A budapesti olimpiával kapcsolatos lakossági attitűdök Fókuszcsoport eredmények 2016. január 8. 1.

Az előadások a következő témára: "A budapesti olimpiával kapcsolatos lakossági attitűdök Fókuszcsoport eredmények 2016. január 8. 1."— Előadás másolata:

1 A budapesti olimpiával kapcsolatos lakossági attitűdök Fókuszcsoport eredmények 2016. január 8. 1

2 A kutatás módszertana A Kód Kft. 2015. december 10. és 17. között Budapesten, Győrben, Miskolcon és Szegeden városonként három–három, összesen tehát 12 fókuszcsoportos kutatást folytatott le. A kutatás célja Budapest 2024-es Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére benyújtott pályázatával és az esetleges budapesti olimpiával kapcsolatos attitűdök feltérképezése volt. A fókuszcsoportokon 8–8 fő vett részt, a csoportokat szakképzett és gyakorlott moderátorok vezették előre rögzített vezérfonal alapján. A csoportok szociodemográfiailag vegyesek voltak nem, kor, iskolai végzettség, munkahelyi profil, gazdasági aktivitás és háztartásméret szerint. A fókuszcsoportok során a kutatóknak lehetőségük volt mélyebben megérteni az attitűdöket, pontosabb képet kapni a vélemények, preferenciák mögött meghúzódó okokról. A csoportok alkalmával nemcsak az egyéni véleményekre derült fény, hanem jól nyomon követhetőek voltak a csoportdinamikai hatások, egy-egy hangadó interjúalany meggyőző érvelése, esetenként meggyőzése a többi megkérdezettre. 2

3 Sportfogyasztás Legjellemzőbb a televíziós követés a sporteseményeknél. A sportágak széles körét követik figyelemmel: sífutás, korcsolya, vízilabda, foci, lóverseny, atlétika, biliárd, darts, sportgimnasztika, kézilabda, kosárlabda, triatlon… Hangsúlyosan megjelenik már a Facebookon megjelenő sporthírek olvasása, illetve az Index, Origo és NSO közvetítések követése. A helyszínre látogatás a nőket inkább riasztja, csak kevesen mennek meccsekre, versenyekre nézőnek. A sportesemények látogatása két irányból jelenik meg, egyfelől rokon, ismerős szereplésének támogatásaként, másfelől saját célból, szórakozás céljából történő részvétel (Forma-1, futballmérkőzés, jégkorongmérkőzés). Győrben megjelent a csoportokban a Győri ETO meccsek látogatása. Miskolcon és Szegeden jóval kevesebben említették, hogy ők maguk sportolnának. Megkülönböztetik a különböző sportágakat, csak a futballnál jelenik meg az erőszak. Az FTC stadion építése és biztonsági szabályai miatt a többség már nem tartja veszélyesnek a futballmérkőzéseket, főként a válogatott mérkőzéseket tartják biztonságosnak. A vidéki csoportokban nem jelenik meg a futball-huliganizmus. A szegedi interjúkban nem jelent meg a helyszínre látogatás, mert elmondásuk szerint nincs hova, nincs hangsúlyos csapat. A helyszínre látogatás különleges, mert: A hangulat : „nem vagyunk egyedül”, „erőt ad a játékosoknak a közönség”, ezrek együtt skandálnak Közösségi esemény: barátokkal együtt lenni, közösség érzése és kikapcsolódás. 3

4 Jegyre szánt összeg Akik hajlandóak lennének mérkőzésre menni nézőként, azok 1500-3000 Ft-ot hajlandóak fizetni a magyarországi sporteseményekért. A külföldi mérkőzéseknél számolnak az utazás és szállás költségével is, ezért az már egy más kategória (üdülés). A Forma-1-et sorolták magasabb összegű sporteseménynek. Keresik az ingyenes eseményeket (Csepelen kajak-kenu, fallabda). Azok, akik egy-egy sportágat maguk is profi szinten űztek, vagy gyermekük sportoló, azok a sztárcsapatok mérkőzéseiért nagyobb összegeket is hajlandóak fizetni. A budapestiek közül sokan a koncertek árához hasonlították a sportesemények jegyárait (annyit hajlandó fizetni, mint egy koncertért). A győri válaszadóknál a Győri ETO meccsre járók bérletet vásárolnak, így egy jegy árában nem tudtak gondolkodni. 4

5 Olimpia – szabad asszociáció 5

6 Olimpiáról általánosságban Megoszlik a vélemény arról, hogy ráfizetéses-e olimpiát tartani. Főként Győrben hívták fel a figyelmet az olimpia kommercializálódására. Ugyanígy Győrben jelent meg hangsúlyosan a futball és az olimpia összevetése, szembeállítása. Volt aki úgy érezte több embert köt le egy futball VB, mint az olimpia, volt aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a futball sportolók nagyobb anyagi támogatást kapnak, mint más sportágak olimpikonjai. A megnyitó ünnepség mindenkit érdekel, szép eseménynek tartják. Többen említették, hogy régebben szabadságot vettek ki rá, de a mostani munkakörülmények között ezt már nem tehetik meg (főleg vidék). Jellemzően háromféle válaszoló különült el: a sportrajongó, aki a mérkőzéseket is megnézi a tévében és élvezi a olimpiát; a büszke magyar, aki csak a hírekben elolvassa, hogy nyertünk-e érmet és büszke, ha jól teljesítenek a magyarok; a nem érdeklődő, egyáltalán nem érdekli az olimpia. A második csoportot (büszke magyar) akkor érdekli az olimpia, ha van magyar érem, egyébként elfordulnak az eseménytől. Említésre került, hogy csak az erős médiakampány miatt követik sokan az olimpia eseményeit. A jól teljesítő sportágaknál izgulnak, megdobban a szívük, hatással van az összetartozásra, nemzeti öntudatra. Az olimpia pozitív hatását a nemzeti öntudatra és összetartozásra csak időlegesnek érzik, ami az esemény ideje alatt érezhető csak. Magyarország teljesítményét abban is látják bizonyítottnak, hogy a lakosság méretéhez arányosított éremszámban élen jár hazánk. „Amikor meghallom a Himnuszt, libabőr.” (szinte minden csoportban szó szerint megjelenik a gondolat) 6

7 Kedvenc sportolók Egyöntetű vélemény, hogy a sportolókra büszkék lehetünk, példaképek. A megjelent indokok: Rossz körülmények között készülnek fel Kitartásuk egyedülálló Más nemzetekhez és a futballhoz képest rossz anyagi körülmények között készülnek fel. Egy-egy sportolót érintő botrány (dopping) elfordulást eredményez az adott sportolótól. A legkedveltebb olimpikonok: Hosszú Katinka, Egerszegi Krisztina és Cseh László Görbicz Anitát Győrben említették és egyszer Miskolcon Hosszú Katinka Miskolcon alacsony említéssel jelent meg, míg Szegeden magas volt a preferálása. „Rossz, ha valaki doppingbotrányba keveredik, mert nemcsak róla beszélnek, hanem a magyar sportolókra nézve is szégyent hoz.” (Miskolc, 67 éves férfi) „A sportolók megérdemlik az ismertséget, az elismerést, mellettük a celebek semmit nem csinálnak.” (Miskolc, 45 éves nő) 7

8 Olimpia rendezéséről Mindenki hallott arról, hogy Budapest pályázik a 2024-es Olimpia megrendezésére. Vegyes vélemények figyelhetőek meg a Magyar Olimpia megrendezésével kapcsolatban. Győrben bizakodóbbak az olimpia rendezésével kapcsolatban. Miskolcon inkább borúlátóak a rendezéssel kapcsolatban és a csoportokban erőteljesen jelent meg a vidék és Budapest szembeállítása az olimpia kapcsán. A vidéki válaszadók úgy gondolják, az ő városukban is lennének helyszínek, minden nagyvárosi megkérdezett már azon elmélkedik, hogy milyen sportágat kapnának. Magyar Olimpia kifejezés említésére érkezett asszociációk: 8

9 Akik bizakodnak, azok lelkesen támogatják az olimpiát, főként a lehetőséget látják benne: Lehetőséget a gazdasági fellendülésre (akár ugrásszerű) Lehetőséget arra, hogy megismerje hazánkat a világ Lehetőséget arra, hogy sportolóinkat ezzel jutalmazzuk munkájukért, sikereikért Hisznek a megvalósíthatósági tanulmányban. Akik ellenzik, azok: Politikai hátteret éreznek Alkalmatlannak érzik Magyarországot a feladatra anyagilag Tartanak a korrupciótól Tartanak a szakemberek inkompetenciájától és tudatlanságától Túl sok elmaradást éreznek hazánkban (utak, szállodák, egészségügy állapota). A támogatók körében az érzelmek voltak hangsúlyosak, míg az ellenzők körében az anyagi okokra való hivatkozás. Budapest olimpiát rendez „Kimutatott tény, hogy Görögország államcsődjében 40- 45 százalékban része volt az olimpiának” (Győr, 56 éves férfi) „Örülök neki, mert megmutathatjuk magunkat, nagy beruházások, munkahelyteremtés lenne, kicsit fellendülhetne a gazdasági élet is.” (Szeged, 59 éves nő) 9

10 Budapesti Olimpia vagy Magyar Olimpia Többen vélték úgy, hogy jobb lenne a Magyar Olimpia név, mint a Budapesti Olimpia. A Magyar Olimpia mellett szól, ha vidéki helyszínek is lesznek, illetve nem akarják kivonni ez alól a vidéki embereket, illetve Budapest összekeverhető név Bukaresttel. Budapest mellett azzal érveltek, hogy jobb hívószó és többen ismerik, illetve több olimpia nevében is városnév szerepelt. A válaszok szerint az embereknek egyszerre lenne teher és büszkeség egy olimpia megrendezése. Teherre példának említették: A tömegközlekedés és úthálózat teherbírását Növekedő terrorveszély Emelkedne az albérletek ára A fejlesztések számonkérését pozitívumként említik. „Úgysem csak Budapesten lenne. Akkor már emeljük, ki, hogy magyar.” (Győr) „Az a baj, hogy olimpiára ide jönnek az emberek, de a többi tíz évre nem, nem jelentene minden szakágban fellendülést, építőiparban oké, hú de jó lenne egy darabig” (Győr) „Ezért is szkeptikus, nagyon szeretné, nyilván mindenki örülne, akiben van egy kis magyar vér, de a hogyan ezért is kérdéses számára, mert itt valahogy sikerül mindent tízszer olyan bonyolultan, tízszer olyan drágán csinálni, tízszer annyi ideig csinálni, mint bárhol máshol a világban.” (Győr) 10

11 Pozitívumok Munkahelyteremtés Turizmus fellendítése Építőipar jól járna Gazdasági fellendülés Infrastruktúra fejlődése Összetartozás érzésének javítása Büszkének lenni, erkölcsi érték Olimpiai falu lakásai megpályázhatóak lennének Olimpiából eredő haszon miatt adócsökkentés Születések száma megemelkedne A gazdasági helyzet miatt most van rá a legnagyobb esély Eszmeiség fontossága (nem csak a pénz számít) Akadálymentesítés fejlődése Ismertebbé válna az ország, reklámérték Üzleti kapcsolatok Jobb sportolói teljesítmény Megmutathatjuk mire vagyunk képesek Gyerekeknek jó példa A világ elismerése Szeged is fejlődne, profitálna belőle Negatívumok Eladósodás veszélye Soha sehol sem volt nyereséges az olimpia Más hasznosabb dolgokra kellene költeni az Olimpiára fordított összegeket Átlag magyar emberek nem tudnának jegyet venni Munkahelyteremtés csak időszakos lenne (pl.: építkezés) Korábbi olimpiai építmények is az enyészeté lettek Vidéktől vennék el a pénzt (Miskolc) Terrorveszély Budapesti Olimpia + Az építkezésekkel járó útlezárások és forgalmi fennakadások sokak által már tolerálhatóak. Illetve ajánlják a városon kívüli helyszínek preferálását. „Ennek a megtérülését nem lehet pénzben mérni. Egy olimpia elsősorban erkölcsi érték az adott nemzetnek.” (Győr) „Szegényebbek lennénk 500 millióval. Miért mi próbáljuk ki elsőnek, hogy milyen kis országként olimpiát rendezni? Lesz népszavazás az olimpiáról.” (Miskolc) 11

12 Pályázat benyújtása A pályázat benyújtását politikai „sárdobálás” övezi, ami nem tetszik a válaszadóknak. Úgy érzik a magyar népre jellemző az összetartás hiánya és ez érződik az olimpia rendezésének tervénél is. 12

13 Összefoglaló Olimpia Az olimpiához leginkább pozitív érzések kapcsolódnak, így a büszkeség, a nemzeti összetartás, a sportolók kiváló teljesítményének elismerése. A sportolókat hiteles személynek tartják, akikre fel lehet nézni. Legkedveltebb sportolónk Hosszú Katinka, Egerszegi Krisztina és Cseh László. Minden megkérdezett hallott arról, hogy tervben van a Budapesti Olimpia megrendezése. Az elutasítók leginkább az anyagi indokokra hivatkoztak és a korrupciótól és a „belebukástól” tartanak. A támogatók válaszaiban az érzelmi indokok jelentek meg, hisznek abban, hogy sikerülni fog és inkább a büszkeség érzését és a magyar sportolók munkájának ily módon való elismerését hangsúlyozták. Az érzelmi szálak mellett megjelent még esetükben a lehetőség is, melyet az olimpia rendezése rejt magában. A Budapesti Olimpia vagy Magyar Olimpia nevek mellett megjelentek pro és kontra érvek, a Magyar Olimpiát többen látták indokoltnak. A Magyar Olimpia mellett állók azért választották ezt a nevet, mert úgy vélik vidéki helyszínek is lesznek, így nem lehet a névből sem kizárni azokat. 13

14 Budapestről A Budapest szó említésére érkezett asszociációk: A budapestiek főleg a lakhelyükre asszociáltak és a főváros szóra A vidékieknél hangsúlyosabban jelentek meg a turizmus és a negatív érzések (kosz, káosz). Budapestet földrajzi és kulturális adottságai teszik egyedülállóvá Európában: Gellért-hegy, Duna, Vár Bazilika, Parlament 14

15 Legjobban szeretik Budapestben Budai hegyek Nyüzsgés, nyüzsgő belváros Szép épületek, látványosságok Városliget Történelmi múltú, örökség Éjszakai fények Élettel teli Fiatalos Fesztiválok, bulik Örökség Relatíve sok munkalehetőség Mindent el lehet intézni Földrajzi fekvése Sport és kultúra elérhető távolságban Egyedi hangulat Sokszínűség Európai érzet Nagy választék mindenből Minden elérhető tömegközlekedéssel Nem szeretik Budapestben Budapest Nincs olyan Állandó építkezések Szagok Szürke színek Rossz minőségű levegő Pesszimista emberek Rossz állapotú ingatlanok Rossz tömegközlekedés Zajos Zsúfoltság Autók a belvárosban Politikai, gazdasági, társadalmi ellentétek Elszegényedett területek Rossz közbiztonság Szegénység, hajléktalanok Rossz utak (kátyúk) Akadálymentesítés hiánya Tömeg Személytelenség, távolságtartás 15

16 Legjobban szeretik Budapestben Nyüzsgés, nyüzsgő belváros Látványosságok, nevezetességek Margitsziget, Citadella, Gellért-hegy, hidak, Parlament, Mátyás templom, Bazilika Főváros Élettel teli Fesztiválok, bulik Örökség Jó múzeumok, színházak 2-es villamos vonala Tűzijáték Csak Buda Infrastruktúra Pénz, jólét Kivilágított Budapest Sokféle program, szórakozás Groupama Aréna Sokszínű Szépséges Nem ismerem Nem szeretik Budapestben Budapest – a vidékiek szemében „Katasztrofális közlekedés” Parkolás Forgalmi dugók Rossz köztisztaság (utcáké) Elhanyagoltság, romos Zsúfoltság Szmog Sok ember, tömeg Drágaság Ott élés Éjszaka ijesztő „A pestiek úgy gondolják, hogy mindenki értük van.” 16

17 Élhetőbbé válna Budapest, ha… A legfontosabb szempont a közlekedés volt, ami megjelent a válaszokban: Kötöttpályás közlekedési eszközök számának növelése és általában a tömegközlekedés fejlesztése Parkolási problémák megoldása Belváros lezárása (csak bicikli, gyalogos és BKK forgalom beengedése) Kerékpárutak építése, biztosítása. A közlekedési problémák mellett hangsúlyosan jelent még meg a zöld kérdés, így a parkok létesítése és egyéb zöldterületek növelése, a levegő minőségének javítása. Továbbá említésre került még a köztisztaság (pl.: jobb szemétkezelés), a közbiztonság és ezzel szoros kapcsolatban az emberek mentalitásának megváltozása. A mentalitásnál több csoportban említésre került a dohányzási szabályok be nem tartása és általában a szabályokat be nem tartó emberektől való félelem (nem szól rájuk senki). „Ha tisztelnék egymást az emberek.” (Miskolc) 17

18 Összefoglaló Budapest Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek szeretik Budapestet és büszkék rá. Budapestiek szerint: Úgy érzik méltán veheti fel a versenyt a többi fővárossal, sokan a legszebb fővárosnak tartják. A városban legjobban azt kedvelik, hogy egyszerre van jelen a múlt és a jövő, gyönyörű épületek között lehet sétálni és a múzeumokban elérhető a múlt, de egyben a város fiatalos és rugalmas. Könnyen elérhető minden érdekesség a városban (kultúra és sport területén is) és minden ügy könnyen intézhető el (hivatalos ügyek, vásárlás). A Budapestiek körében leghangsúlyosabban a közlekedés jelent meg, mint negatívum, magába foglalva a tömegközlekedést (a tisztaságát is kiemelve) és az autóforgalmat. Egyéb negatívumként leginkább a bűnözéshez és a köztisztasághoz kapcsolható elemeket említették. Az emberek mentalitása is hangsúlyosan jelent meg, az egymásra nem figyelés, az egymástól való távolságtartás és a félelem. A vidéki válaszadók a leghíresebb nevezetességeket említették a pozitívumok között és más turisztikai elemeket (színházak, kocsmák, éjszakai élet, tűzijáték). Negatívumként a kosz, a dugók és a rossz tömegközlekedés mellett a tömeg és a személytelenség jelent meg. 18