Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A non verbális kommunikáció. Elővázlat 4 A non verbális kommunikáció fogalma, funkciója 4 Csoportosítása 4 Területei, jellemzésük 4 Feladat megoldása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A non verbális kommunikáció. Elővázlat 4 A non verbális kommunikáció fogalma, funkciója 4 Csoportosítása 4 Területei, jellemzésük 4 Feladat megoldása."— Előadás másolata:

1 A non verbális kommunikáció

2 Elővázlat 4 A non verbális kommunikáció fogalma, funkciója 4 Csoportosítása 4 Területei, jellemzésük 4 Feladat megoldása

3 A non verbális kommunikáció 4 A szóbeli üzenetek a kommunikációnak csak egy kis részét alkotják. 4 A szavakat és a mondatokat többnyire non verbális jelzések kísérik, melyek alátámasztják, módosítják, vagy éppen teljesen felváltják a verbális üzeneteket.

4 A non verbális kommunikáció 4 A non verbális üzenetek küldésének és fogadásának lényeges szerepe van a sikeres beilleszkedés szempontjából. 4 Ez a képesség egyrészt velünk született, másrészt mint a többi képesség is (pl.: írás, olvasás, számolás stb.) tanulás útján alakul ki.

5 Verbális jelzések Non verbális jelzések 4 feladata: tájékoztatás tudatosabb 4 feladata: érzelmek, attitűdök, viszonyok kifejezése kevésbé tudatos, automatikus, ezért őszintébb

6 Kongruencia 4 Összhang van a verbális és nem verbális jelzések közt

7 Csoportosítása 4 Ösztönös 4 Ösztönösen tanult 4 Egyezményes

8 Ösztönös (ontogenetikus) 4 Genetikailag kódolt 4 Azonos valamennyi kultúrában 4 Pl.: mimika: sírás, rémület…

9 Ösztönösen tanult (filogenetikus) 4 Kultúrafüggő jelzések 4 Felnövekedésünk során ösztönösen megtanuljuk 4 Pl.: fejbólintás igent jelent

10 Egyezményes (konvencionális) 4 Tudatosan kialakított és megtanult jelzések 4 Pl.: siketek jelbeszéde, reptéri jelek

11 Társadalmi rang szerepe a testbeszédnél 4 Minél magasabban áll valaki a társadalmi ranglétrán, annál jobban tud szavakkal bánni, viszont annál kevesebb gesztust használ 4 Míg a kevésbé művelt emberek inkább gesztusokra és nem szavakra támaszkodnak

12 Területei 4 Emblémák 4 Tekintet 4 Mimika 4 Gesztusok 4 Testtartás 4 Térköz 4 Érintés

13 Emblémák

14 Ide tartozik: 4 Öltözködés 4 Hajviselet 4 Test különböző díszei: tetoválás piercing

15 4 Statikusak: A kommunikáció első pillanatától az utolsóig hatnak 4 Tudatos választás eredménye: befolyásolni akarunk vele 4 Megszabja: személyiség az adott kor szokásrendszere társadalmi rang foglalkozás stb…

16

17

18 Kommunikáció a tekintet révén

19 4 Már az állatvilágban is megfigyelhető 4 Az emberi kapcsolatokban a tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés értéke van, amelyre a partner szükségszerűen figyel. 4 A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, de lehet szándékos is.

20

21 A pupilla/1 4 A tekintet izgalmat vált ki abban a személyben, akire ránézünk 4 Szemeink saját izgalmi állapotunkat is kommunikálják 4 Mindezekért a pupilla a felelős

22 A pupilla 4 Emóciók hatására kitágul 4 A tág pupilla tehát az ijedtség, a meglepetés,az izgalom jele lehet 4 Párkapcsolatban: a másik iránti erős szimpátia jele 4 Üzletkötésben: a másik ajánlatának erősen pozitív mivolta

23 Tekintet szerepe a kultúrákban 4 Európai katolikus falvakban, kisvárosokban tilos a nőknek rátekinteni társas helyzetben a férfiakra/szemérmesnek kell lennie/ 4 Férfinak /még ma is/ tilos más férfi partnernőjét hosszasan nézni 4 „Szemezés”

24 A szimpátia 4 A tekintet kifejez szimpátiát és szeretet is. A szimpatikus és szeretett személyen huzamosabban áll meg a tekintet. /Ez nem tudatos megnyilvánulás./

25 A tekintet szabályozó szerepe 4 A tekintet merevsége és üressége közvetíti a meg nem értés tényét, és kiváltja a kommunikáció megismétlését, vagy kibővítését. 4 A tekintet tartozéka minden érzelmet kifejező mimikai formának.

26 Vizuális egyensúly az interakciók- ban, vagyis mennyit kell néznünk? 4 Azt, hogy ki néz, mikor és kire és mennyit, azt a legtöbb interakcióban a partnerek neme, státusa, kapcsolatuk intimitása határozza meg. 4 Amennyiben ezeket az egyszerű szabályokat megsértik, akkor az interakció kudarcba fulladhat

27 Vizuális egyensúly az interakciók- ban, vagyis mennyit kell néznünk?/2 4 Egy kétszemélyes interakcióban az emberek az idő 61%-ban néznek egymásra, ebből tekintetük találkozik az idő 31%-ban /Argyle1972/ 4 A kölcsönös nézés kb. 1 másodpercig tart, míg az egymásra való nézés kb. 3mp-ig 4 Egy személy többet néz a partnerére, mikor hallgatja, mint amikor beszél.

28 A tekintet mint agresszív jelzés 4 A szemkontaktus nem mindig jelez intimitást vagy vonzalmat, hanem agressziót is kifejezhet, ha meghatározott egyéb jelzések is kísérik 4 „Egymás kölcsönös méregetése” 4 „Ne nézzél !!”, „Nézett !!” 4 Egy idegen bámulása abban a „mene- külj, vagy harcolj” érzést váltja ki

29 Az intimitás egyensúly elmélet 4 Amikor az emberek rákényszerülnek, hogy szokatlanul közeli interperszonális távolságot tartsanak, az intimitás növekedését azzal ellensúlyozzák, hogy csökkentik a szemkontaktust. 4 A szemkontaktus megszűnése viszont nehezíti vagy lehetetlenné teszi a beszélgetést. /Pl.: buszon, liftben /

30 Mimikai kommunikáció

31 Az izmok szerepe  A mimikai kommunikációban a jelzéseket a szem és a száj körüli izmok hozzák létre.

32 Mimikai kommunikáció 4 Ekman szerint 7 féle érzelemfajta tükröződik az arcon: –öröm –meglepetés –félelem –szomorúság –harag –undor –érdeklődés

33 Közös biológiai kód 4 Pl.: Tehát egészen különböző helyen élő embercsoportok tudják értelmezni egymás mimikáját, azaz minden kultúrában egyértelműen felismerhetők

34

35 A piktográfia   4 Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait fölhasználhatjuk rajzban az érzelem kifejezésére. 4 Pl.: a szemek pontja, a száj vonalai, a szemöldök 4 Az orr vonalának az érzelem kifejezés szempontjából nincs jelentősége

36 Piktogramok

37 A mimika szabályozása 4 Néhány kultúrában szándékosan visszafogják a mimikai kommunikációt 4 Bizonyos társadalmi helyzetekben is visszafogják a mimikát, amikor az árulkodó lehet 4 pl.: „póker arc”, rezzenéstelen arc 4 A mimika tudatos manipulációja is lehet: színészet

38

39 Kommunikáció gesztusok révén

40 4 A fej 4 A kezek 4 A karok mozgása tartozik ide

41 Archoz illesztett gesztusok 4 Gyakran a hazugság elpalástolására használják 4 gyerekkorban még leplezetlenül megfigyelhetjük a száj eltakarását 4 idősebb korban ezek a gesztusok kevésbé szembeszökőek lesznek, de felismerhetők

42 Szájőrzés 4 Ha valaki beszéde közben használja, akkor nagy a gyanú rá, hogy hazudik 4 ha a másik hallgatása közben teszi, akkor ez annak jele, hogy szerinte a másik hazudik

43 Orrérintés 4 A szájőrzés gesztusának álcázott változata 4 amint a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink utasítja kezünket, hogy takarja el a szájat, de hogy ez ne legyen annyira feltűnő, a kéz elhúzódik az arcról az orr felé

44 Szemdörzsölés 4 Nem látni meg a rosszat… 4 a tudatalatti ki akarja rekeszteni a megtévesztést, a hazugságot 4 vagy, ne kelljen a szemébe nézni annak, akinek hazudunk

45 Füldörzsölés 4 Nem meghallani a rosszat… 4 kisgyerek befogja még mindkét fülét

46 Nyakvakarás, gallérhúzogatás 4 Kétséget, bizonytalanságot jelezhet 4 feszültséget jelenthet 4 hazugságnál is előfordul

47 Ujj a szájban 4 Ha az ember szorongatott helyzetben van 4 megnyugtatásra váró belső szükséglet külső megnyilvánulása 4 gyermekkori ujj szopás

48 Állsimogatás 4 Az illető dönteni készül 4 ilyenkor ne zavarjuk, hadd hozza meg döntését 4 gondosan figyeljünk a következő gesztusra, az mutatja meg, hogy is döntött

49 A kezek 4 A kezek érzékenyen mutatják a feszültséget 4 pl.: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, az arc vagy a másik kéz megfogása 4 „tördeli a kezét” 4 karikagyűrűt forgató ember - házassági gondok?

50 A kezek/2 4 Körmét rágó ember 4 A másik kéz megragadása - a szorongó ember önmagában próbál megkapasz- kodni?

51 A tenyér 4 Nyitott tenyér: a nyíltság és becsületesség kifejezése 4 ha valaki szavahihetően beszél, akkor részben vagy egészben felfedi a tenyerét a másik előtt 4 amikor a gyermek eltitkol valamit, akkor eldugja a kezét a háta mögé, a férfiak gyakran zsebre teszik 4 koldusok kéztartása

52 A tenyér/2 4 Felfelé fordított tenyér - kérés 4 Lefelé fordított tenyér - utasítás, hatalom 4 Zárt ököl, kinyújtott mutatóujj - agresszió

53 A tenyér összedörzsölése 4 Az emberek pozitív elvárásukat adják tudtul 4 „Kaptunk egy nagy megrendelést!” 4 Gyors dörzsölés - a vevőnek jelent előnyt 4 Lassú dörzsölés - az eladónak jelent előnyt

54 A kézfogás 4 Uralkodó jellegű kézfogás 4 Behódoló jellegű kézfogás 4 egyenrangú partneri kézfogás 4 „döglött hal” típusú kézfogás

55 Összekulcsolt kezek 4 Frusztrációs gesztus, mely visszafojtott, negatív magatartást jelez 4 Nehezebben lehet szót érteni azzal, aki magasabban tartja összekulcsolt kezeit, mint aki az asztalon, vagy az ölében.

56 A toronysisak 4 Azok használják akik biztosak magukban /és keveset is gesztikulálnak/ 4 Gyakran használatos fölé-alárendelt viszonynál és a „nagyon okos vagyok” magatartásra utalhat. 4 A felemelkedő toronysisak: véleményét vagy gondolatait fejezi ki hosszasan az illető

57 A toronysisak/2 4 A leengedett toronysisak: az illető valakit hallgat 4 ha a felfelé tartott toronysisakhoz a fej leszegése társul, akkor az arckifejezés öntelt és fennhéjázó lesz

58 Mindkét kéz a fej mögött 4 Magabiztos domináns emberekre jellemző

59 A kar mint védőkorlát 4 A karkeresztezés 4 ökölbe szorított kéz a karban 4 részleges karkorlát

60 A láb mint védőkorlát 4 Ülőhelyzetben 4 álló helyzetben 4 lábkulcsolás nőknél

61 Kommunikáció a testtartás révén

62 4 A törzs 4 A lábak mozgásai tartoznak ide

63 Különbség a nemek között 4 A kulturális szabályok miatt sok a különbség a férfiak és nők testtartása között 4 pl.: lábak tartása ülésnél, állásnál, stb.

64 A vállvonogatás gesztusa 4 Összetett gesztus: széttárt tenyér, felhúzott váll,felvont szemöldök 4 Az illető nem tudja a választ valamire, vagy nem érti miről van szó, mit mondanak 4 Gyerekeknél, fiataloknál gyakori 4 Tanárok, főnökök nem kedvelik

65 Érzelem kifejezése a testtartás révén 4 „magába roskad” 4 meggörnyedt testtartás 4 / ki az abszolút szerencsétlen: aki magába roskad és mellé esik” 4 „kihúzza magát” - büszkeség jele

66 Ülő testtartás 4 Előrehajlás - érdeklődést mutat 4 Hátradőlés, széken lecsúszás - érdektelenséget, unalmat mutat 4 Hintázás a széken - unalom 4 Előre hajolunk, ha meg akarunk szólalni 4 Szék megragadása, előre dőlés - menni akarás

67

68 Szoros érzelmi kapcsolatban lévők 4 Az egymással szoros kapcsolatban lévő emberek / szerelmesek, jó barátok / az interakciós helyzetben öntudatlanul átveszik egymás testtartását. /posturális tükörjelenség/

69 A térközszabályozás kommunikációs csatornája

70 4 Kommunikációs jelentősége van annak a távolságnak, amelyet az emberek a beszélgetés közben felvesznek. 4 Minél távolabbi, formálisabb a kapcsolat a kommunikáló emberek közt, a kontaktus annál nagyobb térközzel engedhető csak meg. 4 A térköztartással foglalkozó anyagot proxemikának hívjuk

71 A térköz távolságát meghatározó tényezők/1 : 4 annak a helynek milyen a népsűrűsége ahol fölnőtt. 4 A társadalmi helyzet, státus is befolyásolja

72 A térköz távolságát meghatározó tényezők/2: 4 A különböző kultúrák 4 A rangkülönbségek 4 Érzelmi beállítódás / félelem, vonzódás / 4 A közlő és befogadó fél a távolságot teljesen automatikusan állítja be 4 A viszonynak nem megfelelő távolság esetén a másik fél előre, vagy hátra lép

73 Zónatávolságok 46cm-1,2 m személyes zóna 1,2-3,6 m társadalmi zóna 3,6 m felett nyilvános zóna cm intim zóna 

74 1. Intim zóna 4 az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy őrzi ezt a zónát.Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide. 4 Intim zóna/szoros intim zóna: ez a 15cm-en belüli távolság, ide szinte fi- zikai érintkezés során hatolhatnak be  szülők, gyerekek, házastárs, szerető, közeli barát, közeli rokon

75

76 2.Személyes zóna 4 46cm - 1,2 m 4 Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon

77

78 3. Társadalmi zóna 4 1,2 - 3,6 méter 4 Ekkora távolságban állunk idegenektől és mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé

79

80 4. Nyilvános zóna 4 3,6 méter felett 4 Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat / ha van hozzá elég hely /

81

82 Átmenet a zónák közt 4 Az átmenetet az egyik zónából a másikba a viselkedés jól felismerhető változása jelzi 4 Pl.: amikor a társadalmi zónát átlépi valaki, akkor a szemkontaktust beszünteti. Amennyiben mégsem, akkor az illető valamilyen rituális felismerése szükségessé válik./ pl. mosoly, köszönés, kérdés hozzá /

83 Az érintés

84 Az érintés/1 4 Az érintés az egyik legfontosabb non verbális jelzés az élet korai szakaszában: a szülők és a csecsemők között. 4 A felnőttek világában azonban az érintéseket bonyolult kulturális konvenciók szabályozzák, sokszor igen csak mereven.

85 Az érintés/2 4 A puha érintés általában intimitást és érdeklődést jelez

86 Az érintés/ 4 Fontos jelzés a kapcsolatok szorosabbá fűzésében 4 A nemek közötti érintés különösképpen szabályozott 4 A nők gyakrabban érinthetik meg egymást, a férfiak ritkábban - kulturálisan szabályozott formák

87 Az arc érintése 4 Nemek között bizalmi érintés 4 Ellenérzést, akár agressziót válthat ki 4 Arc megpaskolása - megalázó


Letölteni ppt "A non verbális kommunikáció. Elővázlat 4 A non verbális kommunikáció fogalma, funkciója 4 Csoportosítása 4 Területei, jellemzésük 4 Feladat megoldása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések