Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelem és vízgazdálkodás Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem és vízgazdálkodás Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítása."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem és vízgazdálkodás Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítása

2 A hulladékok csoportosítása 1.Társadalmi eredet szerint: a.Települési v. kommunális hulladékok szilárd (háztartási, közterület) folyékony b. Termelési hulladékok (gyártási folyamatban keletkező maradékanyag): ipari hulladékok mg.-i hulladékok szolgáltatások során keletkező hulladékok A termelők és szolgáltatók hulladékai lehetnek: -technológiai (pl. timföldgyártásnál a vörösiszap, a vasgyártásnál a salak, állattartó telepeken a hígtrágya) -termelésspecifikus hulladékok (termelő berendezések) -nem termelésspecifikus hulladékok (pl. csomagolóanyagok, irodai papír, irodai számítógép)

3 2. Halmazállapot szerint (hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése) : Szilárd (salak, kommunális szilárd hulladék) Pasztaszerű (festékek, műgyanták) Iszapszerű (szennyvíziszap, vörösiszap) Folyékony (hígtrágya, kommunális folyékony hulladék) Gáz (füst, vegyszerek gőzei) 3. Veszélyesség szerint 1.Inert hulladékok (építési és bontási hulladékok) 2.Nem veszélyes hulladékok (kommunális hulladékok) 3.Veszélyes hulladékok

4 Forrás: Vermes 1998 Halmazállapot szerint Eredet szerint SzilárdFolyékonyIszapszerűGáznemű Települési Háztartási és utcai szemét Kommunális szennyvíz Kommunális szennyvíziszap, szippantott iszap Lakóház fűtések füstje Termelési Ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, almos trágya Ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya Ipari szennyvíziszapok Ipari füstök és gázok Veszélyes Különféle ipari törmelékek, salakok, porok Savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolaj Galvániszapok Vegyipari, petrokémiai gázok és füstök

5 Hulladékok kezelése, elhelyezése és hasznosítása A hulladék jellegéből, sokrétűségéből adódóan: ipari hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás energetikai hasznosítás Ipari hasznosítás technológiák pl.: baromfitrágyából húgysav előállítása; szalmából cellulóz gyártása; napraforgó tányérjából pektin előállítása; boripari törkölyből cserzőanyagok gyártása; rizs és napraforgó héjából furfurol kinyerése; dohányipari hulladékból ipari nikotin előállítása.

6 Mezőgazdasági hasznosítás Takarmányozás évszázados múlt másodlagos takarmányforrások vagy eredeti állapotukban, vagy különféle kezelések után önállóan, vagy kiegészítő takarmányként –cukorrépafej etetése frissen és silózva –húsmarhákkal kukoricaszár legeltetése + karbamidos melaszkiegészítés –kukoricaszár silózása, pogácsázása, pelletálása szarvasmarhák számára –zöldborsószár takarmányként való felhasználása –napraforgótányér takarmányozása kérődzőkkel –zöldség- és gyümölcshulladék etetése

7 Trágyázás, talajjavítás egyidős az állatok takarmányozásával legismertebb és üzemszerűen alkalmazott trágyázási célú hasznosítások: –érlelt almos istállótrágya, hígtrágya; szecskázott gabonaszalma, kukoricaszár és hígtrágya keverékének talajba dolgozása –gabonaszalma és kukoricaszár szecskázása és talajba forgatása (műtrágya kiegészítéssel) –venyige- és fanyesedék, valamint sertés- és baromfitrágya keverékének komposztálása és szerves trágyaként való felhasználása. kis ráfordítással, egyszerűen megoldható növeli a talaj szervesanyag-készletét hatásuk tartós hatásuk többirányú: –csökkentik a talajművelés energiaigényét –növelik a felhasznált műtrágyák hatását –javítják a talajok szerkezetét és biológiai állapotát

8 Energetikai hasznosítás égetéssel (hulladéktüzelés) pirolízissel biogáznyeréssel Hulladéktüzelés –fanyesedék, szalma, nád, napraforgó és a kukorica szára –fűtőértéküket C-tartalom határozza meg (50% alatti) –szalmából préselt biobrikett hagyományos tüzelőberendezésekben jó hatásfokkal égethető, hamuja környezetbarát, füstjének nincs S-tartalma. Pirolízis –közepes tőkeigényű technológia, –növényi hulladékot éghető gázzá alakítja –levegőhiány mellett, illetve oxidációs hő hatására –gázosító berendezések a nagy cellulóztartalmú növényi részeket esetében → 80-90%-os hatásfokkal gázosíthatók, → nyert gáz fűtőértéke a földgázénak 15-20%-a.

9 Biogáz előállítás természetes eredetű szerves anyag (szennyvíziszapok, szerves trágyák, háztartási és növénytermesztési hulladék) gázképződés feltételei: –folyamatosan utánpótlódó hulladék-szervesanyag; –levegőtől elzárt (anaerob) környezet; –állandó kiegyenlített hőmérséklet és folyamatos keverés; –metánbaktériumok jelenléte, valamint a –metanogén és acidogén baktériumok megfelelő aránya napos erjesztési idő alatt: m 3 gáz nyerhető/1 tonna száraz (60% CH 4 és 40% CO 2 ) kólibaktériumok száma néhány tizedszázalékra csökkenhet, kórokozók, férgek, férgek petéi és a gyommagvak nagyrészt elpusztulnak vagy életképességük erősen csökken. gáztárolókat kell építeni.

10 Magyarországon keletkező mezőgazdasági melléktermékek mennyisége és főbb jellemzőik


Letölteni ppt "Környezetvédelem és vízgazdálkodás Mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések