Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I.HELYZETELEMZÉS 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája. 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan-ellátórendszerének bemutatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I.HELYZETELEMZÉS 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája. 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan-ellátórendszerének bemutatása."— Előadás másolata:

1 I.HELYZETELEMZÉS 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája. 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan-ellátórendszerének bemutatása. 3. A Régióban jelentkező szükségletek, hiányállapotok az ellátotti statisztikák tükrében.

2 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája A régióban él hazánk népességének 12,6%-a, fő ( ) a régiók között a 4. legnagyobb. A városi népesség ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság közel fele él városokban. A régió népsűrűsége 95 fő/km2, ami magasabb a vidéki átlagnál. A régió népességcsökkenése a községeken túl ma a városokat is sújtja, az elmúlt másfél évtizedben Miskolc népességszáma megközelítőleg 10 %-kal csökkent, ezen időszak alatt Egerben és Salgótarjánban lakók száma is kevesebb lett. A régió társadalmi-gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége van a megyékben központi szerepet betöltő nagyvárosoknak (Miskolc, Eger, Salgótarján) és a közepes városoknak (Balassagyarmat, Gyöngyös, Hatvan, Ózd, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Sárospatak). E városok kijelölik a régió fejlődési tengelyeit, gazdasági és szolgáltató központ szerepükből adódóan környezetükben jelentős térségszervező erővel bírnak. Kisvárosok hiányos üzleti környezete, alacsony népességmegtartó-képessége. A kistérségek nagy részének központi települése általában valós városi funkcióval nem, vagy csak hiányosan rendelkező kisváros:

3 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája nem illeszkedik a lakossági igényekhez az önkormányzati intézményi ellátás, miközben a szolgáltatások minősége sem kielégítő Aprófalvas vidéki térségek A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemező az aprófalvas településszerkezet az 500 főnél kevesebb lakosú aprófalvak aránya 29% a települések közül, és az itt élők aránya (3,6%) meghaladja az országos átlagot (2,8%). Nő azokban a falvakban a lakosság, ahol zömében roma népesség él ami előrevetíti a társadalmi szegregálódás tendenciáját. A régió perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. Az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők Demográfia, csökkenő lakosságszám

4 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája A lakosság 1990-től 4%-kal, az országos átlagnál kisebb ütemben csökkent. A népességfogyás okai az országos átlagnál nagyobb, de így is alacsony születésszám, valamint a magasabb halálozási arány, illetve a régió negatív vándorlási egyenlege. Jelentős elvándorlás Az 1980-as évek második felétől folyamatosan negatív tendenciát mutat a régió vándorlási egyenlege. Az ipari szerkezetváltás következtében megszűnő (főleg kohászati, bányászati) munkahelyek miatt egyre többen próbálnak más régiókban vagy külföldön munkát találni. Az országban az Észak-magyarországi régióban a legnagyobb a roma népesség száma: fő és aránya 5,2%. (2001). A romák a régió területén mindig is koncentráltabban voltak jelen, mint az ország legtöbb térségében. Jelenleg a nagyvárosokban találjuk a legnagyobb tömegben a romákat, de a települési arányukat tekintve már jóval magasabb a falusi romanépesség.

5 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája Foglalkoztatás A KSH évi adatai alapján Észak-Magyarországon az aktivitási arány - a gazdaságilag aktívak a éves népesség arányában - 49,3%, ami jelentősen elmarad az 53,8 %-os országos értéktől ben a gazdaságilag aktív lakosból an dolgoznak és fő volt munkanélküli Vannak olyan kistérségek, ahol egy foglalkoztatottra több mint három nem dolgozó személy jut (az Abaúj-Hegyköziben és a Bodrogköziben, továbbá az Edelényiben, Encsiben, Mezőcsátiban, Ózdiban, Szerencsiben, Szikszóiban, Tokajiban, amely kistérségek mind B.- A.-Z. megyében vannak). Magas a tartós munkanélküliek száma A 180 napon túli, azaz tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében 2004 év végén meghaladja az 50%-ot

6 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája. Ez az adat a kevés munkahelyet és az ebből következő elhelyezkedési nehézségeket támasztja alá. Észak-Magyarországon a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása az országos átlagnál kedvezőtlenebb, miközben az országos átlaghoz képest csak kis mértékben több a 8 általános iskolai osztályt nem végzett lakosok aránya. Ugyanakkor az országos átlagnál jóval kisebb a középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya a régióban. Egészségügyi ellátás. Országos átlagnál is rosszabb életkilátások A évi adatok szerint Észak-Magyarországon mind a férfiak, mind a nők életkilátásai rosszabbak az országosnál Szociális ellátás. Magas a segélyezettek aránya, különösen B.-A.-Z. megyében, a hátrányos helyzetű kistérségekben. Az önkormányzatok által nyújtott rendszeres szociális segélyben részesülők száma 1999 és 2003 között a régióban a 4,4-szeresére emelkedett..

7 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája Az ezer lakosra jutó segélyezettek száma – a évi adatok szerint – 96,2, mely 2,6-szerese a hazai átlagnak és a régiók közül a legmagasabb érték. A korai nyugdíjazás az egyik formája a munkanélküliségből való menekülésnek. A rokkant nyugdíjazások magas számára a gazdasági szerkezetváltás kapcsán jelentkező kilátástalan munkanélküliség és az ipari, nehézipari, így veszélyesebb, erősebb fizikai megterhelésnek kitett munkakörben foglalkoztatottak magasabb aránya adhat magyarázatot Magas a korhatár alatti, rokkant nyugdíjban részesülők száma A népességen belül a nyugdíjasok aránya mindhárom megyében meghaladja az országos átlagot, így a régió átlaga (32%) Az étkeztetésben és a házi segítségnyújtásban részesülők száma jelentősen, egyaránt 21%-kal emelkedett 1996 óta, a növekedés mértéke nagyobb volt, mint az országos érték.

8 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ben a régióban férőhely állt a gondozottak rendelkezésére, az ezer lakosra vetített érték kisebb a hazai átlagnál. Ez utóbbi arány az országos átlagnál rosszabb férőhely ellátottságra utal, miközben a szociális intézmények nagy része korszerűtlen körülmények között nyújt ellátást. Az átlagosnál magasabb a munkaerőpiacról kiszorult, egészségi állapotuk, életmódjuk miatt veszélyeztetettek száma és aránya A régióban magasabb a fogyatékossággal élő emberek aránya (7,1%), mint az országos arány (5,7%), az ő ellátásuk számos hiányossággal rendelkezik, pl. iskolai oktatás, szakképzési férőhelyek alacsony száma, a felnőttkori gondozás területén. A gyermekszegénység mértékét jól érzékelteti a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek 0-18 éves korú lakosságra vetített aránya. Amíg országosan minden negyedik, addig a régióban minden harmadik gyermek olyan családban él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot.

9 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája Összességben a szociális ellátórendszer helyzete ellentmondásos. A szervezeti rendszer kiépítettsége az alap és szakellátásban egyaránt megfelelő, azonban a tárgyi és személyi feltételek nehezítik az átlagosnál nagyobb forgalmat bonyolító intézmények, hálózatok helyzetét (pl.: családsegítő szolgálat). Lakókörnyezet Magas az alacsony komfortfokozatú lakások száma, telepszerű lakókörnyezetek Az Észak-magyarországi régióban az országos átlagnál lényegesen rosszabb a lakások komfortfokozata. A legrosszabb lakásállományú térségek egyben a legrosszabb gazdasági társadalmi helyzetűek is: ezek az Abaúj-Hegyközi, a Bodrogközi, az Edelényi, az Encsi, a Mezőcsáti és a Szikszói kistérségek. Nagy lakótelepekkel rendelkező nagyvárosokat is magában foglaló kistérségek (Kazincbarcikai, Ózdi, Miskolci, Tiszaújvárosi, Egri) lakásállománya felújítást igényel. Lakótelepi lakások fenntartása aránytalanul magas a jövedelmi viszonyokat tekintve.

10 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája a századfordulón tapasztalható intenzív ipari fejlődés következtében hirtelen felduzzasztott települések (pl. Ózd, Salgótarján) „öröksége”, a sok telepszerű alacsony komfortfokozatú úgynevezett „kolónia lakás”. Ezek a valamikori munkás és bányász telepeket alkotó lakások, mára a lakáspiacról egyre inkább kiszoruló elszegényedő, eladósodó tömegek lakhelyeivé váltak Térségek közti gazdasági-társadalmi különbségek növekedtek A régióban egymás mellett találhatunk itt az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségeket és gyorsan fejlődő, gazdagodó térségeket is. A növekedési zónát a nagyobb városok, Miskolc és Eger, valamint a gazdasági szerkezetátalakítást a meghatározó vegyipari vállalatok stabilizálásával jól átvészelő városok, Kazincbarcika és Tiszaújváros jelentik..

11 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák a régió belső és külső perifériáinak számító vidéki térségeiben tapasztalhatóak, főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken A 64/2004. évi Korm. rendelet alapján társadalmi-gazdasági szempontból a régióban a következő térségek számítanak elmaradottnak: Encsi, Abaúj- hegyközi, Edelényi, Pétervásárai, Hevesi, Mezőcsáti, Bodrogközi, Szerencsi, Ózdi, Szécsényi, Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Tokaji, Sárospataki.

12 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan- ellátórendszerének bemutatása Az Észak-Magyarországi Régió ellátórendszere az országos ellátórendszerhez hasonló képet mutat. A régióban összesen tizenkét településen működik ellátás. B.A.Z. Megye: Miskolc, Mezőkövesd, Kazincbarcika, Ózd, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tiszaújváros. Heves Megye: Eger, Gyöngyös, Hatvan Nógrád Megye: Salgótarján, Balassagyarmat Civil szolgáltatók száma: Miskolcon 3 (csak civil ellátó),Mezőkövesd Sátoraljaújhely,Hatvan,Balassagyarmat

13 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan- ellátórendszerének bemutatása

14 A számok a régió intézményeiben élő, valamint utcán, közterületen éjszakázó személyekre vonatkoznak. Ha az Európai Unióban általánosan elfogadott hajléktalanságra vonatkozó definíciókkal (ETHOS) operálunk a bizonytalan lakhatású (szívességi lakhatás, jogcím nélküli lakók, gyermekjóléti intézményrendszerben, családok átmeneti otthonaiban élők, büntetés-végrehajtási intézményekben tartózkodók stb), valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, komfort nélküli lakásokban, bizonytalan bérleti jogviszonyban élő családok, egyének számát is figyelembe vesszük, a táblázatban jelzett számok nagyságrendekkel növekednek Ők jelenleg az ellátórendszer alapszolgáltatásaiban, krízisellátásokban jelennek meg alkalomszerűen.

15 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan- ellátórendszerének bemutatása 2.1 Alapszolgáltatások Étkeztetés(Népkonyhák) Balassagyarmat,Salgótarján, Miskolc (3 szervezet,3 intézmény) Utcai Gondozószolgálatok Miskolc ( 2 szervezet összesen 4 szolgálat), Eger Nappali Melegedők Miskolc( 2 szervezet 2 intézmény ) Mezőkövesd, Kazincbarcika, Ózd,Sátoraljaújhely, Gyöngyös, Hatvan, Salgótarján!, Balassagyarmat

16 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan- ellátórendszerének bemutatása 2.2 Szakosított ellátást nyújtó intézmények Átmeneti ellátást nyújtó intézmények Éjjeli Menedékhelyek Miskolc, Mezőkövesd, Kazincbarcika, Ózd, Eger, Gyöngyös. Időszakos férőhelyek Miskolc, Mezőkövesd, Kazincbarcika, Ózd, Sátoraljaújhely, Eger, Hatvan,Gyöngyös, Salgótarján. Átmeneti Szállások Miskolc(3 szervezet 3 intézmény), Mezőkövesd, Ózd, Tiszaújváros, Eger, Gyöngyös, Salgótarján, Balassagyarmat.

17 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan-ellátórendszerének bemutatása Tartós bentlakást nyújtó intézmények Hajléktalanok-Ápoló Gondozó Otthona Miskolc,Eger. Hajléktalanok Rehabilitációs Intézménye Miskolc (2 szervezet,2 intézmény) 2.3 Egészségügyi ellátás Hajléktalanok háziorvosi rendelője Miskolc, Eger 24 órás egészségügyi centrum Miskolc

18 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan- ellátórendszerének bemutatása 2.4 Regionális módszertani intézmény, regionális diszpécserszolgálat Miskolc 2.5 Krízisellátás. A krízisellátás rendszere. Regionális diszpécserszolgálat Utcai Gondozószolgálatok Megyei hatáskörű Krízisautók Szállás nyújtás ( Éjjeli Menedékhelyek, Időszakos férőhelyek,Krízisférőhelyek pályázati támogatásból) Egyéb krízisellátások ( utcai munka fő alatti településeken,időszakos lábadozók, étkeztetés)

19 3. A Régióban jelentkező szükségletek, hiányállapotok az ellátotti statisztikák tükrében Utcán, közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben élők Az ellátotti statisztikák alapján kijelenthető, hogy a régióban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok több mint 60 százaléka utcán, közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti éjszakáit, a bentlakásos intézményeket csak kényszerhelyzetben veszi igénybe (leromlott egészségi állapot, extrémen hideg időjárási körülmények, egyéb krízishelyzetek). A bentlakást nyújtó intézményi ellátások negligálásának legfőbb oka a túlzsúfoltságban(személyes tér hiánya,a zsúfoltságból eredő konfliktusok ),és az intézményi élet merev szabályrendszerében( alkohol tilalom, kötelező normakövetés) keresendő. Az utcán élők nagy része ezért elsősorban az alapellátásokat, szolgáltatásokat igényli. A népkonyhák, nappali melegedők és az utcai gondozószolgálatok statisztikái ezt erősítik meg.

20 3. A Régióban jelentkező szükségletek, hiányállapotok az ellátotti statisztikák tükrében Intézményekben élők Az észak-magyarországi Régió bentlakásos intézményeiben 2007 év január folyamán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy az átmeneti intézményekben élők legalább 55%-a tartós elhelyezést nyújtó,szakosított bentlakásos ellátásra vagy „otthoni”ápolás-gondozásra lenne jogosult,elsősorban idős kora és egészségügyi állapota, valamit pszichiátriai, vagy súlyos szenvedélybetegsége okán A régióban található átmeneti szállásokon a vizsgálat időpontjában összesen 304 fő tartózkodott, ebből az intézményvezetők és szociális munkások jelzése alapján összesen 148 fő szakosított ellátásra volt jogosult. A régió éjjeli menedékhelyein ugyanezen időpontban tartózkodó ellátottak közül 247 főből 103 személy volt hasonló helyzetben. A felmérés alapján kijelenthető, hogy az átmeneti intézményrendszerben élők körülbelül 50%-a részére a hajléktalan-ellátás nem tud, nem képes szükségleteikre épülő adekvát szolgáltatást nyújtani, mivel a hatályos jogszabályok alapján ezen intézményekben önellátásra képes személyek helyezhetők el, egészségügyi, ápolási szolgáltatást részükre normatív támogatás híján nem biztosítható.

21 3. A Régióban jelentkező szükségletek, hiányállapotok az ellátotti statisztikák tükrében Hatályos jogszabályok alapján hiányzó alapellátások Miskolc: Nappali Melegedő (2006 évben a város 3. kerületének ellátását végző intézmény ingatlana az önkormányzat részéről eladásra került, az ellátási hiányt a megyei szociális és gyámügyi hivatal is megállapította) Eger: Népkonyha, Nappali melegedő Salgótarján: Utcai gondozószolgálat,Nappali melegedő,Háziorvosi szolgálat Hatályos jogszabályok alapján hiányzó intézményi ellátások Hatvan. Éjjeli menedékhely Salgótarján: Éjjeli menedékhely, Hajléktalanok Otthona

22 3. A Régióban jelentkező szükségletek, hiányállapotok az ellátotti statisztikák tükrében A valós szükségletekre épülő, jelenleg hiányzó szolgáltatások Az ellátotti statisztikák, és ellátó intézmények felmérései alapján kijelenthető, hogy az utcán, közterületen élők szükségletei alapján az alább felsorolt szolgáltatások, ellátások működtetésére jelentkezik igény Komplex ellátást biztosító nappali intézmények, melyek a törvényi alapszolgáltatásokon túl mentálhigiénés, képzési, foglalkoztatási, és jogsegély szolgálati feladatokat egyaránt ellátnak. Alacsony küszöbű bentlakást biztosító intézmények- Albérlet, és egyéb önálló lakhatást biztosító programok Páros, családos elhelyezést nyújtó, rugalmas szolgáltatást nyújtó intézmények A jelenleg intézményekben élők részére a jelenlegi szolgáltatási rendszer átalakítása jelenthet megoldást. Az ápolási szükséglettel rendelkezők részére ( az intézményekben élők %-a) az egészségügyi, mentálhigiénés szolgáltatások bevezetése szükségszerű.

23 3. A Régióban jelentkező szükségletek, hiányállapotok az ellátotti statisztikák tükrében Az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek átalakításával lehetséges adekvát választ adni a megjelenő szükségletekre. Erre a legnagyobb esély a differenciált normatív támogatások bevezetésével lehetséges, melyet fejlett országokban már alkalmaznak. A szolgáltatások ( pl. ápolási tevékenység, önismereti, fejlesztési tréningek, szenvedélybetegség kezelésével, munkarehabilitációval kapcsolatos szolgáltatások) a differenciált normatívából lennének „ vásárolhatóak” Rugalmas, a szükségletekre reagáló szabályozási rendszer kialakítása szükséges.

24 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 1.Fejlesztési irányelvek az Új Magyarország Fejlesztési terv koncepciója alapján Az ÚMFT koncepciója alapján kidolgozásra kerültek a hajléktalanellátás fejlesztését, átalakítását célzó koncepciók, melyek az uniós források felhasználásával kívánják az irányelvek alapján, elsősorban a képzési, foglalkoztatási szolgáltatások kialakításával,és a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekkel, lakhatást segítő programokkal az ellátórendszer hatékonyságát javítani. TÁMOP. A társadalmi fejlesztés operatív programján belül várhatóan évben egy országos szintű, foglakoztatási, képzési modulokra épülő lakhatási támogatási rendszer bevezetésére kerülhet sor. a program legfontosabb célja az aktív korú- intézményekben, utcán közterületen élő - hajléktalan emberek részére a munkaerő-piaci szerepvállalás elősegítése összekapcsolva lakhatásuk támogatásával. A program célja hogy a projektben részt vevők 2-3 éven belül az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedve lakhatásukat is képesek legyenek biztonságosan megőrizni ROP A regionális operatív programokban 2008 évben kiírásra kerül az alapszolgáltatások fejlesztését, hiányzó szolgáltatások kialakítását célzó projektek megvalósítása, mely a hajléktalan-ellátó rendszer esetében elsősorban a nappali melegedők intézményének nagyléptékű fejlesztését szolgálja. A nappali melegedők fejlesztése, kialakítása elsősorban az utcán-közterületeken élők számára nyújthat komplex, a valós szükségletekre építő szolgáltatást. TIOP: A társadalmi infrastruktúrafejlesztés operatív programon belül a hajléktalanellátó átmeneti intézményrendszer Éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállások, átalakítására kerülhet sor,. Az átalakítás célja a humánus, az intézményben élők szükségleteinek megfelelő tárgyi feltételek kialakítása.

25 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 1.1. A Hajléktalan-ellátással kapcsolatos kormányzati középtávú irányelvek bemutatása A kormány és a hajléktalan-ellátó szakma párbeszédének következményeként született meg az ellátórendszer fejlesztéséről, átalakításáról szóló középtávú stratégia dokumentuma az 1034/2007. (V. 31.)számú Kormány határozat. A határozat tartalmának kivonatos ismertetése. A kormány a hajléktalan emberek életkörülményeinek javítása, társadalmi integrációjuk elősegítése, valamint az ellátórendszer korszerűsítése és bővítése érdekében a között szükséges legfontosabb intézkedésekről a következő határozatot hozza: Az önellátásra és önfenntartásra képes, de lakhatással nem rendelkező vagy átmeneti intézményben élő hajléktalan emberek ellátása érdekében - ki kell dolgozni egy 500 lakásból álló külső férőhely-rendszer létrehozásához, valamint működtetéséhez szükséges konstrukciót; - a Kormány felkéri a Hajléktalanokért Közalapítványt a feladat megvalósításában történő közreműködésre; - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében programot kell indítani - a hétéves időszak alatt - mintegy 3500 hajléktalan ember munkaerő-piaci beilleszkedésének előmozdítására, és ehhez kapcsolódóan lakás- vagy szálláshelybérlése, illetőleg foglalkoztatása költségeinek részbeni átvállalására; - folytatni és bővíteni kell azokat a programokat, melyek a vidéki, családos hajléktalan emberek lakhatását és foglalkoztatását támogatják; A tartósan utcán élő hajléktalan emberek megfelelő ellátása érdekében - a hatályos jogszabályok felülvizsgálatával javaslatot kell kidolgozni a bekerüléshez kevés feltételt támasztó intézmények kialakítására és a jelenlegi hajléktalanellátó intézményeknek az ellátotti szükségletekhez igazodó átalakítására;

26 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK. -a hajléktalan emberek által különös gyakorisággal látogatott közforgalmú utaslétesítményekben, illetőleg azok közvetlen környezetében szociális csomópontok kerüljenek kialakításra, különös figyelemmel az állami tulajdonban lévő ingatlanok ilyen céllal történő felhasználására A hajléktalan emberek egészségügyi ellátását végző intézményrendszer fejlesztés érdekében - elsősorban állami, önkormányzati ingatlanokban ki kell alakítani a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli, az észak-alföldi, illetve a dél-alföldi régió huszonnégy órás egészségügyi centrumait, ennek érdekében elő kell készíteni a szükséges jogszabály-módosítást; - országosan összesen 300 ápolási, illetve krónikus ellátást biztosító kórházi ágy kialakításának, ezen túl a fertőző megbetegedések megelőzése érdekében a járóbeteg-szakellátás biztosításának, valamint a fertőtlenítés megszervezésének és mindezek finanszírozásának feltételeit. A hajléktalanná válás megelőzése érdekében - közüzemi szolgáltatók milyen módon lehetnének kötelezhetőek a kártyás fogyasztásmérő készülékeket a szociálisan rászorult személyek körében általánosan használt eszközzé tenni a fogyasztó további eladósodásának és a szolgáltatásból való kikapcsolásának megelőzése céljából; - meg kell határozni, hogy a tulajdonos helyi önkormányzatoknak milyen, az eladósodás megelőzését szolgáló intézkedéseket kell végrehajtaniuk a tulajdonukban lévő lakásban élő, eladósodott bérlő kilakoltatása előtt; - felül kell vizsgálni a lakástámogatási rendszer jelenlegi szabályait, a lakbértámogatásra jogosultak körének szélesítése érdekében. - programot kell indítani az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye) infrastrukturális fejlesztésére, annak érdekében, hogy azok alkalmassá váljanak a frissen hajléktalanná vált és a speciális segítést igénylő emberek, a pszichiátriai, alkohológiai, magatartási zavarokkal küzdők, az állami gondoskodásból kikerülő és hajléktalanná váló fiatal felnőttek, illetve a büntetés-végrehajtási intézetből szabadulók társadalmi integrációját elősegítő szolgáltatások nyújtására. Az éjjeli menedékhelyek zsúfoltságát, tömegszállás jellegét csökkenteni kell, hogy a szociális munkát jelenleg elutasító hajléktalan csoportok elérhetővé váljanak.

27 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 1.2. A Hajléktalan-ellátással kapcsolatos szakmapolitikai koncepciók bemutatása. A hajléktalan-ellátó szakma több éve foglalkozik a hajléktalanság, mint komplex társadalmi jelenség vizsgálatával, a megfelelő prevenciós,és krízis kezelési stratégiák kialakításával szeptemberében készült el az a dokumentum, amely összefoglalva a hajléktalansággal kapcsolatos kutatások eredményét, átfogó megoldási lehetőségeket, hosszabb távú stratégiát fogalmaz meg. A dokumentum alkotói és szerkesztői Maróthy Márta (a Hajléktalanellátás Országos Módszertani osztályának vezetője,) és Dr Győri Péter ( a BMSZKI Szakmai Igazgatója, a Közép-Magyarországi Módszertani Osztály vezetője)

28 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 2. A fejlesztési szakmapolitikai irányelvek megvalósítási lehetőségei az Észak-magyarországi régióban 2.1 Tények A régió a hajléktalan-ellátás fejlesztésére ez idáig fordított uniós támogatásokból kapcsolatos fejlesztésekből egyetlen fillér( euró) támogatásban nem részesült, a régió ellátó szervezeteiből 2008-ig senki nem is pályázott ilyen típusú forrásokra. Jelenleg minden más régióban legalább egy helyszínen megvalósult uniós forrásokból történő intézményfejlesztés, kialakítás a nappali intézmények tekintetében ( HEFOP 4.2 nappali centrumok kialakítása) vagy nagyobb volumenű foglalkoztatási képzési program ( EQUAL, OFA, HEFOP2.2) A régió ebben a tekintetben teljesen izolálódott, elmaradott. SZMM pályázati forrásokra(Hajléktalanokért közalapítvány által kiírt pályázatok) sikeresen pályáznak a régió szolgáltatói. A „vidéki” régiók közül 2008 évben a legtöbb forrás ide került.

29 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 2.2 A forrásteremtés problémájának lehetséges okai a régióban az uniós források túlbürokratizált felhasználási gyakorlata. Kiírások életszerűtlensége, utófinanszírozás, túlzott adminisztrációs terhek fenntartói rendszer problémái Önkormányzati, kistérségi fenntartók bonyolult döntéshozatali rendszere, hierarchizáltsága döntéshozók részéről érdektelenség, közömbösség, időhiány,nem ritkán előítéletesség Civil szervezetek esetén tulajdonviszonyok problémája,országos civilek esetében a jogszabályi környezetből fakadó szervezeti gondok(szervezet képviselete,régiók, megyék jogi személyisége, önállósága). Hatékony lobbi, PR –tevékenység hiánya. Mindkét esetben Anyagi bizonytalanság Kockázatkerülés, hárítás

30 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 2.3 Konklúzió, javaslatok A potenciális célcsoport, és a potenciális pályázók szükségleteit figyelembe vevő, „életszerűbb” pályázati rendszer kialakítása. Társadalmi párbeszéd. Célzott pályázati kiírások( szükségletekre, ellátási hiányokra koncentrálva A szakma artikuláltabb jelenléte a döntéshozatalban. Önkormányzatok, ellátók közötti folyamatos kommunikáció (településszintű,megyei- regionális szintű koordináció kialakítása. A fenntartóknak segítségre van szüksége a megfelelő stratégiák kialakításához, a forrásteremtő képességek fejlesztéséhez az intézményi struktúrák átalakításához melyek elengedhetetlenek tűnnek a szolgáltató rendszer megreformálásánál.

31 II.FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYELVEK 3. Modellkísérleti programok Pilisi Parkerdő program Tarnabod Nyíregyháza. Hajléktalanok lakhatási támogatásáról rendelet Pécs. Lakáskísérési program. Tatabánya USZSE Képzési, foglalkoztatási programok utcán élők részére.

32 EBÉDSZÜNET


Letölteni ppt "I.HELYZETELEMZÉS 1. Az Észak-Magyarországi Régió társadalmi infrastruktúrája. 2. Az Észak-Magyarországi Régió hajléktalan-ellátórendszerének bemutatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések