13% MCPA13% forát11% 2,4-D11% diklorprop8% prometrin3% terbutrin3% ebből 8 esetben a mért érték meghaladta a 0,1 µg/l-es ivóvizekre vonatkozó EU-s határértéket Sérülékeny hazai vízbázisok nyers ivóvizeinek vizsgálata, 1998

54 Forrás: Fejér Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Növényvédőszermaradék-analitikai labor A Velencei-tó vízgyűjtő területéről, talajvíz-észlelő kutakból vett vízminták növényvédő szer maradék vizsgálatának eredményei /1995–2006/ Talált hatóanyag megnevezése Pozitív vizsgálati szám (db) Mért érték intervallum (µg/L) Határérték (µg/L) B-C 3 * 2,4-D200,1-0,770,1-5,0 acetoklór190,11-43,5- atrazin830,04-10,00,1-2,0 atrazin-dezetil40,05-0,230,1-2,0 diazinon70,03-0,210,1-5,0 dikamba10,090,1-5,0 diklórprop70,01-0,340,1-5,0 diuron20,17-0,66- endoszulfán40,18-0,53- forát20,09-0,160,1-5,0 izoproturon10,2- klórbromuron30,07-0,08- klórpirifosz10,050,1-5,0 Talált hatóanyag megnevezése Pozitív vizsgálati szám (db) Mért érték intervallum (µg/L) Határérték (µg/L) B-C 3 * malation10,070,1-5,0 MCPA150,01-1,60,1-5,0 MCPB10,20,1-5,0 mekoprop10,060,1-5,0 metilparation10,020,1-5,0 metolaklór80,18-4,6- pendimetalin10,05- prometrin130,04-0,450,1-2,0 propaklór11,0- propizoklór130,11-0,7- terbutilazin60,04-0,310,1-2,0 trifluralin20,03-0,08- * 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. sz. melléklet 12. pont szerint Összes minta- szám (db) Összes vizsgálati szám (db) Összes pozitív minta-szám (db) Összes pozitív vizsgálati szám (db)

55 A CAP 1992-es reformja óta jelentősen megnőtt az ökológiai módon gazdálkodó agrárüzemek száma. A mezőgazdasági üzemek több mint 1,5%-a és az EU teljes mezőgazdasági hasznosítású területének 2002-ben már 3,5%-a tartozik az ökológiai gazdálkodók körébe. Olaszországra, Németországra, Ausztriára és Svédországra jut az EU- ban ökológiai módon művelt terület közel 70%-a. EU szinten az ökológiai módon gazdálkodó üzemek nagyobbak az átlagos üzemeknél. (Portugáliában ötször, Olaszországban háromszor, az Egyesült Királyságban kétszer akkorák.) A biotermékek részarányaAusztriában11,6% Olaszországban8,0% Finnországban7,0% Dániában6,7% Svédországban6,1% Angliában4,2% Németországban4,1% Ökológiai gazdálkodás

56 Az ASA (Advertising Standards Authority, a brit hirdetés-ellenőrző hivatal) az ökogazdálkodók egyesületét, a Soil Associationt fölszólította, hogy szüntesse be a bioélelmiszerek – szerintük megalapozatlan – reklámozását. El kell törölni a csomagolásról azokat a kitételeket, amelyek szerint a biotermék ízletesebb, egészségesebb, amellett előállítása során kíméli a környezetet és kíméli az állatokat is. Kifogásolja az ASA azt a kis hirdetést is, amely „a bioélelmiszer öt előnye” címet viseli. Úgy vélekedik, hogy ezeket az előnyöket nem sikerült tudományosan alátámasztani, hogy tehát közzétételük a vásárlókat megtévesztheti. Vita a bioélelmiszer körül Forrás: EU Agrárgazdasága V. évf. 9. szám

57 Vegyszerme ntes termelés is jelentős kockázatot hordozhat, mivel az élő és élettelen környezet hatásaitól igen erősen függ. Emiatt kevésbé tervezhető az előállított termék minősége, beltartalmi értéke változó, esetenként olyan baktérium és gombafertőzők másodlagos termékével szennyezett, ami emberre és melegvérű állatokra mérgező lehet. Egy mezőgazdasági termék attól még nem biztos, hogy egészségesebb, m ert kemikália nélkül termesztették. Ökológiai gazdálkodás

58 Az élelmiszerekből az emberi táplálkozással felvett természetes toxinok mennyisége (személyenként naponta) Fenolok a kávéban700 mg Fenolok egyéb növényekben300 mg Flavonoidok a növényekben200 mg Tomatin, szolanin100 mg Szaponinok hüvelyesekben100 mg Búza, rizs, kukorica100 mg 1500 mg „Ez az érték körülbelül szer magasabb, mint amennyi szintetikus növényvédőszer maradványt fogyasztanak élelmiszerekkel az amerikaiak.” B. N. Ames

59 Egy fogyasztók által „irányított” piacon természetesen lehet és van is létjogosultsága hosszú távon a biotermékeknek re az ellenőrzött biotermékek teljes piaci részesedése 3,5-5% közé tehető. Hazánkban a talajaink „tisztasága” ehhez különleges lehetőségeket biztosít. A biztonságos piaci igényeket hiba lenne nem kielégíteni a termesztés oldaláról. De: a biotermékek előállítása egy más gondolkodást igényel, egy más életforma piacképes és egészséges biotermékeket előállítani csak jóval magasabb szaktudással, tapasztalattal lehet, mint a „hagyományos” termékeket Ökológiai gazdálkodás

60 Az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület egyáltalán alkalmas-e jó minőségű (beltartalmú) termék előállítására? Alapállapot felmérés szükségessége. Tápanyagutánpótlás, tápanyaggazdálkodás kérdése évi LV Tvr. a termőföldről A termesztett növényfajták problémája Biológiai potenciál és ellenállóképesség Növényi toxinok jelenléte Az egyre növekvő területen folytatott ökológiai gazdálkodás növelheti a növényvédelmi járványveszélyt Izolációs távolságok kérdése Hagyományos technológiák és GMO termesztés A termőhely adottságaival a „harmonikus összhang” megteremtése A gazdálkodó „jogkövető” magatartása, szerződéses fegyelem javítása, betartása További nyitott kérdések az ökológiai gazdálkodásban

61 Napjainkban világszerte a kultúrnövényeinket károsító élő szervezetek mintegy 35%-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat, ebből az állati kártevők, elsősorban rovarok 14%, a mikroorganizmusok, főleg gombák 12%, a gyomnövények 9% termésveszteséget okoznak. Nemzetközi szakértők becslése szerint az agrokemikáliák használatának „betiltása” a következő hozamcsökkenéssel járna: kukorica53% kalászosok38% szója37%

62 Halált okozó veszélyforrások listájának első és utolsó tíz tagja (Egyesült Államok, 1990) 1. Dohányzás 2. Alkoholfogyasztás 3. Autózás 4. Lőfegyver 5. Hálózati elektromosság 6. Motorkerékpározás 7. Úszás 8. Orvosi műtét 9. Röntgen sugárzás 10. Vasúti közlekedés 21. Hegymászás 22. Fűnyírógép 23. Iskolai tornaóra 24. Sízés 25. Védőoltás 26. Élelmiszer színezék 27. Élelmiszer tartósító 28. Peszticid 29. Antibiotikum 30. Szórópalack

63 A fejlett mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos elvárások Jó minőségű, teljes értékű és biztonságosan fogyasztható élelmiszer előállítása. A közvetlen termelési feladatok és feltételek mellett biztosítani kell: – környezetvédelmi – ökológiai – jóléti és – szociális elvárásokat és feltételeket is. Tehát a mezőgazdaságnak ma már multifunkcionális feladatokat együttesen kell ellátnia és biztosítania kell ökoszociális szolgáltatásokat is.

64 A különböző szempontok összevetésével 3 földhasználati forma alakul ki -Intenzív termelési adottságú területek (az agrártermelés központjai) -Extenzív termelési adottságú területek (a mezőgazdaság termelési funkciói mellett a talaj-, vízvédelem, a foglalkoztatás, ökológiai szempontok stb. egyaránt fontosak) -Védelmi funkciójú területek (a termelési funkció háttérbe szorul a természet-, tájvédelmi szempontok, a biodiverzitás védelme érdekében, lehetővé téve a fenntartást, értéknövekedést)

65 A jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP) A rendelkezésre álló szakmai ismeretek teljes körű alkalmazása a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására. Környezetbarát, fenntartható mezőgazdasági tevékenységet biztosító termelési gyakorlat, mely a nemzeti és nemzetközi minőségi és biztonsági követelményeket kielégítő termékeket eredményez. A 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” tartalmazza a GAP előírásokat. A jó mezőgazdasági gyakorlat betartása kötelező a nitrátérzékeny területeken, egyéb helyeken ajánlott.

66 A nitrát direktívának (91/676-os EGK rendelet) való megfelelés helyzete hazánkban 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet 1. -Nálunk a felszín alatti ivóvíz készletek kevesebb, mint 5 %-nál jelent problémát a magasabb nitrát koncentráció. (Átlag 7,6 mg/l, határérték 50 mg/l) -A talajvizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezése az állattartó telepeken jellemző. -A felszíni vizek nitrát tartalma alacsony, az esetleges szennyezés nem mezőgazdasági eredetű, hanem kommunális (OECD jelentés). -Az ország területének 47 %-a nitrátérzékeny terület -Kötelező a trágyázásra vonatkozó nyilvántartás és adatszolgáltatás a talajvédelmi hatóság felé. -Fő problémát az állattartó telepek korszerűsítése jelenti, a trágyatárolást rendezni kell. Erre van türelmi idő.

67 -Az évi hígtrágya mennyiség mintegy 11 millió m 3, de csak néhány telep tárolási követelményei megfelelőek. Új tárolókat kell építeni (~8,1 milliárd Ft). -Jelentős fejlesztést igényel az istállótrágya tárolása is (~12,4 milliárd Ft). -Minimum 4 havi hígtrágya és 8 havi istállótrágya mennyiség tárolását kell megoldani. -Az akcióprogram január 1-jén indult. A nitrát direktívának (91/676-os EGK rendelet) való megfelelés helyzete hazánkban 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet 2.

68 Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai 1. A szakszerű trágyázás ismérvei: (Cél, hogy a nitrát kimosódás minimális legyen!) −a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának (talajvizsgálatok!) −a környezeti feltételeknek −a termesztett növény helyesen megválasztott termésszintjéhez tartozó tápanyagigénynek megfelelő adagban, módon és időben a trágya tápanyagtartalmának figyelembe vételével Önellenőrzés: üzemi tápanyagmérleg készítése, trágyaszóró gépek karbantartása Hígtrágya kijuttatás: talajtani szakvélemény alapján hatósági engedély. 170 kg N/ha/év, 7 m talajvízszint felett fokozott figyelem, 3 évente talaj- és talajvíz vizsgálat Istállótrágyázás: augusztus – novemberi kijuttatás, azonnal bedolgozni (max. 14 nap), tavasszal csak homoktalajon.

69 Műtrágyázás: talajvizsgálat legalább 5 évente (gyepen 10 évente), mérlegelv. N-műtrágya kijuttatás akkor, amikor a növény a legjobban hasznosítja. Ősszel csak akkor adjunk N-műtrágyát, ha van, vagy lesz a területen növény. Műtrágya szóró gépek állapota, egyenletes kijuttatás! Erózió védelem: általában törekedni kell aminél nagyobb növényi fedettségre. Őszi vetés, a tél beálltáig legalább 25%-os növényborítottság legyen. Növényi maradványok táblán hagyása, az adottságokhoz illesztett talajművelés, szükség esetén mélylazítás. Öntözés: talajtani szakvélemény és műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedély, 5 évente ellenőrzés, ha a talajvízszint 7 m-en belül van. Vízigény meghatározás Kis vízadag, gyakoribb öntözés Az öntözés megkezdése a szabadföldi vízkapacitás 50 %-ánál Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai 2.

70 A jó mezőgazdasági gyakorlat /GAP/ szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében 1. Mennyiségi korlátozás: szervestrágyával maximálisan 170 kg N/ha/év. Már 2002-ben a gyümölcstelepítési és hígtrágya elhelyezési szakvéleményekben figyelembe kellett venni. Beleértendő a legeltetés során a természetes trágyázás és a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kiadott N-dózis is. Trágyázási tilalmi időszakok: december 1. és február 15. között tilos a trágya kijuttatása; betakarítás után könnyen oldódó N-trágya (hígtrágya, trágyalé, baromfitrágya, ammónium-nitrát műtrágya) csak újabb növény alá adható. A trágyázás és vetés között maximum 14 nap telhet el. Trágyakijuttatás erősen lejtős területen: injektálás kivételével tilos a hígtrágya, trágyalé (szennyvíziszap!) kijuttatása; 20% fölötti lejtőkön csak növénnyel fedett területre juttatható ki trágya, vagy azonnali bedolgozást kell alkalmazni. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított (5 cm) területen tilos! Az előírás sík és lejtős területre egyaránt érvényes!

71 A trágyázás szabályai vizek környezetében: sem közvetlenül, sem erózió útján tápanyag élő vízbe nem juthat; felszíni víztől, forrástól, kúttól, állatitató helytől 10 m-en belül trágyát kijuttatni nem lehet; (vízjárta, belvizes területek!) Cél, hogy szélsőséges körülmények között sem mosódhat be a vizekbe a nitrogén. Állattartó telepek trágyatárolóira vonatkozó szabályok: szigetelt, trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő tárolási kapacitás (minimum 2,5 hónap + a helyi sajátosságoknak megfelelően). Hígtrágya, trágyalé: szigetelt medence, korróziónak ellenálló tartály, legalább 4 havi mennyiség tárolása. Istállótrágya: szigetelt trágyatelep, csurgalékvíz gyűjtő akna, legalább 8 havi mennyiség tárolása, optimális kijuttatási időpont, tábla szélén ideiglenes tárolás lehetősége (max. 2 hónap). Talajvíz < 1,5 m, felszíni víztől legalább 100 m távolság, alagcsövezett tábla szélén tilos! Mélyalmos trágya közvetlenül is kijuttatható. Karámok csurgalékvizét is gyűjteni kell. Silótárolás: csurgalékvíz felfogás, szilárd ajzat, szigetelt gyűjtőakna. A jó mezőgazdasági gyakorlat /GAP/ szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében 2.

72 A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 156/2004. (X. 27.) FVM rendelete az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról

73 Tendenciák A jövőbeni versenyképes mezőgazdasági termelés feltétele: a jó mezőgazdasági gyakorlat (Good Agricultural Practice – GAP) kialakítása és az egész termelési folyamatra való kiterjesztése. Ilyen minőségbiztosított és zártnak tekinthető rendszerek már régóta működnek Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában és Malájziában. Már évek óta Európában is léteznek hasonló rendszerek: EISAIntegrált Termelés Közös Kódexe EUREPGAPEurópai Viszonteladók Konzorciuma (1997) Megkerülhetetlen az áru eredetigazolása és termelési folyamat minden lépésenek nyomonkövethetősége.

74 Agrármodellek kialakulása és fejlődése a XIX. századtól Forrás: Buday-Sántha Attila, 2002 hagyományos gazdálkodás iparszerű gazdálkodás integrált gazdálkodás biogazdálkodás

75 Ma már a mennyiség és a minőség szervesen összekapcsolódik, mert jó minőségű terméket csak korszerű technológiai eszközökkel és „magas tudással” lehet előállítani. Mind a két termelési irányban az a közös, hogy minden szakaszukban ellenőrzött termelési modellekről van szó. Egyik modell sem jelent csak extenzív vagy intenzív termelési irányt, a termelés intenzitásának fokát a termőhelyi és a termelési adottságok (pl. a talajok művelése, művelési ága), illetve az előállított termékek technológiai követelményei határozzák meg. Nagyon fontos, hogy a két irányzat sok tekintetben összetart. Hamis és téves dolog a két irányzat merev szembeállítása, mert a két modell valójában kiegészítője egymásnak, másfajta minőséget jelent és más fogyasztói réteget céloz meg. A közeljövő lehetséges és működő agrármodelljei és Forrás: Buday-Sántha A., 2002 BiogazdálkodásIntegrált gazdálkodás

76 A hazai mezőgazdaság intenzifikálása kb évvel később kezdődött, mint a nyugat-európai országoké, majd 1990-től sokkal extenzívebbé vált a kívánatosnál. Ez igaz:– a kemikáliák felhasználására és – az állatlétszám alakulására is. A mezőgazdaság mint potenciális szennyező érdemben csak a hígtrágyás trágyatárolásnál jöhet szóba, mint pontszerű szennyezés. Fentiekből adódóan talajaink kifejezetten „tisztának tekinthetők”, emiatt kiváló minőségű élelmiszerek előállításának nincs akadálya /élelmiszer-biztonság/. Ezt az egyértelműen előnyös helyzetet feltétlenül ki kellene használnunk, de ez már nem szakmai kérdés, hanem agrárpolitika. Következtetések

77 Meg kell találnunk a megoldást a magas nehézfém tartalmú műtrágyák hazai forgalmazásának megakadályozására. Teljesen át kell alakítani a növényvédelmi gyakorlatunkat, mert élelmiszer- biztonsági szempontból nem „vagyunk jobbak” a nyugat-európai versenytársainknál azzal együtt, hogy nagy számú speciális képzettségű szakember dolgozik nálunk. Az évek óta emlegetett integrált növénytermesztés irányába kell átalakítani gondolkodásunkat, ki kell dolgozni a szükséges technológiákat és meg kell teremteni a hazai és EU-s támogatási lehetőségeket ezen eljárások lehetőleg gyors hazai elterjesztésére. A korábbinál sokkal jobban kell kihasználnunk az integrált termesztés minden pozitív elemét és csak „végső megoldásként” nyúljunk a kémiai növényvédelmi lehetőségek szűkülő, de még bőséges eszköztárához. Csak akkor tudjuk eladni a nyitott EU-ban a mezőgazdasági termékeinket, ha azok árban versenyképesek és élelmiszer-biztonsági szempontból jobbak mint a versenytársaké. Teendők

78 Paracelsus (1493–1541) svájci orvos és polihisztor: „Minden méreg. Egyedül az adagolás teszi, ha valami nem méreg.”


Letölteni ppt "Keszthely, 2007. március 9. A mezőgazdasági technológiák környezeti hatásai Dr. Pálmai Ottó Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések