Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÁLYÁZATÍRÁS, PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE Czike Klára-Ivánku Zsuzsa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÁLYÁZATÍRÁS, PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE Czike Klára-Ivánku Zsuzsa."— Előadás másolata:

1 PÁLYÁZATÍRÁS, PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE Czike Klára-Ivánku Zsuzsa

2 Bevezető A tájékoztató célja, hogy a szakértők bevonódjanak a pályázatok előértékelésébe, vagy a pályázás folyamatába A szakértők szakmai szűrése megtörténik, de a pályázatok, projektek menedzselésében nem biztos, hogy elég tudással rendelkeznek

3 Tartalomjegyzék 1. Pályázati programok előkészítése 2. Projektötletek kidolgozása, projekttervezés 3. Pályázatok megvalósítása: szakmai és pénzügyi vonatkozások 4. Az esélyegyenlőség nem csak PR

4 1. Pályázati programok előkészítése

5 A pályázat optimális szervezeti környezete 0. (Szervezeti kultúra) 1. Stratégiai tervezés 2. Projektötletelés 3. Pályázat-figyelés 4. Pályázat írás 5. Megvalósítás 6. Értékelés, visszacsatolás 1. Stratégiai tervezés…

6 A stratégiai tervezés lépései –1. Jövőkép, küldetés megfogalmazása (küldetés, hitvallás, küldetési nyilatkozat) –2. A szervezet belső tényezőinek, valamint a külső környezetnek az elemzése –3. Problémák elemzése –4. Projektszintű célok megfogalmazása (ezek lebontása konkrét tevékenységekre már a projekttervezés témakörébe tartozik), és azok logikai-időbeli elrendezése –5. Az értékelés módszereinek kidolgozása

7 Küldetési nyilatkozat megfogalmazása A küldetési nyilatkozat adja meg a szervezet funkcióját, identitását, és más szervezettől való megkülönböztethetőségét. Alkalmas arra, hogy a szervezet tagjai, illetve a szervezetnél dolgozók a legalapvetőbb kérdéseket tisztázzák egymás között, és hogy azokat a szervezeten kívüliek is megismerhessék.

8 Fogalmak Jövőkép: a végső cél Küldetés: az út, amin haladni akarunk (operatív, cselekvő jellegű), választ ad azokra a kérdésekre, hogy a jövőkép elérése érdekében ki, mit, hol, kinek és hogyan csináljon. (A jövőkép és a küldetés egyben is megfogalmazható.) Fő célok/program: A szervezet átfogó, de a jövőképnél részletesebb céljainak megfogalmazása (maximum 8-10). E célok eléréséhez szükséges cselekvések.

9 A szövegen túl… Értékek és elvek: Érdemes a szervezet által vallott „szakmai” elveket, értékeket és normákat is rögzíteni a küldetési nyilatkozatban. Fogalomdefiníciók: A fenti tömör megfogalmazásokban óhatatlanul szerepelni fognak olyan szavak, melyek jelentése nem egyértelmű, de megértésük nélkülözhetetlen. Célszerű ezeknek megadni egy „munkadefinícióját”.

10 Stratégiai célok és projektek megfogalmazása A szervezet jövőképének és küldetésének tisztázása, valamint a belső és külső feltételek elemzése után elérkeztünk a szervezet stratégiai céljainak meghatározásához „Összefésülni” a szervezet által vallott értékekből, valamint a jövőképéből és a küldetéséből származó célokat a külső/belső környezet által lehetővé tett projektekkel, tevékenységekkel A projekteknek már konkrétaknak, reálisaknak, mérhetőknek és időhöz köthetőeknek kell lenniük

11 2. Projektötletek kidolgozása, projekttervezés

12 Lépések 1. Stratégiai célok kijelölése, stratégiai partnerek megkeresése 2. Közös ötletelés 3. SWOT analízis 4. Érintettek elemzése 5. Logikai keret végiggondolása

13 Projektötletek kidolgozása A projektötletnek illeszkednie kell a szervezet hitvallásához és stratégiai céljaihoz Ezt követi a tervezés maga, amely nem a pályázati adatlap azonnali kitöltését, hanem logikai tervezési folyamatot jelent (ötletelés, szervezeti SWOT, érintettek elemzése, logikai keretmátrix)

14 Ötletelés Nincsenek őrült ötletek! Támaszkodj a többiek ötletére! Gondolj a lehetetlenre is! Egy ötletnek az ellenkezőjét is gondold végig! A mennyiségi elv a fontos! Ne minősíts, ne értékelj! Lehetséges projektötletek kiválasztása

15 SWOT analízis Strenghts – Erősségek (belső): Pozitív belső tényezők, amikre támaszkodhatunk a projekt megvalósításában, és lehet rá befolyásunk, hogy még fejlődjenek. Weaknesses – Gyengeségek (belső): Fejlesztendő belső tényezők, amelyek nem jól működnek, de lehet rá befolyásunk, hogy jobb legyen a helyzet. Opportunities – Lehetőségek (külső): Támogató, általunk nem befolyásolható adottságok, környezeti tényezők, amelyekre építve ki tudjuk használni erősségeinket. Threats – Veszélyek (külső): Gátló, korlátozó környezeti tényezők, amelyek csökkentik a siker esélyét, kockázatot jelenthetnek, és nem tudjuk befolyásolni őket.

16 SWOT tábla Erősségek (belső)Gyengeségek (belső) Tapasztalt, összetartó munkahelyi csapat Kevés pályázati tapasztalat Lehetőségek (külső)Veszélyek (külső) Megnőnek a pályázati lehetőségekCsökken a költségvetési támogatás

17 SWOT tábla 2. Stratégiák ErősségekGyengeségek LehetőségekE+L Hogyan kovácsoljunk előnyt a külső lehetőségekből a belső erősségek felhasználásával. Gy+L Hogyan csökkenthető a belső gyengeség, és hogyan kovácsolhatunk előnyt a külső lehetőségekből. VeszélyekE+V Hogyan használjuk ki belső erősségeinket a külső veszélyek elkerülése vagy csökkentése végett. Gy+V Védekező technikák. Hogyan csökkenthetjük belső gyengeségeinket és hogyan kerülhetjük el a külső veszélyeket.

18 Érintettek elemzése ÉRINTETTEK ELEMZÉSE Érintett csoport ProblémaMotiváció Az érintett csoport viszonya más érintettekhez Célok A program pozitív hatása az érintett csoportra A program negatív hatása, veszélyei az érintett csoportra A konfliktusok, problémák mérséklésének eszközei A telelpülés munkavállalói Ingázó munkavállalók Mikro, kis- és középvállalkozás ok Mezőgazdaság Munkanélküliek Helyi értelmiség Települési önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kistérség Iskola Óvoda Civil szervezetek

19 Projekttervezés fő lépései Probléma-analízis (problémafa segítségével) –Célcsoport/tok/ meghatározása –Problémáik meghatározása –Lehetőségeik és visszahúzó erőik feltérképezése –Ok-okozati összefüggések megtalálása

20 2. Cél-analízis –A meghatározott problémák céllá alakítása Projekttervezés fő lépései 2.

21 3. Stratégia-analízis –A különféle stratégiák meghatározása –A célok szortírozása különféle kritériumok mentén (pl. erőforrások, lehetőségek stb.) Projekttervezés fő lépései 3.

22 A projektterv vázlata CÉL CÉLCSOPORT VÁRHATÓ EREDMÉNY IDŐTERV/FELADATOK LISTÁJA PÉNZÜGYI TERV ERŐFORRÁSOK (EMBERI ÉS TÁRGYI) MÓDSZEREK MUNKAMEGOSZTÁS KOMMUNIKÁCIÓ KOCKÁZATOK FENNTARTHATÓSÁG ÉRTÉKELÉS/ELLENŐRZÉS

23 3. Pályázatok megvalósítása: szakmai és pénzügyi vonatkozások

24 Pályázatírás előtt tájékozódni –A pályázati kiírás és útmutató részletes megismerése (ki, mire, milyen feltételekkel, határidővel és milyen összegre pályázhat) –Kiíró szervezet céljai – saját célok összeegyeztetése –Speciális feltételek (pl. együttműködők kellenek-e) –Döntéshozatali eljárás megismerése

25 Pályázatírói hibák 1. Formai hibák Legfrissebb útmutató, kitöltő program és mellékletminták használata Szervezet adatai, elérhetőség Mellékletek érvényessége Megfelelő példányszám, formátum Igényelt összeg Aláírás Saját példány!

26 Pályázatírói hibák 2. Tartalmi hibák Értsen hozzá a szervezet Érthető és lényegre törő Áttekinthető és igazolható Konkrét és mérhető célok meghatározása Pályázati előírások, jogszabályok értelmezése Ne legyen sablonos az ötlet Együttműködés feltételei

27 Mire kell figyelni a pályázatírás során Költségvetés A szakmai programmal összhangban Igazolható Reális Költséghatékony Működésorientált Szövegesen indokolt tételek

28 Mire kell figyelni a megvalósítás ideje alatt Szakmai: Valódi partnerség Jól dokumentált Disszemináció Nyilvánosság Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Pénzügyi: A szerződésben rögzített költségvetés Eltérés esetén szerződés módosítás

29 Projektzárás –Elszámolás –Fenntarthatóság biztosítása –Utánkövetés –Formai követelmények –Visszacsatolás, értékelés szervezeti szinten

30 4. Az esélyegyenlőség nem csak PR

31 Az esélyegyenlőség mint horizontális elvárás Miért kell eleget tenni az esélyegyenlőségi kritériumoknak? Szervezetileg/konkrét pályázaton keresztül

32 Vonatkozó ET rendelet Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza a Strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozható legfontosabb fejlesztési elképzeléseket. A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket az Európa Tanács 1260/1999. sz. rendelete fektette le. A rendelet többek között kiemel két olyan területet (horizontális politikát) is, melyre a végrehajtás során a pályázóknak külön figyelmet kell fordítaniuk: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet.

33 A pályázatokkal kapcsolatos elvárás A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó projektnek tehát meg kell felelniük a környezetvédelem feltételeinek, valamint hozzá kell járulniuk a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A pályázóknak az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében olyan célokat és várható eredményeket kell megfogalmazniuk, amelyek hozzájárulnak az alábbi társadalmi rétegek és csoportok helyzetének javításához: nők, romák és fogyatékos emberek.

34 Szempontok Az esélyegyenlőség szempontja NEM VÁLASZTHATÓ, azaz nem elhagyható, Az esélyegyenlőség szempontja NEM JÁRULÉKOS ELEM, a projekt szerves részét képezi, Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNY mind a pályázók, mind az értékelők számára.

35 Hol jelenhet meg az esélyegyenlőség szempontja? –Szervezetben és a konkrét pályázatban –Projekttevékenységben: a tervezésben, a megvalósításban, a nyomon követésben és az értékelésben is.

36 Fontos kérdések Van-e Esélyegyenlőségi Terv? Nők foglalkoztatási módja Roma és fogyatékos alkalmazottak száma Menedzsment összetétele Akadálymentesítés Esélykiegyenlítő programok a szervezetben

37 Esélyegyenlőségi törvény 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni (esélyegyenlőségi törvény 36. §).

38 Esélyegyenlőségi törvény 2. Esélyegyenlőségi tervet bármely munkáltató elfogadhat, míg az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek elfogadni. A terv a munkáltató döntése alapján a törvényben nem nevesített munkavállalói csoportokra is kiterjedhet. Az esélyegyenlőségi terv - az Mt. szerint - meghatározott időre szól.

39 Az Esélyegyenlőségi terv szempontjai –Érintett célcsoportok jelenléte, indokoltsága –Folyamatok szabályozottsága –Bérezés és Juttatások –Munkakörülmények –Fizikai és információs akadálymentesítés –Képzés, előléptetés –Belépés, kilépés, (GYES-ről) visszalépés –Gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények –Egyéb, sajátos rendelkezések, programok, akciók –A terv megvalósulásának monitorozása, egyeztető mechanizmusok, munkavállalói részvétel –Panasztételi eljárások kidolgozottsága

40 Felhasznált irodalom –Programvégrehajtás és projekt-ciklus menedzsment (PCM) – Bankárképző összeállítása –A pályázás alapjai – SAKK kiadvány –Képzési kézikönyv a sokszínűség menedzsment képzéshez – Az Európai Bizottság kiadványa –Szervezeti kultúra – Inspi-ráció Egyesület összefoglalója –Esélyegyenlőségi útmutató pályázók részére –A beszámolók formai hibái – NCA kutatás eredményei –ESZA elszámolható költségek útmutatója – ESZA Kht. –Stratégiai tervezés – Ökotárs Zsebkönyv –Útmutató a támogatás igénylés összeállításához TAMOP, TIOP, KMOP konstrukciók esetében. [A tudásanyagot a fenti irodalmak és saját tapasztalataik felhasználásával az alábbi szerzők készítették: Czike Klára, Garas Ildikó, Kóczé Angéla]

41 Köszönjük a figyelmet! Elérhetőségeink: ,


Letölteni ppt "PÁLYÁZATÍRÁS, PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE Czike Klára-Ivánku Zsuzsa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések