Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyéni vállalkozás.  Ügyfélkapuval való rendelkezés (elektronikus bejelentés esetén)  Személyazonosság igazolása (személyes bejelentés esetén)  Magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyéni vállalkozás.  Ügyfélkapuval való rendelkezés (elektronikus bejelentés esetén)  Személyazonosság igazolása (személyes bejelentés esetén)  Magyar."— Előadás másolata:

1 Egyéni vállalkozás

2  Ügyfélkapuval való rendelkezés (elektronikus bejelentés esetén)  Személyazonosság igazolása (személyes bejelentés esetén)  Magyar állampolgárság, vagy  az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségr ő l (EGT)* szóló megállapodásban részes más állam állampolgárság.

3  aki korlátozottan cselekv ő képes vagy cselekv ő képtelen,  akit a közélet tisztasága elleni b ű ncselekmény miatt joger ő sen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez f ű z ő d ő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,  akit szándékos b ű ncselekmény miatt joger ő sen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez f ű z ő d ő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,  aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felel ő s tagja  akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták,  akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

4 Egyéni vállalkozás jellemzői Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, mely többféle tevékenységre is feljogosít Kötelezettségeiért, tartozásaiért korlátlanul, teljes vagyonával felel, azaz bukása esetén nem csak a vállalkozásba fektetett pénze veszik el, hanem személyes vagyona is Az irányítás egy kézben van A szervezet egyszerű Nincs kötött tőkeszükséglet Könnyen felszámolható A vállalkozói igazolvány iránti kérelmet – nyomtatványon- a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában kell benyújtani. A vállalkozó székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adja ki.

5 A vállalkozói igazolvány kiadásához szükséges iratok A vállalkozói igazolvány kiadásához szükséges iratok: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány szakképesítést igazoló okirat (Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik) személyazonosító igazolvány, től kiadott személyazonosító igazolvány esetében, lakcímet igazoló hatósági igazolvány kártya ha a vállalkozó tevékenységét nem főállásban folytatja, akkor munkahelyi igazolás kérelem, egyéni vállalkozók számára formanyomtatvány jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását, valamely jogszabály hatósági engedélyhez köti

6 Az egyéni vállalkozás lényegesebb szabályai Illetékmentesség: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Alanyi jog: Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon a cselekvőképes magyar, az EU állampolgára, és a tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy. Tevékenység megkezdése: Az egyéni vállalkozó azután kezdheti meg a tevékenységét, ha megküldték, illetve átadták neki a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást. Nem kell igazolvány: A működéshez nem lesz szükség vállalkozói igazolványra, de aki azt igényli, annak kiállítanak igazolványt. (A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - a módosítások számára tekintet nélkül forint illetéket kell fizetni) Szüneteltethető a tevékenység: 1 hónapos időtartamtól legfeljebb 5 éves időtartamig szüneteltethető az egyéni vállalkozói tevékenység, és a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel.

7 Egyéb szabályok: Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban Felelőssége korlátlan

8 Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja Az igazolványt a jegyző visszavonja Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét

9 Az egyéni cégre vonatkozó lényegesebb szabályok: Az egyéni cégre vonatkozó lényegesebb szabályok: Jogi személyiség nélküli cég, így a cégeket szabályozó alaptörvények - mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény - kiterjednek rá. Az egyéni céget a cégbíróság jegyzi be. Tagjától elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany. Az egyéni cég alapvetően egyszemélyes vállalkozási forma (az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy elvesztése esetén és korlátozott időre lehet több tagja) Egy személy csak egyetlen egyéni céget alapíthat. (felelősségi szabály) Korlátlan, vagy korlátozott felelősség: tagja határozza meg a jegyzett tőke összegét, és azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e. Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan úgy tartozásai fedezetéül - az eddigiekkel ellentétben - elsősorban a cégvagyon szolgál, akárcsak egy kkt-nél. A tag csak akkor köteles saját vagyonával korlátozás nélkül helyt állni, ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat.

10 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál, alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A cégbejegyzésre irányuló kérelmet a cég szervezeti képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. A cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti a cégbíróság felé.

11 társas vállalkozások: Gazdasági társaságok gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szabályozza az alapítás, működés feltételeit, szabályait Tipizálhatók: nyereségszerzésre létrehozott társaságok (Bt., Kkt., Kft., Rt.) és non profit-társaságok (Nonprofit Kft, Rt.); vannak jogi személyiséggel rendelkező (Kft., Rt.) és nem jogi személy (Kkt., Bt.) gazdasági társaságok; egyszemélyes és több személy részvételével létrehozott társaságok… önálló jogképességgel bírnak, azaz saját cégnevük alatt vállalhatnak kötelezettségeket, szerezhetnek jogokat, tulajdont szerezhetnek, önállóan indíthatnak pert, illetőleg perelhetőek.

12 Az alapító okirat/társasági szerződés tartalmi elemei: cégnév székhely tag(ok), tevékenység (teáor ‘08) jegyzett tőke képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját vezető tisztségviselők (ügyvezető, könyvvizsgáló, felügyelő bizottsági tag) működésének időtartamát (határozatlan, vagy projektcégek esetében határozott)

13 GAZDASÁGI TÁRSASÁG Olyan egység, mely saját cégneve alatt: Üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat Vagyonukat a tagok bocsátják rendelkezésre Jogokat és tulajdont szerez Kötelezettségeket vállal Perelhető és pert indíthat

14 GAZDASÁGITÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA Létrehozhatják: természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok A gazdasági társaságok lehetnek: jogi személyiség kérdése anyagi felelősség kérdése

15 MEGSZORÍTÁSOK: Koncesszióról szóló törvény: bizonyos tevékenységet csak erre a célra létrejövő ill. kizárólag állami vagy önkormányzati társaságok végezhetnek (pl.:közút építése, szerencsejáték) Hatósági engedély Megfelelő szakképzettség A nem magyar állampolgárok tevékenységét külön törvények szabályozzák A korlátlan felelősséget halmozni nem lehet Kiskorú egyén nem lehet korlátlanul felelős tag

16

17

18

19 A gazdasági társaság legfőbb szerve a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szerv a tagok gyűlése (határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. ) valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

20 A gazdasági társaság ügyvezetése A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a vezérigazgató látja el nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az igazgatótanács mint testület látja el

21 A GAZDASÁGITÁRSASÁGOKSZERVEZETE Tulajdonosi testület: határoz a társaság azon ügyeiben, melyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. A szavazás a vagyoni hozzájárulás arányában történik, egyszerű - minősített szótöbbség Ügyvezetés: feladata a társaság irányításával összefüggésben szükséges döntések meghozatala Felügyelőbizottság: Könyvvizsgáló:

22 A BEJEGYZÉS A társaság alapítását az alapdokumentum megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbírósághoz. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A cégbíróság a bejegyzést a cégközlönyben teszi közzé

23 MIT AD A CÉGBÍRÓSÁG? Cégjegyzékszám Statisztikai szám Adószám Igazolás a bejegyzési kérelem benyújtásáról és a bevett adatokról (Határidők!) Kézhez kapjuk a KSH, illetve az APEH felé történő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat Értesítést küld az APEH-hoz és a TB-hez Tanúsítvány az előtársaság tevékenységének megindulásáról, ekkortól kezdődik a tevékenység b.a. toldat = bejegyzés alatt (a bejegyzésig kötelező

24 BANK, SZÁMLANYITÁS A gazdasági társaságok - ha a jogszabály kivételt nem tesz: kötelesek pénzeszközeiket a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A tagoknak a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig kötelesek a pénzbeli hozzájárulás legalább 50%-át befizetni. A pénzbetétek befizetésének hitelintézeti igazolását a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell.

25 A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését társaság tagjainak száma egyre csökken cégbíróság megszünteti jogszabály így rendelkezik.

26 A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése Társasági forma váltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: – összeolvadással – beolvadással. Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet – különválással – kiválással.


Letölteni ppt "Egyéni vállalkozás.  Ügyfélkapuval való rendelkezés (elektronikus bejelentés esetén)  Személyazonosság igazolása (személyes bejelentés esetén)  Magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések