Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szaporodás- és fejlődésbiológia Orbánné Kiss-Vámosi Emőke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szaporodás- és fejlődésbiológia Orbánné Kiss-Vámosi Emőke."— Előadás másolata:

1 Szaporodás- és fejlődésbiológia Orbánné Kiss-Vámosi Emőke

2

3 Sejtciklus, sejtosztódás

4 MITÓZIS

5

6 MEIÓZIS

7

8

9

10 GAMETOGENEZISGAMETOGENEZIS

11 Hibás hímivarsejtek SPERMIOGENEZIS

12 Spermiumérés = spermiohistogenezis GOLGI FÁZIS: golgiban acrosomális enzimek vakuolizálása CAP FÁZIS: sejtmaghoz félhold alakban fekszik az acrosoma vakuolum ACROSOMA FÁZIS: SM megnyúlik és a sejt szélére vándorol, kialakul az ostor SPERMIACIÓ: citoplazma maradék reziduális testként leválik

13 spermium Fej: haploid sejtmag Cap: akroszóma (módosult lizoszóma) Nyak: citocentrum + mitokondriumok Farok: ostor (mikrotubulusok)

14 OVOGENEZIS 1.Szaporodási szakasz 2.Érési szakasz

15 μm Zona pellucida Corona radiata sejtek Citocentrum nincs, ezért nem osztódik Fejletlen Golgi-apparátus Fehérjeszintézis nincs Nagy mennyiségű foszfoproteid, szénhidrát tartalék Kortikális granulumok petesejt

16 A női nemi működés hormonális szabályozása

17 Graaf tüsző

18

19

20 Fertilizáció

21 Csak egy…. Irány: Kemotaktikus ingerek vezérlik a hímivarsejteket, hogy eltaláljanak a petesejthez. Sebesség: 2-3 mm/perc Kapacitáció: a női ivarutakban nyerik el a végső, termékenyítő állapotukat. Kb. 7 óra alatt az akroszómájukhoz tapadt glikoproteidek és fehérjék leválnak. ZP (glikoptotein burok) fehérjéi (ZP 1, 2, 3 ) reagálnak a spermium akroszómájával, ahonnan bontó enzimek szabadulnak fel. FAJIDEGEN KIZÁRÁS! Amint a 2 membrán egyesül a kortikális granulumokból kiszabaduló enzimek megváltoztatják a plazmamembránt és a ZP szerkezetét – több hímivarsejt nem juthat be. Emellett a megtermékenyítéskor Ca ionok is felszabadulnak az ER-ből – Ca áram, mint secund messenger indítja a petesejten belüli további változásokat. A petesejt befejezi 2. érési osztódását. A definitív oocita tartalmazza a női és a ffi pronucleust. A 2. sarki sejtnek alig jut citoplazma.

22

23 A zigóta kétsejtes stádiumának kialakulása

24 Férfi és női pronucleus a megtermékenyített oocytában

25 Genetikai nem kialakulása SRY gén  DNS-hez kapcsolva, génaktivációt indít HY gén (membránfehérje) 1.fötális here: AMH  Müller- cső gátló 2.tesztoszteron termelés  hím belső szervek 3.dihidrotesztoszteron  külső nemi szervek AZY gén  spermium termelés

26 Kromoszómális / Genetikai nem Gonadális nem Anatómiai / genitális nem Pszichoszexuális nem

27

28 Szegmentáció

29 Szedercsíra (morula):

30 A petesejt érése a petefészekben, megtermékenyülése a petevezeték elejében

31

32

33

34

35

36

37 5 napos blastocysta = hólyagcsíra trophoblastok embryoblastok blastocoel

38 Beágyazódás

39 Implantáció

40 Yorgos Nikas Anya és gyermeke

41 A blastocysta részei és a beágyazódás kezdete:

42 A hetedik napon….

43

44

45 A kétlemezű embriópajzs (a fejlődés 2.hetének végén)

46 Gastrulatio Az intraembrionális mesoderma és endoderma kialakulása (a fejlődés 3.hete)

47 Az epiblastsej- tek a primitív csíkon és csomón át bevándorolnak a két lemez közé létrehozva a mesodermát. Az első befelé vándorló sejtek kimozdítják a hypoblastsejteket kötelékükből, majd helyükre lépve létrehozzák a definitív endodermát. A 3 lemezű embriópajzs kialakulása

48

49 gasztruláció

50 Az idegrendszer fejlődése: neuruláció

51 Neuruláció A chorda dorsalis felett –annak hatására – az ectoderma megvastagodik és létrejön a velőlemez. A velőlemez középen hosszanti irányba besüllyedve létrehozza a velőbarázdát. Majd kiemelkedő széleinek (velőredők) összezárulásával, az ectodermáról lefűződve létrejön a velőcső.

52 A velőcső elülső, feji részének kiöblösödése létrehozza a 3 primaer agyhólyagot (elő- közép- és utóagyhólyag) Ezek további differenciálódásával létrejön az 5 secunder agyhólyag (előagy-, köztiagy-, középagy-,utóagy-,végsőagyhólyag) A secunder agyhólyagokból fejlődik ki az agy és az agykamrák. A velőcső alsó, tagolatlan részéből a gerincvelő jön létre.

53

54

55 A velőredők záródása, a velőcső kialakulása (felülnézet)

56 A velőredők záródása, a velőcső kialakulása (keresztmetszet) - A velőcső záródási vonalának két oldalánál lévő ectoderma sejtek kezdetben összefüggően helyezkednek el, majd tagolódva létrehozzák az érző dúc telepeket. - A velőcső craniális részét körülvevő ectodermális területből érzékszervtelepek jönnek létre.

57

58 A mesoderma további tagolódása A mesoderma a chorda két oldalán a hossztengelyre merőlegesen őscsigolyára (somita) tagolódik.

59 A mezoderma tagolatlan oldallemezének ürege a cöloma. Az oldallemez külső rétege a testfalhoz, a belső a képződő szervek falához tapad. Ezek a fali és zsigeri lemezek, somato és splanchopleura.

60 Ezekből fejlődnek a savóshártyák (pleura, peritoneum, pericardium), és a testüregek és zsigerek falának támasztó és kötőszövetei.

61 A somitákból alakulnak ki a csigolyák előtelepei (sclerotom) a hát és végtag izomzat nagy részének kezdeményei (myotom) a hát bőr alatti kötőszövetének telepei (dermotom)

62 A tagolatlan mesoderma oldallemezekkel a somitanyél köti össze a somitákat. A somitanyélből jönnek létre a húgy- ivarszervek előtelepei (gononephrotom).

63 A szikzacskó lefűződése, az embrió hengeressé válása és az endoderma fejlődése közötti összefüggés

64 A bélcső további differenciálódása, 5. hét

65 5.hét

66 6. hét

67 7. hét

68 8. hét

69 11. hét, kezdődik a magzati korszak

70 18. hét

71

72 MAGZATI FÜGGELÉKEK A magzat táplálásában, védelmében résztvevő, a terhesség végére elöregedő és a magzattal együtt megszülető képletek.

73 A hasnyél (kötőnyél) rögzíti az embriót a trophobastokhoz. A hasnyél ezután megnyúlik és köldökzsinórként (funiculus umbilicalis) kapcsolatot biztosít a magzat és a méhlepény között. A köldökzsinór állományába kerül az időközben elsorvadt szikhólyag is.

74 A magzat növekedésével párhuzamosan az amnion ürege egyre nagyobb lesz, végül hozzáfekszik a trophoblast sejtek belső felszínéhez és teljesen beborítja az embriót és a hasnyelet, mint belső magzatburok (amnion-burok).

75 1. Köldökzsinór (Funiculus umbilicalis) Az érett magzatban kb. 50cm hosszú, felszínét köbhám borítja. Alapállománya kocsonyás kötőszövet (Wharton kocsonya). Két artéria és egy véna fut benne, valamint a szikhólyag maradványa és az ősbél utóbéli kiöblösödésének (allantois) maradványa is fellelhető benne.

76 2. Magzatburkok A magzatot körülvevő képletek. A belső magzatburok(amnion-burok) üregét magzatvíz tölti ki, mely védi a magzatot a mechanikai hatásoktól, a hő- és folyadékvesztéstől, a felázástól. Mennyisége kb. 1liter A külső magzatburok(chorion) a hólyagcsíra trophoblastjaiból alakul ki.

77 3. Méhlepény Placenta materna – anyai rész, mely a megvastagodott méhnyálkahártyából alakul ki. Placenta foetalis – magzati rész, mely a trophoblastokból fejlődik.

78 A placenta magzati része lemezből (membrana chorii) és bolyhokból áll. A bolyhoknak két típusát, az ún. tapadó és szabad bolyhokat különböztetjük meg. A tapadó bolyhok kapcsolják össze egymással a placenta anyai és magzati részét. A placentában kb tapadó boholy van. Ezekhez számos szabad boholy is tartozik. Egy tapadó boholy és a hozzá tartozó szabad bolyhok neve cotyledo. A beágyazódás során a korion bolyhok hámja feloldja a méhnyálkahártya sejtjeit, és az erek falát. A deciduális eredetű sövények, a tapadó és a szabad bolyhok között rések (intervillosus rések) alakulnak ki, és ebben kering az anyai vér. Innen történik a táplálék és az oxigén felvétele a szabad bolyhok által. Ide jutnak vissza a magzati anyagcseretermékek is. A korion bolyhok alapját az embrió ereit tartalmazó kötőszövet alkotja, a felszínét hám borítja.

79

80

81

82

83


Letölteni ppt "Szaporodás- és fejlődésbiológia Orbánné Kiss-Vámosi Emőke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések