Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyesült Királyság: nyugat- európai „splendid isolation” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyesült Királyság: nyugat- európai „splendid isolation” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE."— Előadás másolata:

1 Egyesült Királyság: nyugat- európai „splendid isolation” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Az Egyesült Királyság fekvése, főbb társadalomföldrajzi jellemzői

3 Területi gyarapodás, névváltozatok Angol fennhatóság kierjesztése – –XIII. sz.: Wales (bekebelezés: 1536) – –1707: Skócia – –1801: Írország Névváltozatok – –Anglia: (Fő- (vagy Angol-) sziget középső és D-i része – –Nagy-Britannia: Anglia + Wales + Skócia – –Egyesült Királyság (NBr és Észak- Írország Egyesült Királyság)

4 Földrajzi fekvés előnye korszakonként eltérő Ókor, középkor nagy része: elmaradott peremvidék – –London római alapítású – –Római kolóniák, castrum elv  coln, caster, chester végződésú településnevek – –VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények kereskedelmi funkcióval: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Késő középkor: flandriai és Hanza kereskedelem  kedvezőbb (pl. York) Nagy földrajzi felfedezések  Eu gazd-i súlypontja: Atlanti part

5 Világtengerre nyitott szigetország Elkülönülés a „Kontinenstől” „Splendid isolation”: hadászati védettség „Balance of power”: német és francia hatalmi egyensúlypolitika Tengerparti fekvés (max 120 km a tengerpart) Fjordok, tölcsértorkolatok Hatalmas gyarmatbirodalom Hosszú hegemónia a tengeri kereskedelemben

6 Népesség földrajzi megoszlása és összetétele Országrészek – –Anglia 84,7%, Skócia 8,5%, Wales 5%, É-Íro2,8% Nemzetiségek – –Angolok 80%, 10% skót, 4% ír, 2% walesi, külföldiek 4% (de ≈ 100% angolul beszél) 2,5 mó külföldi – –80% Angliába (ebből 40% Londonba) – –Hagyományosan főleg Brit Nemzetközösségből (India, Pakisztán, Antillák), ma már inkább K-Köz-Eu-ból (nem korlátozták a személyek áramlását a keleti bővítés után)

7 Népességszám növekedése lelassult 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Ma 60 mió fő Alacsony term. szap. – –Szül ráta 11,7‰ – –Halálozási ráta 10,3‰ Jelentős kivándorlás (350 ezer fő/év) – –XIX. sz. közepe, XX. sz. eleje: üldözöttek, szegények – –1970-es évektől: kvalifikált munkaerő („brain drain”)

8 Korai foglalkoztatáscsere XVIII. sz.: Anglia: ipari forradalom bölcsője – –Agglomerálódás diffúziója Eu- ban: ÉNy  DK – –XIX. sz. eleje: mg-i < ipari keresők aránya – –XIX. sz. közepe: mg. 20% alatt, XX. sz. közepe: ipar 30 % Ma: 1,4% mg, 19,8% ipar, 78,8% szolg. Keresőképesek 4,7%-a munkanélküli (1980-as évek: 3X)

9 9 Nagy-Britannia vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Legvárosodottabb ország Legvárosodottabb ország –Első ország, ahol városlakók aránya >50% –Eleinte faluból, közeli nagyvárosba, Londonba –XX. sz. eleje: városok és iparvidékek között London London –1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) –1800-as évek: 2 mió felett –1850–1920: világ legnépesebb városa –Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma

10 Korai foglalkoztatáscsere és városodás 1980-as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek – –Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni – –Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) – –Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) – –Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf), de Birmingham is

11 11 Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások –Nyomornegyedek (slum-ok) –Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) –Zöld területek hiánya –Környezetszennyezés (szmog) –Közművek hiánya –Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat –Bűnözés –XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam

12 12 Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok M odern kor városépítészetének reakciója M odern kor városépítészetének reakciója –Athéni Charta 1933: modern stílus (sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület) Új városok létrehozása Új városok létrehozása –„Tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére Bolygóvárosok London körül: Hatfield, Milton Keynes Bolygóvárosok London körül: Hatfield, Milton Keynes New Lanark (Robert Owen) Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard)

13 13 Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje –1885.: Garden Cities and Town Planning Association –1898.: „Garden Cities of Tomorrow”

14 14 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: –Letchworth (1903) –Welwyn (1920)

15 Reurbanizáció úttörője Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni 1980-as évek eleje, 1. nagy városrehabilitációs projektek – –Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) – –Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) – –„Slum”-ok helyett felújított belvárosok – –Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf), de Birmingham is – –Városok újra népesedése, „dzsentrifikáció”: hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional)

16 Az Egyesült Királyság gazdasága a „világ műhelyétől” napjaink regionális folyamataiig

17 „Világ műhelyének” fénykora Kapitalizmus szülőhazája – –XVI. sz. vége: bekerítés  eredeti tőkefelhalmozás – –Később tengerek feletti uralom megszerzése  legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő)

18 „Világ műhelyének” hanyatlása „Elkényelmesedik” – –1880: USA, No. is megelőzte ipari fejlődésben – –I. vh., világválság (1929–1933), külkereskedelmi deficit – –Csökkenő versenyképesség  még inkább szükséges a gyarmatbirodalom – –Londoni City helyett New York-i Wall Street II. vh. után: „Eu. beteg embere” – –Államosítás  rossz ágazati struktúra marad, csökkenő versenyképesség – –Világpolitikai súly csökken – gyarmatok elvesztése – –Fegyverkezés + tőkekivitel  nem a hazai gazdaság fejlődik – –OECD sereghajtója – –Tovább romló külkereskedelmi deficit

19 Javuló helyzet az 1970-es évektől 1973: EGK-tagság Északi-tengeri szénhidrogének kitermelése 1980-as évek, Thatcher-korszak – –Privatizáció – –Vállalkozásösztönzés – –Nem versenyképes ágazatokat nem támogatták: szénbányászat, hajógyártás, kohászat, textil- és élelmiszeripar – –Fejlett technológia-intenzív ágazatok támogatása: elektronika, IT, high-tech gépipar, vegyipar GDP/fő: EU átlag felett Javuló gazdaságszerkezet (Mg 1%, ipar 26%, tercier szektor 73%: fejlett pénzügyi szektor, turizmus) Sok tőkeberuházások külföldre, de ennél több külföldről – –USA, Japán: hídfőállás EU felé

20 Négy fűtőanyagra épülő energiagazdaság Régi energiaforrás: fa Kőszén (14%, villamosen. 2/3-a) – –XVIII. sz. vége: kőszén egyeduralkodó, de kitermelés drágulása + import kőolaj  behozatalra is szorul Kőolaj (45%, villamosen. 10%-a) – –Export 7%-a (ER3 Oroszo. és Norv. után), kiváló minőségű (40% benzin, 25% fűtőolaj)  importál is Közel-Keletről (15% benzin, 52% fűtőolaj) – Shell, BP Földgáz (28%) – –Hazai (ER2 Ororszo.) Atomenergia (13%, villamosen. 23%-a) Vízenergia (villamosen. 1%-a): Skócia Energiaexport (ER3, Oroszo. és Norv. után)

21 A régi vaskohászat válságban van 100 éve világ acéltermelésének fele, csúcs 1970 Vas és acélkohászat területi megoszlása – –Import vasérc (és részben koksz) : D-Wales, ÉK-Anglia, Clyde- völgy – –Hazai vasércbázis: Nottinghamshire, Lincolnshire – –Hulladékvas, más körzet nyersvas: Yorkshire, Ny-Midlands Színesfémkohászat import ércekre (régen hazaiakra) – –Ólomkoh (VR5): Glasgow, Manchester, Avonmouth – –Ónkoh: Liverpool – –Cinkkoh: Avonmouth – –Rézfinomítás: Birmingham („bronzváros”) – –Rézkoh: St. Helens, Swansea – –Timföldgyártás: guyanai és jamaicai bauxitra (Antrim-plató) – –Alumíniumkoh: skóciai víz- és D-walesi hőenergiára

22 Gépgyártás Gépgyártás (ipari fogl, érték 40%-a) Specializáció, kiváló minőség (tömegáru-termelés helyett) Hazai alapanyag, fizetőképes belső piac, szakképzett munkaerő, exportlehetőségek (exp 40%-a) – –Autógy: külföldi tulajdonban (amerikai, japán, német), ipari koncentráció: Londoni aggl., Midlands (fele export, de import is) – –Repülőgépgy: VR3 (USA, Oroszo. után): autógyáraknál + DK- Anglia (fele–2/3-a export) – –Mozdony- és vagongy: acélgyáraknál + vasúti csomópontokban – –Szerszámgépgyártás: nagyvárosokban – –Elektronika, K+F: London–Bristol „ipari folyosó” + autógyáraknál + Leeds, Manchester, skót ipari tengely, Cambridge Hajógyártás válságban

23 Vegyipar és műanyagipar Két és fél évszázados vegyipar alapja – –Hazai szén, só, tengerentúli nyersanyagok – –Textilipar, gépipar vegyszer- és hajtóanyag-szükséglete – –Növekedése 2X gyorsabb az ipari átlagnál – –Petrolkémia, szervetlen vegyipar, szénvegyészet Területi megoszlás – –Merseyside: helyi mészkő, só, hazai kőolaj, importált nyersanyagok – –É-Anglia: helyi só, gipsz, hazai és import kőolaj – –D-Wales: kőolaj  petrolkémia, műanyagipar Gumiipar: malajziai nyersgumi  autógyáraknál Műgumiipar: Swansea, D-Anglia, É-Íro. Gyógyszeripar: London, Notthingam

24 Válságban az ipari forradalom úttörője: a textilipar Textilipar vezető ága a pamutipar – –Korábban hegemónia – –Lancashire-i komplexum, irányító és keresk. kp: Manchester – –Hazai gyapot és/vagy olcsó munkaerő: USA, Kína, India, Brazília versenye Minőségi gyapjúipar – –West Riding: Föld legrégibb gyapjúvidéke – –Minőségi  kisebb a verseny Lenipar: Belfast Jutaszövés: Dundee Selyemszövés: London Textilipari alapanyagok 2/3-a műszál: vegyipari központokban

25 Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság XIX. sz.: Ipar: világpiaci orientációjú  mg: vámvédelemben érdekelt Szabadkeresk. + szállítás forradalma: olcsó tengerentúli gabonabehozatal – –Több 100 ezer farmer tönkrement  kivándorlás – –Erősödő földkoncentráció (átlag 150 ha, Eu: < 20 ha alattiak aránya min, 150 ha felettiek aránya max) – –Erősödő állattenyésztés („Horn against Corn”) EU: magasabb árak  kifizetődő termelés, szinte teljesen önellátó (80%) Területi megoszlás – –„Sárga Anglia”: melegebb, szárazabb  szántóföldi termelés (mg. érték 25%-a) – –„Zöld Anglia”: rétek, legelők  állattenyésztés (mg. érték 2/3-a)

26 Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság Állattenyésztés – –Szarvasmarha (vezető): húsmarha (D-Anglia), tejelő  sajt – –Sertés: tejipari melléktermékek + import kukorica – –Juh (ER1, VR7): Pennine, Wales, Skócia  gyapjúipar – –Húsipar állattenyésztő körzetek nagyvárosaiban Szántóföldi növénytermesztés – –Búza (ter 33%-án): 1980 exp is – –Árpa (ter 20%-án, VR10)  takarmány + szeszipar (sör, whisky) – –Komló  söripar – –Zab: Skócia – –Burgonya, cukorrépa (Londoni aggl.) Zöldség, gyümölcs: 10% – –Londonii aggl., „Angol Riviéra”, Kent, Scilly-szk. – virág) Halászat: feldolgozás kikötőkben, úszó kombinátokon

27 Regionális politika irányváltásai Ipari kapitalizmus  nagyfokú egyenlőtlenségek Ősforrása a regionális politika állami szabályozásának Korai iparosítás – –Túlzott városi koncentrációk (infrastrukturális és környezeti leromlás) – –Szerkezetátalakítással küszködő iparvidékek

28 Regionális politika irányváltásai London-központú észak–déli megosztottság II. vh. után:brit regionális politika aktív korszaka – –Munkáspárt: regionális politika és tervezés alapjai, intézmény- és eszközrendszere – –Fő cél: népességcsökkenés mérséklése 1980-as évek: csökkenő állami redisztribúció – –Konzervatív kormányok: tercierizáció, DK- Anglia túlsúlya – –ERDF: kiemelt összegei ellensúlyozták


Letölteni ppt "Egyesült Királyság: nyugat- európai „splendid isolation” Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések