Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyetemes barokk művészet IV. „A holland aranykor” Jan van Goyen: Folyóparti szélmalom. 1641.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyetemes barokk művészet IV. „A holland aranykor” Jan van Goyen: Folyóparti szélmalom. 1641."— Előadás másolata:

1 Egyetemes barokk művészet IV. „A holland aranykor” Jan van Goyen: Folyóparti szélmalom

2 Egy kis visszatekintés: „A Németalföld aranykora”, a XVII század története. Az ország kettéosztását követően:  a katolikus Dél (Rubens!),és  a protestáns Észak (Rembrandt!) ellentéte. Rubens ugye a nemesség és az egyház számára készít monumentális témafeldolgo- zásokat, figyelmét az égi és földi szféra kapcsolatának megjelenítése köti le. Ezzel szemben Rembrandt a lélek mélységeit kutatva új dimenziót nyit a portréfestészet előtt. A németalföldi festészet felívelése a politikai forrongás korszakának közepette történik, az ország mind felekezetileg, mind politikailag kettéosztódik. Antwerpen elveszíti befolyását, míg Amszterdam csillaga felível. (fő erejét a kereskedelem – balkáni és baltikumi kereskedőútvonalak- adja, valamint a gyarmatok létesítése Malajziától az Antillákon át Dél- Amerikáig) Az események forgatókönyve:  a spanyol iga ellen lázadó kálvinista szabadság- harcosok feldúlják Antwerpent, ez ban történik. A templomok kifosztása után újkori képrombolás, avagy ikonoklázis következi be. A válasz: a spanyol inkvizíció fenyegető fellépése, Rubens csak ban mer visszatelepülni Antwer- penbe. Ekkor az északi tartományok még csak alig 10 éve szabadultak fel a spanyol elnyomás alól ban betiltják a katolikus vallást a Dordrechtben tartott zsinaton. Az Észak frissen induló története tehát ezzel és a képrombolással veszi kezdetét ban a vesztfáliai béke zárja le a 30 éves háborút. Csak a piros évszámokat és a vastagon szedett eseményeket kell majd tudni !!

3 Az előbb felvázolt események a művészetre és azon belül egyes műfajokra nagy és közvetlen hatással vannak. Északon a kálvini káté értelmében vett döntés, a templomok díszítésének tilalma a művészek megbízásait veti vissza. Egyedül a kastélyokat építtető birtokos nemesség marad meg mint megrendelő- jellemzően az Orániai ház rezidencia- építései és azok felszerelése, díszítése jelent feladatot. A vallási tematika tehát visszaszorul, helyette új, vagy újra felfedezett műfajok jőnek:  A portréfestés, mint az emberábrázolás legfőbb eszköze. Mivel északon mindenfé- le vallási ábrázolás tiltott, ezért előtérbe kerülnek az allegorikus ábrázolásmódok  Tréfás képek Jan van Steen- nél: népi bölcsességeket, szólásokat örökítenek meg Ezek voltaképpen az idősebb és ifjabb Pieter Breughel- nél már látott rébuszok és tekervényes fejtörők világát idézik elénk, amely a középkor groteszk látásmódját tükrözi.  A vallásos téma finom utalásokon keresztül, pl a vanitatum vanitas csendéletek- ben tűnik föl. (Vanitatum vanitas =‘hiúságok vagy hiábavalóságok hiábavalósága’) A festmény, a műalkotás eladható tárgy lesz: délen eladásra kínált képek kiállítása Antwerpenben, kialakul a műkereskedelem ben Utrechtben a festők céhe állandó kiállítást szervez. A fellendülő műkereskedelem oka és következménye is a műfajok differenciálódásának: a munka egy részét segédek végzik. (Más festi a hátteret vagy a kompozíció mellékalakjait)  Ezzel oda jutunk, ahonnan a reneszánsz korának elején kiindultunk: a festő(művész) újra mesteremberré degradálódik.

4 Adriaen van OSTADE: Paraszt arcképe A kedves, mindenki által ismert italozó figura sallangmentes ábrázolása a zsáner- porté XIX. században is kedvelt műfaját vetíti elénk

5 Adrian van Ostade: Falusi kocsma A zsáner- jelenet feltűnése! A lényege a hétköznapi életből vett téma /ezt a képet nem kell megjegyezni  Ø/

6 Willem BUYTEWECH: Vidám társaság A nagyvilági úrfiak és úrhölgyek társasági életét bemutató jelene- tek egyik lényege az anyagi jólét reprezentá- lása: a térkép, mellyel igazoljuk, hogy népünk a világ jelentős részét felfedezte, uralma alá hajtotta. A falon lógó mandolin, a drága ötvös- tárgyak és az egzotikus állatnak számító kis majom mind a holland aranykor szimbólumai

7 Buytewech ezt a témát- mulatozó társaság- több alkalommal is megfestette, az ábrázolásnak ugyanakkor van egy, a kicsapongó életmód káraira emlékeztető példázat- jellege is. Vesd össze a hét főbűn két alapesetével: kevélység, latinul „superbia” és a falánkság, latinul „gula”. Ø

8 Pieter CLAESZ: Vanitas- csendélet Az emberi élet mulandóságára, esetlegességére emlékeztető ábrázolások ezek. Vesd össze: „Memento mori”, vagyis ‘Emlékeztető a halálra’.

9 Jan van GOYEN: Tengeri táj halászokkal /az égbolt felfényléseinek és elsötétüléseinek, a felhőzet ezernyi, a szürke skálán mozgó árnyalatának vászonra vetésére tett állhatatos érdeklődés/ Ø

10 Frans HALS: Az amszterdami íjászegylet tisztjei A flamandok közül Rubens és Jacob Jordaens tekinthető történeti festőnek, ők ketten viszont, a hollandokkal ellentétben hús- vér, érzéki testiséget is megjelenítettek vásznaikon. A kor embere úgy általában a történelmi festészetet becsülte a legtöbbre. A többes portré műfajának elkülönülése a fokozódó érdeklődésnek köszönhető, városok különféle intézményei és testvérületei megrendelések özönét hozzák a festők számára.

11 Gerard TER BORCH: A münsteri szerződés ratifikálása

12 Az előző diakockán látott Ter Borch- képhez:  Kis visszatekintés: a portré műfaja az as évek és azon belül is a több szempontból úttörőnek számító Albrecht Dürer óta önálló műfaj.  Ter Borch az önálló történelmi tabló műfajának egyik első művelője. A münsteri szerződés, mely a vesztfáliai békekötés része volt, azért bírt kiemelt fontossággal, mert Hollandia függetlenségét jelentette. A holland csoportképek- ről általánosságban elmondható, hogy készítőik sikeresen ragadják meg az egyéni vonásokat egy egyöntetűnek látszó csoporton belül. Fontos jellegzetes- ség ábrázolástanilag az izokefália alkalmazása: ez azt jelenti, hogy a résztvevők fejeit többé- kevésbé egy magasságba helyezzük. Ha már itt tartottunk, lássuk hogy az egyes festők milyen kiegészítő foglalkozá- sokkal látták el magukat, lévén kevesük tudott csak a művészetéből megélni:  Jacob Ruisdael sebészként kereste kenyerét.  Adriaen van Ostade és Jan Steen saját ivójukat üzemeltették, gyakran rendezvén kiállításokat, saját műalkotásait eladandó, fizetség gyanánt sokszor mások képeit is elfogadván  Jan van Goyen tulipánokkal és ingatlanokkal üzletelt  Meindest Hobbema adószedő volt.

13 Ter Borch: Atyai intelem Ø

14 Willem HEDA: Csendélet 1635.

15  Claesz: Csendélet heringekkel Kalf: Csendélet A hollandoknál megfigyelhető, hogy a tengeri halak, rákok és különféle herkentyűk a csendéleteiken jóval nagyobb arányban fordulnak elő. Ezen és az előző Claesz- csendéleten is látszik, hogy a különféle ötvös- és üvegműves tárgyak ábrázolásában különös örömüket lelték. Ez is az újsütetű jólét megjelenése, és főleg, a nemes anyagokból készült ritka tárgyak érzékeltető, anyagszerű megfestéséé- lásd a drapériát vagy a figurális díszű ivókürtöt. Ø

16 Jacob van RUISDAEL: Az öreg zsidó temető. 1650

17 Jacob van Ruisdael: A nagy erdő Nagyszerű példája a lélektani tájképnek. Ruisdael témáival és beállításaival már- már a romantika nagyon korai előfutárának tekinthető. Ø

18 Jacob van Ruisdael: A bentheim- i kastély 1653.

19 Aelbert CUYP: Tehenek a folyónál Ø

20 Jan van STEEN A szerelem betege Az ajtó fölött egy Ámor- szobrocska, a kutya pedig a hűség jelképe.

21 Jan van STEEN Macskacsalád A téma, mint Jacob Ruisdael Babkirály lakomája című vásznán. Egyértelmű a negatív példaállítás, a kicsapongó, pazarló élet veszélyeire való felhívás.

22 Pieter van HOOCH: Holland család Ø

23 Hooch Cselédleány gyermekkel egy delfti udvarban A városi élet pillanataiból vett zsáner- jelenet

24 Samuel HOOGSTRATEN: Trompe l’ oeil A trompe l’ oeil az az alműfaja a csendéletnek, amely az optikai illúzióra, a látásunk becsapására épül.

25 Meindest Hobbema: A middelharnisi fasor Ø

26 Jan van der HEYDEN: Szobasarok ritkaságokkal ben létrejön az Angol- Kelet Indiai Társaság, amely fellendíti az egzotikus tárgyak és nyersanyagok kereskedelmét a Németalföldön is. A tatu szelvényezett páncélja, a drága szőttesek a messzi földekkel való kapcsolattartást, a könyvek, glóbuszok és a kis kabinet-szekrény pedig a műveltséget és jólétet szimbolizálják.

27 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk, Samuel van Hoogstraten: Az ablakban


Letölteni ppt "Egyetemes barokk művészet IV. „A holland aranykor” Jan van Goyen: Folyóparti szélmalom. 1641."

Hasonló előadás


Google Hirdetések