1 KAB-ME-15-C-21831 "alkoholbeteg szülők felnőtt gyermeke voltam" - családi és szülői készségfejlesztő program I. rész.

Az előadások a következő témára: "1 KAB-ME-15-C-21831 "alkoholbeteg szülők felnőtt gyermeke voltam" - családi és szülői készségfejlesztő program I. rész."— Előadás másolata:

1 1 KAB-ME-15-C-21831 "alkoholbeteg szülők felnőtt gyermeke voltam" - családi és szülői készségfejlesztő program I. rész

2 2 előadások célja, témaszerkezete elsődleges cél az, hogy azok, akik alkoholbeteg szülő mellett nőttek fel segítséget kapjanak önmaguk és kapcsolataik, szülői feladataik javításához. másodlagos cél: alkoholbeteg szülők felnőtt gyermeki hozzátartozóinak segítése, társuk, szüleik megértésében. témák: fogalom és probléma meghatározás a gyermekkori nehézségek a felnőttkori nehézségek döntés a változtatásról és változás

3 3 Az alkohol titka Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jóllét. Az alkohol mértékletes élvezete, életünk szerves velejárója, például az ünnepeken. Miért iszunk alkoholt oly kitartóan? A válasz egy része, mert jó érzést vált ki.

4 4 addikció fogalma: Az addiktív viselkedés egy olyan ismétlődő viselkedési mintázat, amely emeli a betegség kockázatát és/vagy a társuló személyes és szociális problémák valószínűségét... gyakran a „kontrollvesztés” szubjektív élményével jár - ezeket a viselkedési mintázatokat tipikusan az azonnali megkönnyebbülés jellemzi (rövid távú jutalom), amelyet késleltetett káros hatások követnek (hosszú távú ártalmak)... az addiktív viselkedés megváltoztatására irányuló kísérletek (kezelés vagy egyéni erőfeszítés) általában magas visszaesési aránnyal jellemezhetők” (Marlatt, Baer, Donovan Kivlahan, 1988)

5 5 Az alkoholbeteg amellett, hogy saját maga áldozata, káros hatással van családtagjaira, rokonaira, munkáltatójára, barátaira. Az alkohol beteg megváltozásra tett ígéreteit az emberek azért hiszik el, mert el akarják hinni. Ennek eredményeként ők is az alkoholbeteg „mintájává” válnak. A családtagok segítség nélkül képtelenek a hozzátartozójuk betegségével szembeszállni, mert érzelmileg belegabalyodnak az alkoholbeteg játszmájába, és idővel ők is megbeteged(het)nek.

6 6 Általános tételek az alkoholizmusról Általában ott nehezebb betegségként azonosítani, ahol az alkoholizmus örökletes a családban. Ritkán látható elszigetelt eset, mert „valaki, valahol máshol a családban vagy szenvedett, vagy jelenleg szenved ebben a betegségben”. Az alkoholbetegek gyermekei számára nagyobb a kockázat, a környezeti és a genetikai hatások mértékétől, esetleg a kettő kombinációtól függetlenül. Az alkoholbetegek gyermekei hajlamosak alkoholbeteggel házasodni.

7 7 Buda Béla magyar orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus, eklektikus (különféle elemekből összeválogatott) elmélete szerint: - társadalmi beilleszkedési zavar ill. nehézség, felnőttkori szocializáció - korai sérülések, családi ártalmak: szenvedélybetegség, /perfekcionista szülő, párkapcsolati zavarban lévő szülő, szülők - szülő - gyermek kapcsolat, ha a család - senki számára - nem tudja az érzelmi biztonságot nyújtani - kortárs hatások továbbá, az alkohol feszültség oldó, szubdepresszív hatása, ami nem szünteti meg depressziót, inkább felerősíti azt, mert egyre több szorongás és az alkalmatlanabb érzés Okok az alkoholizmusra, függőségre

8 8 otthoni viselkedés, első lépés személyiség ketté hasad az iszákos mindenbe beleegyez, aztán semmiről nem tud hosszú unalmas mentegetőzés aránytalan ajándékozás, vagy dicsekvés családi problémák megoldásának kerülése megsemmisítő bírálat tények ferdítése, a másik elbizonytalanítása bőkezűség - szűkmarkúság bűntudat, önsajnálat, csökkent társadalmi, erkölcsi normakövetés munkahelyi problémák, második lépés balesetek zugivás írás, mint probléma kerülése durvaság testi leépülés, harmadik lépés étvágytalanság, elhanyagolt küldő a végtagok végén, józan állapotban sem tud tapintani egészségügyi állapot romlása problémakör pénz szex (vérfertőség) ittas vezetés durvaság Az alkoholizmus következményei

9 9 Jelek és az alkohol fogyasztás Gordon Allport : A személyiség – a személyen belüli – pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre. Tehát, ha valaki huzamosabb ideig alkoholt fogyaszt, jellegzetes viselkedés váltáson megy át, megváltoznak a szórakozási szokásai, elmaradnak megszokott tevékenységei, vagy újabbakba kezd, változik a gondolkodása, és véleménye, és megváltozott érzelmei reakciói lesznek.

10 10 Az alkoholbeteg személyisége, „maradvány személyiség” Az alkoholbetegnek személyiségének nincs meghatározható típusa Lassan alakul, folyamatosan romlik, és az „kiinduló” személyiség minden részét érinti. Az alkoholistának addig van személyisége, míg nincs krónikus fogyasztás, ha már alkoholbeteg, akkor már az alkoholhatás jellemzői erősödnek fel.

11 11 A „maradvány személyisége” sajátosságai érzelmi, indulati sajátosságok nagyfokú labilitás, ok nélkül, fel-, lehangolódás sértődékenység, bizalmatlanság kritikálatlanság, gyanakvás impulzivitás agresszivitás (verbális, fizikai) felszínes érzelmek, még a közeli hozzátartozói iránt is (nem kötődik senkihez) indulatos dühkitörések gondolkozási sajátosságok egocentralizált (egyre inkább képtelen egy helyzetet mások nézőpontjából elképzelni) sérelmesen él meg semleges dolgokat, ezt hangoztatja, „csak azért” viselkedik így, mert megsértették intellektuális funkciók lassabbak, csökkennek csökkenő ítélőképesség csökkenő problémamegoldó képesség viselkedési sajátosságok kritikátlan, gátlástalan, etikátlan manipulatív, hazudozós

12 12 Az alkoholbeteg gyermeke Olyan családban él, hol az alkoholbeteg szülő viselkedését a benne lévő kémiai anyagok befolyásolják, míg a nem alkoholbeteg szülő viselkedését az alkoholbeteg ellenében kifejtett reakció, Mindezek miatt, szégyenérzettel küzd, gyatra az én-képe és alacsony az önbecsülése, Hiányzik neki a a szülői melegség, a világosan meghúzott határok,és a tiszteletteljes bánásmód, a családja betegségének áldozata.

13 13 Az identitás, a személyiségfejlődés eredménye Az identitás, a szocializáció eredménye, az emberi kölcsönhatások során jön létre, én-azonosság, önmeghatározás. Szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül nyilvánul meg. Erik. H. Erikson fejlődéselmélete szerint a pubertás kor az, melynek legfontosabb feladata az identitás kialakulása, nem zárul le, formálódása egy életen át tartó folyamat különböző szerepeken keresztül, melyekkel az egyén azonosul, pl. anyai/apai szerep, nagyszülői szerep, szakmában betöltött szerep. Az alkoholbeteg gyermekének én-képe, önértékelése, önszabályozása, a szerhasználó identitás mellett rögzül, valójában egy protézist kap, ezért nehéz azt a később módosítania.

14 14 A család a legkisebb csoport, szocio-kulturális és etnikai sajátosságok jellemzik. Minőségét meghatározza a pszichés egészsége a szülők származási élettörténete a szülők nevelői attitűdjei, melyek elősegíthetik az addikció kialakulását a családon belüli elhanyagolás vagy a túlkényeztetés, a túlzott engedékenység, a túlvédés, túlóvás a magas elvárások, vagy perfekcionizmus az elvárások tisztázatlansága (túl alacsony - túl magas) a következetlenség Az alkoholbeteg családban erősebb a kockázati tényező a család az addikciók vonatkozásában, mint a család anyagi helyzete.

15 15 A család Az egészséges családban világosak az értékek vannak családi rituálék a változások lassan, rugalmasan, ugyanakkor megjósolhatóan következnek be kimutathatók az érzelmek, indulatok van támogatás, biztatás, egymásért történő lemondás van kölcsönös tisztelet a családtagok egymásnak kiadhatják magukat, kifelé viszont nem szidják családtagjaikat van felelősség megosztás és egyértelmű a kommunikáció. A nem egészséges családban nem tudják hogyan oldják meg a rossz érzéseiket „nem éreznek, nem beszélnek, nem bíznak” a családi szerepek felcserélődnek megreked a kommunikáció, destruktívan vádaskodnak, felemlegetik a múltat sok energiát áldoznak a külső látszat fenntartására sok a belső titok, szégyen, rejtegetni való patológiás a viselkedés és az generációról generációra öröklődik.

16 16 A szenvedélybeteg párkapcsolata Az intimitás bizalmasság, bensőségesség, meghittség a szoros kapcsolat jellemzői, melyre aztán nagyon sokan nem vállalkoznak. A szenvedélybetegnek nincs biztonságos kötődése, ezért a kapcsolati mintázatai lehetnek szorongó-elkerülő: inkább bele sem kezd ambivalens: nem mutatja, hogy fél, tovább iszik dezorganizált: bizarr, lehetetlen viselkedés, nem tudja kimutatni az érzelmeit Az alkoholbeteg elkerüli az intimitást, ezért játszmázik, társfüggőségben él: az üldöző szankcionál, és ez jogában áll, célja maga az üldözés, kedvenc mondata: „már régen elpusztult volna, ha én nem lennék” a megmentő funkciót ad életének a megmentő szerep felvállalásával a balek: véletlenül sodródik bele a helyzetbe, kapcsolati igényt szolgál ki, nem tud egyedül lenni a csapos (diler): szerutánpótlással ellátja a függőt, és ezzel bent is tartja a függőségében, amire szüksége van az irányításhoz

17 17 Családi díszfunkció a kodependencia (társfüggőség) A társfüggőség a díszfunkcionálisan működő család kapcsolata. „ Játsz/ma és holnap és holnap után, és még azután is...”, a feleknek ez adja a kiszámíthatóságot, a biztonságot, Létrejöttének oka: töredezett self (én), ami igényli a társfüggőséget a felek megpróbálják elkerülni az intimitást, például alkohollal. A társfüggő személy háttérbe szorítja saját igényeit, szükségleteit. Miért van erre szüksége? - Így maradhat hasznos, amivel fenntartja a kapcsolatot. A társfüggő, olyan személy, aki engedékenyen tűri, hogy a másik viselkedése befolyásolja, miközben elszántan törekszik a másik viselkedésének szabályozására.

18 18 Mi történt közben a gyermekkel? Mikor nem gyerek a gyerek? - amikor nem érezheti magát annak. Hiába öltözik gyereknek, egészen biztos, hogy nem érez úgy, mint egy gyerek, ezért szerepeket választ: A legfelelősségteljesebb gyermek - a hős „Bárcsak elég jó lennék nekik!” A feketebárány - a bűnbak „Mit kell tennem ahhoz, hogy figyeljenek rám?” A visszahúzódó - a hallgatag és láthatatlan gyermek „Láthatatlan vagyok? Talán észre vesznek, de nem, az lehetetlen” A bohóckodó - a bohóc „Tudják mit érzek? Nem engedhetem, hogy megtudják!”

19 19 Otthoni élet a gyermek szemszögéből Otthon a feszültség és az aggodalom megnyilvánulása mindig jelen van, volt. Változhatott mi történik, de minden esetben fájdalom és megbánás követte. „Mit vártál, amikor beléptél az ajtón? - soha nem tudhatta biztosan, és soha nem volt eléggé felkészülve, mivel soha nem tudta, mi fog történni, mindig kétségbe volt esve. Minden az Ő hibája volt, gyermekként tudta, hogy senkinek nem beszélhet, nem tudhatja meg a világ az otthon történteket, különben is ki hinne neki? Ha nem volt otthon, úgy érezte, elhagyta a süllyedő hajót, azt gondolta, ”Szükségük van rám”, és csapdába került.

20 20 Iskola Lehetőség, jó,felelősségteljes gyermeknek lenni, vagy átvett szülői mintának megfelelően, nem vállalni semmiért a felelősséget. Az emberek úgy viselkednek, ahogy másoktól eltanulják, akár tetszik, akár nem, akár akarják, akár nem. I. lehetőség, támadás/antiszociális viselkedés, kimenetel javító intézet II. lehetőség, könyörgés/manipulálás, csalás, kimenetel egy ideig megússza a következményeket. De torz képe marad önmagáról, nem tudja igazából, mi történik, ha egyszer rajta veszt. III. lehetőség, felelősség vállalás, kimenet: megtanulja tisztelni önmagát. Az otthon hatása nehezíti a koncentrációt az iskolai feladatokra. Ha mégis valaki megkérdezte, mi a baj, azt felelte, minden rendben. Az érzéseket az iskolában sem lehetett kimutatni

21 21 Kapcsolat a barátokkal Legtöbbször nem érti, hogy igazán közülük való. Mindig kívülálló marad. Nehéz elhinnie, hogy tényleg kedvelik, ócska gyereknek érezte magát. Félt attól, hogy, ha valaki jobban megismeri, megtudja, milyen körülmények között él. Nehéz barátot szereznie, mert „miről beszéljen velük”, „miért érdekelné őket”, „mit mondhat el”.

22 22 Az alkoholbeteg gyermekének nehézségei Az alkoholbeteg szülő ráönti a gyermekre a szeretetét, de aztán nem gondoskodik róla. Gyermekként folyamatos, fokozott szorongást él meg, ennek következtében testi tünetek jelennek meg, alvászavar, félénkség, gátlásosság, visszahúzódás, hirtelen, agresszív áttörések. A fokozott izoláltság, és bűntudat érzéssel küzd a szülővel történtek miatt. Gyakori köztük a hiperaktiv, ők nem képesek a saját intellektuális szintjükön teljesíteni. Gondozási hiányban szenvednek, a család korán kibocsátja, vagy a magához láncolja, vigaszként. Gyakori a parentifikálódás, vagyis a szülői szerepek részleges, vagy teljes átvétele. Szexuális zavarai, az egészséges (boldog) nő-férfi kapcsolathoz szükséges és megfelelő mintázat hiánya adódnak.

23 23 Az alkoholbeteg szülő gyermekének személyiségfejlődése Az önbecsülést gyermekkorban a környezet alakítja, de az alkoholbeteg szülő gyermeke kettős üzeneteket kap, és torz önérzettel - lehetetlen a helyes önértékelés kialakulása. „szeretlek, menj el”,.... „semmit sem tudsz jól csinálni”...”szükségem van rád” üzenetek következményei, hogy kívánatosak lesznek azok az emberek, akik azt mondják neki, hogy szeretlek, és mégis eltolják maguktól. „Mindig mondj igazgat” - A gyermek korán rájön, hogy ez egy olyan szabály, aminek az igazsághoz nem sok köze van. Hiszen a szülei is állandóan hazudnak, ezért egy idő után ő is elkezd hazudni. A „később”, az a fogalom számára, ami soha nem jön el. Dupla zavart okoz a „nem tehetett róla, mert részeg volt” - mondat, mert torzítja a gondolkodást a felelősség vállalást. Mindenkinek szüksége van a felelősségre vonásra. Az erős önérzet része, hogy el tudjunk számolni a cselekedeteinkkel. A gyermek addig fél a beilleszkedéstől, amíg fél attól,ha megismerik, elutasítják.

24 24 Ha megküzdesz a személyiségedért, nem vagy többé áldozat.

25 25 A vetítések között az alábbi helyeken teheti fel kérdéseit: Elérhetőségek: Muramenti Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Nyakó Melinda 0630/2264049 nyakomelinda@gmail.com