Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Munkaügyi kapcsolatok Emberi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Munkaügyi kapcsolatok Emberi."— Előadás másolata:

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Munkaügyi kapcsolatok Emberi erőforrás menedzsment Munkaügyi kapcsolatok Krajcsák Zoltán

2 mvtBevezetés Munkaerőpiac két szereplője között érdekellentét feszül. Munkaadók (tőke) ↔ munkavállalók (munka) Érdekérvényesítésben aszimmetria Munkavállalók lehetőségei Összefogás, kollektív fellépés, károkozás Munkaügyi kapcsolatok rendszereMunkaügyi kapcsolatok rendszere Társadalmi és gazdasági károk nélkül A két fél érdekeinek figyelembe vételével Kölcsönös megállapodáson alapuló érdekegyeztetéssel A konfliktust megelőzi vagy feloldja. A konfliktus megszüntetésének alapja az aszimmetria megszüntetése.

3 mvtÉrdekegyeztetés Létrejöttének oka:Létrejöttének oka: Túl sok szereplő bevonása helyett egységes fellépés Hátrányos helyzet helyett közös fellépés Tiszta piaci modellTiszta piaci modell Gondoskodó vállalatGondoskodó vállalat Szociális piacgazdaságSzociális piacgazdaság Munkaadói érdekképviseletek Munkavállalói érdekképviseletek

4 mvtA téma jelentősége A vezetői kommunikáció szerepe Egyáltalán hogy jutottunk el ide? 8 órás munkaidő és halálbüntetés MSZOSZ elnöke, 2011: „megszűnt az asztal” Politikai erő?

5 mvtMunkaadói érdekképviseletek Önkéntesség és koalíciós szabadság elve alapján Formái:Formái: Ágazati szintű Regionális Országos csúcsszövetségek Fókusz:Fókusz: Bi- és tripartit kapcsolatokon egyaránt Gazdasági és munkaügyi kérdéseken (külön: CH, S, D) Magyarország hármas tagoltsága:Magyarország hármas tagoltsága: Gazdasági Kamarák Magyar Munkaadói Szövetség Szakmai Kamarák

6 mvtSzakszervezetek Szakmai szakszervezetekSzakmai szakszervezetek Adott szakma munkavállalóit képviselik Kevesebb belső konfliktus Ágazati szakszervezetekÁgazati szakszervezetek Adott iparág dolgozóinak összessége Nagy létszámú Egyéb szakszervezetek:Egyéb szakszervezetek: ideológiai / vallási, vállalati, általános, fehér- és kékgalléros Szakszervezetek hierarchiájaSzakszervezetek hierarchiája Országos (pl. Ausztria) Helyi (pl. Németország) Vállalati (pl. Olaszország)

7 mvtNem csak egymás ellen OKSZ – dohányboltok MGYOSZ - fiatalok Kialakuló új struktúrák? VDSZ (vegyipar) + VTDSZSZ (közlekedés) + PDSZ Túl sok szereplő? Országos bérajánlások helyett inkább a helyiek (VOSZ) Fontosabbá válik a jó kapcsolat a két fél között Felértékelődő kollektív szerződés – Mt. Speciális: Magyar Kormánytisztviselői Kar Speciális #2: Közmunkások Szakszervezete

8 mvtKollektív tárgyalások Munkaadó és munkavállalók közötti szerződésMunkaadó és munkavállalók közötti szerződés Jövedelem (tarifák, béremelés üteme, juttatások) Munkafeltételek (munkaidő, képzés, szabadság, elbocsátás) Két fél közti kapcsolat (elvek, normák, szabályok) Cél:Cél: Munkavállalók érdekeinek elismerése Munkabéke védelme Munkaadó számára stabil feltételek Állam szerepe:Állam szerepe: Keretfeltételek Lágy jövedelempolitika Autonómia különböző fokai (Svájc, Franciaország)

9 mvtElvek és szabályok AlapelvekAlapelvek A konfliktust a munkaerőpiac szereplőinek kell megoldaniuk. A konfliktust békés úton, tárgyalásokkal kell orvosolni. A kapcsolatrendszer néhány szabályaA kapcsolatrendszer néhány szabálya Partnerkapcsolatok érvényesítése Egyenrangúság, autonómia, legitimitás Megegyezési szándék elvárása A szembenállás, a szándék hiánya nem vezet eredményre Konszenzuskészség Másik fél érdekeinek elfogadása Kölcsönös bizalom, hitelesség A tárgyalás csak hiteles információk alapján lehet eredményes Békekötelezettség Jóléti elv

10 mvtKollektív szerződés jellemzői A szerződés hatásköreA szerződés hatásköre Térség vagy iparág Időbeli hatály Személyi kör A szerződés tartalmaA szerződés tartalma Elosztási viszonyok (bérek, pótlékok, juttatások) Munkafeltételek (munkaidő, szabadság, felmondás) A két fél kapcsolatrendszere (együttműködés, panaszok, viták)

11 mvtKollektív szerződés Egy munkáltató egyet köthet Kik köthetik? SzSz jelöltjeinek száma az ÜT-ben min. 50% Több SzSz: min. 50% Ha a SzSz-ek nem egyeznek meg, akkor min. 65% ÜT szavazóinak min. 50%-a beleegyezésével Mindig minden SzSz jelen lehet Megszűnés Felmondás: min. fél év; f.i. 3 hónap Időbeli hatály lejár Nincs jogutód Bejelentési kötelezettség

12 mvtNéhány tárgyalási taktika Nyomásgyakorlásra irányuló taktikákNyomásgyakorlásra irányuló taktikák Pozíciószerzés szakmai érvekkel Ragaszkodás az eredeti állásponthoz Nyílt fenyegetés Indirekt nyomásgyakorlás Tárgyaláspszichológiai eszköz: blöff Megnyerésre irányuló taktikákMegnyerésre irányuló taktikák Meggyőzés Közös megoldáskeresés Megállapodás elérésére irányuló taktikákMegállapodás elérésére irányuló taktikák Engedmények Csomagtaktika Differenciálás és módosítás

13 mvtParticipáció participációA participáció alatt a munkavállalók számára intézményesen biztosított részvételi lehetőséget értünk (ÜT), amellyel a munkavállalók képviselői vállalati döntési folyamatok részesei lehetnek. Alapelvek:Alapelvek: AutonómiaAutonómia A testület a menedzsmenttől és a választóitól is független EgyüttműködésEgyüttműködés Kooperációra törekszik A konfliktust békés úton rendezi BizalomBizalom Mindkét oldal kizárja a kemény harci eszközöket ÜT: együttdöntési, véleményezési, tájékoztatási jog EÜT: min mv, min. 150 mv/ország

14 mvtMunkaügyi konfliktusok JogvitákJogviták Az egyik fél szerint a másik nem tartotta be a vonatkozó jogot – létező jogszabály a vita alapja. Megoldás: jogi tanácsadó, munkaügyi bíróság (angolszász területen döntőbíró) ÉrdekvitákÉrdekviták A vitának nincs jogszabályi alapja Megoldás: egyeztető szakértői bizottság, vagy semleges harmadik fél Békéltető eljárás:Békéltető eljárás: a tárgyalás folytatását segíti elő Közvetítő eljárás:Közvetítő eljárás: tripartit kapcsolatban saját javaslatot dolgoz ki Döntőbíráskodás:Döntőbíráskodás: a döntési jog átadása a semleges félnek

15 mvtKözvetítői és Döntőbírói Szolgálat 1996, OÉT, mára MKDSZ 10 év alatt 77 közvetítés, 5 döntőbíráskodás, 90% siker A közvetítés előnyei:A közvetítés előnyei: Gyorsabb a pernél (napok,,max. hetek) A közvetítés ingyenes Nincs legyőző és legyőzött, az ügy megegyezéssel zárul Ezáltal helyreáll a bizalom, együttműködés Hátrányai:Hátrányai: Ha a felek valójában nem akarnak a megegyezésnek esélyt adni Kevéssé ismert eljárási lehetőség Félelem az eredmények rövidtávúságától Csak érdekviták esetében működtethető Alkalmazásának gátjai:Alkalmazásának gátjai: Egyre kevesebb nagy szervezet és érdekképviselet Kevés nyílt munkaügyi vita és konfliktus felvállalás

16 mvtMediációs szolgáltatások Kevéssé elterjedt hazánkban Tervek a népszerűbbé tételére Hangsúly a kommunikáción Munkaügyi mediáció Hogyan előzze meg a vezető a konfliktust?

17 mvtSztrájkjog Sztrájk = munkabeszüntetés Részvétel önkéntes Előzetes egyeztetés, együttműködési kötelezettség Kezdeményezhetik szakszervezetek, vagy munkavállalók Szolidaritási sztrájk: szakszervezet kezdeményezi Figyelmeztető sztrájk: rövidebb időtartamú, nem szükséges az előzetes egyeztetés Jogellenes sztrájk Ha a cél Alkotmányba ütközik Olyan munkáltatói intézkedés miatt, melynek megváltoztatása bírósági hatáskör Kollektív szerződés megváltoztatása a szerződés hatályideje alatt Nem kezdeményezhető: igazságszolgáltatás, rendvédelem, fegyveres erők Lakosságot ellátó szolgáltatóknál „elégséges szolgáltatás”

18 mvtMunkaharc Nyílt konfrontáció, cél a károkozás Ha a tárgyalás és egyeztetés nem vezet eredményre Alapelvek:Alapelvek: Akkor alkalmazható, ha a partnerek minden más lehetőséget kimerítettek A harc joga megilleti azokat, akik a kollektív szerződés részesei, vagy az adott szövetség tagjai Harc csak a kollektív szerződés céljáért folyhat Csak legitim eszközök alkalmazhatók Arányosság elve Nem irányulhat a másik fél megsemmítésére

19 mvtA munkavállalók harci eszközei SztrájkSztrájk Spontán Figyelmeztető Szolidaritási FenyegetésFenyegetés Aláírásgyűjtés Szimpátia nyilatkozatok Demonstrációk, munkásgyűlések Szórólapok, cikkek, politikai akciók Kevésbé kemény harci eszközökKevésbé kemény harci eszközök Passzív ellenállás Teljesítmény visszafogás Előírás szerinti munkavégzés

20 mvtA munkaadók harci eszközei Személyzetpolitikai harci eszközökSzemélyzetpolitikai harci eszközök Figyelmeztetés Fegyelmi eljárás Elbocsátás Fellépés a szakszervezet ellenFellépés a szakszervezet ellen Tömegkommunikáció Sztrájk intenzitásának csökkentéseSztrájk intenzitásának csökkentése Sztrájktörők Sztrájkolók szembeállítása Sztrájk által okozott károk csökkentéseSztrájk által okozott károk csökkentése Raktárkészlet felhalmozása Termelés kihelyezése Új erőforrások bevonása

21 mvtOÉT (2011-ig) Tripartit kapcsolat (munkaadók és –vállalók, állam) Intézményes keretet biztosít a folyamatos párbeszédnek Feladatai:Feladatai: Országos megállapodások a munkaügyi kérdésekről Gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikai jogszabályok tervezetéről alkot véleményt Ülései nyilvánosak Jogosítványai:Jogosítványai: Tájékoztatási jog Véleményezési jog Egyetértési jog (pl. minimálbér, munkaszüneti napok) Tagjai a munkavállalók oldaláról:Tagjai a munkavállalók oldaláról: ASZSZ, ÉSZT, LSZ, MSZOSZ, MOSZ, SZEF, (2012 !) Tagjai a munkavállalók oldaláról:Tagjai a munkavállalók oldaláról: ÁFEOSZ, IPOSZ, KISOSZ, OKISZ, MOSZ, MGYOSZ, STRATOSZ, VOSZ

22 mvtMunkáltatói szervezetek Pl. MGYOSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Több ezer vállalkozás, kb. 1,2 m fő Lobbilehetőség a gazdasági, szociális és munkaügyi jogszabályalkotásban Lehetőség a kormánnyal való közvetlen tárgyalásra Nemzetközi jelenlétével segítheti a hazai vállalatok piacépítését Elnyerhető állami támogatások lehetősége Üzleti tevékenységek, oktatás Elsősorban tripartit kapcsolatokban

23 mvtSzakszervezetek Tagok létszáma:Tagok létszáma: Folyamatosan csökken (2001-ben 20%, 2004-ben 17%, ezen belül a nők nagyobb aránnyal) A taglétszámokat hajlamosak felfelé húzni Ma átlagosan a munkaadók harmadánál van jelen SzSz Csökkenő létszám – kevesebb tagdíj – kevesebb foglalkoztatott Pl. LSZ, Liga Szakszervezetek (100 ezer fő)Pl. LSZ, Liga Szakszervezetek (100 ezer fő) Versenyszférában és a közszolgálatban dolgozók érdekei Pl. MSZOSZ, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (38 szakszervezet)Pl. MSZOSZ, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (38 szakszervezet) Dolgozók + tanulók + nyugdíjasok + munkanélküliek Azonos bérek nemenként, fiatalok munkaerőpiaci esélye, tanulási lehetőség biztosítása, jogbiztonság, kiszámíthatóság.

24 mvtAz üzemi tanács és a vállalatvezetés Az üt. és a vállalatvezetés közötti megbeszélések: a témák rangsora (Makó-Novoszáth, 2000) TémaPrivatizáltÚjMagyarKülföldi Átszervezés3334 Privatizáció6979 Munkavállalói tulajdon5969 Foglalkoztatás biztonsága2433 Bér1111 Béren kívüli juttatások4222 Munkarend6554 Munkaidő9674 Kompenzáció elbocsátáskor9546

25 mvt Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Munkaügyi kapcsolatok Emberi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések