Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

M.Sc. Épületgépészeti képzés III. félév Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2011. október 4., október 11. Használati melegvíz termelők kapcsolásai Cirkilációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "M.Sc. Épületgépészeti képzés III. félév Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2011. október 4., október 11. Használati melegvíz termelők kapcsolásai Cirkilációs."— Előadás másolata:

1 M.Sc. Épületgépészeti képzés III. félév Vízellátás, csatornázás, gázellátás október 4., október 11. Használati melegvíz termelők kapcsolásai Cirkilációs rendszer méretezése

2 Párhuzamos kapcsolás 2. egyetlen szivattyú a tároló töltésére és a cirkuláció keringetésére a kapcsolás hidraulikai leválasztó funkcióját tudatosan elrontjuk a csúcsfogyasztás idejére leáll a cirkuláció; kiterjedt hálózatokban ez kockázatot jelent a hálózat számára a cirkuláció miatt a szivattyút nem lehet leállítani, ezért a tároló töltését el kell nyújtani a teljes csúcsidőn kívüli periódusra a töltés térfogatárama rendkívül kicsi – beszabályozási problémák! a tároló túltöltését nem lehet kizárni

3 A kapcsolás jelleggörbéje cirkuláció nélkül

4 A kapcsolás jelleggörbéje cirkulációval

5 A tárolót töltő és kisütő térfogatáramok

6 A térfogatáramok alakulása (a szemléletesség kedvéért torz ábra: nagyon nagy tároló töltő térfogatáram)

7 A kapcsolás méretezése 1.a HMV hőmérsékletek megállapítása (t max, t min, Δt cirk ) 2.a HMV fogyasztást leíró összefüggések meghatározása 3.a csúcsidőtartam meghatározása 4.a hőcserélő méretének megállapítása 5.a tároló méretének megállapítása 6.a cirkulációs tömegáram meghatározása 7.a cirkuláció nyomásveszteségének meghatározása 8.a tárolót fogyasztás nélküli esetben töltő térfogatáram meghatározása 9.a tárolót és a cirkulációt keringető szivattyú kiválasztása ellenőrizni kell, hogy teljesül-e a szivattyú kiválasztásához két pontot kell meghatározni a V - Δp síkon

8

9 Megfelelő szivattyú választása 1. munkapont (P’): méretezési fogyasztás 2. munkapont (P”): tároló töltés, nincs fogyasztás ( a beszabályozó szelep + vezeték együttes nyomásvesztesége – legyen lehetőleg minél kisebb!) A feladat csak akkor oldható meg, ha:

10

11 A kapcsolás méretezése 1.a HMV hőmérsékletek megállapítása (t max, t min, Δt cirk ) 2.a HMV fogyasztást leíró összefüggések meghatározása 3.a csúcsidőtartam meghatározása 4.a hőcserélő méretének megállapítása 5.a tároló méretének megállapítása 6.a cirkulációs tömegáram meghatározása 7.a cirkuláció nyomásveszteségének meghatározása 8.a tárolót fogyasztás nélküli esetben töltő térfogatáram meghatározása 9.a tárolót és a cirkulációt keringető szivattyú kiválasztása ellenőrizni kell, hogy teljesül-e a szivattyú kiválasztásához két pontot kell meghatározni a V - Δp síkon

12 Párhuzamos kapcsolás 3. a tároló töltését beszabályozó szelep ellenállása nem terheli a cirkulációs kört a cirkuláció bekötésének megváltoztatásával a cirkulációs térfogatáram megnövekszik; egyes cirkulációs panaszok így egyszerűen orvosolhatók csúcsfogyasztás idején nem feltétlenül áll le a cirkuláció a tároló csak tapasztalati úton szabályozható be

13 Kapcsolás két szivattyúval a tároló töltés és a cirkuláció egymástól függetleníthető; nincsenek kényszerkapcsolatok a tároló túltöltése elkerülhető a tárolónak csak a felső hőmérő feletti térfogata vehető figyelembe a méretezésnél a HMV hőtermelést célszerű előnykapcsolásban megvalósítani jelentős szabadság a berendezések méretének kiválasztásában

14 A leggyakoribb hibák a cirkulációs tömegáram megoszlása nem megfelelő ellátási panaszok a távolabbi fogyasztóknál esélytelen kísérletezgetés különböző műszaki megoldásokkal a beszabályozás megkerülésére a HMV kifolyatása, a hőmérséklet és az összes cirkulációs tömegáram növelése – jelentős víz- és energiapazarlás árán – elfedhetik a panaszokat Beszabályozatlan cirkulációs hálózat

15 az előremenő és cirkulációs vezetékek eltérő mérete miatt az egyes felszállók áramköreinek ellenállásában jelentős különbség van a legkedvezőtlenebb helyzetbe a legközelebbi felszálló kerül nem ad megoldást az elmaradt beszabályozásból eredő problémákra Tichelmann-kapcsolás

16 a hőcserélő ágában a tervezettnél nagyobb a térfogatáram ha a hőcserélő térfogatárama nagyobb a tervezettnél, és nem méretezték túl, a tervezett HMV hőmérséklet akár nem is érhető el a hőcserélő ágának térfogatárama esetleg a csúcsfogyasztásnál is nagyobb – a szivattyú folyamatosan tölti a tárolót a hőcserélőbe a hidegvíznél melegebb közeg lép be – nő a primer-tömegáram igény, nő a HMV termelés energiaigénye Hiányzó beszabályozó szelep a párhuzamos kapcsolás hőcserélőjének ágában

17 ha nincs a kisütés irányában megkerülő visszacsapó szelep: felesleges nyomásveszteség a HMV ellátó hálózatban ha nincsen beszabályozó szelep a hőcserélő ágban, az előző dián részletezett panaszok is fellépnek Beszabályozó szelep a tároló ágában

18 a tároló töltése és kisütése beszabályozható a hőcserélő ágában lévő szeleppel, de a tároló ágának kis nyomáskülönbsége miatt a cirkulációs hálózatra nem jut térfogatáram súlyos cirkulációs panaszok A cirkulációt a tároló hideg oldalára kötik; a tároló ágában nincsen beszabályozó szelep

19 a cirkulációs panaszokat a cirkulációnak a tároló ágában lévő beszabályozó szelep után való kötésével esetleg enyhíteni lehet

20 általában súlyos cirkulációs panaszok jelentkeznek, mivel a cirkulációs kör ellenállása lényegesen nagyobb A hőcserélő és a cirkulációs rendszer beszabályozása elmaradt

21 a két szivattyú üzeme valójában nem függetleníthető egymástól a tároló túltöltését nem lehet megakadályozni a kapcsolás hasonló az egyszivattyús kapcsoláshoz, de itt a cirkuláció nem feltétlenül áll le csúcsfogyasztás esetén működőképes kapcsolás, ami az egyszivattyúshoz képest számos többletfunkcióra képes, de nem alkalmas a túltöltés kivédésére Két keringető szivattyú van, de a tároló töltését nem lehet kikapcsolni

22 a kiszorításos („réteges”) tároló dugattyúszerű áramlást igényel, a hideg és melegvíz közötti minél kisebb térfogatú keveredési zónával a kevert víz hőmérséklete alacsonyabb a fogyasztó által igényeltnél; a keveredés veszteségként jelentkezik a keveredés a rontja a HMV ellátás biztonságát A párhuzamos tároló nem réteges tároló

23 a párhuzamos kapcsolás kiszorításos tárolót igényel a tárolóba vezetett cirkuláció elrontja a rétegződést ellátási panaszok nem feltétlenül jelentkeznek, de biztosan egyenetlen lesz a szolgáltatott melegvíz hőfoka, nő a melegvíz termelés energiafelhasználása (az esetek jelentős részében ellátási panaszok is jelentkeznek) A cirkulációt a réteges tárolóba vezetik

24 éjszakai fogyasztási szünetben a tároló töltés kis térfogatárama a cirkulációhoz keveredve nem képes az előremenő hőmérséklet fenntartására a HMV előremenő hőmérséket fokozatosan csökken a tároló a fokozatosan csökkenő hőmérsékletű vízzel kerül feltöltésre A cirkulációt a hőcserélő után kötik; a hőmérő a hőcserélő kilépő vizében, a keveredési pont előtt

25 az „utánkötött” cirkuláció energetikailag kedvezőbb (magasabb a hőcserélő hőfokkülönbsége; kisebb primer tömegáram szükséges, amit jobban ki lehet hűteni) a szivattyú előtti keveredés a pillanatnyi üzemviszonyok függvénye nagyobb holtidő: nagyobb a szabályozás nehézségi foka; a szabályozó behangolása nélkül nagy a hőmérsékletlengések kockázata hőmérsékletlengés → vízkő a tároló ágában nincs fojtás – túltöltés A cirkulációt a hőcserélő után kötik; a hőmérő a kevert vízben

26 fogyasztás nélküli esetben kicsi a tároló töltés, így a hőcserélő térfogatárama is; maximális, és a tároló töltésénél lényegesen nagyobb a cirkulációs térfogatáram a megfelelő előremenő hőmérséklet csak a hőcserélőn túlmelegített vízzel érhető el → súlyos vízkövesedés! A cirkuláció a hőcserélő után; a hőmérő a cirkulációval közös ágban, befojtott tárolóág

27 a hosszú futásidejű, behangolatlan szabályozó szelep a HMV hőmérséklet folyamatos lengését eredményezte a hőcserélő kb. 14°nk mellett is kevesebb, mint 3 hónap alatt teljesen elvízkövesedett

28 A HMV termelés különböző kapcsolásainak összehasonlítása

29 A HMV termelés szekunderoldali kialakításai

30 HMV rendszer kialakítása soros tárolóval

31 HMV rendszer kialakítása párhuzamos tárolóval

32 A cirkulációs hálózat kiépítése elsősorban az ellátási komfort érdekében higiéniai szempontok (Legionella) elengedhetetlen a mérés szerinti elszámoláshoz gazdasági megfontolásból: nagyobb beruházási költség szivattyúzási munka nagyobb hőveszteség a kifolyatott víz és hőtartalmának költsége ↔ A meglévő cirkulációs rendszerek helyes üzemeltetésével jelentős üzemeltetési költség takarítható meg!

33 A hidraulikai beszabályozás elmaradásának következményei cirkulációs tömegáram rövidre záródik a közeli ágakon elégtelen cirkulációs tömegáram, ezért súlyos hőmérséklet- panaszok a távolabbi felszállókon a szükséges HMV hőmérséklet esetleg még kifolyatással sem érhető el lehetetlen a mérés szerinti elszámolás energia- és ívóvíz pazarlás

34

35 A cirkulációs panaszok orvoslásának lehetőségei a HMV hőmérséklet emelése –vízkövesedés kockázata nagyobb teljesítményű cirkulációs szivattyú beépítése –eredmény csak „puha” rendszerekben –egyébként a térfogatáram lekering a közeli felszállókon (a térfogatáram az emelőmagasság négyzetgyökével arányosan, a keringetési munka a térfogatáram köbével arányosan növekszik) –nagyobb szivattyúzási költség – a kritikus fogyasztó helyzete érdemben nem javítható

36 serkentőszivattyú beépítése minimális eredmény; súlyos panaszok a szivattyú közelébe eső egyes felszállókon

37 az előremenő és cirkulációs vezetékek eltérő mérete miatt az egyes felszállók áramköreinek ellenállásában jelentős különbség van a legkedvezőtlenebb helyzetbe a legközelebbi felszálló kerül nem ad megoldást az elmaradt beszabályozásból eredő problémákra Tichelmann-kapcsolás

38 beszabályozás –fojtószakaszokkal –fojtótárcsával –beszabályozó szelepekkel –cirkulációs szelepekkel a cirkulációs alapvezeték méretének növelése, a cirkulációs felszállók méretének csökkentése –már a felszállók ellenállásának egységes növelésével jelentős javulás érhető el –eleve kevésbé kritikusak a kisebb átmérőjű cirkulációs felszállóval szerelt épületek

39 A beszabályozással elérhető megtakarítás A beszabályozás és szivattyúcsere egyszerű megtérülési ideje a konkrét példában kb. 10 év (csak a szivattyú villamos-energia felhasználását tekintve).

40

41

42

43

44

45 Szigetelt cső hőátbocsátási tényezője az r = r 1 → t = t 1 peremfeltételből:

46 hőátadás a cső belső és külső felületén: a külső és belső hőmérséklet közötti különbség:

47 A vezetékmenti hőátbocsátási tényező 1 méter hosszú vezetékszakasz hőleadása 1°C hőmérsékletkülönbség esetén; [k l ]=W/mK

48

49

50 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "M.Sc. Épületgépészeti képzés III. félév Vízellátás, csatornázás, gázellátás 2011. október 4., október 11. Használati melegvíz termelők kapcsolásai Cirkilációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések