Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaSára Vörös Megváltozta több, mint 7 éve
1
A Gólem 12. hét Laikus aktivisták vs. Tudósok: A korai AIDS aktivizmus esete Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
2
Mi az AIDS? A HIV vírus okozta betegség; Mivel HIV csak RNS-t tartalmaz, í gy egy speciális enzim (reverz transzkriptáz) segítségével öröklődik: ami magát a sejtet teszi „vírusgyárrá”; Ez adja a nehézséget, de a reményt is: az enzimet a vírustól függetlenül külön lehet kezelni: Olyan anyagot kellene találni, amely elpusztítja ezt az enzimet. Lappangás: a HIV hosszú idő alatt fejti ki hatását (5-15 év), addig a beteg teljes életet élhet A HIV hatására az immunrendszer teljesen legyengül halál oka többnyire tüdőgyulladás
3
A kezdetek Az AIDS betegségét a ’70-es évek végén, a ’80-as évek legelején diagnosztizálják: A ’80-as évek elejétől vérvizsgálattal képesek megállapítani ki HIV-fertőzött A Reagen- kormány egészségügyi minisztere, Margaret Heckler 1984-ben bejelenti, hogy két éven belül minden AIDS-beteg meggyógyul Egyre több híres ember betegszik meg (filmsztárok, zenészek) a betegség egyre inkább a média figyelmének fókuszába kerül A kezdeti optimizmust a reménytelenség követi Dr. Anthony Fauci, az országos infektológiai intézet (NIAID) vezetője bejelenti: „Az igazat megvallva… fogalmunk sincs, mennyi időbe telik vakcinát kifejleszteni, ha egyáltalán képesek leszünk rá.” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
4
Antivirális készítmények Kezdeti sikerek az „in vitro” (lombikban, testen kívül) alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban: a kérdés az, hogy „in vivo” (az élő testen belül) is eredményesek lesznek-e a készítmények; A 70-es években szigorodtak meg a klinikai vizsgálatok feltételei: A kor egyik nagy botránya: a terhes nők rosszulléte ellen kifejlesztett gyógyszer születési rendellenességet okozott ennek következményeként szigorítottak A tesztekhez a klinikai vizsgálatok 3 fázisát tették kötelezővé: 1. Szűkebb körű vizsgálat: ártalmatlan a készítmény? Ha igen, akkor milyen mennyiséget kell/ lehet használni belőle? 2. Szélesebb kör: hatásos a készítmény? 3. Az eredmény összevetése más készítmények hatásával A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
5
A türelmetlenség növekedése Az AIDS egyre jobban terjed és egyre több a haláleset; Egyre több híres ember hal meg a betegségbe egyre nagyobb a közérdeklődés A három fázisú klinikai vizsgálat legalább 3-4 évet vesz igénybe, ennek következményeként: növekszik a klinikailag még nem tesztelt, tiltott gyógyszerek csempészete; sok gazdag AIDS-beteg külföldre távozik: Franciaországban például sokkal enyhébbek a klinikai tesztekkel szembeni követelmények, így hamarabb lehet legálisan gyógyszerekhez jutni ( a pénz kiszivárog az országból); Az aktivisták első megnyilatkozásai közé tartozik, hogy John James programozó és aktivista az általa alapított kiadványban (AIDS Treatment News) közzéteszi becslését: a klinikai vizsgálat 3-4 éves időtartama alatt minden évben megkettőződik a halálesetek száma;
6
Az AIDS aktivizmus kialakulása „Gay plague”: az amerikai közvélemény szemében az AIDS a melegek betegsége Részben a Reagen- kormányzat konzervatív politikájának következménye a homofóbia felerősödése; Ellenhatásként a melegek között (újra)erősödik az összefogás: a korábban is létező közösségek aktivizálódnak újak jönnek létre (főleg San Franciscoban) Az AIDS aktivizmus térnyerésére az is hat, hogy az orvosok és tudósok között is vannak melegek, akik esetleg fertőzöttek is; A gyógyszergyárak az aktivisták mellé állnak, ők is nyomást gyakorolnak a klinikai vizsgálatokat vezetőkre A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
7
Az AZT újrafelfedezése Egy új, ígéretesnek mutatkozó gyógyszer, az azidotimidin (AZT) megjelenése: Az AZT egy reverztranszkriptáz-gátló Az ’50-’60-as években a rák elleni végső, univerzális fegyvernek gondolták: A madarakon végzett vizsgálatok során szinte teljesen megbízhatónak mutatkozott Később, a patkánykísérletek során megbukott 1985- es ötlet: talán az AIDS ellen beválhat A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
8
Az AZT újrafelfedezése Az AZT klinikai tesztelése kezdetben elhúzódik: Felmerül, hogy ha nagyon ígéretes a gyógyszer, akkor miért kell tovább tesztelni, miközben évente több ezerrel nő a halálos betegek száma, és egyre több a halálos áldozat is? Megfogalmazódik, hogy ilyen esetekben nem biztos, hogy indokolt egy placebóval kontrollált klinikai kettősvak kísérletekre épülő vizsgálat: Jonas Salk az járványos gyermekbénulás elleni oltás tesztelésekor érvelt amellett, hogy ez a módszer nem emberséges
9
Az AZT újrafelfedezése Kezdeti sikerek: úgy tűnt, hogy az AZT megállítja a HIV vírus továbbterjedését Problémák: Mivel az AZT a vírusokat úgy fékezi, hogy megállítja a DNS-szintézist, félő volt, hogy árthat az egészséges sejteknek is A lehetséges mellékhatásai komolyak: csontvelőgyulladás, leukémia, májkárosodás és szívizomleállás… Etikai dilemma: Ha túl hamar dobják piacra, ezeket a mellékhatásokat kockáztatják Ha tovább várnak, AIDS-betegek további ezrei halnak meg
10
Etikai kérdések, kihívások Az aktivisták a klinikai vizsgálatok etikátlanságára hívták fel a figyelmet: A placebóval végrehajtott kísérletek folyamán a kísérleti és a kontroll csoport eredményeit kell összevetni A tesztelt gyógyszer akkor bizonyul megbízhatónak, ha idővel minél markánsabb különbség mutatkozik a kísérleti és a kontroll csoport között Következésképpen: a siker egyik indikátora az, ha az idő múlásával egyre többen halnak meg a vizsgálat során a kontrollcsoport tagjai közül (miközben a kísérleti csoport állapotában egyre nagyobb mértékű javulás mutatkozik) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
11
Etikai kérdések, kihívások A beteg csak úgy juthat hozzá a piacra dobás előtt a gyógyszerhez, ha részt vesz a vizsgálatban: Azonban a kettős vak kísérlet során a betegek nem tudják, hogy a kísérleti, vagy a kontroll csoportba tartoznak-e Mindenki meg szeretne gyógyulni: az eljárás etikátlanságát tetézi, hogy a placebót kapó beteg a szándékai ellenére lesz „feláldozva a tudomány oltárán” A betegek reakciója: A gyógyszerek egymás közötti cseréje A placebo-készítmények felismerésére külön módszerek jönnek létre: gyakran a meleg orvosok, gyógyszerészek is osztanak tanácsokat ezek felismerésével kapcsolatban Mindez a klinikai vizsgálatok kudarcához vezet: a korábbi áldozatok a nagy semmiért voltak…
12
Etikai kérdések, kihívások Az amerikai betegjogi mozgalom ezekben az időkben erősödik meg Ennek egyik oka, hogy botrányos esetek látnak napvilágot: A 70-es évek elején kiderült például, hogy fekete munkások egy csoportjának szifiliszkezelését megtagadták, hogy a betegség lefolyását vizsgálhassák Az amerikai kongresszus bizottságot hoz létre a betegek jogainak védelmében;
13
AIDS aktivizmus Martin Delaney aktivista, egykori papnövendék, gyógyszercsempész, üzletember áll a mozgalom élére: Korábbi májgyulladását csak olyan áron tudta kikezeltetni, hogy maradandó idegkárosodást szenvedett a lába: Szerinte megérte (halál vs. idegkárosodás) Azért harcolt, hogy a betegnek ilyen esetekben jogában álljon választani Az orvos-beteg viszony lassan megváltozik: Eleinte az ehhez hasonló esetekben a gyógyszerek mellékhatásának ellenőrzését szigorították De végül Delaney érvei győztek a betegeknek több jogot, választási szabadságot kell biztosítani A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
14
Módszertani reformjavaslatok Az aktivisták céljai: 1. Gyorsítani az új gyógyszerek engedélyezését 2. Elérni, hogy többen juthassanak gyógyszerhez a vizsgálaton kívül 3. Emberségesebb vizsgálatok biztosítása 4. Beláttatni, hogy nincs szükség placebo vizsgálatra: az etikai problémákon túl a betegek halálfélelemből fakadó engedetlensége miatt ez a módszer értelmetlen John James aktivista javaslata: 1. A kontrollcsoport helyett a kutatók a vizsgált alanyok jelenlegi állapotát vessék össze a korábbival 2. A kezelt betegek állapotát vessék össze olyan betegek állapotával, akik szabadon úgy döntöttek, hogy a teszt eredményét kivárják, vagy más gyógyszereket választanak 3. A betegek ne csak kísérleti nyulak legyenek, hanem tevőlegesen is vegyenek részt a vizsgálatokban A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
15
Eredmények 1987. március 20. az aktivistáknak köszönhetően az AZT-t a három fázisú vizsgálat nélkül forgalomba hozzák: A szer hatékonyságának felfedezése és jóváhagyása között csak 25 hónap telt el, ami egyedülálló a gyógyszerkutatás történetében Hamarosan kiderült, hogy a készítmény, bár nagy mértékben gátolja a vírus terjedését, de nem szünteti meg azt Azonban szinte teljes mértékig képes megszüntetni a magzati fertőzést: Ha a HIV fertőzött terhes nőknél időben megkezdik az AZT kezelést, akkor minimálisra csökken annak kockázata, hogy a gyermek HIV-pozitív lesz; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
16
Laikus szakértők Az AZT korai forgalomba hozatala tehát kitolta a betegség lefolyását, gyermekek életét mentette meg, de nem bizonyult végső megoldásnak: Az idő sürget, további készítmények vizsgálatára van szükség Az aktivisták egy része be akar kapcsolódni a kutatásba: Nem vetik el az orvostudományt, hanem meg akarják reformálni. A saját tapasztalataikból fakadó tudást elméleti, biológiai, orvosi ismeretekkel akarják kiegészíteni: 1. Módszertani javaslatok 2. Konkrét orvosi ismeretek „Jaj, olyan ez, mint valami szubkultúra: tudja, mindegy, hogy szörfözés vagy orvosi dolgok, meg kell tanulnunk a nyelvét, aztán már nem is látszik olyan nehéznek, ha van hozzá türelmünk. Vagyis amikor kezdtem érteni a nyelvet, sokkal kevésbé volt már ijesztő.” (Brenda Lein San Fransisco-i aktivista) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
17
Laikus szakértők 2. Az aktivista betegek felfedezik, hogy bár elméleti tudásuk eltörpül a szakemberekéhez képest, de a betegségük lefolyásáról – esetleg más tényezők és a saját betegségük összefüggéseiről – nyilvánvalóan ők rendelkeznek több ismerettel: Az eset hasonló, mint mikor a sportolók igen nagy tapasztalattal rendelkeznek saját testük és a különféle edzésmódszerek, a táplálkozás és a teljesítmény, a közérzet összefüggéséről; Ezt a tapasztalatot nagy mértékben kiegészítheti, amikor az érintettek a szaklapokból elméleti tudásra is szert tesznek; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
18
Laikus szakértők 3. A páciensek viselkedése megváltozik (aktivizálódás): „Nana dokikám, ugye nem akar perfúziós oldatot nyomni az arteria subclaviámba?” (Egy orvos beszámolója egy általa kezelt AIDS-aktivista kijelentéséről) Egyre több szakember kezdi értékelni azoknak az aktivistákat, akik nem csak kívülről bírálják az orvostudomány vizsgálati módszereit, hanem erőfeszítéseket tesznek a kutatók álláspontjának megértésére: „Kevés ilyen lenyűgöző emberrel találkoztam, életem során: nem ismert akadályt semmilyen téren. Nem én vagyok az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy hasznát vennénk a laborban” (Egy orvos véleménye Martin Delaney-ről) Egyre több képzett aktivista jelenik meg tudományos konferenciákon A diskurzusnak köszönhetően a tudás mindkét oldalon bővült A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
19
Módszertani változások Az 1980-as évek végén az AIDS aktivisták új szervezete alakult meg: az ACT UP (AIDS Coalition to Unleash Power): A szervezet tagjai még inkább törekedtek a tudományos ismeretek és nyelvezet elsajátítására Megszerzik Dr. Anthony Fauci támogatását, aki korábban a másik oldalon állt: Ennek köszönhetően minden új kísérleti gyógyszerhez hozzájuthattak azok is, akik nem akartak a vizsgálatokban részt venni Az aktivistáknak köszönhetően felülbírálták a „pedáns” vs. „pragmatikus” vizsgálatok értékelését: A pedáns klinikai vizsgálatok túl sterilek: a kezeltek nem szedhetnek más gyógyszert (a valóságban ez nem működik) A kutatók elfogadták, hogy némely betegség esetében a „pragmatikus” eljárást kell preferálni A vizsgálatban részt vevő személyek toborzása is rugalmasabbá vált A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
20
További változások Változások a másik oldalon is történtek több aktivista álláspontja módosult: Többen úgy gondolták, hogy a korábban kritizált klinikai eljárások mégiscsak jók, és szükség van kettős vak kísérletekre Maga Martin Delaney is felülbírálta korábbi nézeteit a tudománnyal, és a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban „az az igazság, hogy sokkal több időbe telik megtalálni a válaszokat, mint korábban gondoltam” Ezeket a megnyilatkozásokat sok aktivista az ügy elárulásának tekintette Több laikus szakértő aktivista tudományos pályára lépett Szerepcserékre is akadt példa: Előfordult, hogy az orvosok a „pragmatikus,” míg a medikussá vált aktivisták a „pedáns” eljárást javasolták egy-egy új gyógyszer vizsgálatával kapcsolatban, a szaktekintélyt túlzott és tudománytalan engedékenységgel vádolva. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
21
Konklúzió: módszertan 1. A klinikai vizsgálatok értékelésének nehézsége: Vajon milyen esetekben kell preferálni a sterilnek mondható „pedáns,” illetve „pragmatikus” módszert? Úgy tűnik, nem lehet egy minden helyzetben egyértelműen érvényes szabálygyűjteményt kialakítani ezzel kapcsolatban; Ez sok esetben a vizsgálatot vezető belátásától, kialakult készségszintű tudásától függ; 2. A placebót alkalmazó klinikai vizsgálatok által felvetett etikai problémák: Mikor etikusabb tovább folytatni, illetve befejezni a klinikai vizsgálatokat? Ezt többnyire nem is lehet explicit módon meghatározni, hanem csak az adott helyzet függvényében; Itt tehát szintén nem alkotható egy minden helyzetben egyértelműen használható szabály gyűjtemény/etikai kódex; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
22
Konklúzió: laikus és szakértői tudás A hozzáértő laikusok véleményének és tapasztalatainak megismerése, valamint a szakemberek és a laikusok együttműködése igen termékeny lehet tudományos szempontból A tudományos szaktudás (bizonyos szintig)– kellő erőfeszítéssel és kitartással– elsajátítható a korábban laikus számára is (de ennek erős korlátai vannak!) A laikusok az elsajátított tudományos tudás birtokában idővel beláthatják azt, hogy a korábban feleslegesnek mutatkozó eljárások gyakran korántsem értelmetlenek A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.