Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS) Teendők, eljárások, műveletek a megfelelő gyeptermés érdekében A termőhelyi viszonyok kedvezőbbé tétele Tartós, ill. többéves.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS) Teendők, eljárások, műveletek a megfelelő gyeptermés érdekében A termőhelyi viszonyok kedvezőbbé tétele Tartós, ill. többéves."— Előadás másolata:

1 GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS) Teendők, eljárások, műveletek a megfelelő gyeptermés érdekében A termőhelyi viszonyok kedvezőbbé tétele Tartós, ill. többéves hatás Évente ill. megf. rend- szerességgel elvégzendők - melioráció - - agrotechnika – Telkesítési eljárások öntözés vízrendezés trágyázás a talajfelszín rendezése gyomirtás gyepápolás Talajjavítás, talajvédelem gyepművelés meszezés vízmosás megkötés fásítás Egyebek: fák, bokrok irtása tuskó, gyökér eltávolítás kőszedés szemét eltávolítás

2 A gyepek vízviszonyai A vízviszonyokat meghatározza: csapadékellátottság – időjárás – éghajlat domborzat a talajvíz szintje talajadottságok – a talaj vízgazdálkodása Hazánkban kevés a jó vízellátottságú gyepterület (üde fekvés) éghajlat – domborzat – talaj a vízviszonyok rendezése: vízelvezetés vízutánpótlás Mélyfekvésű és ártéri gyepek magas talajvíz szint és az áradáskori vízborítás okoz problémát megoldás (lehet?) a vízrendezés Sík- és dombvidéki gyepterületek jelentős a vízhiány – klímaindex sekély termőréteg – rossz szerkezet és befogadó képesség nyáron kisül a gyep víztározás illetve öntözés lehetőségei, korlátai

3 Vízrendezés Vízelvezetés – talajvízszint sűllyesztés De a vízrendezés több mint vízelvezetés komplex melioráció – telkesítés a talajvíz szintjének szabályozása talajjavítás – tápanyagellátás a növényállomány alakítása vagy inkább ökológiai szempontú tájrendezés Nyíltárkos vízrendezés: szívó árkok – gyűjtő árkok - vízelv.cs. Alagcsövezés(esetleg vakonddrénezés): szívócső – gyűjtőcső - vízelvezetés Alapvető kérdés: vízrendezés vagy a vizes élőhely (természeti terület) megőrzése

4

5 Vízpótlás – a gyepek öntözése A tenyészidei öntözővíz igény: - alapvetően a tenyészidőben lehullott csapadéktól - és a talaj vízgazdálkodási jellemzőitől függ Gyepterületen a talajnedvesség szabályozás a talaj cm-es mélységére korlátozódik - ebben a rétegben eleve nem tározódhat több mint mm DV rossz vízgazdálkodású talajon ez az érték 40-80mm DV - a napi vízigény átlag 3mm – de lehet 6mm is Az adott talajrétegben tárolt víz nap alatt elfogy – ha közben nem öntözünk – vagy nincs megfelelő mennyiségű csapadék Öntözési módok: felületi: árasztó sávos csörgedeztető tömlős – gyepre való esőszerű – esőztető: telepíthető, vontatott, önjáró gyepen az egyszerű, olcsó megoldások jöhetnek számításba

6 Tápanyagellátás – a gyepek trágyázása A vízellátottság szabta határok között a tápanyag ellátottság javítása a leghatékonyabb termésnövelő tényező. Kiegyensúlyozott tápanyagellátás a gyepek vízhasznosítását is javítja. A gyepek alacsony termésének fő oka a gyenge tápanyag ellátottság. A szakszerű tápanyagellátás: - jelentősen növeli a termés mennyiségét - javítja a gyep összetételét - javítja a minőséget, a beltartalmat - kiegyenlíti a növedékek hozamát

7 A gyeptrágyázás általános szempontjai: lényegesen eltér a szántóföldi növényekétől, de a kiindulási alap mindkét esetben a terméssel kivont tápanyagmennyiség pótlása. A gyep esetében növénytársulásról van szó füvek – pillangósok – egyéb növények – eltérő tápanyag igény a trágyázás befolyásolja a növényfajok, illetve csoportok arányát, pl.: N-t megháláló fűfajok térhódítása árnyékolásuk – pillangósok kiszorulása P és K ellátás a pillangósoknak kedvez Trágyázással a gyep összetétel átalakítható.

8 A gyepterületet állandó növényzet borítja Nincs mód a tápanyagok talajba dolgozására – csak telepítéskor. A tápanyagoknak a vízzel kell a gyökérzónába jutni. A N vízoldékony – P és K mozgása a talajban csekély. A szilárd szerves trágyák tápanyagainál nagy veszteség. A gyep esetében a növényzet vegetatív tömegét hasznosítjuk a fejlődésben lévő (vegetatív állapotú) növény tápanyagigénye más mint a magtermésé – több N-t igényel.

9 A tápanyagigény – a műtrágyaszükséglet meghatározása Az elérhető terméshez szükséges tápanyagmennyiség biztosítása A tápanyagszükséglet megállapításához a kiindulási alap a „terméssel kivont” tápanyagmennyiség meghatározása egységnyi termés előállításához felhasznált tápanyagmennyiség Klapp-féle számok: 1 t szénával (vagy annak megfelelő mennyiségű legelőfűvel) kivont tápanyagmennyiségek: N: 16,0 Kg P2O5: 6,5 kg K2O: 20,0 kg CaO: 10,0 kg Ezzel kezdődött a tudományosabb igényű gyepműtrágyázási szaktanácsadás. Felhívta a figyelmet a harmonikus tápanyagellátásra - de mereven alkalmazva sok hibát rejt, (sok mindentől függ az egységnyi terméssel „kivont” tápanyag mennyisége), - nem számol a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességével és a műtrágya hasznosulással

10 NAK-módszer: gyepre is kidolgozták – termőhelyi kategóriák szerint Figyelembe veszi : a talaj tápanyagszolgáltató képességét, a növények tápanyagigényét, a műtrágyák eltérő hasznosulását. Tényleges tápanyagigény módszer (Bánszky): /táblázat/ a befolyásoló tényezőket a legkomplexebben veszi figyelembe, a specifikus, fajlagos tápanyagigény meghatározásán alapul, a tápanyagszükségletet a tápanyag-mérleg alapján állapítja meg. Gödöllői séma: az elérhető terméstöbbletre 1 : 0,4 : 0,4 arányban számolja a NPK-t, a N mennyisége addig emelhető, amíg 1 kg N hatóanyagra még 100 kg zöldfű terméstöbblet jut.

11

12 A gyeptrágyázás gyakorlata Meghatározó szerepet a műtrágyák játszanak Szerves trágyák közül elsősorban: gülle, hígtrágya, valamint a legelőn tartózkodó állat. A N-műtrágyák használata kg/ha N hatóanyag az a legkisebb ami már hatékony – gazdaságosan kiijuttatható. A felső határt a gazdaságosság határozza meg – ökológiai és ökonómiai korlátok. N-műtrágyázás időpontja – igen eltérő lehet éghajlat – a termesztés intenzitásának foka aprócsenkeszes félintenzív jó adottságú intenzív gyepek gyep (víz ás tápa.) telepített gyepek gyepek

13 P és K trágyázás Hosszabb távon a terméssel kivont – elvitt – P és K pótlás szükséges - harmonikus tápanyag ellátás – javítja a takarmányok beltartalmát is. Telepítés előtt alapműtrágyaként Beállt gyepen ősszel adjuk öntözött gyepen minden évben száraz viszonyok között kétévenként Szerves trágyák használata Szilárd szervestrágyák – felszínre kiszórva nagy tápanyagveszteség (N) Vizelet – gülle Hígtrágya – koncentrációja a technológiától függ öntözés nélküli gyepre – kijuttatás a tenyészidőszakon kívül öntözővízzel Extenzív legelőgazdálkodásban a legelő állat szerepe meghatározó a tápanyag visszapótlásban.


Letölteni ppt "GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS) Teendők, eljárások, műveletek a megfelelő gyeptermés érdekében A termőhelyi viszonyok kedvezőbbé tétele Tartós, ill. többéves."

Hasonló előadás


Google Hirdetések