Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A földhasználaton alapuló közfoglalkoztatás sajátosságai és kimenetei Dr. Váradi Monika Mária MTA Közgazdaság- és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A földhasználaton alapuló közfoglalkoztatás sajátosságai és kimenetei Dr. Váradi Monika Mária MTA Közgazdaság- és."— Előadás másolata:

1 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A földhasználaton alapuló közfoglalkoztatás sajátosságai és kimenetei Dr. Váradi Monika Mária MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományok Központja, Regionális Kutatások Intézete Földhasználat gazdasági és szociális célok szolgálatában. Közfoglalkoztatás, mikrohitelezés, szociális szövetkezés március 9.

2 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete „jelenleg ez a legjobb” Mezőgazdasági startmunkaprogram a „konszolidálódott” közfoglalkoztatási rendszerben erőteljes területi célzás a település szintjén érzékelhető és elismert értékteremtés „lapáttámasztó” vs. a konyhára zöldséget termelő „közmunkás” jelentős forrásvisszapótlás a hátrányos helyzetű települések számára évtizedek forráskivonásai, az elmúlt évek központi támogatásainak csökkenése mellett kiemelt településfejlesztési eszközzé vált, amely költségmegtakarítást eredményez az önkormányzatok számára Önkormányzatok mint foglalkoztatók és a helyi gazdálkodás irányítói Helyi, települési meghatározottságok a helyi/térségi gazdaság, piac, termelési hagyományok vállalt vagy kényszerű szerepek szegénységenyhítés és önkormányzati gazdálkodás szerepek elágazása: elutasítók (akik nem kérnek a startprogramból), vonakodók és bizonytalanok, innovatív településvezetők és a hely (helyi társadalom) iránt elkötelezett személyek (önkormányzati szervezésű gazdaságfejlesztés példái)

3 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete gazdasági és/vagy (?) társadalmi hatékonyság Tartósnak remélt berendezkedés a startmunkaprogramra, ugyanakkor bizonytalanság a program fenntarthatóságát illetően függés az állami támogatástól – amint az állam kivonul, minden összeomlik, ”nem csinálják tovább” a gazdasági hatékonyság nem (is lehet) szempont és elvárás a közfoglalkoztatási programok működtetésében „a munkaerő végül is nem kerül semmibe” gyenge és esetleges piaci kapcsolódás közétkeztetés prioritása (költségmegtakarítás, de csak a helyi önkormányzatnak) személyes, informális hálózatok működtetése – „mondja meg az állam” piaci megkapaszkodás működőképes típusai: integrátorokhoz való csatlakozás, réspiacok megtalálása Mértékek és léptékek problémája a termés mennyisége, minősége, feldolgozottsága piactorzító hatás (?) helyi, térségi, nemzeti, nemzetközi piacok – „zárványok” és a hálózatosodás esélyei

4 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete közfoglalkoztatás és társadalmi vállalkozások Közfoglalkoztatás és társadalmi vállalkozások párhuzamos működés vagy kiszorító/lefölöző hatás? a szegénységben élők öngondoskodási képességének erősítése vs. gyengítése? Közfoglalkoztatásból kinövő vagy piaci alapon kapcsolódó szociális szövetkezetek feltételei jelentős mértékben helyi és személyes meghatározottságúak ódzkodás, bizonytalanság a polgármesterek körében a közfoglalkoztatottak nem képesek élni tagságból fakadó jogokkal és kötelességekkel az egy tag=egy szavazat elve ezért aggodalomra ad okot nincsenek megfelelő szakemberek a településeken az összetett tevékenységek ellátására tőkehiány, a piacok és ezért a fenntarthatóság hiánya (szakmai) aggodalmak a társadalmi vállalkozások alapelvei és működése miatt az önkormányzat és a polgármester szövetkezeti tagsága kettős irányításhoz, a piac önkormányzati kontrolljához, a polgármester hatalmi pozíciójának megerősödéséhez vezet (G.Fekete-Lipták 2014) közfoglalkoztatásból kinövő szociális szövetkezetek (félt vagy valós?) előnye a pályázati források piacán

5 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és néhány kérdés A közfoglalkoztatásból kinövő szociális szövetkezetek piaci részvételének, önfenntartásának feltételei- e a következők: - hálózatok, intézményi, szervezeti háttér megteremtése, ill. betagolódás a meglévő struktúrába -hiányzó tőke/támogatás nyújtása a piacra lépés elősegítéséhez (minőségbiztosítás, marketing…) -külső tudás és szakértelem bevonása ott, ahol gyengék vagy hiányoznak a helyi erőforrások Milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy a szegénységből fakadó, a mindenkor kínálkozó lehetőségeket (közfoglalkoztatás, napszám) megragadó, függőségi viszonyokba rögzült megélhetési stratégiát követő emberek felelős, önálló munkavégzésre képes szövetkezeti tagokká, dolgozókká váljanak? Mi várható azokon a településeken, ahol nincs szándék és kapacitás a közfoglalkoztatástól való elmozdulásra? S mi lesz azokkal, akik nem tudnak szövetkezeti tagokká, dolgozókká válni?

6 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete egy lehetséges alternatíva? Kiút program – a Grameen modell hazai adaptációja magánszemélyek kezdeményezésére elindított komplex szegénységkezelési program, összetett eszközrendszerrel inkluzív szociális mikrohitelezés: pénztőkét, tudást, kapcsolati tőkét nyújt, valamint segítséget gazdasági hálózatépítésben intézményrendszer: nonprofit részvénytársaság, helyben dolgozó mentorok, szakértők, piaci szponzorok források: magántőke+pályázati források ig állami támogatás mélyszegénységben élő ügyfelekből egyéni vállalkozók és őstermelők válnak, hosszabb távon várható e vállalkozások fenntarthatósága szociális és gazdasági hatékonyság, önállóság és öngondoskodás képessége az egy-egy személyre fordított költségek lényegében megegyeznek a Kiút programban és a közfoglalkoztatásban, a mikrohitelezés hatékonysága meghaladja a közfoglalkoztatásét Kérdés, hogy állami támogatás mellett a program kiterjeszthető lenne-e, és helyettesíthetné vagy kiegészíthetné-e a közfoglalkoztatást?

7 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A földhasználaton alapuló közfoglalkoztatás sajátosságai és kimenetei Dr. Váradi Monika Mária MTA Közgazdaság- és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések