Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Az öntözés célja, jelentősége, feltételei Az öntözés egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás egyik módja, amely elsődlegesen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Az öntözés célja, jelentősége, feltételei Az öntözés egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás egyik módja, amely elsődlegesen."— Előadás másolata:

1 1

2 Az öntözés célja, jelentősége, feltételei Az öntözés egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás egyik módja, amely elsődlegesen a talaj vagy a légkör vízkészletének kielégítését célozza. Jellegét tekintve: agrotechnikai és műszaki feladat. Öntözésre alkalmas talajok: jó termékenységűek, nincs másodlagos szikesedés. Feltételesen öntözhetőek: befolyásol a talajvíz mélysége és minősége. Öntözésre nem javasolt: másodlagos szikesedés és láposodás veszélye. 2

3 Öntözés célja Vízkészlet növelés Tápanyagkészlet növelés Hőháztartási viszonyok kedvező módosítása Fényviszonyok kedvező befolyásolása Egyéb célok 3

4 Vízkészlet növelése Talajnedvességpótló öntözés: növényállomány statikus vízigényének kielégítése (DV 30-70%) Talajvízdúsító 4

5 Tápanyagigény növelése Levéltrágyázás (esőztető öntözés) Trágyázó öntözés (esőztető- és felületi öntözés): hígtrágyával, szennyvízzel 5

6 Hőviszonyok befolyásolása Melegítő (a víznek a levegőhöz viszonyítva nagyobb a hőkapacitása, pl: rizs) Hűtő öntözés (légköri aszály megszüntetése) Fagyvédelmi (a víz fagyásakor hő szabadul fel, amely védi a rügyeket Légkörtelítő (frissítő): a transzspirációs zóna páratelítettségi hiányát mérsékeljük 6

7 Fényviszonyok befolyásolása Színező öntözés: alma- és őszibarack ültetvényeken, pigmentáció kialakulásának elősegítése. 7

8 Egyéb célok Talajvédő, homoklefogó öntözés: szélerózió ellen Talajjavító öntözés: káros sók kimosása a gyökérzónából Aszúsító öntözés: szőlő nemesrothadásának előidézése Növényvédelmi célú öntözés Tározó öntözés: idényen kívüli öntözés Kelesztő öntözés: csírázást segítő 8

9 Az öntözővíz minősége A víz öntözésre való alkalmasságát a fizikai, kémiai, biológiai tényezők befolyásolják. Fizikai tényezők (hőmérséklet, hordalékosság, szín, szag) Kémiai tényezők (kationok, anionok, sókoncentráció, nátriumsók, magnéziumsók, fenolftalein-lúgosság, karbonát/hidrokarbonát- tartalom, szennyező anyagok) 9

10 Fizikai mutatók Víz hőmérséklete: legjobb °C, vegetációs időszakon kívül 10 °C-nál kisebb is lehet Hordalékosság (lebegőanyag-tartalom): <5 g/l >0,1 mm szemcse : eliszapolódás, dugulás 0,1-0,005 mm szemcse : tápanyagtartalom, de dugulás <0,005 mm szemcse : tápanyagtartalom, de rontja a talaj fizikai állapotát Szín és szag: szennyezettségre utalhat 10

11 Kémiai mutatók 11 Összes sótartalom: jellemezhető g/l, mg/l dimenziókkal, általában fajlagos elektromos vezetőképességgel (mS/cm) Általában nem következik be sófelhalmozódás, ha az öntözővíz sókoncentrációja 500 mg/l-t nem haladja meg. Mély talajvizű, laza talajokon mg/l megengedett. Függ a növény sótűrő képességétől, talaj kimosódási viszonyaitól.

12 Kémiai mutatók Nátriumsók százalékos aránya (Na % - szikesedési hányados): Na-, Ca- és Mg-ionok közötti nátrium részarányt fejezi ki. Kifejezhető a nátrium-adszorpciós aránnyal (SAR- érték) is.

13 Kémiai mutatók Magnéziumsók százalékos aránya (Mg %): a Ca- és Mg-ionok együttes mennyiségéhez viszonyítva jó minőségű öntözővíz Na-tartalma 35%, Mg- tartalma 45% alatt van Ha a víz hidrokarbonátos: a Na % maximum 35%. Ha a víz klorid, vagy szulfátos: a Na % maximum 45%.

14 Kémiai mutatók 14 Fenolftalein-lúgosság Szóda-egyenérték Mindkettő a víz nátrium-hidrokarbonát (szóda)- tartalmára utal. Szódát a jó minőségű öntözővíz nem tartalmazhat.

15 Kémiai mutatók Szennyezettség: szervesanyag-tartalom, lebegőanyag- terhelés, KOI, BOI, nehézfémek szervetlen sói, szerves toxikus anyagok – olaj, kátrány, detergensek, növényvédő szerek) 15

16 Öntözési alapfogalmak Mértékadó öntözési vízigény: legnagyobb vízigényű életszakaszban mekkora az öntözővíz- igény. Öntözési norma: egy-egy öntözés során kiszolgáltatott vízmennyiség. Öntözési idénynorma: az öntözési idényben felhasználásra tervezett vízmennyiség. Öntözési idény: az év azon szakasza, amikor rendszeres öntözés folyik. Ez általában április 15 - szeptember 30 között. 16

17 Az öntözővíz beszerzése Felszíni és felszín alatti vizek jöhetnek szóba. Felszíni vizek: Természetes vízfolyások Mesterséges csatornák Természetes tavak Tározók Felszín alatti vizek: Talajvíz Rétegvíz 17

18 Az öntözővíz kivétel módja Gravitációs vízkivétel: a víz szintje magasabb, mint a vízszállító csatorna üzemszintje, vagy az duzzasztással biztosítható Szivattyús vízkivétel 18

19 Az öntözővíz szállítása A víznek a vízkiviteli helyről a felhasználás helyére való eljutását értjük. A szállítás történhet: nyílt csatornában zárt csővezetékben Önözőberendezés: öntözéshez szükséges elemek összessége, azaz a vízszállító, vízszétosztó és vízadagoló elemek együttesen. 19

20 Az öntözés területi egységei Öntözőrendszer: az öntözés legnagyobb területi kiterjedésű egysége, amelyet azonos kivételi helyről látnak el vízzel. Pl. Tiszafüredi öntözőrendszer (1940) Öntözőfürtök: kisebb területi egységek, néhány 100 ha – több 1000 ha nagyságú Öntözőüzemek Öntözőtelepek Öntözött tábla 20

21 Öntözési módok Az öntözővíz milyen módon jut el a talajba, a növényállományhoz. Öntözési módok: Felületi öntözés Esőszerű öntözés Felszín alatti öntözés Mikroöntözés 21

22 Öntözési eljárás Öntözési eljárás: öntözés helyéig mivel és hogyan vezetik, osztják szét és adagolják a vizet. Állandó csatornás Ideiglenes csatornás Felszíni csöves Felszín alatti csöves Kutas eljárás Mindegyik alkalmazható bármelyik öntözési módban. 22

23 Felületi öntözés Módszerei: Árasztó öntözés Sávos (csörgedeztető) öntözés Barázdás áztató öntözés Zárt vezetékes (tömlős) öntözés Öntözőgépes öntözés 23

24 Árasztó öntözés A talajt hosszabb-rövidebb időre összefüggő vízréteg borítja, így a víz gravitációs úton beszivárog a talajba. A felszínnek vízszintesnek kell lennie. Legkisebb vízadag mm. Limános árasztás Rét-legelő árasztás Kalitkás árasztás: pl. rizs Csörgedeztetve árasztás Hálózatos, barázdás árasztás 24

25 Csörgedeztető öntözés Az öntözővíz lepelként halad előre az enyhe lejtőn, közben beszivárog a talajba. Legkisebb vízadag mm. Oldalas csörgedeztető öntözés Hátas csörgedeztetés Sávos csörgedeztetés 25

26 Barázdás öntözés Barázdahúzó ekével a lejtőre merőlegesen barázdákat készítenek, a víz a barázdában állva beszivárog a talajba. Legkisebb vízadag mm. Sekély barázda (10-15 cm) Mély barázda (25-40 cm) Rövid barázda ( m) Hosszú barázda ( m) Nyílt barázda Zárt barázda 26

27 Esőszerű öntözés Öntözővíz levegőbe porlasztva jut el a növényhez. Az öntözőberendezés áll a szivattyúból, csővezetékből és a szórófejből. Kiegészítő berendezések pl. szűrők, nyomásszabályzók, keverő- és adagolótartályok. 27

28 Szórófej jellemzői Esőzetés finomsága: R/p R = szórási sugár p = nyomás 1,2-1,3 durva, gyep 1,1-1,2 közepes füvek, takarmánynövények 1,0-1,1 finom, szántóföldi kultúrák <1,0 nagyon finom eső, virág, dohány Intenzitás (mm/h) Intenzitás-eloszlási görbe (i-R jelleggörbe): szórási kép sugárirányú metszete Szórófejek kötése 28

29 Intenzitás eloszlási görbe 29

30 Szórófejek Nagy intenzitású szórófej Vízágyú 30

31 A szórófejek kötése négyzet romboid háromszög 31

32 Párolgási veszteség 32 Szórófej típus Öntözési időszak nappal éjszaka Kis intenzitású i = 3-5 mm/h 40 %20 % Közepes intenzitású i = 5-15 mm/h 30 %20 % Nagy intenzitású i = mm/h 20 %10 %

33 Párolgási veszteség 33

34 Szárnyvezetékek típusai Stabil: teljesen beépített csővezeték, csak a vízcsapok (hidránsok) állnak ki a földből, amelyekre a szórófejek csatlakoznak. Félstabil: hordozható szárnyvezetékes, fővezeték a felszín alatt, a vízcsapokra csatlakoznak a szárnyvezetékek. Mozgatás lehet kézi vagy gépi. 34

35 Hordozható szárnyvezetékek

36 36 Vontatott szárnyvezeték

37 37

38 38

39 Magas gördíthető szárnyvezetékek 39

40 Magas gördíthető szárnyvezetékek 40

41 Tömlős csővezetékek 41

42 Merev csővezetékek 42

43 Merev csővezetékek 43

44 Konzolos szárnyvezeték 44

45 Konzolos szárnyvezeték 45

46 Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 46

47 Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 47

48 Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 48

49 Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 49

50 Körben járó szárnyvezeték - Center Pivot 50

51 Frontálisan mozgó szárnyvezeték (Linear) 51

52 Frontálisan mozgó szárnyvezeték (Linear) 52

53 Csévélhető tömlős szárnyvezeték 53

54 Csévélhető tömlős szárnyvezeték 54

55 Konzolos csévélhető tömlős szárnyvezeték 55

56 Beépített szárnyvezetékek 56

57 Felszín alatti öntözés Öntözővíz a talaj felszíne alatt, a művelés által nem érintett talajrétegben, az ott elhelyezett csövekben mozog és oszlik szét, alulról áztatja a termőréteget. (altalajöntözés) Nem akadályozza a felszíni művelést Párolgási veszteség minimális Beépítési költsége magas Víz útja nehezen követhető Nyílt csatornás (árkos) altalajöntözés Csöves felszín alatti öntözés: perforált műanyag csövek, 50 cm mélyen, 1-8 m távolságra 57

58 Mikroöntözés Legfőbb jellemzője: az állandóan telepített adagoló elem kis nyomáson (<2,5 bar), kis intenzitással (<500 l/óra) a növény közelébe juttatja az öntözővizet. A talaj víztározóképességét nem kell igénybe venni.

59 A mikroöntözés főbb előnyei Kis vízveszteség → ~ 95 %-os hasznosulás lehetséges. Tápanyagok kijuttatásának lehetősége a növény gyökérzetéhez. Kedvező növényegészségügyi körülmények → száraz lombozat. Energiatakarékosság → kisebb fogyasztású berendezések. Rossz vízgazdálkodású talajokon is alkalmazható → gyakori, kis intenzitású öntözés. Ésszerű víz és tápanyag felhasználás → napi szükséglet szerinti adagolás. A termés mennyiségének és minőségének leghatékonyabb szabályzása. 59

60 A mikroöntözés főbb problémái Eltömődés - kémiai → oldott sók (vas, mangán <1,5 mg/l), - fizikai → homok, mechanikai szennyeződés, - biológiai → baktériumok teste, nyálkás telepei, vízi élőlények. Csepegtetés esetén a magas relatív páratartalom hiánya Kisebb térfogatú gyökérrel átszőtt talaj 60

61 Az öntözőtelep részei Vízkivételi mű a. felszíni - folyó, patak, tó, víztározó, b. felszín alatti – kutak. Vízóra Vízszűrő(k) Légtelenítő, víztelenítő szelepek Tápoldatozó berendezés Vezérlő, szabályzó automaták Csőhálózat Nyomásszabályozó Vízadagoló elem 61

62 Szűrő Kőzetszűrő 62

63 63 Centrifugális homokleválasztó.

64 Egyéb részek Nyomásmérő – üzemi nyomás, szűrőtisztítás. Vízhőmérő – kemikáliák oldhatósága. Vízóra – vízmennyiség-, rendszerellenőrzés. Automata vezérlés – pontos víz és tápoldat adagolás. – szűrő tisztítás, rendszer védelem. 64

65 A mikroöntözés típusai Vízsugaras/mini- szórófejes: a víz sugárban jelenik meg. Növényházakban, nagy páratartalmat igénylő növényeknél. Csepegtető: a víz cseppenként jelenik meg. Felszín alatti mikroöntözés

66 Felületi mikroöntözés

67 Vízsugaras mikroöntözés

68 Eltemetett csepegtető öntözés 68

69 Csepegtető mikroöntözés

70 Fagyvédelmi öntözés miniszórófejekkel 70


Letölteni ppt "1. Az öntözés célja, jelentősége, feltételei Az öntözés egy adott terület természetes vízháztartásába történő beavatkozás egyik módja, amely elsődlegesen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések