Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK. Pénzügyi eszközök (I.)  Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk):  Hozam  Kockázat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK. Pénzügyi eszközök (I.)  Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk):  Hozam  Kockázat."— Előadás másolata:

1 P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

2 Pénzügyi eszközök (I.)  Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk):  Hozam  Kockázat  …és még említhető: Tranzakciós költség: az ügylet lebonyolításának költsége Likviditás: az eszköz mennyi idő alatt és mekkora költséggel tehető pénzzé De voltaképpen ez is a tranzakciós költségbe tartozik… …de ezek tulajdonképpen benne vannak a hozamban, ill. a kockázatban…

3 Pénzügyi eszközök (II.)  Pénzügyi termék, eszköz (asset): a pénzforrás felhasználójának kötelezettségét tartalmazza, jogi garanciákkal  Egy tipikus csoportosítás: Követelést tartalmaznakRészesedést tartalmaznak Áru feletti rendelkezési jogot testesítenek meg  hitel, kölcsön  takarékbetét  kötvény  váltó  csekk  jelzáloglevél  kincstárjegy  részvény  befektetési jegy  szövetkezeti részjegy  kockázatitőke-alap jegy  közraktárjegy  hajóraklevél  záloglevél Hitelviszonyt tartalmaz. A befektető nem szólhat bele a vállalat működésébe. A tőke használati díja független a vállalat eredményétől. Befektető valamilyen arányban tulajdoni joggal rendelkezik a vállalatban. A vagyoni jog révén pedig a vállalat eredményéből is részesedik. Igazolja, hogy az értékpapír tulajdonosa valamely áru felett rendelkezik.

4 Pénzügyi eszközök (III.)  Betétek és hitelek  Ügyfél követelése, ill. tartozása  Betéti-, ill. hitelszerződés tartalmazza az ügylet gazdasági- jogi vonatkozásait  Sokféle konstrukció (lejárat, kamat, biztosítékok) lehet  Értékpapír: vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes („adható-vehető”) okirat, követelés – két alapvető csoport:  Hitelviszonyt tartalmazó: a kibocsátó kötelezettséget vállal a tőke későbbi, kamatokkal növelt értékének visszafizetésére  Tagsági-tulajdonosi jogokat tartalmazó: a kibocsátó tagsági és vagyoni jogokat biztosít, ennek eredményeként beleszólást a vállalat irányításába és jogosultságot a profit egy részére

5 Az értékpapírok csoportosítása (I.)  Lejárat szerint  Rövid: futamidő < 1év (pl. kincstárjegy)  Közép: futamidő általában év (pl. kötvény)  Hosszú: futamidő általában > 5 év (pl. kötvény, záloglevél)  Lejárat nélküli (pl. részvény)  Hozam szerint  Formailag nem kamatozó (pl. diszkont kincstárjegy)  Fix kamatozású (a kötvény klasszikus alapformája)  Változó hozamú, többnyire osztalékot biztosító (pl. részvény)  Átmeneti formák (pl. átváltható kötvény, kamatozó részvény)

6 Az értékpapírok csoportosítása (II.)  Forgalomképesség szerint  Közforgalmú: nyilvánosan adható-vehető  Meghatározott körben forgatható: zárt, előre meghatározott befektetői kör számára kibocsátott  Vagyoni jog szerint  Hitelviszonyt megtestesítő  Tagsági-, tulajdonjogot megtestesítő  Árujogot (=árura vonatkozó tulajdonjogot) megtestesítő  Kibocsátó szerint  Társaságok, vállalatok, magánszemélyek (pl. részvény, vállalati kötvény)  Pénzintézetek (pl. letéti jegy)  Állam (pl. diszkont kincstárjegy, államkötvény, ill. a helyi önkor- mányzatok által kibocsátott kötvények, pl. kommunális kötvény)

7 Az értékpapírok csoportosítása (III.)  Formai megjelenés szerint  Materializált: szigorú formai követelmények, az adott fajtára előírt törvényes kellékekkel ellátva, jogosított nyomdákban, hamisíthatóság elleni techn.  Dematerializált: elektronikus úton rögzített, értékpapír- számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi kellékét tartalmazó adat; mindig névre szóló  Átruházási lehetőség szerint  Bemutatóra szóló: nincs feltüntetve a kedvezményezett neve, az átruházás egyszerű fizikai átadással történik  Névre, ill. rendeletre szóló: meghatározott személy nevére, ill. rendeletére kiállítva, csak az ő írásbeli nyilatkozatával lehet elidegeníteni

8 Pénzügyi közvetítés  Közvetítés: a megtakarító (szabad pénzeszközzel rendelkező) és a felhasználó (forrást igénylő) összehozása; hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatos elvárásaik összehangolása  A közvetítés motivációi: kockázat-/lejárat-/hely-/mennyiség- transzformáció, méretgazdaságosan  A közvetítés jellege:  Közvetlen: a megtakarító közvetlenül választja ki a felhasználót (brókercég csak a biztonságos üzletkötés segítéséért; pl. MOL részvényt veszek)  Közvetett: a megtakarító egy pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban, az közvetíti a tőkét a felhasználónak, de ez már egy másik pénzügyi ügyletet és konstrukciót jelent (a megtakarító nem ismeri a végső felhasználót közvetlenül)

9 Pénzügyi piacok  Pénzpiacok: rövid lejáratú ügyletek (< 1 év), jellemzően alacsony kockázat, magas likviditás  Tőkepiacok: hosszú lejáratú ügyletek (> 1 év)  Értékpapír piac: pénz- és tőkepiac része (pl. kincstárjegy, ill. részvény)  Elsődleges piac: az értékpapírt az első tulajdonos számára értékesítik (pl. állampapír aukció)  Másodlagos piac: az eredeti pénzügyi eszköz tulajdonost cserél, de más nem történik (az eszköz nem változik) – az értékpapír lejárata elveszti jelentőségét  Legfontosabb funkciója a likviditás biztosítása

10 A kötvény (I.)  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg tel­jesíti.  A kibocsátó a hitelfelvevő, a kötvénytulajdonos a hitelező  Nem biztosít tulajdonosi jogokat, így az adós üzletvitelébe történő beleszólást sem  Lejárattal rendelkező (jellemzően éven túli)

11 A kötvény (II.)  Névérték (face value, par value): a megtestesített tőketartozás, amelyet a kibocsátó a lejáratig köteles a hitelezőnek visszafizetni  Névleges kamatláb (coupon rate): a kamatfizetés időpontjában a névértékre vetített névleges kamatot fizeti a kötvény kibocsátója a kötvény tulajdonosának  Lejárat: az időpont, amikor a kötvény névértéke teljes egészében visszafizetésre kerül  Aktuális piaci ár: a kötvény árfolyama, a másodlagos piacon a kereslet-kínálat alapján kialakuló ár  Kibocsátási árfolyam: az elsődleges piacon a forgalomba hozatal során alkalmazott ár; lehet prémiummal (névérték felett) vagy diszkonttal (névérték alatt) is

12 A kötvény (III.)  Alaptípus: évente egyszer fizet (fix) kamatot, hitelösszeg lejáratkor egy összegben, lejárat előtti visszavásárlási kötelezettség nincs (másodlagos piac természetesen lehet)  Ma már jellemzően (mint minden értékpapírt) dematerializálják: nem nyomtatják ki, hanem kizárólag számítógépes jelként, értékpapírszámlákon jelennek meg  Sokféle változat lehetséges, pl.:  Kamatozás: fix, előre meghatározott változó, gazdasági paraméterhez (pl. infláció) kötötten változó, diszkont (névérték alatt bocsátják ki)  Kamat mellett/helyett egyéb szolgáltatás, pl. részvényre válthatóság  Tőketörlesztés: lejáratkor egy összegben, futamidő alatt egyenletesen, türelmi idő után, stb.  (Összehasonlítás a hitellel: teljes összeg az elején vs. fokozatosan, tőketörlesztés a végén egy összegben vs. fokozatosan, esetleg jobban testre szabható a kötvény)

13 Állampapírok  Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő okiratok  USÁ-ban:  Treasury Bill (T-bill): < 1 év  Treasury Note (T-note): 1-5 év  Treasury Bond (T-bond): 5 év <  Magyarországon:  Kincstárjegy (< 1 év): kamatozó vagy diszkont  Államkötvény (1 év <)

14 A részvény (I.)  A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági- és tulajdonviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír  A részvényes felelőssége a részvény névértékének (vagy kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed ki  Nyilvános vagy zárt részvénytársaság: részvényeit nyilvánosan vagy csak előre meghatározott befektetők vásárolhatják  Részvénykibocsátás alapításkor és alaptőke-emeléskor  A részvényes az általa teljesített befizetést, vagyoni hozzájárulást a részvénytársaságtól a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza

15 A részvény (II.)  Tagsági jogok:  közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni, szavazati jogot biztosító részvény birtokában szavazni (névérték szerint)  kisebbségi jogok a szavazatok legalább 10%-a esetén: pl. közgyűlés összehívására, napirendi pontjának meghatározására, az üzletvezetés felülvizsgálatának kérelmezésére vonatkozó jog  Vagyoni jogok:  Osztalékhoz fűződő jog: a felosztható eredmény terhére, a részvény névértékére jutó hányad, osztalék illeti meg  Likvidációs jog: a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonra (névérték szerint)  Elővételi jog: alaptőke emelés esetén, előre meghatározott feltételek mellett a többi befektetőt megelőzően vásárolhat az új kibocsátású részvényekből

16 A részvény (III.)  Törzsrészvény: „klasszikus” részvényesi jogok  Elsőbbségi részvény: valamilyen részvényesi jog vonatkozásában elsőbbséget biztosít (ld. alapszabályban), pl.:  A nyereségből más részvény­fajtát meg­előzően jogosít osztalékra  Felszámolás esetén a likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség  Szavazati joggal összefüggő elsőbbség  Elővásárlási jog  Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbség  Kamatozó részvény: előre meghatározott mértékű kamat, még akkor is, ha a részvénytársaságnak az adott évben nincs nyeresége (+részvényhez fűződő valamennyi jog, pl. osztalék)  Dolgozói részvény: ingyenesen vagy kedvezményes áron a társaság aktív dol­gozói vagy nyugdíjasai; névre szól, csak a dolgozók és a nyugdíjasok kö­zött ruházható át; halál, munka- viszony-megszűnés esetén a társa­ságnak elővételi joga van

17 A befektetési jegy (I.)  A befektetési jegy a befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító, átruházható értékpapír.  Befektetési jegy: olyan vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa kizárólag hozamra és likvidációs hányadra jogosult, de nem szólhat bele az alap működésébe  Befektetési alap: olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegy kibocsátásával gyűjt össze és amelyet ennek a tőkének a befektetésével alakít ki  Befektetési alapkezelő: olyan részvénytársaság, amely a befektetési jegyek kibocsátásával összegyűjtött tőkét kezeli az előre meghatározott befektetési politikának megfelelően  Nettó eszközérték: az alap portfóliójában lévő eszközök értéke csökkentve az alap működési költségeivel

18 A befektetési jegy (II.)  Az alapkezelő közvetlenül nem rendelkezik az alap eszközei felett, ez a feladat a letétkezelő bankra hárul: feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapír ügyletek lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása, valamint közzététele  Futamidő, illetve visszaválthatóság szempontjából:  Nyílt végű alap: határozatlan futamidővel rendelkező, lejárat nélküli, befektetési jegyei bármikor visszaválthatók és megvásárolhatók  Zárt végű alap: meghatározott futamidővel indítják, amely futamidő alatt az alap által kibocsátott befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani  Értékpapír alapok: a tőke értékpapírokba, pl. pénzpiaci alapok, kötvényalapok, részvényalapok, vegyes vagy „alapok alapja”  Ingatlan alapok: ingatlanokba történő befektetéssel (vásárlással, fejlesztéssel, hasznosítással, értékesítéssel) foglalkoznak  ETF (Exchange-Traded Fund): tőzsdére bevezetett bef. alap

19 A tőzsde  A tőzsdei termékek, egymást helyettesítő tömegáruk szervezett, szabványosított kereskedésének koncentrált piaca  A tőzsdék általános jellemzői:  Koncentrált piac: egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot; nagy forgalom gyorsan, hatékonyan és biztonságosan bonyolódik le; a kereskedés szervezett keretek között, szabályozott rendben zajlik  Egymást helyettesítő tömegáruk piaca: az adott termékből sok van, egyik egysége ugyanolyan, mint a másik egysége; az áruk fizikai és más paraméterei egyértelműen rögzíthetők, mérhetők Ezért az árunak fizikailag nem kell jelen lenni, elég, ha a felek pontosan rögzítik, mire vonatkozik az adás-vétel  Különleges szervezet: a kereskedés nyílt, egyértelmű, biztonságra törekvő szabályait alakítja ki és tartja be  Információs központ: az árfolyamokat, a kereskedési mennyiségeket és más információkat rendszeresen közzéteszik  Az egyes tőzsdék különböznek egymástól a forgalmazott árukat, az ügylet lebonyolításának módját, elszámolását stb. illetően → általánosan érvényes szabályokat nem lehet felsorolni

20 Tőzsdék csoportosítása  Forgalmazott termékek alapján  Általános: egyidejűleg áru és értéktőzsde is, mindkét körre vonatkozóan kötnek ügyleteket  Árutőzsde: fizikai áruk kereskedelme, pl. nyersolaj, fémek, gabona, cukor, stb.  Értéktőzsde: pénzügyi piaci termékek adás-vétele  Kereskedés rendszere alapján  Technikai lebonyolítás szerint: Nyílt kikiáltásos: alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat; ha egy ajánlatot egy másik bróker elfogad, akkor létrejön az üzlet – visszaszorul szerte a világon Elektronikus rendszer: számítógépes rendszer végzi az ajánlatok párosítását (pl. BÉT)  Árjegyzők szerint: Ajánlat-vezérelt: a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal meg tud egyezni az árban, egyébként nincs kötés (pl. BÉT azonnali piaca) Kétoldalú árjegyzés: egy vagy több piacvezető (árjegyző) kötelezettséget vállal, hogy szükség esetén saját ajánlatával keresletet és kínálatot teremt, hajlandó venni vagy eladni

21 Tőzsdén kívüli piacok  OTC (over-the-counter): olyan másodlagos piacok, ahol az ügyleteket a tőzsdén kívül kötik, az ügyletek nem koncentráltak, nem szabványosítottak  A termékek köre is szélesebb, a lejáratokban és a teljesítés feltételeiben is szabadon állapodnak meg a felek  Harmadik piac: tőzsdén jegyzett értékpapírok tőzsdén kívüli kereskedelme, jellemzően nagy pénzügyi befektetők nagy tételben, alacsony tranzakciós költségek mellett kereskednek  Negyedik piac: brókerek közbeiktatása nélkül a befektetők egymással közvetlenül kötnek ügyletet a tőzsdén jegyzett termékekre  Junk piac: olyan vállalatok értékpapírjainak piaca, amelyek kockázata magas: vagy új termékek, technológiák bevezetése miatt, vagy éppen pénzügyi nehézséggel küzd

22 Tőzsdei ügynökségek  Brókercégek: olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek tőzsdetagságot szereztek  Emellett lehet információnyújtás, szaktanácsadás, portfólió-kialakítás is, és akár brókerre bízni a befektetett összeget is  Befektetési alapok: lásd korábban: befektetési jegy kibocsátása, befektetési stratégia – a tőzsdézni aktívan nem szándékozó befektetők számára lehetőség  Bankok  A tőzsdén történő kereskedés szigorú szabályokhoz van kötve…

23 Tőzsdei és OTC ügyletek csoportosítása

24 Azonnali ügyletek (I.)  Az adás-vételi ügyletek megkötése és a teljesítés (lényegében) nem szakad el egymástól  A megbízás  Határideje: most, adott időpontig, visszavonásig  Ára: piaci ár (amennyiért éppen lehet), limit ár (egy adott árnál kedvezőbben), stop limit/piaci (egy adott árszint elérésekor aktiválódó), (átlagáras)  Mennyisége: rész (részletekben is teljesíthető), mind (maradéktalan teljesítés), min (minimális teljesítendő mennyiség)  Minden értékpapírnak külön ajánlati könyv, ebben rögzítik az ajánlatokat, majd párosítják

25 Azonnali ügyletek (II.)  Az üzlet megkötése és elszámolása, teljesítése elkülönül  A teljesítés elszámolóházakban (klíringházakban) történik A kereskedés során az árra és mennyiségre koncentrálhatnak, és az üzletkötéssel egy időben szinte lehetetlen megoldani a termékek és pénz cseréjét  A tőzsdei kereskedés során tehát sem az áru, sem a pénz nincs jelen  Az érintett brókercégek a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és értékpapírjaikat egy központi helyen helyezik el, majd a központi hely (az elszámolóház) a tőzsdei ügyletkötések alapján végrehajtja a megfelelő jóváírást és terhelést  Mo.-on: KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár), integráltan  Elszámolási elvek: multilaterális nettósítás (adott napi kötések nettósítása), T+2, T+3 (kötés után ennyivel mozog pénz és papír)

26 Származtatott ügyletek (I.)  Származtatott termékek (derivatívák): értékük más pénzügyi termék(ek)től, az ún. alaptermék(ek)től függ, abból származtatható  Short (rövid) pozíció: eladási szándék  Long (hosszú) pozíció: vételi szándék  Swap-ok: olyan speciális csereügyletek, amelynek során a felek a pénzáramlások cseréjében állapodnak meg (pl. változó és fix kamatkötelezettség cseréje)

27 Származtatott ügyletek (II.)  Határidős ügyletek: a szerződő felek a szerződéskötés időpontjában állapodnak meg minden lényeges kérdésben (ár, mennyiség, teljesítés ideje, stb.), de a teljesítésre csak előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor  Pl. egy hónap múlva 1000 USD bevételünk lesz, de ki akarjuk küszöbölni a HUF/USD árfolyamkockázatot, ezért eladunk határidőre (egy hónap múlvára) 1000 USD-t ma rögzített, pl. 210 HUF/USD árfolyamon Így elkerüljük a számunkra rossz esetleges árfolyamesést, de egyúttal lemondunk a számunkra jó esetleges árfolyam-emelkedésről  Futures: szabványosított, tőzsdei  Forward: nem szabványosított, OTC

28 Származtatott ügyletek (III.)  Opciók – alapvetően egy lehetőség egy tranzakcióra (pl. adás/vétel) megadott feltételekkel  Lehívhatóság szerint  Európai opció: csak megadott idő múlva  Amerikai opció: a megadott időn belül bármikor  A tranzakció típusa szerint  Eladási (put) opció: eladási lehetőség  Vételi (call) opció: vételi lehetőség  Az opció kiírója: aki vételi vagy eladási kötelezettséget vállal  Kötési ár: előre rögzített, ezen lehet eladni/venni  Opciós díjat is kell fizetni a kiírónak

29 Származtatott ügyletek (IV.)  Opcióra példa:  Egy év múlva akarunk venni olajat, de nem tudjuk, hogyan alakul majd az ár  Kötünk egy európai vételi opciót, mondjuk 100 USD kötési áron  Tehát egy év múlva vehetünk 100 USD-ért olajat, függetlenül attól, hogy akkor épp mennyi a piaci ár  Ezért a lehetőségért persze opciós díjat fizetünk  Ha a lehíváskori piaci ár > 100 USD, akkor élünk az opcióval és nyerünk, mert olcsóbban vehetünk a piacinál  Ha a lehíváskori piaci ár < 100 USD, akkor nem élünk az opcióval, mert megéri inkább a piacon venni  A mennyiségek persze előre rögzítettek (kontraktus(méret))


Letölteni ppt "P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK. Pénzügyi eszközök (I.)  Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk):  Hozam  Kockázat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések