Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Imperium Romanum -művészete: röpdolgozat-. I. A Todi Mars szobra Kr. e. IV. század eleje A Római centurio- k, a légiósok könnyített egyen- mellvértjét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Imperium Romanum -művészete: röpdolgozat-. I. A Todi Mars szobra Kr. e. IV. század eleje A Római centurio- k, a légiósok könnyített egyen- mellvértjét."— Előadás másolata:

1 Az Imperium Romanum -művészete: röpdolgozat-

2 I. A Todi Mars szobra Kr. e. IV. század eleje A Római centurio- k, a légiósok könnyített egyen- mellvértjét viseli itt a hadakozás istene A készítés technikája a viaszveszejtéses bronzöntés, melyet az etruszkok tökélyre fejlesztenek. Emlékeztetőül: A bronzművesség 4 csodás alkotása az etruszkoktól:

3 II. Marzabotto, Harcos és hitvesének szobra A kutatás először Mars és Venus páros szobrának tartotta, de kiderült, hogy ez is etruszk és sokkal korábbi: Kr. e. V. század közepe A viaszveszejtéses bronzöntés lényege: a viaszréteggel bevont modell köré agyagköpenyt készítenek, amit aztán kiégetnek. A kiégetés során az olvadt viasz távozik, az agyagmag és a köpeny közötti üregbe öntik az olvadt bronzot. Az agyagot szobor belsejéből végül kikaparják. Ø

4 III. A Capitolium- dombon előkerült anyafarkas szobra. Kr. e. V. század első fele. A két csecsemő kisplasztikájával az as években egészítették ki. A viaszveszejtéses eljárás (az utolsó szemléltető képen a külső köpeny eltávolítása után előbukkanó alkotás) nagy előnye, hogy az anyag homogén, légbuborékoktól mentes lesz, míg kihűl.

5 A Kiméra! (Chimaera) A Kiméra, e mítikus hibrid- szörny bronzszobrát Arezzo városának fala mellett ásták ki a földből az as évek elején. A capitoliumi farkassal egyidős alkotásnak tartja a kutatás. A jobb első lábán látható az etruszk mester bevésett kézjegye.

6 A Róma városa alatt található columbarium- ok, urnatemetők egyike. Az urnatartó kasokban az elhunyt portréját mintázó mellszobrok, avagy büsztök sorakoznak, amelyekbe a hamvakat helyezték.

7 A XIX. századi rézmetszeten, amely egy rekonstrukciós elképzelést mutat, jól látszik a columbarium hatalmas belmagasságú, szinte csarnokként ható tere. Mindez Róma, az Örök Város alatt!

8 Segesta, görög gyarmatváros, dór stílusú templom, (Concordia, az Egyetértés temploma) Kr. e. V. szd. második fele

9 1 22 3  44 DÓRIÓN KORINTHOSZI 55 6  77 A dór, ión és korinthoszi oszloprendek megjegyzendő részletei (piros számokkal) A görögök által kifejlesztett oszloprendek alkotóelemeit és eredet- történetét Marcus VITRUVIUS Pollo írja le Tíz könyv az építészetről című traktátusában. 1: a dór rendszer gerenda- párkányának (architráv) üres mezeje, a metopé. 2: a párkányzat hornyolt tagja, a triglif. 3: a dór oszlopfejezet alsó, kiszélesedő eleme, a párnatag vagyis az echinus. 4: a dór fejezet felső eleme a fedőlemez, az abacus. 5: Az ión fejezet fő motívuma a csigavonal, a voluta 6: Az oszloptörzs vájatolása a kannelúra, a törzs felfelé keskenyedését kiegyensúlyozó optikai „trükk” az entázis, a sudarasodás. 7: akantuszlevél

10 Aosta, katonai tábor átnézeti képe Aquincum katonavárosi része mutathatott hasonló távlati képet

11 Tiberius gemmája : Gemma Augustae, Kr. u. I. szd.eleje A gemma féldrágakőből (achát, ónix, karneol) készített ékszer, véséssel készíti ötvöse A jelenet, amit ábrázol, Tiberius trimphusa, azaz győzelmi ünnepélye, Minerva istennő oldalán trónol a császár. Tiberius feje fölé babér- koszorút tart egy nimfa

12 Pompeii városában található patrícius- villa, vagyis villa urbana rekonstrukciós rajza. A szó szerinti fordításban a villa urbana városi villát, nagy művészi igénnyel épített lakóépületet jelöl. Ez általában egy középütt elhelyezkedő belső udvar köré szerveződik, ami az atrium nevet viseli. Az atrium fontos közös tartózkodásra szolgáló tér is egyben, ahol eredetileg a tűzhely is állt. A tető itt mindig befelé lejt, hogy az esővizet az atrium medencéjében összegyűjtsék.

13 Pompeii, Vettiusok háza, az atrium Kr. e. 60 k

14 Vettiusok háza, Lararium. Ez a Lárok házi oltára, ahol az érkező áldozatot mutathat be. A lararium mindig a bejáratnál volt elhelyezve a falon. A Lárok a ház jótéteményű védőszellemei. A két féloszlop tartotta háromszög- oromzatos szerkezet az aediculus

15 Pompeii, Villa dei Misteri, Dionysios- kultusz beavatási szertartása. Falfreskó a Kr. e. I. szd.- ból. A misztérium- kultuszok egyik legszebben fennmaradt ábrázolása.

16 Pompeii: Villa dei Misteri A Misztérium- villa Szárnyas géniusz falképe. A murális művészet típusai:  a freskó- „al fresco”  a szekkó- „al secco”  a mozaik  a terrazzo

17 Aquaductus  aquam ducere  ‘vizet vezetni’ A városiasodás alapvető feltétele a megfelelő bőségű és tisztaságú ivóvíz megléte. Ezek a boltíves építmények gondoskodtak erről. A jobboldali ábrán a legfontosabb építészet- szerkezeti újítás, az archivolt, vagyis a dongaív alkalmazása. A statikai terhelhetősége ennek a többszöröse, mintha csak egy áthidaló gerendát alkalmaznánk. Az urbanizáció, vagyis városépítészet témaköréhez: az aquaductusok

18 Róma városának egyik legnagyobb közfürdője: a Caracalla császár uralkodása (Kr. u ) alatt kiépülő thermák. Díszes kert és atlétikai pálya (hippodrom) ölelte körül.

19 Caracalla thermáinak rekonstrukciós elképzelése Kolosszális csarnok, hideg- és melegvizes medencék, gőzfürdő. Fontos közösségi tér!

20 Róma, a Marcellus- színház, Kr. e. 13 A középkorban lakóépületté alakítják, ez a Colosseum kis méretű „elődje”

21 Róma, Amphiteatrum Flavium ‘a Flavius- dinasztia színháza’ -- a Colosseum- Kr. u

22 Róma, Castello dei Angeli, az Angyalvár Hadrianus mauzóleumának épül, Kr. u. II. szd. eleje

23 Róma: Pantheon Kr. e. 27- ben kezdi építeni Marcus Agrippa, utána Kr. u ban Hadrianus átépítteti

24 A Pantheon keresztmetszete és alaprajza. A világon az első, önmaga súlyát megtartani képes félgömb-boltozat, melyről a reneszánsz nagy építészei (Filippo Brunelleschi, Donato Bramante kupolás épületeikhez a példát veszik)

25 Róma, a Vesta- szüzek körtemploma Kr. u. I. szd A Vesta- szüzek eredetileg a házi tűzhely őrzőiből lett papnők

26 Róma, Traianus oszlopa Kr. u. 110 k

27 Kr. u 313: Constantinus császár diadalíve A Maxentius felett aratott győzelme alkalmából emelték A kör alakú medallionok  Hadrianus korában készültek, vadászjeleneteket és áldozat- bemutatást.

28 Két síremlék Róma városfala mellől: Caius Cestius piramisa Mindkettő a Kr. e. I. szd. végéről Cecilia Metella kör alaprajzú „tomba”- ja

29 Az ARA PACIS AUGUSTAE, Augustus császár engesztelési oltára Fönt: A Földanya, Tellus, ami Itáliát szimbolizálja Balra: a Szenátorok menete

30 Pannonia provinciánk volt az egész Birodalom legkeletebbi határ- provinciája. Az abszolút külső határvonalat, a dunai limest erődök és ellenerődök sora védte a barbár népcsoportok betöréseitől. A központ Aquincum városa volt, amely állt a katonavárosból és a polgárvárosból. Ez azért fontos, mert a II. dunai kisegítő légió- legio adiutrix- állandó jelleggel itt állomásozott. castrum, azaz katonai erőd rekonstrukciója 

31 Az aquincumi helytartói palota rekonstrukciója. Aquincum a mai Óbuda területén feküdt, a helytartóság palotája pedig a Hajógyári- szigeten. !!! Megjegyzendő hely- és földrajzi nevek még: Duna = Ister ; Győr = Arrabona ; Pécs = Sophianae ; Balaton = Pelso

32 Aquincum, villa urbana metszetrajza, amely a hypocaustum rendszerét mutatja: a padlószint alatt található fűtőtér ez, ahova forró gőzt áramoltatnak. Voltaképp a padlófűtés elődjét köszönthetjük benne, briliáns komfort- beli újítás.

33 Aquincum polgárvárosában előkerült két egyedülálló lelet A víziorgona fellelt és rekonstruált állapotában Egy Sylvanus erdőistent ábrázoló melldísz

34 Aquincum, a Meggyfa utcai Hercules- villa padlómozaikja: Hercules és Nessos kentaur harca, amint a kentaur Ladón folyamisten leányát, Deianeriát próbálja elrabolni. Kr. u. III. század eleje A Hercules- villa a villa urbana legszebb példája Pannoniából, a padlómozaik jelenetei felölelik a mitológia számos történetét, mint a Bacchusnak szentelt mámoros meneteket

35 Tigris lopakodik a Herkules- villa padlómozaikján!

36 A Seuso- kincs

37 1 2 A Seuso- kincs a világ egyik legértékesebb késő római- kori ötvösművészeti tárgyegyüttese. Aquincumban élt az patrícius tulajdonosa, aki a barbár betörések elől próbálta elrejteni. Seuso nevét a medallion keretén láthatjuk bevésve (1). Feltűnik a Pelso szócska (2) ami kétséget kizárólag igazolja, hogy a tárgyegyüttes Pannoniában készült. A nagyméretű kínálótál közepének medallionjában mitológiai ihletésű lakomajelenetet látunk.

38 A Seuso- kincs két részlete. A leletegyüttes kínálótálakat, kézmosótálat, korsókat, illatszertartó szitulákat egyaránt tartalmaz. A domborítással készített jelenetek az egyes tárgyak oldalán mitológiai alakokat ábrázolnak.

39 Szerkesztette: Vasuta Zsolt A felhasznált képanyag egy részének jogtulajdonosa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének oktatója, dr. Jankovits Katalin. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015


Letölteni ppt "Az Imperium Romanum -művészete: röpdolgozat-. I. A Todi Mars szobra Kr. e. IV. század eleje A Római centurio- k, a légiósok könnyített egyen- mellvértjét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések