Gyermekvállalás bizonytalan munkaerő- piaci körülmények között Szalma Ivett Gyermekvállalás és munka-magánélet harmonizációs problémák Magyarországon és.

Az előadások a következő témára: "Gyermekvállalás bizonytalan munkaerő- piaci körülmények között Szalma Ivett Gyermekvállalás és munka-magánélet harmonizációs problémák Magyarországon és."— Előadás másolata:

1 Gyermekvállalás bizonytalan munkaerő- piaci körülmények között Szalma Ivett Gyermekvállalás és munka-magánélet harmonizációs problémák Magyarországon és Európában RECWOWE Konferencia Gyermekvállalás bizonytalan munkaerő- piaci körülmények között Szalma Ivett MTA Szociológiai Kutatóintézete T E A M Társadalomtudományi Elemzések Akadémiai Műhelye Budapest, 2010. március 18.

2 Kutatási kérdések Ugyanolyan fontosnak tartják-e a munkaerő- piaci helyzetet a nők és a férfiak a gyermekvállaláshoz? Befolyásolja-e a munkaerő-piaci helyzet a gyermekvállalási döntéseket? Ha igen hogyan befolyásolja? Hogyan hat az iskolai végzettség, a jövedelem és a párkapcsolat formája a gyermekvállalási döntésre?

3

4 Ahhoz, hogy egy nő/férfi gyermeket vállaljon, mennyire fontosak a következő dolgok? MINISSA modell ESS 2009-es magyar adatok alapján

5 Ahhoz, hogy egy nő/férfi gyermeket vállaljon, mennyire fontosak a következő dolgok? – Nemek szerinti bontásban Profit modell ESS 2009-es magyar adatok alapján

6 Ahhoz, hogy egy nő/férfi gyermeket vállaljon, mennyire fontosak a következő dolgok? – Korcsoportok szerint Profit modell ESS 2009-es magyar adatok alapján

7 Gy_Vállalás Partnerkapcsolat Mpiaci helyzet Támogatás Vallásosság Vallás Értékrend Szülői háttér Tdi_Státus Aktivitás Anya isk.v. Anyagi helyzet Családi helyzet Isk_végzettség Demográfia Tel_típus NemÉletkor Apa isk.v. JövedelemHogyan él Értéktípusok GyerekszámHázas. Gyermekvállalási hajlandóság strukturális modellje –LVPLS modell Szülői háttérTársadalmi háttérÉrtékrendGyermekvállalási hajlandóság.65.39.10.25.09 -.06 -.10.02 -.03.20.37 -.20.04.19.57.16 -.12.05.06.02.07

8 Elméleti háttér I. Életút elmélet mint paradigma ( Huinik, 1995) Olyan eseményekre fókuszál, melyeknek hosszú távú hatása van az egyén életére Az események időzítése és sorrendje fontos Kohorsz analízis szintén fontos Fertilitási minta változása (Spéder-Kamarás 2008) TFR 1,3 alá süllyedt A termékenységi mintában bekövetkezett változások először az 1960-as évek végén született korcsoportnál következett be.

9 Az anyák átlagos életkora az első gyermek születésekor – Kaplan-Meyer becslés

10 Az apák átlagos életkora az első gyermek születésekor - Kaplan-Meyer becslés

11 Elméleti háttér II. Párkapcsolati formálódás hatása (Bukodi 2002) A házasságok száma csökken és idősebb életkorban történik az első házasságkötés. Az élettársi kapcsolat teljesen elterjedt, különösen a fiatalok között, akiknek még bizonytalan a munkaerő- piaci státusza. Strukturális tényezők szerepe (Kreyenfeld 2009, Matysiak – Vignoli 2008) –Iskolai expanzió –A magyar munkaerőpiac rugalmatlansága

12 Hipotézisek Feltételezzük, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci helyzet a férfiak esetén csökkenti annak a valószínűségét, hogy családot alapítanak. Ellenben a nőknél éppen ellentétesen alakul, mivel náluk alacsonyabb a gyermekvállalás alternatív költsége, mint a teljes állásban foglalkoztatott társaiknál. A magas iskolai végzettség szintén negatív hatással van a gyermekvállalásra a nők esetében. A házasság inkább kedvez a gyermekvállalásnak, feltételezzük, hogy az élettársi kapcsolatban élők gyakran épp a terhesség hatására konvertálják házassággá a kapcsolatukat. Feltételezzük, hogy a magas jövedelem a nőknél a gyermekvállalás ellen hat, hiszen a megnöveli a gyermekvállalás alternatív költségeit. Míg a férfiaknál a magas jövedelemnek kedvező hatása lehet a gyermekvállalásra az anyagi biztonságnak köszönhetően (Becker 1981).

13 Adatok és módszerek Életünk fordulópontjai c. panelfelvétel I.-II. hullámát használjuk, melyet a KSK NKI vett fel 2001 novemberében és 2004-2005- ben. Diszkrét eseménytörténet elemzést használunk. –Megfigyelések: egyén tulajdonságai a fenti időszak hónapjaiban –Statisztikai módszer: logisztikus regresszió –Külön elemzések az az 1965-1983 között született nők és az 1955-1983 között született férfiak körében Függő változó: a teherbeesés (feltételezett) időpontját megjelölő dummy változó (terhesség előtt a változó értéke 0, terhesség alatt missing). Független változóink: párkapcsolati forma, munkaerő-piaci helyzet (Time-varying), iskolai végzettség, jövedelem, kohorsz (Statikus)

14 Az empirikus kutatás eredményei I. Teherbeesés diszkrét eseménytörténet modelljei. Nők Referenciakategóriák: alkalmazott, illetve legfeljebb 8 általános. N.s.= nem szingifikáns 10%-os szinten; + p<0.1; *: p<0.5 Összes terhességElső gyerek2+ gyerek Bizonytalan munkaerő-piaci státusz n.s. Inaktív, eltartott, munkanélküli-0.542*-0.762*n.s. GYES/GYED/GYETn.s.----.0611* Érettségi-0,464* n.s. -0.467* Diploman.s. 0,492*. Jövedelmi helyzetet mérő változókn.s. Életkor (time-varying)0.524------n.s. Házas (time-varying)1,967*2,329*0,908* Élettársi kapcsolatban él (time- varying) 1,494*1,403*1,183*

15 Az empirikus kutatás eredményei II. Gyermekvállalás diszkrét eseménytörténet modelljei. Férfiak Referencia kategóriák: alkalmazott, illetve legfeljebb 8 általános. N.s.= nem szingifikáns 10%-os szinten; + p<0.1; *: p<0.5 Összes terhességElső gyerek2+ gyerek Bizonytalan munkaerő-piaci státusz 0.344*0.491*n.s. Inaktív, eltartott, munkanélkülin.s. GYES/GYET/GYED--- Érettségin.s. Diploman.s. Jövedelmi helyzetet mérő változók n.s. Életkor (time-varying)n.s. Házas (time-varying)2,889*2,986*1,493* Élettársi kapcsolatban él (time- varying) 2,397*2,137*1,554*

16 Az eredmények összefoglalása Találtunk némi bizonyítékot arra, hogy a termékenység a nők iskolai végzettségének U alakú függvénye: a legfeljebb 8 általánost végzett nőkhöz képest az érettségizett nők kisebb, a diplomás nők nagyobb eséllyel vállalnak 2., 3. stb. gyermeket. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci státuszú nők termékenysége kisebb lenne az alkalmazott nők termékenységénél. A bizonytalan státuszú férfiak azonban nagyobb eséllyel válnak apává, mint az alkalmazott férfiak. GYES/GYET/GYED-en lévő nők nagyobb, az inaktív/eltartott/munkanélküli nők kisebb eséllyel vállalnak további gyermeket, mint az alkalmazottak. (Különösen igaz ez a diplomás nőkre.) A jövedelemnek nincs hatása a gyermekvállalásra

17 Összegzés A munkaerő-piaci helyzetet nagyon meghatározó tényezőnek ítélik mind a férfiak, mind a nők a gyermekvállaláshoz. A fertilitási mintában az utóbbi két évtizedben nagy változások történetek: első szülővé válás ideje drasztikusan kitolódott mind a nők, mind a férfiak körében. A munkaerő-piaci bizonytalanság hatására vonatkozó hipotézist nem tudjuk elfogadni – további elemzések szükségesek. Találtunk némi bizonyítékot arra, hogy a termékenység összefügg az iskolázottsággal. Partnerkapcsolatban élés ösztönzi mind az első, mind a többedik gyermekvállalást mindkét nem körében, azonban a házasságnak erősebb a hatása, mint a kohabitációnak.

18 Köszönöm a figyelmet!