Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁNAK (KATA) LEGFONTOSABB SZABÁLYAI Tájékoztatási és Koordinációs Osztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁNAK (KATA) LEGFONTOSABB SZABÁLYAI Tájékoztatási és Koordinációs Osztály."— Előadás másolata:

1 A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁNAK (KATA) LEGFONTOSABB SZABÁLYAI Tájékoztatási és Koordinációs Osztály

2 2 A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK (1-2. §) A törvény hatályba lépései november december január 1. Területi hatály Tárgyi hatály → korlátlan adókötelezettség Eljáró hatóság: NAV A központi költségvetés bevétele

3 3 AZ ADÓALANYOK KÖRE (3. §) Adóalany lehet:  az egyéni vállalkozó,  az egyéni cég,  a kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt.,  a kizárólag magánszemély taggal rendelkező Kkt. Bejelentkezés: december 1-jétől kezdődően bármikor (‘T101, ‘T101E, ‘T201T) 3

4 4 AZ ADÓALANYISÁG KELETKEZÉSE (4. §) a választás bejelentését követő hónap első napjától, nem kötelező egész évre, kezdő vállalkozás is választhatja a bejelentkezéssel egyidejűleg, nincs működési feltétel, A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül → nyilvántartás ez alapján Nem választhatja: 1) az adózónak az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen törölte vagy felfüggesztette; 2) az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint a) Biztosítás ügynöki, brókeri tevékenységet b) Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása tevékenységet folytat. 4

5 5 AZ ADÓALANYISÁG KELETKEZÉSE II. [4. § (5)] A nyilvántartásba vételről adóhatósági tájékoztatás a következő adatokról:  a kisadózó vállalkozás neve, elnevezése, székhelyének címe és adószáma,  az adóalanyiság kezdő dátuma,  a bejelentett kisadózó neve, címe és adóazonosító jele,  a főállású kisadózói jogállás ténye,  a tételes adó fizetendő összege, esedékessége és a bevételi számla száma,  rövid ismertető.

6 6 AZ ADÓALANYISÁG MEGSZŰNÉSE (5. §) megszűnik az adóalanyiság, ha  az adózó kijelentkezik a KATA hatálya alól,  a vállalkozási forma megváltozása esetén, egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése esetén,  egyéni cég, Bt., Kkt., jogutód nélküli megszűnése esetén,  bejelentett kisadózó tag halála, ill. kilépése esetén,  Bt., Kkt. esetén nem magánszemély tagja lesz,  mulasztási bírságot kap számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért,  adószámát jogerősen felfüggesztik,  végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot,  végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alá kerül, átalakul,  a választásra nem jogosító tevékenységet folytat, A megszűnésről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót A megszűnéstől számított 24 hónapban nem választható újra a KATA (6. §) 6

7 7 BEJELENTÉS (7. §) 7 a kisadózó vállalkozás az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg köteles bejelenteni azon kisadózók nevét, címét és adóazonosító jelét, akik bármilyen jogviszonyban – kivéve munkaviszony – a vállalkozás tevékenységében részt vesznek Ilyen jogviszony különösen:  személyes közreműködés,  vezető tisztségviselői,  megbízási jogviszony. egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt kell bejelenteni a kisadózóként be nem jelentett tag kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. a fentiek megsértése esetén → be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni a bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e változás esetén a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni (csendestárs, nem tag ügyvezető)

8 8 AZ ADÓ MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSE (8. §) 8  főállású kisadózó után → 50 ezer Ft/hó  főállásúnak nem minősülő kisadózó után → 25 ezer Ft/hó több kisadózó esetén külön-külön fizetés minden megkezdett hónapra a teljes összeget kell fizetni ha csak egy nap is főállású a hónapban → 50 ezer Ft megfizetés a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig nincs bevételi értékhatár, de ha az éves bevétel > 6 millió Ft, akkor a meghaladó rész után 40 %-os mértékű adófizetési kötelezettség keletkezik aki egész évben nem adóalany, annak a 40 %-os adót az adóalanyiság hónapjai x 500 ezer Ft bevételi határ fölött kell megfizetni. Pl. adóalanyiság: január 1-jétől szeptember 30-áig (9 hónap) bevétel: 5 millió Ft. bevételi határ: 9 hónap x 500 ezer Ft = 4,5 millió Ft 40 %-os adó: 500 ezer Ft x 0,4 = 200 ezer Ft.

9 9 AZ ADÓ MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSE II. (8. §) a 40 %-os mértékű adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól A tételes adót nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó: táppénzben, baleseti táppénzben, TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, kivéve, ha a tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell az adót megfizetni azon hónapra sem, amelyben a felsoroltak szerinti állapot (kivéve ev szünetelése) megszűnik, akkor ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számításánál figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre tekintettel adófizetési kötelezettsége nem volt. 9

10 10 AZ ADÓ MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSE III. [8. § (11)] Pl. július 16-tól szeptember 17-ig táppénzben részesül Júliusra, augusztusra fizet Augusztus nélkül júliusra 16 nap + szeptemberre 17 nap = 33 nap → tehát szeptemberre sem kell fizetni. Fontos, hogy amennyiben a kisadózó után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ezt kötelezően be kell jelenteni → tárgyhónapot követő hó 12. napjáig. 10

11 11 AZ ADÓ MEGFIZETÉSÉVEL TELJESÍTETT KÖZTERHEK (9. §) Vállalkozói szja, vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó (ev) Társasági adó (Kkt., Bt.) Szja, járulékok, egészségügyi hozzájárulás (magánszemély) Szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás (cég) Nem mentesül: A kisadózónak nem minősűlő személyek foglalkoztatására tekintettel, ill. nekik juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól Áfa fizetés alól → érdemes alanyi mentességet választani Gépjárműadó, cégautóadó, helyi iparűzési adó alól 11

12 12 NYILATKOZAT A BEVÉTELRŐL (11. §) Nyilatkozat a bevételről (13KATA) → adóévet követő év február 25-ig. Ha év közben megszűnik a nyilatkozat → a megszűnést követő 30 napon belül. Aki 40 %-os mértékű adófizetésre kötelezett, annak bevallás (13KATA) → adóévet követő év február 25-ig, vagy a megszűnést követő 30 napon belül. Nyilatkozatban/bevallásban adatszolgáltatás → bármely más adóalany (kivéve ev-nak nem minősülő magánszemély) nevéről, címéről és a naptári évben tőle megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított szla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. 12

13 13 NYILVÁNTARTÁS (12. §) Általános szabályok szerint számla, nyugta kibocsátás, A kiállított számlán kötelező feltüntetni: „Kisadózó”, ha nem tünteti fel → mulasztási bírság, Kötelező bevételi nyilvántartás vezetése, melyben rögzíteni kell minden olyan adatot, amely adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ezek: Sorszám A bizonylat sorszáma A bevétel összege A bevétel megszerzésének időpontja, de több adat is lehet. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. Bizonylat megőrzési kötelezettség: a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig (rontott is). 13

14 14 A KISADÓZÓ ELLÁTÁSA, JÖVEDELME (10. §) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (pl.: álláskeresési járadék, nyugdíj, táppénz). Az ellátások számítási alapja havi Ft !!! A főállásúnak nem minősülő kisadózó ezen jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Ha jövedelemigazolásra van szükség (vélelmezett jövedelem): – A kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-a, de legalább a minimálbér. – Ha több kisadózó tag van, akkor kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-ának fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér.

15 15 GARANCIÁLIS SZABÁLYOK ( §) „A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni.” Adatszolgáltatási kötelezettség (13. §) → aki (msz, Kata alany kivételével) kisadózó vállalkozástól kap számlát és az(ok) értéke meghaladja az 1 millió forintot, az adóévet követő első (januári) 08-as bevallásban. Mely tartalmazza: kisadózó vállalkozás nevét, címét, adószámát, kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számát. Az adatszolgáltatásra köteles személyt és kapcsolt vállalkozásait egy személynek kell tekinteni

16 16 MUNKAVISZONYTÓL VALÓ ELHATÁROLÁS (14. §) A kötelező adatszolgáltatások → kontrolladat Alapeset → vélelem, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett és a kisadózó között munkaviszony jött létre, Vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbiak közül legalább kettő megvalósul: a kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra kötelezettől kapta, Az adatszolgáltatásra kötelezett nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, A tev. végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a rendelkezésre, A tev. végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

17 17 Szja EV esetében a „KATA” szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt ev-i tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket,amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó ev a „KATA” szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az ev-i tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, melyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a „KATA”-ra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (25. §)

18 18 EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK II. (25. §) Szja A „KATA” alany ev. ha az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységével összefüggő költségeit a bevételek arányában meg kell osztania, A „KATA” alany ev. ha az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében választhatja az átalányadózást, A korábban Szja alanyként igénybe vett foglalkoztatási célú kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye, vagy fejlesztési tartalék képzése esetén ezen kedvezményekhez kapcsolódóan, – teljesíti „KATA” alanyként a feltételeket, vagy – nem teljesítésre vonatkozóan visszafizeti az adókedvezményeket kamattal/késedelmi pótlékkal növelten, melyről Szja bevallást kell benyújtani. Amennyiben a „KATA” alanyának a korábbi Szja-s időszakból van áthúzódó elhatárolható vesztesége, akkor valamennyi „KATA”-s 12 hónap esetén a korábbi időszakról áthúzódó elhatárolt veszteségből %-ot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. A „KATA” szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

19 19 EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK III. ( §) Tao Amennyiben a Tao alany a következő évben a „KATA” alanyként kíván működni, akkor a Tao-s időszak lezárásaként a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az esetben a záró társasági adó bevallásban adóelőleget sem kell bevallani és megfizetni sem. – De ha nem volt jogszerű a „KATA” alanyként történő bejelentkezés, akkor az adóelőleg-nemfizetés miatti jogkövetkezmények lehetnek! A „KATA” szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. Amennyiben a „KATA” alanyának a korábbi Tao-s időszakból van áthúzódó elhatárolható vesztesége, akkor valamennyi „KATA”-s 12 hónap esetén a korábbi időszakról áthúzódó elhatárolt veszteségből %-ot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.

20 20 EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK IV. (28. §) Az adózó választása alapján a megszűnéshez kapcsolódóan nem alkalmazza: – KKV részére a beruházási adóalap-kedvezmény – Mikrovállalkozás létszámnövekedéséhez kapcsolódó kedvezmény – Fejlesztési tartalék képzés – Be nem jelentett jogdíjbevétel – 10 %-os, feltételhez kötött társasági adókulcs – Beruházási hitel adókedvezménye

21 21 EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK V. (26. §) A „KATA”-ra áttérő Tao alany (Kkt., Bt., Egyéni cég) a beszámoló benyújtására előírt határidőig megállapítja az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, mely után 16 %-os mértékű adót (Szja-t) fizet. Ezt az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten kell bevallani, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a „KATA” szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig megfizetni. Az adó alapja mérlegében kimutatott – eredménytartalék, – saját elhatározásból lekötött tartalék, – mérleg szerinti eredmény, és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség – csökkentve a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékével.

22 22 EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK VI. (29. §) „KATA” alany Kkt., Bt., Egyéni cég felszámolásához, végelszámolásához kapcsolódó egyszerűsítés – mivel a Kkt., Bt., Egyéni cég nem alkalmazza a Szt. rendelkezéseit, – felszámolás, vagy végelszámolás esetén visszakerül a Szt. hatálya alá a Szt. 2/A. § (4) bekezdés szerint. – ennek megfelelően a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget kell készíteni a Szt. előírásai szerint, azonban – a Szt. előírásaival ellentétben azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

23 23 EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK VII. [28. § (4)-(5)] „KATA” → Tao alany – „KATA” alanyként megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján „KATA” adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet! – A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni: a „KATA” adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást); a „KATA” adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott időarányos részét.

24 24 A KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) LEGFONTOSABB SZABÁLYAI

25 25 AZ ADÓALANYOK KÖRE Adóalany lehet:  az egyéni cég,  a Kkt, a Bt,  a Kft, a Zrt,  a szövetkezet és a lakásszövetkezet,  az erdőbirtokossági társulat,  a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda,  a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy 25

26 26 AZ ADÓALANYISÁG VÁLASZTÁSÁNAK FELTÉTELEI  átalagos statisztikai létszám (max. 25 fő);  bevétel (max. 500 millió forint, időarányosan);  mérlegfőösszeg (max. 500 millió forint);  adószám vizsgálata (nincs törlés, vagy felfüggesztés)  mérlegfordulónap (csak december 31. lehet);  adótartozás (max. 1 millió forint) Kapcsolt vállalkozások: össze kell adni a bevételt és a létszámot (az utolsó beszámoló alapján) 26

27 27 AZ ADÓALANYISÁG KELETKEZÉSE  Bejelentkezéssel elektronikus formában (adóévet megelőző év december 1-20 közötti időszakban)  Nyomtatvány: ‘T203KV  A bejelentkezési határidő jogvesztő, azonban a bejelentést követő naptári év január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható a döntés (határidő jogvesztő!) 27

28 28 AZ ADÓALANYISÁG MEGSZŰNÉSE  kijelentkezéssel (elektronikusan, december )  végrehajtható adótartozás meghaladja a 1 millió forintot  év közben az 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépése,  mulasztási bírságot kiszabása  adószám jogerős felfüggesztése  létszámnövekedés esetén az átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt  végelszámolás, felszámolás alá kerül, egyéb módon megszűnik, átalakul Önálló üzleti év kezdődik 2 adóévig nem választható újra a KIVA 28

29 29 AZ ADÓ ALAPJA A)pénzeszközök a as mérlegben (készpénz, elektronikus pénz, csekkek, bankbetétek) - pénzeszközök a es mérlegben ± korrekciós tételek KORRIGÁLT PÉNZFORGALMI SZEMLÉLETŰ EREDMÉNY (±) B)Tbj. 4. § k) pontja szerinti járulékalapot képező jövedelem, azaz a „SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK” ÖSSZEGE 29 + ADóALAP 2013 = de minimum B)!

30 30 Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő módosító tételek H itel, kölcsön ügyletekhez kapcsolódóan Csökkentő tétel  hitel vagy kölcsön felvétele  az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része Növelő tétel  hitel vagy kölcsön nyújtása  az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része 30

31 31 Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő módosító tételek Kötvényhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, részesedéhez kapcsolódóan Csökkentő tétel  kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása  hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része Növelő tétel  saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része  hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása 31

32 32 Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő módosító tételek Egyéb tételekhez kapcsolódóan Csökkentő tétel  tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése),  osztalék és osztalékelőleg megszerzése,  elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. Növelő tétel  tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása),  osztalék és osztalékelőleg fizetése,  elszámolásra kiadott előleg kifizetése. 32

33 33 Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, NEM a vállalkozás érdekében felmerült tételek  végleges pénzeszközátadás,  az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,  a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése,  olyan kiadás, amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,  az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, 33

34 34 Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, NEM a vállalkozás érdekében felmerült tételek  az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg,  tartozás térítés nélküli átvállalás,  a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség (alultőkésítés). 34

35 35 Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, NEM a vállalkozás érdekében felmerült tételek  behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve  ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy  ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem  minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,  a térítés nélküli eszközátadás,  a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás,  eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. 35

36 36 SZOKÁSOS PIACI ÁR MIATTI MÓDOSÍTÓ TÉTELEK  Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, a korábbi módosító tételektől függetlenül és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy az adóévben a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt.  A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani. 36

37 37 ELHATÁROLT VESZTESÉG MIATTI MÓDOSÍTÓ TÉTELEK 37  Főszabály: ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, akkor ezzel az összeggel a következő 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét  Speciális szabály: az elhatárolt veszteség terhére teljes mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett  tárgyi eszközök,  szellemi termékek,  kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel (ha a korábban elhatárolt veszteség erre fedezetet ad).

38 38 EGYÉB MÓDOSÍTÓ TÉTELEK  A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni „KIVA” szerinti adóalanyiság első adóévében  kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,  teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott.  A „KIVA” hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek „KIVA” hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni.  vagyis a „KIVA” alannyá válás időpontjában már állományban lévő kötelezettségek, melyekre az állományba vételhez kapcsolódó módosító tétel nem került elszámolásra. 38

39 39 AZ ADÓ MÉRTÉKE  a kisvállalati adó mértéke az adóalap 16 %-a  megfizetése kiváltja  a társasági adó,  a szociális hozzájárulási adó,  a szakképzési hozzájárulás megfizetését és bevallását  nem váltja ki az áfát, ipát, továbbá az osztalék után fizetendő szja és eho kötelezettséget sem. 39

40 40 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 1. Az adó bevallása, befizetése  évenként kell megállapítani és bevallani  Bevallás: ‘KIVA  Határidő:  a tárgyévet követő év május 31.  az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig 40

41 41 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 2. Előlegfizetés A.havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig,  ha az adófizetési kötelezettség a megelőző adóévben az 1 millió forintot elérte  az adóalanyiság első évében: akinek a megelőző adóévben a bevétele a 100 millió forintot meghaladta B.Egyéb esetben negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni 41

42 42 AZ ADÓELŐLEG 1) a pénzeszközöknek az adott hónapban/negyedévben realizált változása (±), 2) a hónapban/negyedévben az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+), 3) a hónapban/negyedévben megfizetett KIVA adóelőleg (+) 4) a hónapban/negyedévben kifizetett osztalék, osztalékelőleg (+) 5)Opcionálisan a korrekciós tételek (±) = adóelőleg alap, mely nem lehet kevesebb a 2) pontnál (adóelőleg- minimum) Az adóelőleg mértéke: 16 % „veszteségelhatárolás” az előlegnél ha 1) + 3) + 4) [esetleg +5)] negatív → jogosult azt a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban az 1) (a realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény) csökkentéseként figyelembe venni (csak az adóéven belül lehet érvényesíteni) 42

43 43 HELYI IPARŰZÉSI ADÓ  Adókötelezettség teljesítése, az adóalap: Általános szabályok szerint, vagy Kisvállalati adó alapjának 20 %-kal növelt összege, vagy Nettó árbevétel 80 %-a az adóalap.  Adóbevallási és előlegfizetési, adófizetési Kötelezettség az általános szabályok szerint kötelező. 43

44 44 Tao alany „KIVA”  A Tao-s időszak lezárásaként a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.  A záró társasági adó bevallásban adóelőleget sem bevallani, sem megfizetni nem kell.  Ha nem volt jogszerű a „KIVA” alanyként történő bejelentkezés, akkor az adóelőleg-nemfizetés miatti jogkövetkezmények lehetnek!  A „KIVA” szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.  „KIVA”-s 12 hónap esetén a korábbi időszakról áthúzódó elhatárolt veszteségből %- ot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. 44

45 45 Tao alany „KIVA”  Az adózó választása alapján a megszűnéshez kapcsolódóan nem alkalmazza:  KKV részére a beruházási kedvezmény  Mikrovállalkozás létszámnövekedéséhez kapcsolódó kedvezmény  Fejlesztési tartalék képzés  Be nem jelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág kedvezménye  10 %-os, feltételhez kötött társasági adókulcs  Beruházási hitel adókedvezménye 45

46 46 „KIVA” Tao alany  „KIVA” alanyként megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján „KIVA” adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet!  A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:  a „KIVA” adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);  a „KIVA” adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott időarányos részét. 46

47 47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 47


Letölteni ppt "A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁNAK (KATA) LEGFONTOSABB SZABÁLYAI Tájékoztatási és Koordinációs Osztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések