Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyakorlati teológia alapjai 3 Egyházfinanszírozási modellek és gyülekezetépítés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyakorlati teológia alapjai 3 Egyházfinanszírozási modellek és gyülekezetépítés."— Előadás másolata:

1 A gyakorlati teológia alapjai 3 Egyházfinanszírozási modellek és gyülekezetépítés

2 Egyház és állam egységére épülő rendszerek Egyházállam: Ebben a modellben az egyházi rend uralja az állami rendet. Pl. Vatikán. Ebben a rendszerben a demokratikus állami hatalomgyakorlás nem érvényesül. Pénzügyileg ez azt jelenti, hogy egyház és állam annyira összefonódik, hogy a pénzforrások sem válnak el egymástól. Államegyház: Az állam uralma alatt van az egyházi rend. Az állam szervezi és irányítja az egyházat, annak belső ügyeit. Pl. Dánia, Norvégia (2012-ig), Finnország, Egyesült Királyság, Görögország. A kisebb felekezetek működése korlátok közé szorulhat. Finanszírozás tekintetében e modellben az állam általában közvetlenül különíti el a költségvetésben az éves alapon meghatározott összeget. A kis egyházak többnyire adomány gyűjtési rendszerben finanszírozzák magukat.

3 A megkülönböztetésre épülő modellek: Egyház feletti állami fennhatóság Kapcsolódó modell Koordinációs rendszer (együttműködő elválasztás) Radikális szétválasztás

4 Az egyház és állam megkülönböztetésére épülő rendszerek A pénzhez jutás címei ezekben a rendszerekben: 1. hitéleti tevékenység finanszírozása, 2. az államtól átvállalt közfeladatok finanszírozása, 3. egyházak támogatása a kulturális értékek megőrzésében. E három terület nem mindig választható el egyértelműen egymástól a finanszírozás gyakorlatában.

5 Egyház feletti állami fennhatóság Nagyobb autonómiát biztosít, mint az államegyházi rendszer, de az egyházak az állam felügyelete alatt állnak, és az egyházi tisztségek betöltéséhez állami jóváhagyás szükséges. Pl. Magyarország és más kelet-európai államok a szocialista időben. Ebben a rendszerben a vallásszabadság nem biztosított. Finanszírozás szempontjából a közvetlen költségvetési támogatás jellemző.

6 Kapcsolódó modell Ez a modell az államegyháziság és a radikális szétválasztás között helyezkedik el. Az együttműködés és a vallásszabadság szigorú védelme jellemzi, az állam nem közömbös, hanem pozitív semlegességet tanúsít az egyházakkal kapcsolatban. Ide tartoznak Európa német nyelvű államai, Németország, Ausztria, és Svájc német nyelvű kantonjai.

7 Ebben a rendszerben megvalósul az egyház és állam szétválasztása, de van kapcsolódás az állam és az egyházak között. Németországban a vallásszabadság pozitív érvényesülését hangsúlyozzák: az államnak kötelessége, hogy olyan társadalmi rendet tartson fenn, amelyben a vallásos személyiség megfelelően tud fejlődni. (Németországban az egyházadó a fizetett állami adó százalékában van meghatározva, annak 8 ill. 9 %-a. Azonban ezt nem az államnak befizetett adóból kapja az egyház, hanem az állampolgár fizeti. A jövedelme alapján kiszámított állami adó 8 ill. 9%-át fizeti egyházi adó jogcímen (tartományi egyházanként van eltérés). Az adót a munkáltató vonja le, és továbbítja az adóhivatalnak. Az adóhivatal 3-4% kezelési költség levonása után átutalja az összegyűlt adót az egyházmegyéknek. )

8 Koordinációs rendszer (együttműködő elválasztás) Ebben a modellben az állam és az egyház kölcsönösen elismerik egymás autonómiáját. A mindkét felet érintő kérdéseket koordinatív módon, megállapodások útján oldják meg. Azokra az országokra jellemző ez a modell, ahol az egyházak jelentős közhasznú (oktatási, szociális, karitatív) tevékenységet folytatnak. Így a teljes elválasztás nem valósul meg, hanem egyház és állam együttműködnek egymással. Az állam semleges az egyes vallásokkal kapcsolatban, biztosítja a vallásszabadságot, és az egyházak jogegyenlősége érvényesül. Ilyen például Lengyelország, Írország, Spanyolország, Portugália, Olaszország.

9 Az egyházfinanszírozás szempontjából ezekben az országokban adóátirányításos rendszer működik. A finanszírozás kérdéseit gyakran megállapodásokban rögzítik. (ld. a Magyar Kormány megállapodásai az egyházakkal). A vallásfelekezetek jogegyenlőséget élveznek. Az állampolgárok a rendes állami és önkormányzati adók mellett nem fizetnek külön egyházi adót – ez tehát nem jelent külön tételt a fizetési jegyzékben –, hanem az államnak fizetett adó egy meghatározott részéről rendelkezhetnek egy egyház javára. A rendszer előnye, hogy az államnak nem kell foglalkoznia az adófizetők vallási hovatartozásának nyilvántartásával, és az egyházból való kilépéseket sem kell nyilvántartani.

10 Az adófizetői rendelkező nyilatkozatok kvázi „szavazatoknak” minősülnek, hogy milyen arányban ossza fel az állam az adó erre kijelölt százalékát a különböző egyházak között.

11 Radikális szétválasztás Különböző történelmi modellek vezettek ehhez a modellhez. Az egyházak mentesek mindenféle állami felügyelettől. Ilyen például Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok. Az USA-ban a vallásszabadság biztosítása érdekében mondták ki, hogy a kongresszus nem alkot törvény vallás alapításáról, vagy a vallásgyakorlás megtiltásáról. Az egyházak az USA-ban egyesületként működnek. Franciaországban nem a vallásszabadság garantálása volt a cél, hanem az egyházak magán szférába szorítása. Az egyházak itt is egyesületi formában működnek.

12 Finanszírozás szempontjából ennek a rendszernek a lényege, hogy az állam semmilyen módon nem járul hozzá az egyházak tevékenységéhez. Az egyházak plébániai/gyülekezeti szinten gyűjtenek adományokat, és ezekből finanszírozzák tevékenységeiket. Ez a rendszer gazdaságilag fejlett országokban jellemző, továbbá a harmadik világban működő fiatal egyházak is adománygyűjtéssel jutnak bevételhez.

13 Franciaországban a katolikus egyház bevételeinek 75%-a gyűjtésekből és adományokból származik, 25%-a pedig a hívek által befizetett önkéntes egyházi hozzájárulás (jövedelem 1%-a). Az egyházi iskolák 1959 óta jelentős állami támogatásban részesülnek, bár ez fokozott állami ellenőrzéssel is párosul.

14 A magyar modell A magyar modell a fentiek közül a koordinációs rendszerhez (együttműködő elválasztás) áll a legközelebb. Egyes elemek azonban a történelem korábbi szakaszaihoz kapcsolódnak. Jelenleg a hitélet finanszírozásának elemei: - az adóátirányításnak egyfajta rendszere (1%-os felajánlás, SZJA 0,5%-ig kiegészítve) - az ingatlanrendezésből származó örökjáradék - további költségvetési tételek: 5000 főnél kisebb települések támogatása, fakultatív hittan oktatás, kulturális támogatások (ingatlanokra, gyűjteményekre, stb) - az egyháztagok önkéntes éves egyházi hozzájárulása (jövedelem kb 1%-a, helyi, parókiai/gyülekezeti szinten szabályozva és évente összegyűjtve) - adományok és gyűjtések – mint minden modellben – a magyarországi egyházakban is jellemzők. Ezek lehetnek egyházi ünnepekhez kapcsolódó gyűjtések, perselypénz, offertóriumok, vagy az egyházi szolgáltatások (temetés, esküvő) igénybevételéhez kapcsolódó adományok.

15 Gyülekezetépítés A gyülekezetben folyó tanítói munka összessége (gybk, jegyesoktatás, baba- mama kör, demizson kör, stb.) A felnőttképzés jelentősége nőt az utóbbi években (világvallások, spirituális, ezoterikus témák iránti növekvő érdeklődés).

16 Christian Möller: „Ha az Úr nem építi a házat…” Levelek presbitereknek a gyülekezetépítésről ( oldal)

17 Christian Möller a gyül.ép. megalapozója a protestáns teológiában. Heidelbergi egyetem: intézet a gyülekezetekkel való kapcsolattartásra Dialógus az egyházi vezetőkkel és gyülekezeti tagokkal Missziológia (Bosch: Paradigmaváltások a misszió teológiájában)

18 Az 1970-es évek óta jellemző tendenciák Emigráció: kilépés, eltávolodás az egyháztól; tradíció megtörése; a fiatalok életéből hiányzik az egyházi szocializáció Erózió: hűséges egyháztagok lemorzsolódása; nem tudják átadni gyerekeiknek a hittapasztalatot; elbizonytalanodás Civil vallás: van valamilyen isten; a kereszténység egy morálisan szép rendszer; ünnepi és kazuális szolgálatok Konkurrencia: ezoterikus kavalkád

19 A gyülekezetépítés kulcsszavai Stratégia/koncepció Isten épít (de oda kell tenni az emberi munkát) Egyházhűség (a hibák ellenére) Személyes Istenkapcsolat


Letölteni ppt "A gyakorlati teológia alapjai 3 Egyházfinanszírozási modellek és gyülekezetépítés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések