Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIZEK FOGALMA,IVÓVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ,TERMÁLVÍZ TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIZEK FOGALMA,IVÓVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ,TERMÁLVÍZ TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi."— Előadás másolata:

1 VIZEK FOGALMA,IVÓVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ,TERMÁLVÍZ TÁMOP B-14/ „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban Készítők: Juhász Csaba, Kerezsi György, Pregun Csaba, Szőllősi Nikolett

2 TARTALOM A vízről általában A víz fizikai és kémiai tulajdonságai A földi vízkészletek A hidrológiai ciklus A földi vízformák A víz és a földi élet A vízstressz és a vizek szennyezése A vízgazdálkodás és vízkészletgazdálkodás A vízminőségvédelem A vízbázisvédelem Az ivóvíz Az ásványvizek A termálvizek TÁMOP B-14/

3 A VÍZRŐL ÁLTALÁBAN TÁMOP B-14/ A víz biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságai alapján az élővilág, de ugyanakkor az emberi társadalom számára is nélkülözhetetlen vegyület. Lássuk a leglényegesebb okokat: A víz egyben az élettelen természetben is fontos tényező, felszínformáló és egyéb geológiai folyamatok okozója, résztvevője és közege egyaránt (eróziós, ülepedési-szedimentációs folyamatok, kristályvíz). A jég térfogati tágulása okozza a kőzetek fizikai mállását, ami a talajképződés első lépése, valamint azt, hogy a jég úszik a vízen, s így megvédi az alatta levő víztömeget és élővilágot a befagyástól, illetve a lehűléstől. A bioszféra egyik leglényegesebb hőmérséklet szabályozója. Fajlagos hőkapacitása folyadék halmazállapotban, 25 °C-on c p = 4,1813 kJ kg −1 K −1, tehát 1 kg víz ennyi hőt ad le, amikor egy fokkal lehűl, illetve ennyi energia szükséges egy fokkal való felmelegítéséhez.

4 A VÍZ FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI A víz fizikai tulajdonságai Színtelen, vastagabb rétegben kékes színű, íztelen, szagtalan folyadék. Olvadás-pontja, valamint az 1 atm (101,325 kPa) nyomáson mért forráspontja a Celsius hőmérsékleti skála két alappontja: 0,00°C és 100,00°C. Fagyhatás A jéggé fagyott víz térfogata 9%-kal megnő,s ha a repedésekbe vagy hézagokba beszivárgott víz a megfagyás pillanatában nem tud kitágulni,2200 atmoszféra (kg/cm 2 ) feszítő erőt is kifejthet. Egy fizikai atmoszféra=101,326 kPa Sűrűség A víz az egyetlen folyadék, amelynek a sűrűsége a hőmérséklet függvényében – „anomálisan” - maximummal bír (+4°C-on), minden más hőfokon kisebb (pontos adatok: 3,98 °C-on a desztillált víz eléri a maximális sűrűségét, ez 0, kg/dm³). TÁMOP B-14/

5 A VÍZ FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI II Nyírófeszültség (súrlódási feszültség) vagy; ;vagy F = nyíróerő (N)  = nyírófeszültség (N/m 2 )  = dinamikai viszkozitás (Pa*s), a gyakorlatban 1 cP (centiPoise) = 1 mPa*s) dv = sebességváltozás – a folyadékrétegek elmozdulási sebessége (m/s) dy = a sebesség irányára merőleges hossz – a folyadékrétegek távolsága (m) D = a sebesség gradiens: Viszkozitás A folyadékok, illetve gázok belső súrlódás, dinamikus viszkozitás, Pascal másodperc, kinematikai viszkozitás, abszolút viszkozitás) Folyadék folyással szembeni ellenállásának mértéke. Abszolút vagy dinamikus viszkozitásnak is nevezik. TÁMOP B-14/ A víz és a méz viszkozitása Meanderezés

6 A VÍZ FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI III. A víz legfontosabb kémiai tulajdonságai pH - A felszíni vizek pH -ja 6,5-8,5 közötti, a talajvízé 5,5-7,5 közötti. A pH értékek a biológiai folyamatokat jelentős mértékben befolyásolják. Így a biológiai nitrifikáció folya-mán a felszabaduló hidrogén ionok reakcióba lépnek a HCO 3- vagy CO ionokkal, szabad CO 2 képződik és a víz pH-ja csökken Összes sótartalom (Koncentrációban (mgl-1) vagy vezető képességben (EC, μS/cm) ) Keménység (Összes-, állandó- és változó keménység) Német keménységi fok (NK°). A NK° = 10 mg CaO-dal egyenértékű Ca 2+ illetve Mg 2+ mennyisége, 1 dm 3 vízben. Az összes szervetlen szén (Total Inorganic Carbon - TIC) A víz szervesanyag-tartalma (legfontosabb szerves kémiai paraméterek KOI=COD; BOI=BOD  BOI 5 ;TBOI;EOI,TOC A vizek szerves és szervetlen széntartalma Összes szén ( TC ) Összes szerves szén ( TOC ) Nem illékony vagy nem kiűzhető szerves szén (Non-Purgeable Organic Carbon - NPOC ) Kiűzhető szerves szén (Purgeable Organic Carbon – POC, vagy Volatile Organic Carbon – VOC ) Oldott szerves szén ( DOC) Szuszpendált Szerves Szén (Suspended Organic Carbon) A szervesanyag tartalom meghatározása: TÁMOP B-14/ KOI BOI TBOI

7 A FÖLDI VÍZKÉSZLETEK A Föld teljes vízkészletét 2 milliárd km 3 -re becsülik. Ez a vízkészlet a Föld, mint égitest kialakulása óta változatlan, és a Föld teljes tömegének 1%-a. Ezen vízkészletnek mintegy 37%-a kémiailag kötött víz, a szabad vízkészlet 1,36 milliárd km 3 -re tehető. A szabad vízkészletek mintegy 97 %-a sós tengervíz, és a 3%-ra tehető édesvíz jelentős része (2,14%) a sarki jégtakarókban, illetve a gleccserekben fordul elő. 0,001% felhők, köd, vízgőz Így a teljes vízkészletnek csupán 0,03%-a a (8,7 millió km 3 )ténylegesen hasznosítható, hozzáférhető édesvíz. Ennek 3%-a felszíni, 97%-a talajvíz TÁMOP B-14/

8 A HIDROLÓGIAI CIKLUS Fogalom: A víz egy adott megjelenési formájából kiinduló és visszatérő, a víz halmazállapotváltozásával együtt járó térbeli és időbeli változásainak sorozata. A hidrológiai körfolyamat leírása a vízháztartási egyenlettel történik. A szárazföldre vonatkozó vízháztartási egyenlet általános alakja: P = ET + E + R ( Salamin Pál-féle vízháztartási egyenlet ): ahol: P = csapadék ET = a teljes tényleges párolgás és párologtatás (evapotranszspiráció) E = csapadéknak a vízfolyásokon elfolyó része R = a talajba beszivárgó csapadék tömege. A térnek azt az elhatárolt részét, amelynek a vízháztartását és vízháztartási mérlegegyenlegét vizsgálják, hidrológiai egységnek nevezzük. Hidrológiai egység lehet pl. a talajvíz fölötti teljes vagy a gyökérzónával kijelölt háromfázisú zónának oldal irányban is valamilyen módon lehatárolt része vagy a táblaszintű felszíni vízgyűjtő. Azt az időszakot, amelyre a vízháztartást és annak mérlegegyenlegét vizsgáljuk, tárgyidőszaknak nevezzük. Az integrált vízgazdálkodás lényege a természetes és mesterséges ökoszisztémák, a társadalom, az ipari termelés, a növénytermesztés stb. számára kedvező vízháztartási állapot fenntartása. TÁMOP B-14/ A vízháztartási egyenlet általános alakja: Cs + Mcs + H 1,2 + H Fa5-8 = L 1,2 + E Fa5-7 + P T h T k1-7 Input (+) = Output (-) Cs = csapadék L = felszíni lefolyás Mcs = mikrocsapadék E Fa = felszín alatti elfolyás H = felszíni hozzáfolyás P = párolgás (~ET) HFa = felszín alatti hozzáfolyás T h = hasznos tározódás T k = káros tározódás 1 - vízfolyások vize, 2 - felületen mozgó vizek, 3 - a talaj víztartalma vízkapacitás alatt, 4 - a növények víztartalma, 5 - a talajvíz, 6 - a karsztvíz, 7 - az artézi víz (rétegvíz), 8 - a mélységi víz Hidrológiai folyamatok globális szinten 1.Légköri folyamatok Felhőképződés (kondenzáció) Csapadékképződés 2. Földfelszíni folyamatok Hófelhalmozódás & olvadás Intercepció Felszíni lefolyás Összegyülekezé s Vízfolyások Tározódás állóvizekben 3. Földfelszín alatti folyamatok (geohidrológia) Beszivárgás (infiltráció), & szivárgás (perkoláció) a porózus rétegekben Tározódás a talajvízben Felszín alatti lefolyás 4. Határfelületi folyamatok Evapotranszspir ácó (ET) Evaporácó (E) Transzspirácó (T) Üledék-víz kölcsönhatások

9 A FÖLDI VÍZFORMÁK - A VIZEK ELŐFORDULÁSI FORMÁI, VÍZTÍPUSOK TÁMOP B-14/ A vízellátás céljait szolgáló víz alapvetően kétféle eredetű lehet: felszín alatti illetve felszíni víz. Parti szűrésű vizek Partiszűrésű vizek: A parti szűrésű vizek átmenetet alkotnak a felszíni és a felszínalatti vizek között. A felszíni vizek közelében fúrt kutak az üledékes kőzet által megszűrt felszíni vizet csapolják meg. Parti szűrésű víz, amelyet a felszíni vízfolyások mellett található vízvezető, víztároló kőzetekből termelünk ki, és e kőzetek érintkezvén a felszíni vizekkel a vízutánpótlásukat zömében a felszíni vizekből nyerik. Azok a vizek, amelyek a vízfolyást sávszerűen kísérő alluviális üledékekben, teraszokban, törmelékkúpokban a folyóval párhuzamosan telepített kutakból úgy termelhetők ki, hogy a kitermelt víz legalább 50 %-a a folyóvízből származik. Országos szinten a közüzemi vízellátás jelentős részét, durván 40 %-át nyerik parti szűrésű kutakból. Talajvíz Talajvíz a felszín közelében levő felső vízréteg vize, amelyre számottevően hatnak a meteorológiai viszonyok, s ezért hőmérséklete, kémiai összetétele változó. Porózus és hasadékos kőzetben egyaránt előfordulhat. Ha nagy vastagságú áteresztő összletet találunk a talajvíz alatt, akkor a tulajdonképpen együttdolgozó rendszerből a felső 20 m-ben tárolt vizet nevezzük talajvíznek. Rétegvíz A rétegvíz a porózus kőzetek hézagaiban helyezkedik el. Mélységi elhelyezkedése igen változatos. A talajvíz alatti, általában 20 m mélységtől több ezer méter mélységig - esetleg több, egymástól független rétegben - található meg. A két vízzáró réteg között elhelyezkedő és nyomás alatt álló rétegvizet - ha nyomása elég nagy ahhoz, hogy a vizet a felszín fölé juttassa kútfúrás esetén - artézi víznek is nevezik. Ha a rétegvíz nagyobb mélységben található, akkor mélységi víznek nevezzük, ha a hőmérséklete magas, termálvíznek. Termálvíz Magyarországon a 30 ° C-nál melegebb források és kutak vizét nevezzük hévizeknek (5. táblázat). Két fő hévíztároló képződményt különböztetünk meg: - a medencebeli törmelékes, porózus hévíztárolók - az alaphegységbeli hasadékos hévíztárolók

10 A FÖLDI VÍZFORMÁK - A VIZEK ELŐFORDULÁSI FORMÁI, VÍZTÍPUSOK A karsztvíz A karsztvíz a karbonátos kőzetek szénsavtartalmú víz által kioldott üreg- és járatrendszerében tárolódó és mozgó, valamint a hegységszerkezeti nyomás vagy mozgások által kialakult hasadék- és repedéshálózatban mozgó víz. A felszínről részben beszivárgással, részben víznyelőkön át jut a hegység hasadékaiba és járataiba. A felgyülemlő karsztvíz a völgyek oldalán bővizű állandó v. időszakos karsztforráson át jut a felszínre. A mészkőhegységekben a nagy területen összefüggő vízjáratokat a karsztvíz az ún. karsztvíz szintig tölti meg. A karsztvíz-készlet a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) igen változó méretű repedéseit, hasadékait, járatait kitöltő vízkészlet. TÁMOP B-14/

11 A VÍZ ÉS A FÖLDI ÉLET A víz a növényi, állati és emberi szervezeteknek egyaránt fontos alkotórésze, szabad állapotban vagy kolloidális anyagokhoz kötve egyaránt előfordul bennük. A V alakú molekulaforma és az egyenlőtlen töltés- eloszlás a vízmolekulát dipólusossá teszi, így az a disszociáló tápanyagok és anyagcseretermékek jó oldószere, illetve a töltéssel bíró részecskék hidrátburkának képzője. A víz a kémiai reakciók (pl. fotolízis, kondenzációs vagy hidrolitikus reakciók) közege vagy közvetlen résztvevője. A vízmolekulák közötti összetartó erő és a nagy felületi feszültség elősegíti a kapilláris vízoszlopok és a határfelületek kialakulását. A víz gyakorlatilag összenyomhatatlan. Ez a tulajdonsága előnyös a sejtek ozmotikus állapotának szabályozásában, a turgor fenntartásában. A növények ökológiai és fiziológiai jellemzője a vízállapot, a hidratúra, azaz a százalékos relatív humiditás: h y = (P/P 0 )x 100. A hidratúra csökkenésével nő az ozmotikus szívóerő. Vízfelvétel után csökken a szívóerő, és erősödik a turgornyomás). Mennyisége és minősége egyaránt limitáló tényező poikilohidratúrás növények – kiszáradás toleráns fajok homoiohidratúrás növények - saját vízháztartás TÁMOP B-14/

12 A VÍZ ÉS A FÖLDI ÉLET A VÍZ AZ EMBERI SZERVEZETEKBEN Az anyaméhben levő magzat 95%-a víz, az újszülötté átlag 74%. A felnőtt férfi szer- vezetének víztartalma 59-65%, a női szervezeté csak 55-56%. A soványabb embe-rek szervezetének víztartalma ennél nagyobb, a kövérebb embereké viszont kisebb. Az izom, a bőr, az agy vagy a máj víztartalma nagy, a csontoké és a zsírszöveteké kevesebb. Az ember szervezetéből a víz elsősorban a vizelettel távozik el, normális körülmények között naponta cm 3. Látható izzadás nélkül a bőrön keresztül naponta körülbelül cm 3 víz párolog el. A kilélegzett levegővel leadott napi vízmennyiség körülbelül cm 3. A széklettel naponként körülbelül cm 3 vizet veszítünk. TÁMOP B-14/

13 A VÍZ ÉS A FÖLDI ÉLET A VÍZ AZ EMBERI SZERVEZETEKBE- FOLYADÉKPÓTLÁS 11 jó ok arra, hogy miért érdemes elegendő mennyiségű vizet inni Vérünk több mint 80%-a vizet tartalmaz, ezért vízre van szüksége a vérkeringés megfelelő működéséhez és az új vérsejtek képzéséhez. Csontjaink több mint 20%-a víz, így szükséges az egészséges csontsejtek képzéséhez A vízbevitel megindítja a nyirokkeringést, így a szervezetbe került és ott keletkezett méreganyagokat, melléktermékeket és a felesleges folyadékot kitakarítja. A vese, a belek, a bőr és a tüdő megfelelő működését is biztosítja, mert ezek a szervek is részt vesznek a méreganyagok eltávolításában. A víz síkosítja az ízületeket, csökkenti az ízületi fájdalmakat és véd a porckopás ellen. Szabályozza az anyagcserét, ezáltal segít kordában tartani a testsúlyt. Szabályozza a testhőmérsékletet. A víz biztosítja agyunk és idegrendszerünk számára a megfelelő működést. Agyunk több mint 75%-a víz, így elengedhetetlen a jó memória és az éles gondolkodás biztosításáért. Építi a szöveteket, segítségével jutnak el a létfontosságú tápanyagok az összes sejtünkhöz Lehetővé teszi a tápanyagok oldását, szállítását és felszívódását, ezáltal csökkenti a kiszáradás veszélyét. Szemünk több mint 95%-ban tartalmaz vizet, tehát látásunk egészségének megőrzésében is fontos szerepet játszik a víz. TÁMOP B-14/

14 A VÍZSTRESSZ ÉS A VIZEK SZENNYEZÉSE A környezeti krízisek, így közöttük a vízkrízis kialakulásának két alapvető oka az emberiség lélekszámának növekedése, és a technológia fejlődése. Azt a koncepciót, amely a technológiai értelemben vett termelés és fogyasztás, valamint a biológiai értelemben vett populáció növekedésének egymásra gyakorolt hatását egyaránt figyelembe veszi, demofóriának nevezzük. A demofórikus növekedés tehát a termelést és a fogyasztást egyaránt kihangsúlyoz-va leírja a bioszféra degradálódásának a folyamatát, amelynek oka a környezeti erő-források fokozott felhasználása az ember társadalmi termelésében, valamint az így előállított technológiai termékek fogyasztása, amelynek következtében, a vízkészle-tek szennyeződése is fokozódik. az emberi technológiai növekedés komplex rendszerét egyfajta technológiai anyagcsereként értelmezi! A hidrogeológusok víz stressz sújtotta országnak nevezik azokat az országokat, amelyeknek a rendelkezésre álló éves vízforrása lakosonként m 3. Amikor ez az érték 1000 m 3 alá esik, az országot vízhiányos nak tekintik - vagyis a víz hiánya az élelemtermelés, a gazdasági fejlődés és a természetes rendszerek védelmének súlyos korlátjává válik. 26 ország összesen 232 millió lakossal tartozik a vízhiányos kategóriába!!! TÁMOP B-14/

15 A VÍZSTRESSZ ÉS A VIZEK SZENNYEZÉSE A MENNYISÉGI VÍZELLÁTOTTSÁG KATEGÓRIÁI 1. Nincs vízhiány: A rendelkezésre álló vízkészletek elegendőek a vízigények és a vízhasználatok kielégítésére. A vízigények minimum 75 százalékának kielégítése felszín alatti vízkészleteken alapul – Európa, Észak-Amerika, Közép- Ázsia országai) 2. Fizikai vízhiány: a vízhasználatok megközelítik vagy meghaladják a fenntarthatóság korlátait. A vízigények több mint 75 %-a felszíni vízfolyásokból biztosított (mezőgazdasági, az ipari és lakossági víz, beleértve a visszaforgatást és az újrahasználatot is). A trópusi és mérsékelt övi sivatagok és félsivatagos területek tartoznak ebbe a kategóriába. 3. Fokozódó fizikai vízhiány: A vízkivételek több mint 60%-a felszíni vízfolyásokból származik. Ezeken a vízgyűjtőkön fizikai vízhiány alakulhat ki a közeljövőben. Okok: a globális klímaváltozás, a túlnépesedés, a túlzott vízhasználat, a nem megfelelő földhasználat, stb. (Közel-Kelet, India, Közép-Ázsia, Brazília, Peru, Mexikó). 4. Gazdasági vízhiány: A politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok korlátozzák a vízkészletekhez való hozzáférést, bár a természeti viszonyok ezt lehetővé tennék. A vízkészletek elegendőek, de kezeletlenek (Afrika nagy része, Közép- Amerika, Peru, Bolívia, India, Indokína stb.). TÁMOP B-14/

16 A VÍZSTRESSZ ÉS A VIZEK SZENNYEZÉSE A MENNYISÉGI VÍZELLÁTOTTSÁG KATEGÓRIÁI II. TÁMOP B-14/

17 A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZKÉSZLET- GAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA A vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. a vízkészletgazdálkodás a vízgazdálkodás egységes rendszerének az a része, amely a vízkészleteknek és a vízhasználók vízigényének mennyiségi és minőségi, valamint időbeli és térbeli összehangolásához szükséges tevékenység et fogja össze. A vízkészleteket mennyiségükkel, térbeli elhelyezkedésükkel, időbeli eloszlásukkal és a minőségükkel lehet jellemezni. Ezeket az adatokat kell a társadalom igényeivel és tényleges felhasználásaival összevetni. A tér- és időbeli számbavételeket, összevetéseket, döntés-előkészítéseket, tehát a mennyiségi gazdálkodást a vízkészlet-gazdálkodás, a minőségi adatokat illetően pedig a vízminőség-védelem keretében látják el. Vízkészlet-gazdálkodás A természetföldrajzi adottságok, ezen belül a csapadék és a párolgás, a társadalom vízfogyasztása, valamint ezek egyeztetésére szolgáló műszaki, gazdasági és igazgatási eszközök fejlettsége együttesen határozzák meg a vízkészletekkel való gazdálkodást. A vízigények összegezése alapján az ország jelenlegi – évről évre ingadozó – vízfogyasztása a következő: TÁMOP B-14/ Összesen: 5,6-6,2 milliárd m 3. A lakossági vízellátás 1,1-1,2 milliárd m 3 Az ipar fogyasztása 4,0 milliárd m 3 A mezőgazdaság fogyasztása 0,5- 1,0 milliárd m 3

18 A VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS A vízkészlet-gazdálkodás és a vízhasználatok ellentmondásai A földi vízkészletek állandóak, a vízigények nőnek Az ipar fejlődése növeli a vízigényeket, ugyanakkor szennyezi a vízkészleteket A fokozódó vízigények nem a természetes vízjárás-ingadozásnak megfelelően alakulnak, ugyanakkor a felhasználható vízkészlet sem térben, sem időben nem a vízigényeknek megfelelően oszlik el.(Nyáron a vízigények 67%-a a Tisza völgyében keletkeznek,ugyanakkor a felszíni vízkészleteknek csak 20%-a található a területen.) A legnagyobb vízigény a legsűrűbben lakott, legjobban iparosodott területeken jelentkezik, ugyanakkor itt csökken legjobban a szennyeződések miatt a felhasználható vízkészlet. A vízkészlet-gazdálkodás és a vízhasználatok ellentmondásai l. A földi vízkészletek állandóak, a vízigények nőnek 2. Az ipar fejlődése növeli a vízigényeket, ugyanakkor szennyezi a vízkészleteket 3. A fokozódó vízigények nem a természetes vízjárás-ingadozásnak megfelelően alakulnak, ugyanakkor a felhasználható vízkészlet sem térben, sem időben nem a vízigényeknek megfelelően oszlik el. (Nyáron a vízigények 67%-a a Tisza völgyében van. ugyanakkor a felszíni vízkészleteknek csak 20%-a van itt.) 4. A legnagyobb vízigény a legsűrűbben lakott, legjobban iparosodott területeken jelentkezik, ugyanakkor itt csökken legjobban a szennyeződések miatt a felhasználható vízkészlet. TÁMOP B-14/

19 A VÍZMINŐSÉGVÉDELEM A vízminőség-védelem három elemből tevődik össze: Vízminősítés. A vízminőség rendszeres vizsgálata, értékelése és minősítése Vízminőség-szabályozás. Azoknak a műszaki beavatkozásoknak a végrehajtása, amelyeknek segítségével elérhető a megfelelő vízminőség (lényegében ezt nevezzük szűkebb értelemben vízminőség-védelemnek), A rendkívüli vízszennyezések elleni védekezés vagy vízminőségi kárelhárítás, amit részben a vízminőség-szabályozás területén alkalmazott, részben pedig különleges módszerekkel lehet végrehajtani. Ez a vízminőség-védelem egy sajátos formája. Vízminőség vizsgálat A vízvédelmi tevékenység alapját a víz rendszeres vizsgálata, értékelése és minősítése képezi. A vízminőség szabályozás rendkívül bonyolult és költséges folyamat, ezért az alapját képező vízminőség meghatározást jól tervezett, optimalizált program kereteiben szükséges végezni. Többek között ilyen a rendkívüli vízszennyezések elleni védekezés vagy vízminőségi kárelhárítás, amit részben a vízminőség-szabályozás területén alkalmazott, részben pedig különleges módszerekkel lehet végrehajtani. Ez a vízminőség-védelem egy sajátos formája. TÁMOP B-14/

20 A VÍZBÁZISVÉDELEM Bár a fogalom alatt nálunk sokan értik a vízkészletek általános értelemben vett vé-delmét, valójában ez a fogalom a vízkészletek egy szűkebb, meghatározott részének az általánosnál jóval fokozottabb védelmét jelenti. A vízbázis fogalmát a vízgazdál-kodásról szóló évi LVII. Törvény a következőképpen határozza meg. A vízbázis fogalma Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt. E meghatározás szerint a vízbázisok két nagy csoportja a jövőbeni igények kielégítésére szolgáló ún. távlati vízbázisok, és a jelenlegi ivóvízellátást biztosító ún. üzemelő vízbázisok. Magyarország természeti adottságainak köszönhetően a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletekre települt. A vízbázisok védelme: 1. A vízbázis védőterületek, amelyeken területhasználati korlátozások érvényesek. A védőövezetek kijelölése, lehatárolása hidrodinamikai modell segítségével történik. A modell a felszín alatti víztartó rétegekben lejátszódó folyamatokat elemzi. A védőövezeti határvonalak a vízrészecskék adott pontból a vízkivételi helyig történő eljutása (ún. elérési idő) alapján kerül meghatározásra. 2. A vízbázisok biztonságba helyezésének másik fontos eszköze a vízbázis védőterületeken fellelhető potenciális és tényleges szennyezőforrások számbavétele és folyamatos monitoringja. mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezőforrások A szennyezések előrejelzését a megfelelően telepített és rendszeresen vizsgált figyelőkút-rendszer teszi lehetővé. TÁMOP B-14/

21 AZ IVÓVÍZ Magyarországon az ivóvíz minőségére vonatkozó követelmények a 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet „Paraméterek és határértékek” című, 1. számú mellékletben kerültek kidolgozásra. A csapvíz akkor minősíthető megfelelőnek, ha kórokozó szervezetektől mentes mérgező anyagoktól mentes a mikroorganizmusok szaporodását segítő, megengedett határérték feletti mennyiségű tápanyagokat nem tartalmaz, a vízelosztó rendszerbe továbbított ivóvíz biológiailag stabil, kémiai összetétele olyan, ami a vízelosztó rendszerben káros mértékű korróziót (pl.rozsdásodást), kéreg- és üledékképződést nem eredményez (vagyis a vízvezeték csövekben a lerakódásokat nem segíti elő) hőmérséklet, íz, szag, szín és zavarosság szempontjából is kielégíti az ivóvízminőségi követelményeket. TÁMOP B-14/

22 AZ ÁSVÁNYVIZEK A természetes vizek speciális fajtái az ásványvizek és a gyógyvizek. Az ásványvíz a földkéregbe leszivárgó csapadékvíz, amelyben kőzetekbe kioldott ásványi anyagok, gázok találhatók. Az ásványvíz elnevezés jogszabályi feltételekhez, elsősorban az oldott anyag koncentrációjának meghatározott mértékéhez van kötve (65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet). A forrás, a kút vize kórokozót, szennyeződésre utaló szervesanyag-maradvánvt nem tartalmazhat, s a víz összetételének hosszabb távon is közel állandónak kell lennie. A vízhozamnak egy minimális mennyiséget el kell érnie, de a vízmennyiség - feltéve a közel azonos összetételt - széles határok közt változhat. Azt az ásványvizet tekintjük gyógyvíznek, amelynek tudományosan igazoltan gyógyító hatása van. Ásvány- és gyógyvizeinket alkalmazhatjuk TÁMOP B-14/

23 AZ ÁSVÁNYVIZEK TÁMOP B-14/ A természetes ásványvízre vonatkozó állítások és feltételeik Állítás: Feltétel: Csekély ásványianyag-tartalmú Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, kevesebb, mint 500 mg/l Nagyon csekély ásványianyag-tartalmú Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, kevesebb, mint 50 mg/l Ásványi anyagban gazdag Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, több, mint 1500 mg/l Hidrogén-karbonát tartalmú Hidrogén-karbonát-tartalom több, mint 600 mg/l Szulfát-tartalmú Szulfáttartalom több, mint 200 mg/l Klorid-tartalmú Kloridtartalom több, mint 200 mg/l Kalcium-tartalmú Kalciumtartalom több, mint 150 mg/l Magnézium-tartalmú Magnéziumtartalom több, mint 50 mg/l Fluorid-tartalmú Fluoridtartalom több, mint 1 mg/l Savas Szabad szén-dioxid-tartalom több, mint 250 mg/l Nátrium-tartalmú Nátriumtartalom több, mint 200 mg/l Alkalmas nátrium-szegény diétához Nátriumtartalom kevesebb, mint 20 mg/l Forrás: 65/2004. (IV. 27.) FVM- ESzCsM-GKM együttes rendelet 5.számú melléklete

24 ÁSVÁNYVIZEK Az ásványvíz végső összetételét az alább felsorolt tényezők befolyásolják: A víz útjába kerülő kőzetek kémiai összetétele (egyes vegyületek jobban, mások kevésbé oldódnak); a kőzet szerkezete (a tömör kőzetből kevésbé, a porózus szerkezetűből több anyag oldódik ki); a kőzet elhelyezkedése (laposan elhelyezkedő kőzettömbből több anyagot old ki); a víz hőmérséklete (magasabb hőmérsékletű víz több anyagot old ki) a víz szén-dioxid-tartalma (a létrejövő szénsav miatt nagyobb az oldódó képessége); a víz mozgásának sebessége (lassabban mozgó víz több anyagot old ki); a víz tartózkodási ideje (mennél hosszabb, értelemszerűen annál több a kioldott mennyiség). TÁMOP B-14/

25 ÁSVÁNYVIZEINK Összetételük alapján gyógyvizeink felosztása: sós (kalcium-kloridos, magnézium-kloridos); szénsavas (savanyúvizek); alkalikus vagy földes-meszes (nátrium-hidrogén-karbonátos, kalcium- hidrogén-karbonátos, magnézium -hidrogén-karbonátos); vasas; jódos, brómos; szulfátos, szulfidos (kénes) és radioaktív víz. TÁMOP B-14/

26 A TERMÁLVIZEK A (termál, geotermális stb.) termálenergia a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, amelynek forrása a magma felöl folyamatosan működő hőáramlás. A Föld területén megkülönböztetünk aktív. illetve passzív geotermális övezeteket. Aktív  Új Zéland, Kalifornia. Kamcsatka. Hawaii-szigetek Passzív  Kárpát-medence A kedvező geotermális adottságok egyik oka nálunk az, hogy a Kárpát-medence alatt a földkéreg mindössze km vastag, vagyis mintegy 20 km-rel vékonyabb a világ más területeihez képest. Az a távolság, amelyen belül lefelé haladva a hőmérséklet-emelkedés 1 o C (geotermikus gradiens), a világátlagban 33 m, míg a Kárpát-medencében ez csak m. A termálvizek energetikai hasznosítása e célt tekintve két nagy területre terjed ki: 1, Villamosenergia-termelés, ekkor a geotermális fluidum (termálvíz, gáz, ill. keverékük) hőjét villamos energiává alakítják át. 2, A közvetlen hasznosítás, ekkor a termálvíz hője közvetlenül, átalakítás nélkül kerül hasznosításra (pl. termálfürdők vagy légtérfűtés-növényházak esetén stb.). TÁMOP B-14/

27 A TERMÁLVIZEK TÁMOP B-14/ Betegség Gyógyvízfajta összetétel alapján Gyógyfürdő helye Reumatológiai megbetegedések (pl. ízületi kopás okozta fájdalom, hátfájás, csontritkulás) Egyszerű hévíz (széndioxid- tartalmú) savanyúvíz kalcium- és magnéziumtartalmú sós víz Budapest: Római, Pünkösd-, Csillaghegyi, Császár, Lukács, Rudas, Rác, Gellért fürdő, Zalakaros, Mátraderecske (mofetta vulkáni utótevékenységhez kötődő, főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés) Bőrgyógyászati megbetegedések (pikkelysömör, pattanásosság, ekcéma stb.) kéntartalmú víz Budapest: Rác, Lukács, Rudas fürdő, Balf, Harkány, Hévíz, Eger, Parád Nőgyógyászati megbetegedések (gyulladáscsökkentő, meddőség ellen) kloridos, konyhasós vízEger, Gyopáros-fürdő, Hajdúszoboszló, Parád Kardiológiai megbetegedések (magas vérnyomás, kardiológiai rehabilitáció, érszűkület) Szén-dioxid-tartalmú (savanyúvíz), jód- s brómtartalmú víz Balatonfüred, Hévíz Csökkent pajzsmirigyműködés, stressz oldás, alvászavar Jód- és brómtartalmú vízCserkeszőlő, Debrecen, Hajdúszoboszló, Parád Hormonzavarok, anyagcsere-betegségekRadioaktív fürdő és ivókúra Budapest: Rudas, Rác,Gellért fürdő, Eger, Hévíz, Miskolctapolca Balneoterápia A balneológia a gyógyvíz hatásaival foglalkozó tudományág, amely a természetes ásványvizek, az iszap, a természetben található gázok orvosi felhasználását jelenti megelőzés, terápia, illetve rehabilitáció céljából.

28 ÖSSZEFOGLALÁS A víz a világegyetemben, a Naprendszerben és a Földünk felszínén egyaránt a leggyakoribb és a legfontosabb vegyület. Számos egyedi, a földi élet szempontjából különlegesen fontos fizikai, kémiai sajátosságok jellemzik. A Föld a víz bolygója, a víz jelenléte és közreműködése a földi élet, a bioszféra kialakulásának, fejlődésének és fennmaradásának alapfeltétele. Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak. A mezőgazdasági adottságaink mellett az ásvány- és termálvizeink teszik Országunkat egyedülállóvá! TÁMOP B-14/

29 FORRÁSOK Árpási, M., Bobok, E. (1998) Környezetkímélő termálvíz-hasznosítás az iparban és a mezőgazdaságban. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Barkács, K., Biczók, Gy., Borossay, J. (2000)Vízminősítés, vízkezelés. Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar. pp Bender,T., Ákoshegyi, Gy. et al. (2014) Balneoterápia és hidroterápia. Medicina Könyvkiadó. pp Ivóvíz kiskáté- Lakossági tájékoztató GYIK Némedi, L. (2006) A mikrobiológiai kockázat jellemzése a vízi környezet és a vízi közművek területein. Magyar Víziközmű Szövetség.75.p. Nyilasi J. (1976) A víz. Gondolat Kiadó. ISBN Nyilasi J. (1980) Szervetlen kémia Gondolat Kiadó ISBN: Pregun, Cs. Juhász, Cs. (2011). Vízminőségvédelem. Online kiadás: DE AGTC, (ISBN: ) Starosolszky, Ö.(1997) Édesvízkészletek és az emberiség igényei. Magyar Tudomány, 10. sz , Thyll Sz. (1998.): Vízszennyezés - vízminőség-szabályozás. DATE, Debrecen Turcsányi, G. (2011) Mezőgazdasági növénytan. TAMOP Pályázat könyvei. Szaktudás Kiadó Ház Zajkás, G.,Gáálné, P. B. (1988) Diétáskönyv.Medicina Könyvkiadó.pp TÁMOP B-14/

30 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK KÉRDÉSEK A DIGITÁLIS TESZTEKHEZ (20 DB) 1, A víz keménységét milyen mértékegységgel jellemezzük? 2,Melyik jelölés jelenti az összes szerves szén tartalmat, mit jellemez? 3,Mire használjuk a biokémiai oxigénigényt? 4,A vízkészletek mozgásállapotuknak megfelelően milyen csoportokra oszthatók? 5,Milyen tényezők befolyásolják a hidrológiai ciklus folyamatát globális szinten? 6, Hogyan csoportosítjuk a vízháztartási egyenlet elemeit? 7, Hány liter veríték termelődik megerőltető izommunkával óránként? 8, Melyek a vízminősítés szempontjából legfontosabb kémiai jellemzők? 9, Mi a fizikai vízhiány fogalma, milyen a mennyiségi vízellátottsághoz kapcsolódó fogalmakat ismer még? 10,Melyek az ivóvízminőség íz és szag problémáinak okai? 11, Mit értünk vízkészlet gazdálkodáson? 12,Mely nem célja a vízkészlet-gazdálkodásnak? 13,Mely három elemből tevődik össze a vízminőség-védelem? TÁMOP B-14/

31 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 14,Melyek a vízminőségi szabályozás műszaki eszközei? Sorolj fel legalább 4 db-ot! Határozd meg a vízbázis fogalmát! 15, Hány μg/l az Arzén megengedett vízminőségi határértéke? 16, Magyarország területének hány százalékán lehet termálvízhez jutni? 17,Mit értünk balneoterápián? 18, Mely kormányrendeletben határozták meg az ivóvíz paramétereket és határértékeket? 19,Mennyi az ásványianyag-tartalom a szárazanyag-tartalom alapján számítva a csekély ásványianyag-tartalmú ásványvizekben mg/l? 20,Magyarországon hány méter a geotermikus gradiens? 21,Magyarországon minimum milyen hőmérsékletű rétegvizeket nevezünk termálvíznek? TÁMOP B-14/

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "VIZEK FOGALMA,IVÓVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ,TERMÁLVÍZ TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések