Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió korábbi III. pillére Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A jelenlegi „szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió korábbi III. pillére Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A jelenlegi „szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió korábbi III. pillére Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A jelenlegi „szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség” uniós szabályozása

2 A bel- és igazságügyi együttműködés csírái Európai Politikai Együttműködés (EPE) – a tagállamok külpolitikai tárgyú egyeztetési fóruma, ennek keretében a tagállamok különböző szintű (államfői, miniszteri) fórumokon tanácskoztak a bel- és igazságügyi kérdések külpolitikai vonatkozásairól is (terrorizmus, szervezett bűnözés stb.) 1974, „Polgárok Európája” koncepció „ Trevi-csoport ”: évente 2 miniszteri találkozó a közrendről 1985, Schengeni Egyezmények - a közös belső határokon történő személyellenőrzés megszüntetése ( hatály: 1995 ) Egységes Európai Okmány

3 A Schengeni Egyezmények Aláírás: 1985 (végrehajtási egyezmények: 1990, 1995) Eredeti aláírók: Franciaország, NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg Célok: –A személyellenőrzés belső határokon történő fokozatos megszüntetése –A külső határok ellenőrzésének megerősítése –Rendőrségi és igazságügyi (bírói) együttműködés Eszközei, lásd pl.: Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System - SIS, SIS II): a Schengeni térség államainak rendőri és egyéb bűnüldöző hatóságaitól, valamint igazságügyi szerveitől származó információkat és ún. figyelmeztető jelzéseket tartalmaz keresett és eltűnt személyekről, a személyek bűnügyi adatairól, elveszett és ellopott tárgyakról (pl. fegyverek, autók), beutazási tilalmakról SIRENE adatbázis: a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk tagállamok közötti cseréje A Schengeni Egyezményeket (schengeni acquis vagy schengeni vívmányok) az Amszterdami Szerződés egyik jegyzőkönyve emelte be az uniós jogba –Jelenleg: A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 19. sz. jegyzőkönyv (Az Európai Unió keretébe beillesztett Schengeni vívmányokról) tartalmazza A Schengeni térség jelenlegi tagjai: –22 EU tagállam (Egyesült Királyság, Írország: csak a rendőri együttműködésben vesznek részt, Dánia: speciális helyzet) (Magyaro.: dec. 21.) (aláírók de még nem teljes jogú tagok: Bulgária, Románia, Ciprus) –+ 3 nem EU tagállam (Izland, Norvégia, Svájc)

4

5 Egységes Európai Okmány (1986) A belső piac megvalósításának célkitűzése (1992. dec. 31-ig) - Belső piac program - előirányozta az EK belső határain a személyellenőrzés megszüntetését Az Európai Politikai Együttműködés intézményesítése + Munkacsoportok felállítása + Nemzetközi megállapodások kidolgozása

6 Maastrichti Szerződés 1992 Az Európai Unió 3 pilléres szerkezete I.Közösségi pillér II.Közös kül- és b iztonságpolitika III.Bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA) EU-Szerződés K. cikkek

7 A III. pillér területei Maastrichti Szerződés Bel- és igazságügyi együttműködés K1 cikk: „Közös érdekű ügy” Igazságügyi együttműködés büntető ügyekben Kábítószerfüggőség elleni harc Nemzetközi méretű csalások elleni harc Rendőrségi együttműködés Menekültügy Külső határok átlépése Bevándorlás politika Vámegyüttműködés Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben Amszterdami szerződés 1997 Büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés ( cikk ) + a Scengeni acquis egy része is ide kerül (az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv révén)  Az I. pillérbe (EK. IV. cím cikk) emelte át = „ közösségiesítette ”

8 A III. pillér új céljai az Amszterdami Szerződés hatálybalépése ( 1999 ) után A rasszizmus és idegengyűlölet megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul.

9 A III. p illéres tevékenység célpontjai A szervezett vagy egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem, így különösen: –terrorizmus –emberkereskedelem –gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények –tiltott kábítószer-kereskedelem –tiltott fegyverkereskedelem –korrupció -c salás

10 TerületeiRendőri együttműködés Büntető ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés Eszközei rendőri szervek, vámhatóságok és egyéb tagállami hatóságok közvetlen együttműködése Europol Cepol a tagállamok igazságügyi hatóságainak és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságainak szorosabb együttműködése a tagállamok büntetőjogi szabályainak közelítése Európai Igazságügyi Hálózat Eurojust

11 Szervezeti és döntéshozatali rendszer Európai Tanács Tanács: –Bel- és Igazságügy-miniszterek Tanácsa –COREPER –K4 Bizottság (Együttműködési Bizottság) –„irányító csoport” (CATS) –munkacsoportok Bizottság – korlátozott kezdeményezési jog A tagállamok is kezdeményezhetnek jogalkotást (akár egyetlen tagállam is) Parlament – szűk konzultációs hatáskör Bíróság – nem bír kötelező joghatósággal, kizárólag a tagállamok kifejezett alávetése alapján járhat el

12 Jogi eszközök Közös álláspont –Pl.: Közös álláspont (1999. március 29.), amelyet a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el a tervezett, szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményről –Közös álláspont (1996. március 4.), amelyet a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el, a menekültek jogállásáról szóló, július 28-i genfi egyezmény 1. cikkében szereplő menekült fogalom meghatározásának összehangolt alkalmazásáról Közös fellépés (Amszterdami Sz. megszüntette!) Egyezmény –Pl.: Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről –Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről Kerethatározat (Amszterdami Sz. vezette be) –Pl.: A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról –A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról –A Tanács 2008/978/IB kerethatározata ( december 18. ) a büntetőeljárások során felhasználandó tárgyak, dokumentumok és adatok megszerzéséhez szükséges európai bizonyításfelvételi parancsról –A Tanács 2008/909/IB kerethatározata (2008. november 27.) a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról Határozat Nem nevesített: ajánlás, vélemény, memorandum stb.

13 A büntetőügyekben folyatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén létrehozott uniós ügynökségek: –Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) –Európai Rendőrakadémia (CEPOL) –Az EU Igazságügyi Együttműködési Egysége (EUROJUST)

14 Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) Az EU rendvédelmi ügynöksége Székhely: Hága (létrejötte: 1992, teljeskörű működés: 1999) Célja: a EU tagállamainak lehető legszorosabb és leghatékonyabb együttműködésének elősegítése a szervezett bűnözés elleni harcban különösen az alábbi területeken: –terrorizmus, kábítószer-csempészet, embercsempészet, gyermekpornográfia, pénzhamisítás, gépjárműcsempészet, bevándorlói hálózatok Összetétele: a tagállamok nemzeti bűnüldöző szerveinek (rendőrség, határőrség, vámhivatal, bevándorlási hivatal, biztonsági hivatal stb.) képviselőiből áll

15 Az EUROPOL feladata A tagállamok rendvédelmi szerveinek támogatása; eszközei: –a tagállamok közötti információcsere előmozdítása –műveleti elemzés –az operatív műveletek támogatása és koordinálása (pl. közös nyomozócsoportok felállítása) –szakértelem és technikai támogatás biztosítása a tagállamok területén történő nyomozásokhoz és műveletekhez –stratégiai jelentések és bűnügyi elemzések készítése –a szükséges bűnügyi adatokat tartalmazó számítógépes rendszer üzemeltetése Az EUROPOL tiszteknek nincsen közvetlen letartóztatási joguk!

16

17 Európai Rendőrakadémia (CEPOL) Székhely: Bramshill (Egyesült Királyság) Létrejötte: 2005 Célja: a határokon átívelő kooperáció ösztönzése a bűnüldözés elleni harc, a közbiztonság és közrend fenntartására irányuló tevékenységek terén Feladata: az EU tagállamok vezető beosztású rendőrtisztjei számára biztosít együttműködési lehetőséget Eszközei: szemináriumok, tanfolyamok, konferenciák szervezése, kutatás, elemzés

18 Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust) Székhelye: Hága (létrejötte: 2002) Célja: a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságai közötti koordináció ösztönzése és javítása a legalább két uniós tagállamot érintő nyomozások és a büntetőeljárások terén (különösen a kölcsönös nemzetközi jogsegély és az európai elfogatóparancs révén)

19 Az Eurojust felkérheti az illetékes tagállami hatóságokat arra, hogy: –konkrét bűncselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy indítsanak büntetőeljárást; –hangolják össze az illetékes hatóságok tevékenységét; –hozzanak létre közös nyomozócsoportot; –bocsássanak rendelkezésére minden olyan információt, amely feladatainak ellátásához szükséges.

20 Európai Igazságügyi Hálózat Felállítása: –büntető ügyekben: 1998 Célja: a tagállami hatóságok közötti kapcsolatfelvétel megkönnyítése, tapasztalatcsere, információszolgáltatás Tagjai: a tagállamok nemzetközi bűnügyi együttműködéssel foglalkozó hatóságainak képviselői, a tagállamok által kijelölt egy vagy több kapcsolattartó személy és az összekötő bírák –polgári és kereskedelmi ügyekben: 2001

21 A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését (2009. dec. 1.) követő időszak

22 Lisszaboni Szerződés Elnevezés: A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség –Korábbi elnevezés: Maastrichti Szerz.: Bel- és igazságügyi együttműködés Amszterdami Szerz.: Büntetőügyekben folyatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés Lisszaboni Szerződés: A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, amely felöleli az eredeti – Maastrichti Szerződéssel létrehozott - III. pilléres területeket A bel- és igazságügyi együttműködés által érintett területek egy helyre kerülnek a Szerződésen belül (EUMSz. V. cím, cikk) Az Unió pillérrendszere megszűnt, főszabály: rendes jogalkotási eljárás. – Kiv.: bűnügyi, családjogi, operatív rendőrségi együttműködés (ezekben különleges jogalkotás eljárás alkalmazandó – főszabályként a Tanács a jogalkotó, szavazás: egyhangúság) Egységes jogforrási rendszer: rendelet, irányelv, határozat  A korábbi kerethatározatok helyett irányelvek (vertikális közvetlen hatály) Jogalkotás kezdeményezése: - Bizottság - Tagállamok ¼-e

23 5 éves átmeneti határidő után az Európai Unió Bíróságának hatásköre teljes mértékben ki fog terjedni a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségének minden területére (az átmeneti határidő leteltéig: feltétel a tagállamok kifejezett alávetése) az Európai Ügyészség létrehozásának lehetősége (egyhangú döntéssel) létrejön a Belbiztonsági Bizottság (COSI EUMSz. 71. cikk)

24 A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területei

25 Polgári Igazságügyi Együttműködés (PIE, V. cím 3. fejezete, 74. cikk és 81. cikk) PIE hatálya: a határokon átnyúló polgári ügyek, különösen ha a belső piachoz szükséges Területek: - bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása, - kézbesítési, kollíziós, joghatósági szabályok összehangolása, - együttműködés a bizonyításfelvétel terén, - az igazságszolgálatáshoz való hozzáférés – alternatív jogvita- rendezés - bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása - szükség esetén jogközelítés A családjog területén: fennmarad az egyhangúság –Áthidaló klauzula (passarelle): a Tanács egyhangúlag határozhat arról, hogy bizonyos családjogi kérdésekben a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni, azaz minősített többségi döntéshozatalt és együttdöntési eljárást. Jogi eszközök: rendelet, irányelv

26 Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (V. cím 4. fejezete, EUMS z cikk) Továbbra sem érvényesül a Bizottság kezdeményezési monopóliuma, de a tagállamok súlya csökken (legalább ¼-ük nyújthat be jogalkotási javaslatot ) Rendes jogalkotási eljárás –korlát: ún. vészfék mechanizmus Kölcsönös elismerés elvének kiterjesztése Precízebb hatásköri leírást ad a Lisszaboni Szerződés (EUMSz. 83. és 84. cikk), mint a korábbi szerződési szöveg (EUSz. 31. cikk) Az Európai Bíróság C-173/06 ítéletében (a környezet büntetőjogi védelme) foglaltak kodifikálása

27 Büntető igazságügyi együttműködés (EUMSz. 82. cikk) Elvei: határozatok kölcsönös elismerése, és az EUMSZ által meghatározott esetekben jogközelítés - szabályozási minimumok meghatározása Területei: - Ítéletek, határozatok kölcsönös elismerését biztosító eljárások, szabályok meghozatala, - Joghatósági összeütközések elkerülése, - Bírák, ügyészek képzése, - Az igazságszolgáltatási hatóságok együttműködésének megkönnyítése a büntetőeljárás és a határozatok végrehajtása területén Eszközei: rendes jogalkotási eljárásban hozott irányelv, intézkedés

28 Szabályozási minimumok meghozatala – minimumharmonizáció (EUMSZ 82. cikk (2) bek.) Előfeltétele: ha a kölcsönös elismerés vagy a rendőri együttműködés érdekében szükséges Területei: - bizonyítékok kölcsönös elfogadhatósága -személyek jogai a büntetőeljárásban -a bűncselekmények sértettjeinek jogai -egyéb, a Tanács és a Parlament által hozott határozatban meghatározott területek

29 Vészfékmechanizmus -Lényege: az Európai Tanács elé kell terjeszteni az irányelv tervezetet, ha az v ala mely tagállam büntetőigazságügyi rendszerének alapjait érintené - Jogkövetkezménye: a rendes jogalkotási eljárást FELFÜGGESZTI. - Az Európai Tanács eljárása: 4 hónap a) Konszenzus esetén visszaküldi a Tanácsba a tervezetet, és a rendes jogalkotási eljárást folytatva elfogadják az irányelvet. b) Disszenzus esetén legalább 9 tagállam megerősített együttműködést kezdeményezhet.

30 Büntető anyagi jogi jogközelítés ( EUMS z. 83. cikk ) Hatálya: bűncselekményi tényállásokra, büntetési tételekre irányulhat: - határokon átnyúló, súlyos b űncselekménye k esetén, - ha jellegüknél fogva közös alapok szükségesek Esetei: terrorizmus, emberkereskedelem, nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott káb ító szer - keresk edelem, tiltott fegyverkeresk edelem, pénzmosás, korrupció, pénzhamisítás, szervezett bűnözés, számítógépes bűnözés DE! A Tanács + EP egyetértésével egyhang ú an más esetekre is határozhat így Jogalkotás: Rendes jogalkotási eljárás Eszköze: irányelv - minimumharmonizáció

31 Büntető anyagi jogi jogközelítés Vészfékmechanizmus (EUMS z. 83. cikk) -Lényege: az E urópai Tanács elé kell terjeszteni az irányelv tervezetet, ha az v ala mely tagállam büntető igazságügyi rendszerének alapjait érintené - Jogkövetkezménye: a rendes jogalkotási eljárást FELFÜGGESZTI - Az Európai Tanács eljárása: 4 hónap a) Konszenzus esetén visszaküldi a Tanácsba a tervezetet, és a rendes jogalkotási eljárást folytatva elfogadják az irányelvet. b) Disszenzus esetén legalább 9 tagállam megerősített együttműködést kezdeményezhet

32 Bűnmegelőzés ( EUMS z. 84. cikk ) Hatálya: tagállami bűnmegelőzési intézkedések előmozdítása, támogatása Eszköze: Uniós intézkedés, melyet rendes jogalkotási eljárás keretében fogadnak el pl. határozat, ajánlás, vélemény Korlát: Nem irányulhat jogharmonizációra

33 Eurojust együttműködés (lásd még korábban) Eurojust hatásköre: –határokon átnyúló, közös alapokon való bűnüldözés segítése, –súlyos b űncselekmény ek kivizsgálása, –a büntetőeljárásban résztvevő nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti koordináció, támogatás Tagjai: minden tagállam egy ügyészt vagy vizsgálóbírót küld Az Eurojustból létrehozható az Európai Ügyészség (lehetőség). Feltétele: –a Tanács egyhangúsággal meghozandó rendelete –az ily módon felállítható Európai Ügyészség hatásköre: az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére terjedhet ki (az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra)

34 Rendőrségi együttműködés (V. cím 4. fejezete, EUMSZ cikk) Az EUMSz-ben külön fejezetet kap Együttműködő szervek: a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai, egyéb bűnüldöző szolgálatok Rendes jogalkotási eljárásban intézkedéseket fogadnak el: - releváns információk gyűjtése, tárolása, feldolg ozása, elemzése, cseréje tárgyában Állomány képzése Szervezett bűnözés súlyos formáinak felderítése, közös nyomozási technikák kivétel: egyhangúság a bűnüldöző hatóságok közötti operatív együttműködés kérdésében Módosított vészfék mechanizmus alkalmazása – a schengeni alapú együttműködés továbbfejlesztését szolgáló aktusok esetében nincs lehetőség a megerősített együttműködésre és az Európai Tanács elé utalásra Europol: az eddiginél szélesebb mandátum (lásd korábban) –Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.

35 A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (V. cím 2. fejezete, EUMSz. 77–80. cikk) Belső határok: a személyek szabad mozgása Külső határok: a személyek ellenőrzése és a határátlépés eredményes felügyelete Cél a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése (77. cikk) A rendes jogalkotási eljárás általános kiterjesztése Kivétel: Uniós jogalap a tagállamok állampolgárai részére kiadott úti okmányok, személyi igazolványok szabályozására – egyhangú döntéshozatal A Lisszaboni Szerződés egyszerűbb és általánosabb szerkezetben tárgyalja a bevándorlás és menekültügy alapvető szabályait (78. cikk) Egységes európai menekültügyi rendszer megteremtése a távlati cél Szintén cél a közös bevándorlási politika lefektetése (79. cikk) Lehetőséget ad az Uniónak harmadik országokkal való megállapodások megkötésére: pl. visszafogadási megállapodások

36 Szervezeti és döntéshozatali rendszer Európai Tanács –stratégiai döntések pl. Stockholm i Program ( ), korábban: Tamperei Program ( ), Hágai Program ( ) –vészfékmechanizmus Tanács: –Bel- és Igazságügy-miniszterek Tanácsa –COREPER –COSI, CATS –Munkacsoportok Jogalkotás kezdeményezése - Bizottság - Tagállamok ¼-e Rendes jogalkotási eljárás : Tanács (minősített többség) + Európai Parlament Bíróság : 5 éves átmeneti idő után kötelező hatáskör!

37 A Stockholmi Program ( ): a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos új ötéves uniós menetrend Jelszó: „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” Főbb politikai prioritások: –Az alapvető jogok és szabadságok továbberősítése (pl. a személyes adatok védelme terén) –Meg kell erősíteni a jogérvényesülésen alapuló térséget, hogy csökkenjen a jelenlegi széttöredezettség; célkitűzés, hogy megszűnjenek a jogi határozatok más tagállamokban való elismerésének akadályai –„Védelmet nyújtó Európa”: az Unión belüli biztonság tovább javítása; szorosabb együttműködés a bűnüldözés, a határigazgatás, a polgári védelem és a katasztrófavédelem terén; a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés megerősítése

38 –Hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni az Európai Unióba való beutazásra vonatkozó eljárásokat az EU területére jogos érdekből belépni kívánó, harmadik országokból érkező személyek (pl. diákok, turisták, munkavállalók, üzletemberek) számára –Az uniós bevándorlás és menekültügy továbbfejlesztése; az illegális migráció elleni küzdelem –Külső dimenzió: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó uniós politikát az Unió külkapcsolataiban is érvényesíteni kell

39 Konkrét jogalkotási prioritások pl.: –a halálbüntetés, a kínzás és egyéb embertelen, megalázó bánásmódok megszüntetésére irányuló uniós tevékenységek folytatása –a gyermekek jogait és védelmét előmozdító további uniós intézkedések elfogadása; különös figyelmet fordítva az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás áldozataira –a büntetőeljárás tekintetében meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e minimális eljárási jogokat meghatározni a gyanúsítottak és a vádlottak számára –meg kell vizsgálni, hogy ki lehet-e terjeszteni a kölcsönös elismerés elvét a büntetőügyekben hozott igazságügyi ítéletek és határozatok valamennyi típusára –a kölcsönös elismerés elvén alapuló, átfogó bizonyításfelvételi rendszer kialakítása –a polgári jog terén a kölcsönös elismerés elvét ki kell terjeszteni a még nem szabályozott, de a mindennapi élet szempontjából létfontosságú területekre, mint az öröklés, a végrendeletek, a házassági vagyonjog és a különválás vagyonjogi következményei


Letölteni ppt "Az Európai Unió korábbi III. pillére Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A jelenlegi „szabadság, biztonság és a jog érvényesülésén alapuló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések